A Google 75 millió dolláros programot indít, amelynek keretében családok telepíthetnek napkollektorokat a házukra.
A 30 ezer dolláros napenergia rendszereket az AP tudósítása szerint a Google finanszírozása segítségével ugyanekkora vagy alacsonyabb áron vásárolhatják meg a háztartások. Igaz, ezt inkább bérleti díjnak, mint részletfizetési akciónak lehet nevezni, hiszen a napelemek tulajdonosa a Google lesz, a megtérülést az így megtermelt energia megvásárlása biztosítja majd. A Google eddig is számos zöldberuházást indított, eddig összesen 850 millió dollárt fordított ilyen típusú projektekre.
Forrás: vg.hu
Napos ?szt remélnek a megújulóenergia-piacon, hiszen októberre újabb pályázatok kiírását harangozta be a kormány a napenergia-hasznosítás terén, miután az Új Széchenyi Terv legutóbbi célpályázatát három nap elteltével le kellett zárni a tömeges jelentkezések és a pénzügyi keret gyors kimerülése miatt.
„Legyen Ön is naplopó” – ezzel a felkiáltással szólítja meg a piacot egy hazai cég. Varga Pál, a Naplopó Kft. tulajdonosa elmondta, hogy a Föld felszínére érkez? napsugárzás több ezerszeresen meghaladja az emberiség energiaigényét. Magyarország területére is kb. 380-szor akkora mennyiség? energia érkezik egy év alatt a Napból, mint az ország teljes évi energia-szükséglete. A napsugárzás teljesítménye nyáron eléri az 1000 W/m2 értéket, minden négyzetméterre érkez? napsugárzás energiájával napi közel 100 liter 50°C-os vizet lehetne el?állítani. Ha a Nap az energiaszolgáltatóhoz hasonlóan benyújtaná a számlát azért az energiáért amit egy ház tet?felületére sugároz, akkor évi több millió forintot kellene fizetne ezért.
Jelen gazdasági viszonyok között támogatás, pályázat nélkül azonban nehezen megvalósítható a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, mindemellett egyre több igény lenne a beruházásokra. A piacon nagy a bizonytalanság, például a KÁT (kötelez? áramátvételi törvény) terén is a piaci szerepl?k egy németországihoz hasonló törvényt és egy egységes állami, kormányzati szerepvállalást várnak: támogatást a megújuló energiák alkalmazására. A magasabb áramátvételi ár egyúttal a többlettermelést is fokozná – jelenleg ugyanis a napelemmel rendelkez?k jellemz?en csak saját szükségleteik fedezésére termelnek áramot.
.jpg)
Energiaforrások szerkezete
Forrás: Energiaközpont/Privátbankár
Varga István, az energiahatékonyságra és intelligens épületekre fókuszáló nemzetközi kiállítás és konferencia szakmai igazgatója rámutatott, hogy egy friss felmérésük szerint Magyarországon a napenergia-piac a lakosság kevesebb mint 1 százalékát vonta be, míg Németországban ugyanerre vonatkozóan 10 százalék körüli lefedettségr?l beszélhetünk. Éppen ezért nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az energiahatékony építés és felújítás témakörére, ezen belül pedig a napenergia és szolár technológia aktuális kérdéseire.
Varga István azt is hangsúlyoztam hogy a legkönnyebben megvalósítható és leghamarabb megtérül? befektetés az energiahatékonyság szempontjából, az épület homlokzati, oldalszigetelése és a nyílászárók cseréje. Ezt minden energetikai felújítás elején érdemes elvégezni, hiszen önmagában 30-40 százalék csökkenést eredményez az energiafelhasználásban. Ezt követi a költséghatékonyság alapján a napkollektor, napelem, amelyek vízmelegítésre, elektromos áram termelésre, esetleg a f?tés kiegészítésére is használhatók.
Néhány lelkes és elhivatott iparági szerepl? kezdeményezésére indult el a közelmúltban a Magyar Napenergia Egyesület, a MANAP. Az alapítók és az elmúlt egy évben csatlakozó tagok rövid távú célkit?zése az, hogy a jelenleg formálódó új gazdaságpolitikai rendszerben a fotovillamos áramtermelést és a hozzá kapcsolódó kiegészít? tevékenységeket úgy pozícionálják, hogy azok a jelenlegi kedvez?tlen állami megítélés helyett elfoglalhassák méltó helyüket a hazai megújuló energiamixben. Illés Gábor elnök tájékoztatása szerint a MANAP tagjai közé továbbra is várják a Magyarországon tevékenyked? gyártói kapacitással rendelkez? termel?ket, fejleszt?ket (K+F, alkalmazott kutatás), tervezéssel, kivitelezéssel, installációval foglalkozó társaságokat, keresked?ket, forgalmazókat, szolgáltatókat és befektet?ket.
forrás: privatbankar.hu
Napos ?szt remélnek a megújulóenergia-piacon,
hiszen októberre újabb pályázatok kiírását harangozta be a kormány a napenergia-hasznosítás terén, miután az Új Széchenyi Terv legutóbbi célpályázatát három nap elteltével le kellett zárni a tömeges jelentkezések és a pénzügyi keret gyors kimerülése miatt.
„Legyen Ön is naplopó” – ezzel a felkiáltással szólítja meg a piacot egy hazai cég. Varga Pál, a Naplopó Kft. tulajdonosa elmondta, hogy a Föld felszínére érkez? napsugárzás több ezerszeresen meghaladja az emberiség energiaigényét. Magyarország területére is kb. 380-szor akkora mennyiség? energia érkezik egy év alatt a Napból, mint az ország teljes évi energia-szükséglete. A napsugárzás teljesítménye nyáron eléri az 1000 W/m2 értéket, minden négyzetméterre érkez? napsugárzás energiájával napi közel 100 liter 50°C-os vizet lehetne el?állítani. Ha a Nap az energiaszolgáltatóhoz hasonlóan benyújtaná a számlát azért az energiáért amit egy ház tet?felületére sugároz, akkor évi több millió forintot kellene fizetne ezért.
Jelen gazdasági viszonyok között támogatás, pályázat nélkül azonban nehezen megvalósítható a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, mindemellett egyre több igény lenne a beruházásokra. A piacon nagy a bizonytalanság, például a KÁT (kötelez? áramátvételi törvény) terén is a piaci szerepl?k egy németországihoz hasonló törvényt és egy egységes állami, kormányzati szerepvállalást várnak: támogatást a megújuló energiák alkalmazására. A magasabb áramátvételi ár egyúttal a többlettermelést is fokozná – jelenleg ugyanis a napelemmel rendelkez?k jellemz?en csak saját szükségleteik fedezésére termelnek áramot.
Energiaforrások szerkezete
Forrás: Energiaközpont/Privátbankár
Varga István, az energiahatékonyságra és intelligens épületekre fókuszáló nemzetközi kiállítás és konferencia szakmai igazgatója rámutatott, hogy egy friss felmérésük szerint Magyarországon a napenergia-piac a lakosság kevesebb mint 1 százalékát vonta be, míg Németországban ugyanerre vonatkozóan 10 százalék körüli lefedettségr?l beszélhetünk. Éppen ezért nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az energiahatékony építés és felújítás témakörére, ezen belül pedig a napenergia és szolár technológia aktuális kérdéseire.
Varga István azt is hangsúlyoztam hogy a legkönnyebben megvalósítható és leghamarabb megtérül? befektetés az energiahatékonyság szempontjából, az épület homlokzati, oldalszigetelése és a nyílászárók cseréje. Ezt minden energetikai felújítás elején érdemes elvégezni, hiszen önmagában 30-40 százalék csökkenést eredményez az energiafelhasználásban. Ezt követi a költséghatékonyság alapján a napkollektor, napelem, amelyek vízmelegítésre, elektromos áram termelésre, esetleg a f?tés kiegészítésére is használhatók.
Néhány lelkes és elhivatott iparági szerepl? kezdeményezésére indult el a közelmúltban a Magyar Napenergia Egyesület, a MANAP. Az alapítók és az elmúlt egy évben csatlakozó tagok rövid távú célkit?zése az, hogy a jelenleg formálódó új gazdaságpolitikai rendszerben a fotovillamos áramtermelést és a hozzá kapcsolódó kiegészít? tevékenységeket úgy pozícionálják, hogy azok a jelenlegi kedvez?tlen állami megítélés helyett elfoglalhassák méltó helyüket a hazai megújuló energiamixben. Illés Gábor elnök tájékoztatása szerint a MANAP tagjai közé továbbra is várják a Magyarországon tevékenyked? gyártói kapacitással rendelkez? termel?ket, fejleszt?ket (K+F, alkalmazott kutatás), tervezéssel, kivitelezéssel, installációval foglalkozó társaságokat, keresked?ket, forgalmazókat, szolgáltatókat és befektet?ket.
forrás: privatbankar.hu
Az mnnsz.hu interneten megjelen? szakportál célja a napenergia hasznosítás népszer?sítése, elterjesztése, a környezeti terhelés csökkentése és az energiapazarlás megszüntetése.
|
|
Célközönségünk: Azok a szakemberek, vállalkozók, önkormányzatok, társasházak, a napenergia hasznosítása, a legújabb technológiák és a megújuló energia források iránt érdekl?d?k, akik most gondolkodnak új rendszerek vásárlásán, telepítésén. Az ? számukra igyekszünk naprakész információt szolgáltatni. Cégeknek és magánszemélyeknek is biztosítunk kedvezményes megjelenési lehet?ségeit oldalainkon. Hirdetési bevételeinket kizárólag a szövetség céljainak megvalósítására fordítjuk! Kérjük támogassa Ön is a szolár technológia széleskör? elterjesztését, a környezetünk védelmét! |
| Hirdetési árak és méretek: |
|
Hirdetés a Szolár7 internetes folyóiratban A Szolár7 internetes folyóiratot az arra feliratkozott olvasónak küldjük hetente e-mailben. Összefoglaljuk benne az elmúlt hét híreit. Ha itt hirdet, az Ön cége négy sornyi (legfeljebb 300 karakter) megjelenési lehet?séget kap a hírlevélben. |
| Kedvezmények | Mérték |
| Els? hirdet? | 5% |
| Volumen után, 100eFt-250eFt | 5% |
| Volumen után, 250eFt- | 10% |
| Ügynökségi jutalék | 15% |
| Hírlevél | |
| Négyszeri megjelenés esetén | 5% |
| Nyolcszori megjelenés esetén | 15% |
Néhány százezer forintért már lehet kapni olyan napkollektoros vagy napelemes rendszert, amellyel fel lehet melegíteni a vizet a tusoláshoz, vagy egy egyenárammal m?köd? fogyasztót el lehet látni árammal. Egy családi ház kiszolgálásához viszont már milliós nagyságrend? beruházásra és bonyolultabb rendszerekre van szükség. Körkép a napenergia-piacról.
Ha mind hasznosítani lehetne azt az energiát,
amely mindössze két négyzetméternyi felületre érkezik egy év alatt, akkor abból fedezni lehetne egy átlagos magyar lakás áramfogyasztását. Ilyen ideális hatásfokú eszközök még laboratóriumokban sem léteznek, de az országban elég sokat süt a nap ahhoz, hogy megérje napenergiával el?állítani a meleg vizet vagy az áramot a családi vagy hétvégi házban, a társas- vagy panelház tetején.
Az els? cél érdekében napkollektorokat kell felszerelni, amelyek h?energiává alakítják át a napsugárzást. A napelemek fotovoltaikus cellái ezzel szemben elektromos árammá alakítják azt. Akár kollektort, akár napelemtáblát vesz az ember, figyelembe kell vennie, hogy teljes épületgépészeti rendszerek kialakításáról van szó, nem elég csak magát a napenergia-hasznosító berendezést megvenni, és már a tervezéskor is érdemes kikérni szakemberek tanácsát.
Csupán a napkollektor nem elég a f?téshez
A leggyorsabban, három-hét év alatt a napkollektor felszerelése térül meg a megújulóenergia-beruházások közül – derül ki abból a tanulmányból, amelyben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elemezte a magyarországi napkollektorpiac jelenét. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2010-es összegzésében valamivel hosszabb id?vel, öt-tíz évvel számol, attól függ?en, hogy gázkazánt vagy villanybojlert váltunk ki a Nap energiájával melegített vízzel. A napkollektor h?cserél? folyadéka elnyeli a napsugárzást, és h?cserél?vel melegíti a rendszerben keringetett vizet. A megtermelt víz mosdásra, mosásra, vagyis a mindennapi szükségletek fedezésére használható. A felszerelt kollektorok nagyságától és a fogyasztás mennyiségét?l függ?en egy átlagos, négyf?s háztartásban a melegvízigény 60-70 százalékát is fedezni lehet az így hasznosított megújuló energiával.
F?teni inkább csak kiegészít? jelleggel lehet a megtermelt meleg vízzel tavasszal és ?sszel, amikor már magasabb a napsütéses órák száma, de nem is kell annyira f?teni, mint télen. A kollektorral melegített vizet olyan épületekben érdemes bevezetni a központi f?tés hálózatába, ahol nagyon jó a h?szigetelés, és a rendszer eleve alacsony h?mérséklet?, azaz 40-50 Celsius-fokos vízzel üzemel – derül ki az Energiaklub szakemberei által készített összefoglalóból. Érdemes gondolni a téli felhasználásra is: ilyenkor általában a kollektor nem tud a kell? h?fokra melegíteni, de ha az el?melegített víz kerül a hagyományos kazánba, akkor energia-megtakarítást lehet elérni.
![Fotó: Hajdú D. András [origo]](http://static7.origos.hu/i/1109/20110913kepleiras.jpg "Fotó: Hajdú D. András [origo]")
Napkollektort szerelnek egy óbudai panelházon 2009 augusztusában
Legalább félmillió egy kollektoros rendszer
A kollektorrendszerek ára tág határok között mozog. Ha valaki egy kis háztartásban csak meleg vizet akar el?állítani két-három f? számára, akkor már 500-600 ezer forintból megoldható a beruházás (ebben az árban minden szükséges berendezés és anyag benne van a tet?szerel?-készlett?l a h?cserél?n át a fagyálló folyadékig). Nagyobb háztartás, négy-hat f? esetén körülbelül 850 ezer-egymillió forintos kiadással kell számolni. Ha egy kisebb szálloda, panzió ellátása a cél, ahol naponta rendszeresen tizenöt-húsz ember használja a meleg vizet, akkor 2,4-2,6 millió forintos beruházásra van szükség.
Ha a f?tésrásegítés is fontos, akkor már nem elég egy-két kollektor, legalább négy-öt darabra van szükség. Egy kisebb, 40-60 négyzetméteres ingatlan esetén 1,7-1,9 millió forintból oldható meg egy ilyen rendszer. Egy nagyobb, 60-100 négyzetméteres háznál 2,1-2,3 millió forinttal kell számolni, de a beépített berendezések min?ségét?l és az igényekt?l függ?en elérheti a 3 millió forintot is a szükséges befektetés.
Napkollektorból két f? típust forgalmaznak Magyarországon. A legelterjedtebb a síkkollektor, amely gyakorlatilag egy lapos doboz: elöl üvegezett, a hátoldala pedig h?szigetelt. A kollektor belsejében elhelyezett, feketére festett lemez, az úgynevezett abszorber nyeli el a napsugárzásból származó h?t, így melegszik fel a folyadék a rá er?sített cs?kígyóban. A felmelegített folyadékot szivattyú keringeti, így jut el a h?cserél?tartályig, amelyben felmelegíti a vizet. A másik típusban vákuumcsövekben kering a folyadék. A kiszivattyúzott leveg? miatt ennek a típusnak jobb a h?szigetelése, míg a henger alak miatt a délel?tti és a délutáni, lapos szögben érkez? napsugarakat is jól hasznosítja a rendszer.
|
Jelenleg nincs napenergiára is fordítható pályázati program magánszemélyeknek. A magyar szén-dioxid-kvóták eladásából létrehozott pályázatra annyi igény érkezett, hogy három nap alatt kimerült a keret. „Nagyon el?segítené a napenergiát hasznosító berendezések magyarországi elterjedését, ha több lábon állna a kollektoros napenergia hasznosításának állami ösztönzési rendszere, és nem kiszámíthatatlanul meghirdetett beruházási támogatásokra alapozna” – mondta az [origo] kérdésére Csanaky Lilla, az Energiaklub megújuló energiaforrásokkal foglalkozó projektvezet?je. Az intézet szerint jó példa a több mint tíz éve m?köd? német támogatási rendszer. A Marktanreizprogramm kis lépték? berendezések esetén vissza nem térítend? támogatással, nagyobb rendszereknél kedvezményes kamatozású hitelekkel segítette a beruházást. A német állam körülbelül tízszázalékos támogatással járult hozzá a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek telepítéséhez. Ami a napelemeket illeti, ott az állami támogatás legfontosabb eleme a kötelez? áramátvételi rendszer (KÁT), amely jelenleg átalakítás el?tt áll. „Ahhoz, hogy a termelési támogatás el?segítse a piac növekedését, fontos lenne, hogy az alacsony kapacitású rendszereket is be lehessen kapcsolni a KÁT-ba. Az is nagyon fontos, hogy a hatóságok jól válasszák meg a kötelez? átvételi tarifát, mert a gyakori és nagymérték? változtatások gátolják a befektet?i bizalom kialakulását” – mondta Csanaky. Az Energiaklub szerint fontos min?ségi kritériumokhoz kötni a támogatásokat, hogy így a jó hatásfokú rendszerek telepítését válasszák a beruházók. |
A síkkollektor el?nye az egyszer? kialakítás és a hosszú élettartam, de hatásfoka leromlik, amikor a küls? h?mérséklet télen nagyon alacsony – ennek oka, hogy kevésbé hatékony a h?szigetelése. Szintén el?ny, hogy egységnyi teljesítmény leadásához kevesebb helyet igényel, ez pedig hasznos lehet, ha viszonylag kicsi tet?felületre kell felszerelni a rendszert. A vákuumcsöves kollektor a kiváló h?szigetelés miatt télen is beválik, de számítani kell arra, hogy a nagy h?ingadozás miatt id?vel engedhetnek a tömítések, és beszivároghat a leveg? a rendszerbe, tehát a vákuumos valószín?leg rövidebb ideig m?ködik csak tökéletesen. Abban mindkét típus megegyezik, hogy lehet?leg déli fekvés? tet?felületre, 45 fokos szögbe állítva érdemes felszerelni a kollektorokat, mert így m?ködnek a leghatékonyabban. Az épület magasságának nincs jelent?sége, tehát nyugodtan lehet hasznosítani a garázs vagy egyéb melléképület tetejét is, ha annak jobb a tájolása (vagy kevésbé árnyékolt).
Összeadni a villanyszámlát
Napelempaneleket annak érdemes felszereltetnie, aki mentesülni szeretne a villanyszámlától, vagyis annyi áramot szeretne megtermelni, mint amennyit elfogyaszt. A beruházás megtervezésében az els? lépés annak kiszámítása, hogy az adott háztartás mennyi áramot használ egy év alatt: egyszer?en össze kell adni az utóbbi tizenkét hónapban kapott villanyszámlákat. Hogy mennyi áramot tud a rendszer termelni, az a napelemek teljesítményét?l, a tájolástól és a d?lésszögt?l függ, no meg attól, hogy az adott helyszínen mennyi a napsütéses órák száma évente. Magyarországon 1900-2200 ilyen óra van egy évben, érdemes tehát átlagosan 2000 órával számolni.
Legalább ötéves megtérülési id?vel kell számolnia annak, aki belevág a napenergiás beruházásba
A napelemekkel foglalkozó épületgépész szakemberek 60 százalékos korrekciós tényez?vel számolnak, figyelembe véve az id?járás változékonyságát és azt is, hogy nem mindig lehet az ideális déli irányba tájolni a napelemet. Így tehát a rendszer 1200 napsütéses órán át fejleszthet áramot. Ebb?l az következik, hogy egy 1 KW teljesítmény? napelem 1200 kilowattórát termel, míg egy 2 KW-os 2400 kilowattórát és így tovább. A különböz? felmérések eltér? válaszokat adnak arra, hogy egy átlagos magyar háztartás mennyi áramot fogyaszt évente – találtunk adatot 2900 kilowattórára, de 4400 kilowattórára is. Ebb?l következ?en egy magyar háztartásnak – ha takarékoskodik – 2 KW-os, de inkább 3-4 KW-os napelemrendszerre van szüksége. A rendszer beszerelése el?tt mindenképp érdemes takarékos típusúakra cserélni a háztartás nagyfogyasztóit, a h?t?t, a fagyasztót, a mosógépet stb.
A váltóáram és az akkumulátorok drágítják a napelemes rendszert
Napelemet akkor olcsóbb telepíteni, ha nincs szükség váltóáramra. Az úgynevezett szigetüzem esetén a napelem 12 voltos egyenáramot termel. Ez esetben a legolcsóbb, 50-100 wattos napelemmel szerelt rendszereket már 170-220 ezer forintért is lehet kapni. Ha már váltóáramra is szükség van, akkor átalakítót, vagyis invertert kell beépíteni a rendszerbe, így az ár megközelíti a félmillió forintot. Az ár egyenesen arányos az áramtermel? kapacitással: egy kilowattos rendszereket 2,2-2,7 millió forintért lehet beszerezni, míg az öt kilowattos rendszerek ára 5-6 millió forintig is felmehet.
A rendszert valamilyen formában mindenképp ki kell egészíteni valamilyen tárolóegységgel a feleslegben termelt áram miatt. Erre két megoldás létezik. Szigetüzem esetén akkumulátorokra van szükség. Ha viszont a közüzemi hálózat része a rendszer, akkor gyakorlatilag az áramszolgáltató hálózata m?ködik akkumulátorként a rendszerünk szempontjából; de mindkét eset tölt?-szabályozó modult igényel.
Az áramszolgáltatók 5 KW-os teljesítményig egyszer?sített eljárásban engedélyezik a hálózatra kapcsolást – tájékoztat az ÉMÁSZ Hálózati Kft. Ennek része egy „oda-vissza” rendszer? mér?óra, vagyis ha a rendszer a fölös áramot a hálózatra táplálja, visszafele pörög a digitális mér?óra. Öt kilowatt felett már kisüzemnek min?sül a rendszer, ami azt jelenti, hogy az áramfölösleg eladására szükséges szerz?dni a területileg illetékes szolgáltatóval. Aki viszont a teljes függetlenségre törekszik – például egy tanyát akar ellátni árammal – az épületgépész és energetikus szakemberek ajánlása szerint telepítsen szélkereket is a napelemek mellé, mert a napelemek ugyan télen is m?ködnek, de a napsütéses órák száma csekély. (A mobilszolgáltatók ilyen kombinált áramellátással szerelik a lakott területt?l távolabb es? bázisállomásaikat.)
A napkollektor és a napelem el?nyeit egyesít? hibrid rendszerek is léteznek már, az els? típusok túl vannak a kísérleti szakaszon. A kombinált üzemmód el?nye, hogy a kollektor hasznosítja azt a h?energiát, amely amúgy csak az átforrósodó napelem teljesítményét rontaná. A megoldás helytakarékos, és további el?nye, hogy a bees? napenergia 60-65 százalékát hasznosítani lehet vele. Hátránya a bonyolultabb felépítés és a várhatóan magasabb ár.
Néhány százezer forintért már lehet kapni olyan napkollektoros vagy napelemes rendszert, amellyel fel lehet melegíteni a vizet a tusoláshoz, vagy egy egyenárammal m?köd? fogyasztót el lehet látni árammal. Egy családi ház kiszolgálásához viszont már milliós nagyságrend? beruházásra és bonyolultabb rendszerekre van szükség. Körkép a napenergia-piacról.
Ha mind hasznosítani lehetne azt az energiát, amely mindössze két négyzetméternyi felületre érkezik egy év alatt, akkor abból fedezni lehetne egy átlagos magyar lakás áramfogyasztását. Ilyen ideális hatásfokú eszközök még laboratóriumokban sem léteznek, de az országban elég sokat süt a nap ahhoz, hogy megérje napenergiával el?állítani a meleg vizet vagy az áramot a családi vagy hétvégi házban, a társas- vagy panelház tetején.
Az els? cél érdekében napkollektorokat kell felszerelni, amelyek h?energiává alakítják át a napsugárzást. A napelemek fotovoltaikus cellái ezzel szemben elektromos árammá alakítják azt. Akár kollektort, akár napelemtáblát vesz az ember, figyelembe kell vennie, hogy teljes épületgépészeti rendszerek kialakításáról van szó, nem elég csak magát a napenergia-hasznosító berendezést megvenni, és már a tervezéskor is érdemes kikérni szakemberek tanácsát.
Csupán a napkollektor nem elég a f?téshez
A leggyorsabban, három-hét év alatt a napkollektor felszerelése térül meg a megújulóenergia-beruházások közül – derül ki abból a tanulmányból, amelyben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elemezte a magyarországi napkollektorpiac jelenét. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2010-es összegzésében valamivel hosszabb id?vel, öt-tíz évvel számol, attól függ?en, hogy gázkazánt vagy villanybojlert váltunk ki a Nap energiájával melegített vízzel. A napkollektor h?cserél? folyadéka elnyeli a napsugárzást, és h?cserél?vel melegíti a rendszerben keringetett vizet. A megtermelt víz mosdásra, mosásra, vagyis a mindennapi szükségletek fedezésére használható. A felszerelt kollektorok nagyságától és a fogyasztás mennyiségét?l függ?en egy átlagos, négyf?s háztartásban a melegvízigény 60-70 százalékát is fedezni lehet az így hasznosított megújuló energiával.
F?teni inkább csak kiegészít? jelleggel lehet a megtermelt meleg vízzel tavasszal és ?sszel, amikor már magasabb a napsütéses órák száma, de nem is kell annyira f?teni, mint télen. A kollektorral melegített vizet olyan épületekben érdemes bevezetni a központi f?tés hálózatába, ahol nagyon jó a h?szigetelés, és a rendszer eleve alacsony h?mérséklet?, azaz 40-50 Celsius-fokos vízzel üzemel – derül ki az Energiaklub szakemberei által készített összefoglalóból. Érdemes gondolni a téli felhasználásra is: ilyenkor általában a kollektor nem tud a kell? h?fokra melegíteni, de ha az el?melegített víz kerül a hagyományos kazánba, akkor energia-megtakarítást lehet elérni.
Napkollektort szerelnek egy óbudai panelházon 2009 augusztusában
Legalább félmillió egy kollektoros rendszer
A kollektorrendszerek ára tág határok között mozog. Ha valaki egy kis háztartásban csak meleg vizet akar el?állítani két-három f? számára, akkor már 500-600 ezer forintból megoldható a beruházás (ebben az árban minden szükséges berendezés és anyag benne van a tet?szerel?-készlett?l a h?cserél?n át a fagyálló folyadékig). Nagyobb háztartás, négy-hat f? esetén körülbelül 850 ezer-egymillió forintos kiadással kell számolni. Ha egy kisebb szálloda, panzió ellátása a cél, ahol naponta rendszeresen tizenöt-húsz ember használja a meleg vizet, akkor 2,4-2,6 millió forintos beruházásra van szükség.
Ha a f?tésrásegítés is fontos, akkor már nem elég egy-két kollektor, legalább négy-öt darabra van szükség. Egy kisebb, 40-60 négyzetméteres ingatlan esetén 1,7-1,9 millió forintból oldható meg egy ilyen rendszer. Egy nagyobb, 60-100 négyzetméteres háznál 2,1-2,3 millió forinttal kell számolni, de a beépített berendezések min?ségét?l és az igényekt?l függ?en elérheti a 3 millió forintot is a szükséges befektetés.
Napkollektorból két f? típust forgalmaznak Magyarországon. A legelterjedtebb a síkkollektor, amely gyakorlatilag egy lapos doboz: elöl üvegezett, a hátoldala pedig h?szigetelt. A kollektor belsejében elhelyezett, feketére festett lemez, az úgynevezett abszorber nyeli el a napsugárzásból származó h?t, így melegszik fel a folyadék a rá er?sített cs?kígyóban. A felmelegített folyadékot szivattyú keringeti, így jut el a h?cserél?tartályig, amelyben felmelegíti a vizet. A másik típusban vákuumcsövekben kering a folyadék. A kiszivattyúzott leveg? miatt ennek a típusnak jobb a h?szigetelése, míg a henger alak miatt a délel?tti és a délutáni, lapos szögben érkez? napsugarakat is jól hasznosítja a rendszer.
|
Jelenleg nincs napenergiára is fordítható pályázati program magánszemélyeknek. A magyar szén-dioxid-kvóták eladásából létrehozott pályázatra annyi igény érkezett, hogy három nap alatt kimerült a keret. „Nagyon el?segítené a napenergiát hasznosító berendezések magyarországi elterjedését, ha több lábon állna a kollektoros napenergia hasznosításának állami ösztönzési rendszere, és nem kiszámíthatatlanul meghirdetett beruházási támogatásokra alapozna” – mondta az [origo] kérdésére Csanaky Lilla, az Energiaklub megújuló energiaforrásokkal foglalkozó projektvezet?je. Az intézet szerint jó példa a több mint tíz éve m?köd? német támogatási rendszer. A Marktanreizprogramm kis lépték? berendezések esetén vissza nem térítend? támogatással, nagyobb rendszereknél kedvezményes kamatozású hitelekkel segítette a beruházást. A német állam körülbelül tízszázalékos támogatással járult hozzá a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek telepítéséhez. Ami a napelemeket illeti, ott az állami támogatás legfontosabb eleme a kötelez? áramátvételi rendszer (KÁT), amely jelenleg átalakítás el?tt áll. „Ahhoz, hogy a termelési támogatás el?segítse a piac növekedését, fontos lenne, hogy az alacsony kapacitású rendszereket is be lehessen kapcsolni a KÁT-ba. Az is nagyon fontos, hogy a hatóságok jól válasszák meg a kötelez? átvételi tarifát, mert a gyakori és nagymérték? változtatások gátolják a befektet?i bizalom kialakulását” – mondta Csanaky. Az Energiaklub szerint fontos min?ségi kritériumokhoz kötni a támogatásokat, hogy így a jó hatásfokú rendszerek telepítését válasszák a beruházók. |
A síkkollektor el?nye az egyszer? kialakítás és a hosszú élettartam, de hatásfoka leromlik, amikor a küls? h?mérséklet télen nagyon alacsony – ennek oka, hogy kevésbé hatékony a h?szigetelése. Szintén el?ny, hogy egységnyi teljesítmény leadásához kevesebb helyet igényel, ez pedig hasznos lehet, ha viszonylag kicsi tet?felületre kell felszerelni a rendszert. A vákuumcsöves kollektor a kiváló h?szigetelés miatt télen is beválik, de számítani kell arra, hogy a nagy h?ingadozás miatt id?vel engedhetnek a tömítések, és beszivároghat a leveg? a rendszerbe, tehát a vákuumos valószín?leg rövidebb ideig m?ködik csak tökéletesen. Abban mindkét típus megegyezik, hogy lehet?leg déli fekvés? tet?felületre, 45 fokos szögbe állítva érdemes felszerelni a kollektorokat, mert így m?ködnek a leghatékonyabban. Az épület magasságának nincs jelent?sége, tehát nyugodtan lehet hasznosítani a garázs vagy egyéb melléképület tetejét is, ha annak jobb a tájolása (vagy kevésbé árnyékolt).
Összeadni a villanyszámlát
Napelempaneleket annak érdemes felszereltetnie, aki mentesülni szeretne a villanyszámlától, vagyis annyi áramot szeretne megtermelni, mint amennyit elfogyaszt. A beruházás megtervezésében az els? lépés annak kiszámítása, hogy az adott háztartás mennyi áramot használ egy év alatt: egyszer?en össze kell adni az utóbbi tizenkét hónapban kapott villanyszámlákat. Hogy mennyi áramot tud a rendszer termelni, az a napelemek teljesítményét?l, a tájolástól és a d?lésszögt?l függ, no meg attól, hogy az adott helyszínen mennyi a napsütéses órák száma évente. Magyarországon 1900-2200 ilyen óra van egy évben, érdemes tehát átlagosan 2000 órával számolni.
Legalább ötéves megtérülési id?vel kell számolnia annak, aki belevág a napenergiás beruházásba
A napelemekkel foglalkozó épületgépész szakemberek 60 százalékos korrekciós tényez?vel számolnak, figyelembe véve az id?járás változékonyságát és azt is, hogy nem mindig lehet az ideális déli irányba tájolni a napelemet. Így tehát a rendszer 1200 napsütéses órán át fejleszthet áramot. Ebb?l az következik, hogy egy 1 KW teljesítmény? napelem 1200 kilowattórát termel, míg egy 2 KW-os 2400 kilowattórát és így tovább. A különböz? felmérések eltér? válaszokat adnak arra, hogy egy átlagos magyar háztartás mennyi áramot fogyaszt évente – találtunk adatot 2900 kilowattórára, de 4400 kilowattórára is. Ebb?l következ?en egy magyar háztartásnak – ha takarékoskodik – 2 KW-os, de inkább 3-4 KW-os napelemrendszerre van szüksége. A rendszer beszerelése el?tt mindenképp érdemes takarékos típusúakra cserélni a háztartás nagyfogyasztóit, a h?t?t, a fagyasztót, a mosógépet stb.
A váltóáram és az akkumulátorok drágítják a napelemes rendszert
Napelemet akkor olcsóbb telepíteni, ha nincs szükség váltóáramra. Az úgynevezett szigetüzem esetén a napelem 12 voltos egyenáramot termel. Ez esetben a legolcsóbb, 50-100 wattos napelemmel szerelt rendszereket már 170-220 ezer forintért is lehet kapni. Ha már váltóáramra is szükség van, akkor átalakítót, vagyis invertert kell beépíteni a rendszerbe, így az ár megközelíti a félmillió forintot. Az ár egyenesen arányos az áramtermel? kapacitással: egy kilowattos rendszereket 2,2-2,7 millió forintért lehet beszerezni, míg az öt kilowattos rendszerek ára 5-6 millió forintig is felmehet.
A rendszert valamilyen formában mindenképp ki kell egészíteni valamilyen tárolóegységgel a feleslegben termelt áram miatt. Erre két megoldás létezik. Szigetüzem esetén akkumulátorokra van szükség. Ha viszont a közüzemi hálózat része a rendszer, akkor gyakorlatilag az áramszolgáltató hálózata m?ködik akkumulátorként a rendszerünk szempontjából; de mindkét eset tölt?-szabályozó modult igényel.
Az áramszolgáltatók 5 KW-os teljesítményig egyszer?sített eljárásban engedélyezik a hálózatra kapcsolást – tájékoztat az ÉMÁSZ Hálózati Kft. Ennek része egy „oda-vissza” rendszer? mér?óra, vagyis ha a rendszer a fölös áramot a hálózatra táplálja, visszafele pörög a digitális mér?óra. Öt kilowatt felett már kisüzemnek min?sül a rendszer, ami azt jelenti, hogy az áramfölösleg eladására szükséges szerz?dni a területileg illetékes szolgáltatóval. Aki viszont a teljes függetlenségre törekszik – például egy tanyát akar ellátni árammal – az épületgépész és energetikus szakemberek ajánlása szerint telepítsen szélkereket is a napelemek mellé, mert a napelemek ugyan télen is m?ködnek, de a napsütéses órák száma csekély. (A mobilszolgáltatók ilyen kombinált áramellátással szerelik a lakott területt?l távolabb es? bázisállomásaikat.)
A napkollektor és a napelem el?nyeit egyesít? hibrid rendszerek is léteznek már, az els? típusok túl vannak a kísérleti szakaszon. A kombinált üzemmód el?nye, hogy a kollektor hasznosítja azt a h?energiát, amely amúgy csak az átforrósodó napelem teljesítményét rontaná. A megoldás helytakarékos, és további el?nye, hogy a bees? napenergia 60-65 százalékát hasznosítani lehet vele. Hátránya a bonyolultabb felépítés és a várhatóan magasabb ár.
forrás: origo.hu
Minden er?s és sikeres európai országban „magától ért?d?”, hogy az er? és a siker alapja a nemzeti gazdaság – jelentette ki Orbán Viktor szombaton Székesfehérváron, a száz százalékban magyar tulajdonú Jüllich Glas Holding Zrt. napelemgyárának avató ünnepségén.
A 13 ezer négyzetméter alapterület? üzem 2,5 milliárd forintos beruházással valósult meg, kapacitása 12 megawatt, azaz 13,2 gigawattóra energia el?állítására elegend?.
Forrás: MTI
