21 milliárd megújuló energiaforrásokra

Immáron harmadik alkalommal rendezik meg Münchenben az elektromos járm?csodákat és m?szaki innovációt felvonultató szakmai kiállítást, az eCarTec-et. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) jóvoltából Magyarországot több magyar cég is képviselheti a magyar közösségi standon,
melyen 1 prototípus járm?vel és több technológia termék bemutatásával demonstrálják Magyarország részvételét a járm?ipari zöldítés terén.

A kiállításon az Alternatív Hajtású Járm?sport Szövetség (AHJSZ) folytatja a tavaly útjára indított kezdeményezést az elektromos tölt?állomás táblák európai egységesítésével kapcsolatban.

A magyar standon két magyarországi verseny is képviselteti magát: a nagy múltra visszatekint? gy?ri Széchenyi Futam és az idén életre hívott, Budapest történelmi belvárosában megszervezett MVM Energia 2.0 Futam. A szervez?knek a szakkiállítás lehet?séget ad arra, hogy a rendezvényeket nemzetközi szinten is népszer?sítsék, és külföldi résztvev?ket toborozzanak a magyarországi versenyekre, ezzel is serkentve a hazai fejlesztéseket.

Ahogy az a kiállításon is látható, a fejlesztés nem állt meg a Willisits Mérnökiroda Kft-nél. A

Villamosított Smart

villamosított SMART városi kisautó látványos, a m?szaki részleteket testközelben bemutató, állított példánya vonzza az érdekl?d?ket. A járm? hasát csodálhatja a közönség, valamint a piros-króm beltér jelzi, hogy min?ségi átalakításról van szó. A saját fejlesztés? elektromos hajtásrendszer és kiegészít? berendezései hamarosan megvásárolhatóak lesznek, illetve a komplett autó is termékké érett. A konstrukció el?nye az egyszer? és relatív olcsó megvalósítás, ugyanakkor a használtautó „újrahasznosítása” – az ún. „reuse” – is a piaci startégia része. A járm?hajtás mellett az Intermotor Kft. elektromos BLDC hajómotorjai is megtekinthet?ek, és a régióban oly népszer? tavi hajózás szerelmeseinek ad lehet?séget a magyar céggel történ? megismerkedésre.

Az ElectroAuto els? alkalommal vesz részt a közös magyar standon, felvonultatva termékpalettájának legújabb darabját, egy elektromos terepjárót. Egy olyan járm?vet, mely napelem segítségével, „zöld energiával” is feltölthet?. Az autó igazi újdonsága – melyet minden látogató megcsodálhat -, hogy álló helyzetben a napelem felülete megduplázható, ezáltal felére csökken a járm? akkumulátorainak feltöltéséhez szükséges id?.
A járm? szériagyártásra érett és a közúti forgalomban történ? részvételhez szükséges engedélyekkel rendelkezik. A cég gyártmánypalettáján szerepelnek még személy-, teher- és vendéglátó autók, illetve egyedi megrendelésre gyártott, saját fejlesztés? felépítmények és járm?vek is.

Elektromos terepjáró

Az Electraplan Kft. innovatív akkumulátortölt? berendezését mutatja be, amely különböz? akkumulátorfajták feltöltésére is alkalmas: ólomzselés, nikkel-kadmium akkumulátor, valamint lítium-ion, és lítium-polimer akkumulátor. Ezen szabadalmaztatott töltési metódus lehet?vé teszi, hogy különböz? akkumulátorokat akár 15-18 perc alatt feltöltsünk, ami az elektromos járm?vek piacán új lehet?ségeket nyit. A cég bemutatja továbbá szabadalmaztatott intelligens akkumulátor-csomagját, amely aktív kiegyenlítéssel rendelkezik a töltés és kisütés folyamán is. Ezen rendszer használatával az akkumulátorok élettartama megnövekszik és az elektromos járm?vek hatótávolsága az évek el?rehaladtával megtartható.
A rendezvény nagyszer? lehet?séget biztosít a résztvev?knek kapcsolatépítésre, új technológiák megismerésére, a piac feltérképezésére és szakmai egyeztetések lefolytatására.

forrás: autoforum.hu

Immáron harmadik alkalommal rendezik meg Münchenben az elektromos járm?csodákat és m?szaki innovációt felvonultató szakmai kiállítást, az eCarTec-et. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) jóvoltából Magyarországot több magyar cég is képviselheti a magyar közösségi standon, melyen 1 prototípus járm?vel és több technológia termék bemutatásával demonstrálják Magyarország részvételét a járm?ipari zöldítés terén.

A kiállításon az Alternatív Hajtású Járm?sport Szövetség (AHJSZ) folytatja a tavaly útjára indított kezdeményezést az elektromos tölt?állomás táblák európai egységesítésével kapcsolatban.

A magyar standon két magyarországi verseny is képviselteti magát: a nagy múltra visszatekint? gy?ri Széchenyi Futam és az idén életre hívott, Budapest történelmi belvárosában megszervezett MVM Energia 2.0 Futam. A szervez?knek a szakkiállítás lehet?séget ad arra, hogy a rendezvényeket nemzetközi szinten is népszer?sítsék, és külföldi résztvev?ket toborozzanak a magyarországi versenyekre, ezzel is serkentve a hazai fejlesztéseket.

Ahogy az a kiállításon is látható, a fejlesztés nem állt meg a Willisits Mérnökiroda Kft-nél. A

Villamosított Smart

villamosított SMART városi kisautó látványos, a m?szaki részleteket testközelben bemutató, állított példánya vonzza az érdekl?d?ket. A járm? hasát csodálhatja a közönség, valamint a piros-króm beltér jelzi, hogy min?ségi átalakításról van szó. A saját fejlesztés? elektromos hajtásrendszer és kiegészít? berendezései hamarosan megvásárolhatóak lesznek, illetve a komplett autó is termékké érett. A konstrukció el?nye az egyszer? és relatív olcsó megvalósítás, ugyanakkor a használtautó „újrahasznosítása” – az ún. „reuse” – is a piaci startégia része. A járm?hajtás mellett az Intermotor Kft. elektromos BLDC hajómotorjai is megtekinthet?ek, és a régióban oly népszer? tavi hajózás szerelmeseinek ad lehet?séget a magyar céggel történ? megismerkedésre.

Az ElectroAuto els? alkalommal vesz részt a közös magyar standon, felvonultatva termékpalettájának legújabb darabját, egy elektromos terepjárót. Egy olyan járm?vet, mely napelem segítségével, „zöld energiával” is feltölthet?. Az autó igazi újdonsága – melyet minden látogató megcsodálhat -, hogy álló helyzetben a napelem felülete megduplázható, ezáltal felére csökken a járm? akkumulátorainak feltöltéséhez szükséges id?.
A járm? szériagyártásra érett és a közúti forgalomban történ? részvételhez szükséges engedélyekkel rendelkezik. A cég gyártmánypalettáján szerepelnek még személy-, teher- és vendéglátó autók, illetve egyedi megrendelésre gyártott, saját fejlesztés? felépítmények és járm?vek is.

Elektromos terepjáró

Az Electraplan Kft. innovatív akkumulátortölt? berendezését mutatja be, amely különböz? akkumulátorfajták feltöltésére is alkalmas: ólomzselés, nikkel-kadmium akkumulátor, valamint lítium-ion, és lítium-polimer akkumulátor. Ezen szabadalmaztatott töltési metódus lehet?vé teszi, hogy különböz? akkumulátorokat akár 15-18 perc alatt feltöltsünk, ami az elektromos járm?vek piacán új lehet?ségeket nyit. A cég bemutatja továbbá szabadalmaztatott intelligens akkumulátor-csomagját, amely aktív kiegyenlítéssel rendelkezik a töltés és kisütés folyamán is. Ezen rendszer használatával az akkumulátorok élettartama megnövekszik és az elektromos járm?vek hatótávolsága az évek el?rehaladtával megtartható.
A rendezvény nagyszer? lehet?séget biztosít a résztvev?knek kapcsolatépítésre, új technológiák megismerésére, a piac feltérképezésére és szakmai egyeztetések lefolytatására.

forrás: autosforum.hu

Európa jól halad a kit?zött „20-as” célok teljesítése tekintetében, azonban a magyar konkrét terveket és célkitûzéseket nem sajnos nem lehet pozitív példaként említeni. A Portfolio.hu Ságodi Attilával, a KPMG energetikai tanácsadásának partnerével beszélgetett a Green Energy Investment Forum-on.

Európa jól halad a kit?zött „20-as célok” teljesítése tekintetében, a Közösség számára kit?zött célok reálisak és kivitelezhet?k, kérdés persze, hogy Európa teljesíteni akarja-e az önként tett klímavédelmi vállalásokat. A törekvések egyel?re láthatók, azonban fontos, hogy a célok elérését összekössék a különböz? iparpolitikai fejlesztésekkel. Több helyen is tetten érhet?, hogy olyan iparágakat támogatnak, amelyek olyan els?dleges termékeket, technológiákat fejlesztenek, amik segítik a kit?zött célok elérését. Emellett megfigyelhet? a kisméret?, a decentralizált energiatermelést el?segít? megújuló energia termelési módok el?térbe kerülése, de ugyancsak számos megaprojekt is megvalósult, illetve el?készítés alatt áll. Az eszközrendszer utolsó elemeként végül a hagyományos energiatermelés visszaszorítására is kísérletet tesznek, például az ÜHG-kibocsátás beszabályozásával. Ezek a folyamatok mind arra ösztönzik a fejleszt?ket, hogy egyre nagyobb fontosságot tulajdonítsanak a megújuló energiaforrásoknak.

A magyar példát sajnos nem lehet ennyire optimistán tekinteni, az európai átlaghoz képest Magyarország lehet?ségei mind finanszírozási, mind technológiai szempontból korlátozottabbak. Ságodi Attila szerint a magyar konkrét tervek „szégyenl?sek”, értve ez alatt, hogy az érdemi fejlesztéseket csupán 2016-17-18-ra teszik, tehát ezekkel a fejlesztésekkel kívánják elérni a 2020-as célokat. A legf?bb probléma ezzel, hogy a döntéseket elodázza, ami hitelességi problémákat vet fel, hiszen ha most nincs meg a kell? akarat és pénzügyi forrás, akkor mi a biztosíték arra, hogy az évtized második felében meglesz.

A megfelel? támogatási módok kapcsán a szakember úgy véli, hogy egyrészr?l érdemes lenne a túlzott energiafogyasztást el?segít? mechanizmusokat leépíteni, értve ez alatt például a gázár-támogatást vagy az túlzott CO2-kvóta (ingyenes) kiosztást az ipari, er?m?vi egységek számára. A konkrét projektek támogatása esetében Ságodi Attila kifejtette, hogy vannak olyan technológiák, amelyek már aránylag kis támogatás mellett is életképesek. Ezek közül is, azon technológiák ösztönzése lenne az el?remutató, amelyek valamilyen szempontból összeegyeztethet?k a magyar iparpolitikai célkit?zésekkel.

forrás: portfolio.hu

Európa jól halad a kit?zött „20-as” célok teljesítése tekintetében, azonban a magyar konkrét terveket és célkitûzéseket nem sajnos nem lehet pozitív példaként említeni. A Portfolio.hu Ságodi Attilával, a KPMG energetikai tanácsadásának partnerével beszélgetett a Green Energy Investment Forum-on.

Európa jól halad a kit?zött „20-as célok” teljesítése tekintetében, a Közösség számára kit?zött célok reálisak és kivitelezhet?k, kérdés persze, hogy Európa teljesíteni akarja-e az önként tett klímavédelmi vállalásokat. A törekvések egyel?re láthatók, azonban fontos, hogy a célok elérését összekössék a különböz? iparpolitikai fejlesztésekkel. Több helyen is tetten érhet?, hogy olyan iparágakat támogatnak, amelyek olyan els?dleges termékeket, technológiákat fejlesztenek, amik segítik a kit?zött célok elérését. Emellett megfigyelhet? a kisméret?, a decentralizált energiatermelést el?segít? megújuló energia termelési módok el?térbe kerülése, de ugyancsak számos megaprojekt is megvalósult, illetve el?készítés alatt áll. Az eszközrendszer utolsó elemeként végül a hagyományos energiatermelés visszaszorítására is kísérletet tesznek, például az ÜHG-kibocsátás beszabályozásával. Ezek a folyamatok mind arra ösztönzik a fejleszt?ket, hogy egyre nagyobb fontosságot tulajdonítsanak a megújuló energiaforrásoknak.

A magyar példát sajnos nem lehet ennyire optimistán tekinteni, az európai átlaghoz képest Magyarország lehet?ségei mind finanszírozási, mind technológiai szempontból korlátozottabbak. Ságodi Attila szerint a magyar konkrét tervek „szégyenl?sek”, értve ez alatt, hogy az érdemi fejlesztéseket csupán 2016-17-18-ra teszik, tehát ezekkel a fejlesztésekkel kívánják elérni a 2020-as célokat. A legf?bb probléma ezzel, hogy a döntéseket elodázza, ami hitelességi problémákat vet fel, hiszen ha most nincs meg a kell? akarat és pénzügyi forrás, akkor mi a biztosíték arra, hogy az évtized második felében meglesz.

A megfelel? támogatási módok kapcsán a szakember úgy véli, hogy egyrészr?l érdemes lenne a túlzott energiafogyasztást el?segít? mechanizmusokat leépíteni, értve ez alatt például a gázár-támogatást vagy az túlzott CO2-kvóta (ingyenes) kiosztást az ipari, er?m?vi egységek számára. A konkrét projektek támogatása esetében Ságodi Attila kifejtette, hogy vannak olyan technológiák, amelyek már aránylag kis támogatás mellett is életképesek. Ezek közül is, azon technológiák ösztönzése lenne az el?remutató, amelyek valamilyen szempontból összeegyeztethet?k a magyar iparpolitikai célkit?zésekkel.

forrás:portfolio.hu

Európa jól halad a kit?zött „20-as” célok teljesítése tekintetében, azonban a magyar konkrét terveket és célkitûzéseket nem sajnos nem lehet pozitív példaként említeni. A Portfolio.hu Ságodi Attilával, a KPMG energetikai tanácsadásának partnerével beszélgetett a Green Energy Investment Forum-on.

Európa jól halad a kit?zött „20-as célok” teljesítése tekintetében, a Közösség számára kit?zött célok reálisak és kivitelezhet?k, kérdés persze, hogy Európa teljesíteni akarja-e az önként tett klímavédelmi vállalásokat. A törekvések egyel?re láthatók, azonban fontos, hogy a célok elérését összekössék a különböz? iparpolitikai fejlesztésekkel. Több helyen is tetten érhet?, hogy olyan iparágakat támogatnak, amelyek olyan els?dleges termékeket, technológiákat fejlesztenek, amik segítik a kit?zött célok elérését. Emellett megfigyelhet? a kisméret?, a decentralizált energiatermelést el?segít? megújuló energia termelési módok el?térbe kerülése, de ugyancsak számos megaprojekt is megvalósult, illetve el?készítés alatt áll. Az eszközrendszer utolsó elemeként végül a hagyományos energiatermelés visszaszorítására is kísérletet tesznek, például az ÜHG-kibocsátás beszabályozásával. Ezek a folyamatok mind arra ösztönzik a fejleszt?ket, hogy egyre nagyobb fontosságot tulajdonítsanak a megújuló energiaforrásoknak.

A magyar példát sajnos nem lehet ennyire optimistán tekinteni, az európai átlaghoz képest Magyarország lehet?ségei mind finanszírozási, mind technológiai szempontból korlátozottabbak. Ságodi Attila szerint a magyar konkrét tervek „szégyenl?sek”, értve ez alatt, hogy az érdemi fejlesztéseket csupán 2016-17-18-ra teszik, tehát ezekkel a fejlesztésekkel kívánják elérni a 2020-as célokat. A legf?bb probléma ezzel, hogy a döntéseket elodázza, ami hitelességi problémákat vet fel, hiszen ha most nincs meg a kell? akarat és pénzügyi forrás, akkor mi a biztosíték arra, hogy az évtized második felében meglesz.

A megfelel? támogatási módok kapcsán a szakember úgy véli, hogy egyrészr?l érdemes lenne a túlzott energiafogyasztást el?segít? mechanizmusokat leépíteni, értve ez alatt például a gázár-támogatást vagy az túlzott CO2-kvóta (ingyenes) kiosztást az ipari, er?m?vi egységek számára. A konkrét projektek támogatása esetében Ságodi Attila kifejtette, hogy vannak olyan technológiák, amelyek már aránylag kis támogatás mellett is életképesek. Ezek közül is, azon technológiák ösztönzése lenne az el?remutató, amelyek valamilyen szempontból összeegyeztethet?k a magyar iparpolitikai célkit?zésekkel.

forrás: portfolio.hu

Energiahatékonyság – Az Új Széchenyi Tervben jöv?re nem jut pénz a magánlakásokra Idén további 1, 6milliárd forintot fordít a kormány az el?z? kabinet alatt nyertesnek nyilvánított, ám forrás híján ki nem fizetett panellakások energetikai felújításának támogatására – szögezte le Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a CEP Clean Energy & Passive House Expo nev? rendezvényen.
A családi házak utólagos h?szigetelésének támogatására nincs állami forrás Reviczky Zsolt Ebb?l a – Zöld Beruházási Rendszernek (ZBR) nevezett, kvótaértékesítésekb?l származó – forrásból további 3200 panellakás számára válnak a (jórészt már megvalósult) munkák kifizethet?vé. Emlékeztetett, hogy az év elején a kabinet 13,2 milliárdot fordított ugyanerre a célra, ami 23 500 lakásnak megfelel? épület renoválását tette lehet?vé. A hagyományos, illetve új építés? társasházak számára augusztusban írtak ki 1,6 milliárd forint értékben energahatékonysági pályázatot. (Ezt az igényl?k három nap alatt kimerítették.) Most október 25-t?l pedig családi, illetve kis társasházak számára biztosítanak 2,97 milliárdot napkollektoros rendszerek telepítésére. El?adása szerint idén további pályázatok várhatók az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) ZBR rendszerén keresztül, melyre – döntésekt?l függ?en – 7-8 milliárd forint állhat rendelkezésre. Az ÚSZT-n belül eredetileg csak közintézmények és cégek igényelhettek energiatakarékossági támogatást, mégpedig a Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) keretében. Az ÚSZT mögött álló EU ilyen típusú forrásaiból ugyanis magánszemélyek nem részesülhetnek. Itt 2010 júniusa óta 54 milliárd forintot ítéltek meg a pályázók számára, ami 93 milliárd forintos beruházást indított el. (Vagyis az állami támogatás átlagos aránya közel 60 százalékra rúgott.) Ebb?l 32 mil liárdot közintézmények kaptak, 14 milliárdot pedig kis- és középvállalkozások. Ezen túlmen?en felhívta a figyelmet az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által biztosított 40 milliárdos energiahatékonysági keretre. Ebb?l környezetvédelemre – ezen belül zöldipari innovációra, energiahatékonyságra, megújuló energiára és éghajlatváltozási alkalmazkodásra – 12 milliárd forint fordítható. Közölte: a ZBR ez év végére gyakorlatilag kiürül. A források megteremtésére ugyanakkor minden er?feszítést megtesznek. Az ÚSZT forrásai jöv?re újra megnyílnak. Ebb?l a kormány els?sorban közintézmények, önkormányzatok, egyházak, illetve kisés középvállalkozások épületeinek felújítását támogatná. Ide kapcsolódóan folytatódna a távh?rendszerek felújítása, megújuló energiás átalakítása is. Szükségesnek tartják egy állami tulajdonú, a felújítások révén elért megtakarítást hasznosító úgynevezett ESCO-cégmegalapítását is. Ez alapvet?en közintézmények körében végezne felújításokat, melynek haszna az államnál, illetve önkormányzatoknál jelentkezne. Leszögezte: egyre inkább tudatosítani szükséges, hogy az épületek energetikai tulajdonságait bemutató tanúsítás elkészítése jöv?re már nemcsak a közintézmények és a cégek, hanem a magánlakások tulajdonosai számára is kötelez?vé válik. forrás:nol.hu

Energiahatékonyság – Az Új Széchenyi Tervben jöv?re nem jut pénz a magánlakásokra Idén további 1, 6milliárd forintot fordít a kormány az el?z? kabinet alatt nyertesnek nyilvánított, ám forrás híján ki nem fizetett panellakások energetikai felújításának támogatására – szögezte le Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a CEP Clean Energy & Passive House Expo nev? rendezvényen.
A családi házak utólagos h?szigetelésének támogatására nincs állami forrás Reviczky Zsolt Ebb?l a – Zöld Beruházási Rendszernek (ZBR) nevezett, kvótaértékesítésekb?l származó – forrásból további 3200 panellakás számára válnak a (jórészt már megvalósult) munkák kifizethet?vé. Emlékeztetett, hogy az év elején a kabinet 13,2 milliárdot fordított ugyanerre a célra, ami 23 500 lakásnak megfelel? épület renoválását tette lehet?vé. A hagyományos, illetve új építés? társasházak számára augusztusban írtak ki 1,6 milliárd forint értékben energahatékonysági pályázatot. (Ezt az igényl?k három nap alatt kimerítették.) Most október 25-t?l pedig családi, illetve kis társasházak számára biztosítanak 2,97 milliárdot napkollektoros rendszerek telepítésére. El?adása szerint idén további pályázatok várhatók az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) ZBR rendszerén keresztül, melyre – döntésekt?l függ?en – 7-8 milliárd forint állhat rendelkezésre. Az ÚSZT-n belül eredetileg csak közintézmények és cégek igényelhettek energiatakarékossági támogatást, mégpedig a Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) keretében. Az ÚSZT mögött álló EU ilyen típusú forrásaiból ugyanis magánszemélyek nem részesülhetnek. Itt 2010 júniusa óta 54 milliárd forintot ítéltek meg a pályázók számára, ami 93 milliárd forintos beruházást indított el. (Vagyis az állami támogatás átlagos aránya közel 60 százalékra rúgott.) Ebb?l 32 mil liárdot közintézmények kaptak, 14 milliárdot pedig kis- és középvállalkozások. Ezen túlmen?en felhívta a figyelmet az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által biztosított 40 milliárdos energiahatékonysági keretre. Ebb?l környezetvédelemre – ezen belül zöldipari innovációra, energiahatékonyságra, megújuló energiára és éghajlatváltozási alkalmazkodásra – 12 milliárd forint fordítható. Közölte: a ZBR ez év végére gyakorlatilag kiürül. A források megteremtésére ugyanakkor minden er?feszítést megtesznek. Az ÚSZT forrásai jöv?re újra megnyílnak. Ebb?l a kormány els?sorban közintézmények, önkormányzatok, egyházak, illetve kisés középvállalkozások épületeinek felújítását támogatná. Ide kapcsolódóan folytatódna a távh?rendszerek felújítása, megújuló energiás átalakítása is. Szükségesnek tartják egy állami tulajdonú, a felújítások révén elért megtakarítást hasznosító úgynevezett ESCO-cégmegalapítását is. Ez alapvet?en közintézmények körében végezne felújításokat, melynek haszna az államnál, illetve önkormányzatoknál jelentkezne. Leszögezte: egyre inkább tudatosítani szükséges, hogy az épületek energetikai tulajdonságait bemutató tanúsítás elkészítése jöv?re már nemcsak a közintézmények és a cégek, hanem a magánlakások tulajdonosai számára is kötelez?vé válik. forrás:nol.hu

Energiahatékonyság – Az Új Széchenyi Tervben jöv?re nem jut pénz a magánlakásokra Idén további 1, 6milliárd forintot fordít a kormány az el?z? kabinet alatt nyertesnek nyilvánított, ám forrás híján ki nem fizetett panellakások energetikai felújításának támogatására – szögezte le Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár a CEP Clean Energy & Passive House Expo nev? rendezvényen.
A családi házak utólagos h?szigetelésének támogatására nincs állami forrás Reviczky Zsolt Ebb?l a – Zöld Beruházási Rendszernek (ZBR) nevezett, kvótaértékesítésekb?l származó – forrásból további 3200 panellakás számára válnak a (jórészt már megvalósult) munkák kifizethet?vé. Emlékeztetett, hogy az év elején a kabinet 13,2 milliárdot fordított ugyanerre a célra, ami 23 500 lakásnak megfelel? épület renoválását tette lehet?vé. A hagyományos, illetve új építés? társasházak számára augusztusban írtak ki 1,6 milliárd forint értékben energahatékonysági pályázatot. (Ezt az igényl?k három nap alatt kimerítették.) Most október 25-t?l pedig családi, illetve kis társasházak számára biztosítanak 2,97 milliárdot napkollektoros rendszerek telepítésére. El?adása szerint idén további pályázatok várhatók az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) ZBR rendszerén keresztül, melyre – döntésekt?l függ?en – 7-8 milliárd forint állhat rendelkezésre. Az ÚSZT-n belül eredetileg csak közintézmények és cégek igényelhettek energiatakarékossági támogatást, mégpedig a Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) keretében. Az ÚSZT mögött álló EU ilyen típusú forrásaiból ugyanis magánszemélyek nem részesülhetnek. Itt 2010 júniusa óta 54 milliárd forintot ítéltek meg a pályázók számára, ami 93 milliárd forintos beruházást indított el. (Vagyis az állami támogatás átlagos aránya közel 60 százalékra rúgott.) Ebb?l 32 mil liárdot közintézmények kaptak, 14 milliárdot pedig kis- és középvállalkozások. Ezen túlmen?en felhívta a figyelmet az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által biztosított 40 milliárdos energiahatékonysági keretre. Ebb?l környezetvédelemre – ezen belül zöldipari innovációra, energiahatékonyságra, megújuló energiára és éghajlatváltozási alkalmazkodásra – 12 milliárd forint fordítható. Közölte: a ZBR ez év végére gyakorlatilag kiürül. A források megteremtésére ugyanakkor minden er?feszítést megtesznek. Az ÚSZT forrásai jöv?re újra megnyílnak. Ebb?l a kormány els?sorban közintézmények, önkormányzatok, egyházak, illetve kisés középvállalkozások épületeinek felújítását támogatná. Ide kapcsolódóan folytatódna a távh?rendszerek felújítása, megújuló energiás átalakítása is. Szükségesnek tartják egy állami tulajdonú, a felújítások révén elért megtakarítást hasznosító úgynevezett ESCO-cégmegalapítását is. Ez alapvet?en közintézmények körében végezne felújításokat, melynek haszna az államnál, illetve önkormányzatoknál jelentkezne. Leszögezte: egyre inkább tudatosítani szükséges, hogy az épületek energetikai tulajdonságait bemutató tanúsítás elkészítése jöv?re már nemcsak a közintézmények és a cégek, hanem a magánlakások tulajdonosai számára is kötelez?vé válik. forrás:nol.hu

Készülni, tervezni már lehet, az adatlapok azonban – amelyek alapján el lehetne készíteni a pályázatot – még nem elérhet?.

Az Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft., az ÉMI honlapján csütörtök este óta elérhet? a napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére kiírt pályázat, melyet október 25-t?l lehet beadni. A gyakorlati megvalósításra azonban még ma sincsenek pontos utasítások, mondta el a Kossuth Rádió Napközben cím? m?sorában Garaguly László, a Solartrade Kft. ügyvezet? igazgatója. Olyan részleteket, feltételeket már lehet tudni, mint például azt, hogy kizárólag az ügyfélkapun keresztül adható be a pályázat, mellékelni kell az egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, gépészeti és kapcsolási rajzot, bankszámla igazolást, kivitelez?i el?szerz?dést, a társasházak esetében közgy?lési jegyz?könyvi kivonatot – hiányoznak azonban azok az adatlapok, amelyek alapján el lehetne készíteni a pályázatot.

Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezel?k Országos Egyesületének elnöke úgy véli, a rövid határid? miatt csak azok a társasházak tudnak sikeresen pályázni, akik már el?zetesen felkészültek. Ha a lakók nem rendelkeznek megfelel? önrésszel, a hitelügyintézés nem fér bele a rövid pályázat-beadási határid?be. Bék Ágnes nem biztos abban, hogy a kisebb társasházak esetében sikere lesz a pályázatnak. Azoknál a társasházaknál például, ahol már megoldották az egyéni vízellátást, a tulajdonosok, vagy azok egy része nem valószín?, hogy vissza szeretne térni a közös vízellátásra, még akkor sem, ha azt napkollektor biztosítja. A régebbi épületek esetében a napkollektor elhelyezése is problémát okozhat. Bék Ágnes számára az sem egyértelm?, hogyan használhatja a társasház az ügyfélkaput.

Az Új Széchenyi Terv keretében kiírt, közel hárommilliárd forintos keretösszeg? pályázaton társasházak és magánszemélyek indulhatnak, használati meleg víz el?állítását és f?tésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére igényelhetnek támogatást.

forrás: hirado.hu

Készülni, tervezni már lehet, az adatlapok azonban – amelyek alapján el lehetne készíteni a pályázatot – még nem elérhet?.

Az Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft., az ÉMI honlapján csütörtök este óta elérhet? a napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére kiírt pályázat, melyet október 25-t?l lehet beadni. A gyakorlati megvalósításra azonban még ma sincsenek pontos utasítások, mondta el a Kossuth Rádió Napközben cím? m?sorában Garaguly László, a Solartrade Kft. ügyvezet? igazgatója. Olyan részleteket, feltételeket már lehet tudni, mint például azt, hogy kizárólag az ügyfélkapun keresztül adható be a pályázat, mellékelni kell az egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, gépészeti és kapcsolási rajzot, bankszámla igazolást, kivitelez?i el?szerz?dést, a társasházak esetében közgy?lési jegyz?könyvi kivonatot – hiányoznak azonban azok az adatlapok, amelyek alapján el lehetne készíteni a pályázatot.

Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezel?k Országos Egyesületének elnöke úgy véli, a rövid határid? miatt csak azok a társasházak tudnak sikeresen pályázni, akik már el?zetesen felkészültek. Ha a lakók nem rendelkeznek megfelel? önrésszel, a hitelügyintézés nem fér bele a rövid pályázat-beadási határid?be. Bék Ágnes nem biztos abban, hogy a kisebb társasházak esetében sikere lesz a pályázatnak. Azoknál a társasházaknál például, ahol már megoldották az egyéni vízellátást, a tulajdonosok, vagy azok egy része nem valószín?, hogy vissza szeretne térni a közös vízellátásra, még akkor sem, ha azt napkollektor biztosítja. A régebbi épületek esetében a napkollektor elhelyezése is problémát okozhat. Bék Ágnes számára az sem egyértelm?, hogyan használhatja a társasház az ügyfélkaput.

Az Új Széchenyi Terv keretében kiírt, közel hárommilliárd forintos keretösszeg? pályázaton társasházak és magánszemélyek indulhatnak, használati meleg víz el?állítását és f?tésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére igényelhetnek támogatást.

forrás: hirado.hu

Készülni, tervezni már lehet, az adatlapok azonban – amelyek alapján el lehetne készíteni a pályázatot – még nem elérhet?.

Az Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft., az ÉMI honlapján csütörtök este óta elérhet? a napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére kiírt pályázat, melyet október 25-t?l lehet beadni. A gyakorlati megvalósításra azonban még ma sincsenek pontos utasítások, mondta el a Kossuth Rádió Napközben cím? m?sorában Garaguly László, a Solartrade Kft. ügyvezet? igazgatója. Olyan részleteket, feltételeket már lehet tudni, mint például azt, hogy kizárólag az ügyfélkapun keresztül adható be a pályázat, mellékelni kell az egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, gépészeti és kapcsolási rajzot, bankszámla igazolást, kivitelez?i el?szerz?dést, a társasházak esetében közgy?lési jegyz?könyvi kivonatot – hiányoznak azonban azok az adatlapok, amelyek alapján el lehetne készíteni a pályázatot.

Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezel?k Országos Egyesületének elnöke úgy véli, a rövid határid? miatt csak azok a társasházak tudnak sikeresen pályázni, akik már el?zetesen felkészültek. Ha a lakók nem rendelkeznek megfelel? önrésszel, a hitelügyintézés nem fér bele a rövid pályázat-beadási határid?be. Bék Ágnes nem biztos abban, hogy a kisebb társasházak esetében sikere lesz a pályázatnak. Azoknál a társasházaknál például, ahol már megoldották az egyéni vízellátást, a tulajdonosok, vagy azok egy része nem valószín?, hogy vissza szeretne térni a közös vízellátásra, még akkor sem, ha azt napkollektor biztosítja. A régebbi épületek esetében a napkollektor elhelyezése is problémát okozhat. Bék Ágnes számára az sem egyértelm?, hogyan használhatja a társasház az ügyfélkaput.

Az Új Széchenyi Terv keretében kiírt, közel hárommilliárd forintos keretösszeg? pályázaton társasházak és magánszemélyek indulhatnak, használati meleg víz el?állítását és f?tésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére igényelhetnek támogatást.

forrás: hirado.hu

Bencsik János felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Otthonteremtési Programban alapelvként fogalmazódik meg az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, ennek megfelel?en az újra bevezetend? szociálpolitikai kedvezmény mértéke függ majd az épületek energetikai min?sítését?l. Az energiahatékony otthonokat teremt? kedvezményezettek megemelt állami támogatásban részesülnek. 2012. január 1-jét?l a lakóépületekre is kötelez? lesz az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése.

forrás: mti.hu