A megújuló energiaforrások és a földgáz nem egymást kizáró, inkább egymást kiegészítő szerepet tölthetnek be az energiamixben; ezt igazolja az is, hogy a MET Power tevékenységének két meghatározó egysége a 794 MW földgáztüzelésű Dunamenti Erőmű és az épülő, immár befejezéshez közeli 17,6 MW Dunai Solar Park is – mondta Horváth Péter, a társaság üzletfejlesztési igazgatója, aki szerint a gázüzemű erőművek fogják biztosítani az átmenetet a megújulókra való áttérésig.
Az energiaszektorban a centralizált termelőeszközöket váltják a decentralizált, a monopol piacokat és tervezhető profitot a verseny és az eltűnő profitok, a nagy hálózatokat pedig a flexibilis és hatékony megoldások – fejtette ki Horváth Péter a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2018 konferenciáján. Az elektrokémiai alapú energiatároló megoldások ma még nem képesek a szabályozási igények gazdaságos kiszolgálására. Az átmenetet a gázüzemű erőművek tudják biztosítani a megújulókra való áttérésig, amihez az energiatárolás fejlesztésére van szükség, amelyben ugyanakkor nagy potenciál van és egy évtizeden belül akár nagy változás is bekövetkezhet ezen a területen.
Az elmúlt 50 évben minden technológiának volt egy reneszánsza, a megújuló energiaforrások a ’90-es évektől kezdtek el feltörni, ezzel együtt a piacszerkezetek is alapjaiban változtak, illetve változnak meg. Az iparágban az irányváltások gyorsasága a tektonikus lemezek mozgásához hasonlóak, 20-30 év egy stratégia megvalósítása, és az új trendek kihasználása, beépítése mellett a legfontosabb tényező az energiabiztonság kérdése – fogalmazott.
Ha megpróbáljuk újradefiniálni a szerepeket a megújuló és foszilis erőművek között, akkor a rendelkezésre állásban mutatkozó különbségeket is figyelembe véve előbbiben a termék maga a mennyiség, a másikban pedig az opcionalitás. Ezen filozófia mentén hajtjuk végre befektetéseinket is, és ezen megfontolás mellett lehet a gázerőmű nem versenytársa, hanem kiegészítője a napelemerőműnek – tette hozzá.
A következő előadásban az energiatárolásról beszélt részletesen Beöthy Ákos, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) senior kutatója. Véleménye szerint a termelésnek nem kell folyamatosan a fogyasztáshoz alkalmazkodnia, a megoldás kulcsa a energiatárolásban van. Korábban a szivattyús – tárolós erőművek voltak a legelterjedtebbek energiatárolás szempontjából, de ez a struktúra nem nagyon felel meg az új kihívásoknak. Míg még 2016-ben is túlnyomó többségeben a szivattyús – tárolós és sűrített levegős megoldásokról szóltak a prognózisok is, de 2018-ra fordult a világ, megjelentek a disztributív megoldások, illetve az akkumulátoros energiatároló technológia is a gyakorlati alkalmazás küszöbére ért.
Beöthy szerint a tároló technikák térnyeréséhez ugyanakkor egyelőre hiányoznak a rendeleti szabályozások. Jelentős akadályt jelenthet például az, ha az energiatárolást a fogyasztás és a termelés kombinációjaként értelmezik, ebben az esetben ugyanis súlyos adókkal sújthatók. A szabályozó környezet megteremtése azért is olyan komplex feladat, mert többféle területen jelenhetnek megoldást, amelyekre különböző szabályok vonatkoznak.
