Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2012. június 15., péntek (MTI) – Egyetértenek az Európai Unió tagországainak energiaügyekben illetékes miniszterei abban, hogy a megújuló energia 2020 után is fontos tényez? lesz a térség energiaellátásában, és az ezt szolgáló szilárd stabilitási keretek kidolgozását már most meg kell kezdeni.
Mint a pénteki luxemburgi találkozó után a magyar delegációt vezet? Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár az MTI-nek elmondta, a résztvev?k egyetértettek abban is, hogy a megújuló energia olyan eszköz, amelynek hasznosításával növelhet? az energiabiztonság, csökkenthet? az üvegházhatású gázok kibocsátása és b?vülhet a foglalkoztatás.
Tárgyaltak a találkozón a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervr?l is. Ezzel kapcsolatos közleményében az Európai Bizottság azokat a kihívásokat vizsgálta meg, amelyeket az uniós energiaellátás biztonságának, versenyképességének biztosítása és a szén-dioxid-mentesítési célkit?zések egyidej? megvalósítása jelent.
Mint Kovács Pál elmondta, a soros dán elnökség arról tájékoztatta a tanácsot, hogy 26 tagállam hozzájárult az e témában tervezett közös dokumentum elfogadásához, de egy ország nem tudta elfogadni. Más források szerint Lengyelországról van szó, amely egyel?re nem kívánja elkötelezni magát a szövegben szerepl? számszer?sített célkit?zések mellett.
Az ütemtervvel kapcsolatos magyar álláspont szerint a közös európai célok és szempontok mellett a stratégiai tervezésnél figyelemmel kell lenni a tagországok eltér? adottságaira és lehet?ségeire, az egyes technológiák fejlettségére és elérhet?ségére is – jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára.
Mint mondta, a következ? félévben, ciprusi EU-elnökség alatt is folytatják a tárgyalást az ütemtervr?l.
Folytatódott a tagországok közti egyeztetés az uniós energiainfrastruktúra fejlesztésének kérdéseir?l is. Mint a tagországok azt már a tavalyi magyar EU-elnökség idején leszögezték, prioritásként kezelik a korszer? infrastruktúrák és kapcsolatok kialakítását. Az uniós kezdeményezésekben jelenleg 12 stratégiai transzeurópai folyosó kiépítése els?dlegességet élvez, illetve kiemelik azokat a beruházási terveket is, amelyek uniós szint? közös érdeknek min?sülnek. A tervek szerint külön pénzügyi eszközt hoznak létre az energiaügyi, közlekedési és távközlési projektek finanszírozására.
A luxemburgi találkozón az Európai Bizottság képvisel?je tájékoztatta a Tanácsot az európai atomer?m?vek célzott biztonsági felülvizsgálatának (stressz-tesztjeinek) eredményeir?l is.
Kovács Pál ezzel kapcsolatban azt szögezte le, hogy minden tagország értésre adta: elkötelezett a nukleáris biztonság mellett. Ugyanígy érdekeltnek mondta magát minden tagállam a felülvizsgálat miel?bbi befejezésében és az annak nyomán készül? cselekvési tervek végrehajtásában.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó hosszú távú célok elérésében is jelent?s szerepet tölt be az atomenergia. Kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség és a kormány elkötelezetten támogatta a stressz-tesztek végrehajtását, és úgy véli, hogy az ajánlott intézkedéseket nemzeti hatáskörben, a nemzetközi szabályok keretei között kell végrehajtani. Bejelentette, hogy Magyarország a vonatkozó cselekvési tervet az idei év végéig elkészíti és bemutatja a brüsszeli bizottságnak, az abban foglalt feladatok teljesítésér?l pedig tájékoztatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget is. A végrehajtást a nemzetközi szervezetek ellen?rizni is képesek lesznek – tette hozzá.
Az NFM közleménye szerint a pénteki ülést követ?en Kovács Pál és Claudio de Vincenti, az olasz gazdasági minisztérium helyettes államtitkára kétoldalú megbeszélésen tekintették át az államközi energetikai együttm?ködés részleteit. Megállapodtak abban, hogy a két ország közös érdeke egy egyetértési nyilatkozat miel?bbi aláírása.
kvb gjé gkp
MTI 2012. június 15., péntek 20:03
Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2012. június 15., péntek (MTI) – Egyetértenek az Európai Unió tagországainak energiaügyekben illetékes miniszterei abban, hogy a megújuló energia 2020 után is fontos tényez? lesz a térség energiaellátásában, és az ezt szolgáló szilárd stabilitási keretek kidolgozását már most meg kell kezdeni.
Mint a pénteki luxemburgi találkozó után a magyar delegációt vezet? Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár az MTI-nek elmondta, a résztvev?k egyetértettek abban is, hogy a megújuló energia olyan eszköz, amelynek hasznosításával növelhet? az energiabiztonság, csökkenthet? az üvegházhatású gázok kibocsátása és b?vülhet a foglalkoztatás.
Tárgyaltak a találkozón a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervr?l is. Ezzel kapcsolatos közleményében az Európai Bizottság azokat a kihívásokat vizsgálta meg, amelyeket az uniós energiaellátás biztonságának, versenyképességének biztosítása és a szén-dioxid-mentesítési célkit?zések egyidej? megvalósítása jelent.
Mint Kovács Pál elmondta, a soros dán elnökség arról tájékoztatta a tanácsot, hogy 26 tagállam hozzájárult az e témában tervezett közös dokumentum elfogadásához, de egy ország nem tudta elfogadni. Más források szerint Lengyelországról van szó, amely egyel?re nem kívánja elkötelezni magát a szövegben szerepl? számszer?sített célkit?zések mellett.
Az ütemtervvel kapcsolatos magyar álláspont szerint a közös európai célok és szempontok mellett a stratégiai tervezésnél figyelemmel kell lenni a tagországok eltér? adottságaira és lehet?ségeire, az egyes technológiák fejlettségére és elérhet?ségére is – jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára.
Mint mondta, a következ? félévben, ciprusi EU-elnökség alatt is folytatják a tárgyalást az ütemtervr?l.
Folytatódott a tagországok közti egyeztetés az uniós energiainfrastruktúra fejlesztésének kérdéseir?l is. Mint a tagországok azt már a tavalyi magyar EU-elnökség idején leszögezték, prioritásként kezelik a korszer? infrastruktúrák és kapcsolatok kialakítását. Az uniós kezdeményezésekben jelenleg 12 stratégiai transzeurópai folyosó kiépítése els?dlegességet élvez, illetve kiemelik azokat a beruházási terveket is, amelyek uniós szint? közös érdeknek min?sülnek. A tervek szerint külön pénzügyi eszközt hoznak létre az energiaügyi, közlekedési és távközlési projektek finanszírozására.
A luxemburgi találkozón az Európai Bizottság képvisel?je tájékoztatta a Tanácsot az európai atomer?m?vek célzott biztonsági felülvizsgálatának (stressz-tesztjeinek) eredményeir?l is.
Kovács Pál ezzel kapcsolatban azt szögezte le, hogy minden tagország értésre adta: elkötelezett a nukleáris biztonság mellett. Ugyanígy érdekeltnek mondta magát minden tagállam a felülvizsgálat miel?bbi befejezésében és az annak nyomán készül? cselekvési tervek végrehajtásában.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó hosszú távú célok elérésében is jelent?s szerepet tölt be az atomenergia. Kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség és a kormány elkötelezetten támogatta a stressz-tesztek végrehajtását, és úgy véli, hogy az ajánlott intézkedéseket nemzeti hatáskörben, a nemzetközi szabályok keretei között kell végrehajtani. Bejelentette, hogy Magyarország a vonatkozó cselekvési tervet az idei év végéig elkészíti és bemutatja a brüsszeli bizottságnak, az abban foglalt feladatok teljesítésér?l pedig tájékoztatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget is. A végrehajtást a nemzetközi szervezetek ellen?rizni is képesek lesznek – tette hozzá.
Az NFM közleménye szerint a pénteki ülést követ?en Kovács Pál és Claudio de Vincenti, az olasz gazdasági minisztérium helyettes államtitkára kétoldalú megbeszélésen tekintették át az államközi energetikai együttm?ködés részleteit. Megállapodtak abban, hogy a két ország közös érdeke egy egyetértési nyilatkozat miel?bbi aláírása.
kvb gjé gkp
MTI 2012. június 15., péntek 20:03
Budapest, 2012. június 15.,
péntek (MTI) – A kormány elfogadta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) jogszabálycsomag tervezetét, amely lehet?vé teszi, hogy 2015. június 30-ig nem kell visszasajtolni az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet; a jogszabálytervezeteket az Országgy?lés hamarosan tárgyalja – közölte a VM pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a minisztérium arra törekszik, hogy az új szabályozásban az uniós elvárásoknak megfelel?en a természet- és a környezetvédelmi szempontok is érvényesüljenek. Ne kerüljenek versenyhátrányba ugyanakkor a zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt termel? fóliás és üvegházi kertészetek se.
A probléma megoldása fontos, mivel a visszasajtolás nem oldható meg gazdaságosan, az Alföldön pedig – ahol a kertészetek egy része termálenergiát is használ – technikai és geológiai akadályba is ütközik. Emiatt a kitermel? kutak m?ködésének egyetlen lehet?ségeként el?írt visszatápláló kutak létesítése ellehetetlenítené az ágazatot.
Az említett ágazatokban lényegében az energiaárak határozzák meg, hogy ne kerüljön versenyhátrányba a fóliás és az üvegházi kertészeti termesztés, s ett?l függ a piacb?vítés is. Az üvegházi és fóliás zöldség-gyümölcs termelés ugyanis nem kifizet?d? a hagyományos energiahordozók magas ára miatt. Viszont az ország kedvez? földrajzi adottságai miatt a rendelkezésre álló geotermikus termálenergia felhasználásával biztosítani lehet a kertészetek gazdaságos m?ködését.
A kertészetek fennmaradása nemcsak több százezer ember munkahelyének megtartását jelenti, hanem a családok megélhetését és a vidéki lakosság helyben tartását is. Emellett a termálenergia felhasználásával a széndioxid kibocsátás szintén jelent?sen csökkenthet?. A VM arra törekszik, hogy a készül? szabályozás víztakarékossági, energia-hatékonysági és ellen?rzési szempontoknak is megfeleljen.
A tájékoztatás szerint a geotermikus energia hosszú távú és kiszámítható jogi hátterének biztosítása érdekében a tárca egyeztet több érintett szakmai szervezettel, amelynek a célja az, hogy a korlátozottan pótlódó termálvíz készletekb?l el?állított megújuló geotermikus energia hosszútávon, fenntartható módon hasznosuljon, és elkerülhet? legyen a felszíni vizek szennyez?dése is.
A kormány januárban döntött arról, hogy a termálenergiát használó gazdák visszasajtolási kötelezettségét 2015. június végéig felfüggeszti, és a köztes id?szakban a VM a termálvizek mez?gazdasági hasznosításának szabályozását – a gazdasági és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve – átgondolja.
gcv egr gry
MTI 2012. június 15., péntek 16:17
