Indul a napkollektoros pályázat

Ha azonban a termelt energia részarányát tekintjük, akkor már egészen más a helyzet. Izlandon az ország energiaszükségletének több mint 26 százalékát adta a geotermikus energia 2010-ben, Olaszországban alig több mint 2 százalékát. Izlandot azonban vulkanikus adottságai miatt nehéz bármely európai országnak utolérni.

A magyar kormány még 2010-ben megtárgyalta és jóváhagyta Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét. A cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthet? az Európai Unió által Magyarország számára el?írt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 százalékos célérték. Ugyanakkor a cselekvési tervben a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolja fel, amelyek az Unió által megjelölt célértéknél ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék – elérését is lehet?vé teszik. A vállalások mértékének tekintetében ezzel a célértékkel Magyarország a tagállamok rangsorában az utolsó helyek egyikér?l a középmez?ny alsó részébe lép el?.

Villamos energia és h?tés-f?tés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010-ben (NCST, 2010)

A megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó kutatócsoportok között jelent?s helyet foglal el a Debreceni Egyetem M?szaki Karán 2008-ban megalakult, a geotermikus energia fenntartható felhasználását tanulmányozó GEOREN kutatócsoport.

Miért érdemes Magyarországon termálvíz után kutatni?

A magyarországi kutatásokat indokolja, hogy nagy mennyiségben állnak rendelkezésre kis-közepes (130 Celsius-foknál alacsonyabb) h?mérséklet? réteg- és karsztvízkészletek, de adott területeken bizonyos mélységben jelen vannak olyan nagy h?mérséklet? (130-250 Celsius-fokos) készletek is, amelyek lehet?vé teszik akár az áramtermelésre szolgáló er?m?vi hasznosítást is. A kedvez? képet tovább er?síti, hogy a célterület geológiai-geofizikai értelemben európai szinten igen alaposan kutatott, számtalan nem termel? kúttal és m?köd? termálvíztermel? kúttal rendelkezik, mondja Kalmár Ferenc, a Debreceni Egyetem M?szaki Karának tanára.

„A jó adottságok ellenére a fokozott kitermelés, a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjainak biztosítása érdekellentéteket szül, s ennek feloldása csupán e kett? összehangolását célzó kutatási programmal valósítható meg. Ennek birtokában dönthet? el, hogy milyen víz- és h?termelési határértékekig lehetséges a régió geotermális és hidrogeológiai adottságait fenntartható módon energiatermelésre hasznosítani” – mondja Kalmár.

Kalmár Ferenc

Nagy, de nem kimeríthetetlen vízkészlet

A felszín alatti vízkészlet nem kimeríthetetlen. A rendelkezésre álló készlet Magyarországon óvatos becslés szerint legkevesebb 500 milliárd köbméter, amelyb?l egyes vélemények szerint 50 milliárd köbméter termelhet? ki gazdaságosan. A szakember szerint az a kérdés, hogy milyen természetes utánpótlódási vagy mesterséges visszasajtolási ütem mellett lehetséges ennek megoldása, s ennek tükrében valóban gazdaságos-e az említett mennyiség kiaknázása.

Jelenleg évente csaknem 100 millió köbméter termálvíz kerül kitermelésre. Ezt leginkább fürd?kben és ivóvíz el?állításra használják. Ez a mérték? vízkitermelés azonban hatással van a felszín alatt tárolt energiamennyiségre is. Egy geotermikus rendszer termelésének megvalósítása jelenlegi árak mellett Magyarországon több százmillió forint. A föld alatti víztárolók (rezervoárok) megfelel? ismeretének hiányában a tapasztalatok szerint már csak az üzemeltetési id?szakban derülnek ki azok a problémák, amelyek a hatékonyságot és a rendszer megbízhatóságát nagymértékben csökkentik, illetve a fenntarthatóság kontra gazdaságosság egyensúlyt reálisabban megítélhet?vé teszik.

GEOREN kutatócsoport Mint Kalmár elmondta, a Debreceni Egyetem M?szaki Kar 2008-ban pályázatot nyújtott be „Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése” címmel. A pályázati konstrukció célja volt innovatív kutatói csoportok létrehozása az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjed? tevékenységekre. A pályázatot elfogadták, és ezután a Debreceni Egyetemen megalakult a GEOREN kutatócsoport, melynek célja a geotermikus energia felhasználás elméleti vizsgálata, a rendszerek üzemeltetésének optimalizálása a fenntarthatóság biztosításának céljából. A programban 55 kutató vett részt öt munkacsoportban. Az egyes csoportok vízkémiai vizsgálatokkal, fúróm? dinamikai modellezéssel, geológiai és hidrogeológiai modellezésekkel, a geotermikus rendszerek üzemeltetési paramétereinek vizsgálatával és végül gazdaságossági vizsgálatokkal és életciklus elemzésekkel foglalkoztak. Tiba Zsolt A vízkémiai csoport munkája többek közt az üzemi berendezések, cs?vezetékek vízkövesedésének el?rejelzéséhez fontos. A gyakorlat számára nagyon fontos tudnivaló, hogy fúrás közben a fúróer? változtatása hogyan befolyásolja a rezonanciahelyeket. Ezekr?l a vizsgálatokról Keczánné Üveges Andrea számolt be. A Fúróm? dinamikai modellezése elnevezés? munkacsoport elkészített egy szimulációs programot, mely alkalmas a fúróm? dinamikai modellezésére, illetve a hajlító-és torziós lengések vizsgálatára. Ezt a programot Tiba Zsolt mutatta be az [origo] munkatársának. A harmadik munkacsoportnak, mely Kozák Miklós irányításával végezte munkáját,  a geotermikus rezervoárok földtani és hidrogeológiai modellezése volt a feladata. A modellek segítségével meghatározhatók a fenntartható hozamok. A negyedik munkacsoport, mely Halász Györgyné és Kalmár Ferenc vezetésével m?ködött, a geotermikus rendszerek üzemeltetési paramétereinek optimalizálását, a vízk?kiválás okozta energetikai és hidraulikai problémákat vizsgálta, továbbá elemezte a termálmedencék töltési-ürítési idejét annak érdekében, hogy minimális legyen az energiafogyasztás és az energiaveszteség. Az ötödik munkacsoport Sz?cs Edit vezetésével gazdaságossági vizsgálatokat végzett, életciklus elemzéseket készített és összeállította egy geotermikus rendszer megvalósítási folyamatának modelljét, amelyet Budai István ismertetett. Budai István

A kutatások eddigi végkövetkeztetése az volt, hogy Magyarországon mindenképpen érdemes foglalkozni a geotermikus energia hasznosításával, de nem szabad túlzó elvárásokat támasztani. „Hazánkból nem lesz ‘második Izland’ – mondta Kalmár -, ahol a felhasznált primerenergia közel 70 százalékát a geotermikus energiaforrásból állítják el?, de körültekint? felhasználással és visszapótlással sokáig élvezhetjük a geotermikus energia el?nyeit.”

Forrás: origo.hu