Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2012. június 15., péntek (MTI) – Egyetértenek az Európai Unió tagországainak energiaügyekben illetékes miniszterei abban, hogy a megújuló energia 2020 után is fontos tényez? lesz a térség energiaellátásában, és az ezt szolgáló szilárd stabilitási keretek kidolgozását már most meg kell kezdeni.
Mint a pénteki luxemburgi találkozó után a magyar delegációt vezet? Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár az MTI-nek elmondta, a résztvev?k egyetértettek abban is, hogy a megújuló energia olyan eszköz, amelynek hasznosításával növelhet? az energiabiztonság, csökkenthet? az üvegházhatású gázok kibocsátása és b?vülhet a foglalkoztatás.
Tárgyaltak a találkozón a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervr?l is. Ezzel kapcsolatos közleményében az Európai Bizottság azokat a kihívásokat vizsgálta meg, amelyeket az uniós energiaellátás biztonságának, versenyképességének biztosítása és a szén-dioxid-mentesítési célkit?zések egyidej? megvalósítása jelent.
Mint Kovács Pál elmondta, a soros dán elnökség arról tájékoztatta a tanácsot, hogy 26 tagállam hozzájárult az e témában tervezett közös dokumentum elfogadásához, de egy ország nem tudta elfogadni. Más források szerint Lengyelországról van szó, amely egyel?re nem kívánja elkötelezni magát a szövegben szerepl? számszer?sített célkit?zések mellett.
Az ütemtervvel kapcsolatos magyar álláspont szerint a közös európai célok és szempontok mellett a stratégiai tervezésnél figyelemmel kell lenni a tagországok eltér? adottságaira és lehet?ségeire, az egyes technológiák fejlettségére és elérhet?ségére is – jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára.
Mint mondta, a következ? félévben, ciprusi EU-elnökség alatt is folytatják a tárgyalást az ütemtervr?l.
Folytatódott a tagországok közti egyeztetés az uniós energiainfrastruktúra fejlesztésének kérdéseir?l is. Mint a tagországok azt már a tavalyi magyar EU-elnökség idején leszögezték, prioritásként kezelik a korszer? infrastruktúrák és kapcsolatok kialakítását. Az uniós kezdeményezésekben jelenleg 12 stratégiai transzeurópai folyosó kiépítése els?dlegességet élvez, illetve kiemelik azokat a beruházási terveket is, amelyek uniós szint? közös érdeknek min?sülnek. A tervek szerint külön pénzügyi eszközt hoznak létre az energiaügyi, közlekedési és távközlési projektek finanszírozására.
A luxemburgi találkozón az Európai Bizottság képvisel?je tájékoztatta a Tanácsot az európai atomer?m?vek célzott biztonsági felülvizsgálatának (stressz-tesztjeinek) eredményeir?l is.
Kovács Pál ezzel kapcsolatban azt szögezte le, hogy minden tagország értésre adta: elkötelezett a nukleáris biztonság mellett. Ugyanígy érdekeltnek mondta magát minden tagállam a felülvizsgálat miel?bbi befejezésében és az annak nyomán készül? cselekvési tervek végrehajtásában.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó hosszú távú célok elérésében is jelent?s szerepet tölt be az atomenergia. Kiemelte, hogy a magyar EU-elnökség és a kormány elkötelezetten támogatta a stressz-tesztek végrehajtását, és úgy véli, hogy az ajánlott intézkedéseket nemzeti hatáskörben, a nemzetközi szabályok keretei között kell végrehajtani. Bejelentette, hogy Magyarország a vonatkozó cselekvési tervet az idei év végéig elkészíti és bemutatja a brüsszeli bizottságnak, az abban foglalt feladatok teljesítésér?l pedig tájékoztatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget is. A végrehajtást a nemzetközi szervezetek ellen?rizni is képesek lesznek – tette hozzá.
Az NFM közleménye szerint a pénteki ülést követ?en Kovács Pál és Claudio de Vincenti, az olasz gazdasági minisztérium helyettes államtitkára kétoldalú megbeszélésen tekintették át az államközi energetikai együttm?ködés részleteit. Megállapodtak abban, hogy a két ország közös érdeke egy egyetértési nyilatkozat miel?bbi aláírása.
kvb gjé gkp
MTI 2012. június 15., péntek 20:03
