Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország, valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.
A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.
A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.
Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.
Forrás: hirado.hu
Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország,
valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.
A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.
A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.
Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.
Forrás: hirado.hu
Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország, valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.
A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.
A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.
Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.
Forrás: hirado.hu
finanszírozási környezet rosszabb, mint a csernobili katasztrófát követ?en. Míg számos ország leállíttatta az építkezéseket és felülvizsgálta, esetenként sutba vágta a b?vítési terveket, a magyar kormány a nukleáris energia részarányának növelése mellett állt ki.
Drámai romlás
A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.
Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.
Nyer? 21?
Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.
A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.
Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.
Forrás: napi.hu
szakért?k szerint az iparági, finanszírozási környezet rosszabb, mint a csernobili katasztrófát követ?en. Míg számos ország leállíttatta az építkezéseket és felülvizsgálta, esetenként sutba vágta a b?vítési terveket, a magyar kormány a nukleáris energia részarányának növelése mellett állt ki.
Drámai romlás
A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.
Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.
Nyer? 21?
Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.
A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.
Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.
Forrás: napi.hu
Drámai romlás
A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.
Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.
Nyer? 21?
Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.
A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.
Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.
Forrás: napi.hu
A Greentechnic Hungary Kft. ÉRTÉKESÍT? munkatársat keres
Feladat:
- Pulteladás
- Árajánlatok készítése, kezelése
- Megrendelések kezelése
- M?szaki szaktanácsadás
Amit kínálunk:
- Stabil munkáltatói háttér, a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál
- Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
- Versenyképes jövedelem
Elvárás:
- Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
- Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
- Eredmény és vev?orientáltság
- Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
- számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
- B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
- Lakóhely: Budapest, Pest megye
El?ny:
- Fels?fokú végzettség
- Legalább középfokú angol nyelvismeret
- Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer
Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!
Feladat:
- Pulteladás
- Árajánlatok készítése,
kezelése - Megrendelések kezelése
- M?szaki szaktanácsadás
Amit kínálunk:
- Stabil munkáltatói háttér, a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál
- Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
- Versenyképes jövedelem
Elvárás:
- Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
- Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
- Eredmény és vev?orientáltság
- Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
- számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
- B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
- Lakóhely: Budapest, Pest megye
El?ny:
- Fels?fokú végzettség
- Legalább középfokú angol nyelvismeret
- Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer
Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!
Feladat:
- Pulteladás
- Árajánlatok készítése, kezelése
- Megrendelések kezelése
- M?szaki szaktanácsadás
Amit kínálunk:
- Stabil munkáltatói háttér, a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál
- Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
- Versenyképes jövedelem
Elvárás:
- Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
- Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
- Eredmény és vev?orientáltság
- Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
- számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
- B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
- Lakóhely: Budapest, Pest megye
El?ny:
- Fels?fokú végzettség
- Legalább középfokú angol nyelvismeret
- Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer
Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!
A Greentechnic Hungary Kft. ÉRTÉKESÍT? munkatársat keres
Feladat:
- Pulteladás
- Árajánlatok készítése, kezelése
- Megrendelések kezelése
- M?szaki szaktanácsadás
Amit kínálunk:
- Stabil munkáltatói háttér,
a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál - Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
- Versenyképes jövedelem
Elvárás:
- Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
- Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
- Eredmény és vev?orientáltság
- Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
- számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
- B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
- Lakóhely: Budapest, Pest megye
El?ny:
- Fels?fokú végzettség
- Legalább középfokú angol nyelvismeret
- Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer
Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!
a közösség ökológiai különmegbízottja.
Az eddigi er?feszítések – amelyek az üvegházhatás jelenségére koncentrálva az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célozták, f?ként a kvótakereskedelem eszközével – nem igazán váltották be a hozzá f?zött reményeket.
Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.
Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.
A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.
Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.
A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.
A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.
A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.
Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)
Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.
A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.
Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.
Az eddigi er?feszítések – amelyek az üvegházhatás jelenségére koncentrálva az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célozták, f?ként a kvótakereskedelem eszközével – nem igazán váltották be a hozzá f?zött reményeket.
Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.
Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.
A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.
Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.
A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.
A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.
A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.
Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)
Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.
A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.
Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.
Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.
Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.
A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.
Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.
A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.
A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.
A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.
Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)
Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.
A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.
Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.
Szarvas harmadik helyezést ért el a Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Bajnokságán. A díjat a város nevében Babák Mihály polgármester vette át Rómában.
Idén több mint kétszáz hazai település jelentkezett a bajnokságra, közülük négy — Bóly, Szarvas, Tata és Miskolc — jutott a nemzetközi mez?nybe. Itt az egyes kategóriák gy?zteseit rangos szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló nemzetközi zs?ri választotta ki. Bóly az összesített mez?nyben a második, Szarvas pedig az 5000-20000 közötti lélekszámú települések kategóriájában a harmadik díjat nyerte el.
— Ez az elismerés az egész város közös sikere. A zs?ri ugyanis nem csupán azt vizsgálta, hogy az önkormányzati intézményekben milyen mértékben használnak megújuló energiákat, hanem azt is, hogy a cégek, vállalkozások mennyire teszik ugyanezt — nyilatkozta lapunknak Babák Mihály, Szarvas polgármestere. Hozzátette: sokat nyomott a latba az, hogy Szarvason régóta fontos szerepet kap a geotermikus energiával történ? f?tés, s egy magáncég beruházásában itt épült meg az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb biogáz üzeme.
— Nagyra értékelem, hogy vállalkozásaink az energiagazdálkodás terén is racionálisan gondolkodnak, s egyre nagyobb mértékben hasznosítják a megújuló energiaforrásokat — hangsúlyozta a városvezet?.
A szarvasi önkormányzatnak jelenleg is több olyan, még elbírálás alatt álló, benyújtott pályázata van, amelyek szintén a megújuló energiák hasznosítását célozzák. Tervezik például, hogy még több intézményt kapcsolnak be a geotermikus f?tési rendszerbe, s növelik a tet?szerkezetekre felszerelt napelemek számát is. A napelemek tekintetében egyébként már most is élenjár a Körös-parti város.
Forrás: beol.hu
Szarvas harmadik helyezést ért el a Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Bajnokságán. A díjat a város nevében Babák Mihály polgármester vette át Rómában.
Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország — vesz részt benne, jöv?re pedig újabb öt csatlakozik. A nemzetközi megmérettetést az adott országon belüli versengés el?zi meg. Nálunk ezt a budapesti székhely? Energiaklub Módszertani Központ szervezi. A hazai verseny (Napkorona Bajnokság) során még csak azt vizsgálják, mely településeken hasznosítják leginkább a napenergiát. A nemzetközi megmérettetésen azonban már a megújuló energiaforrások valamennyi fajtája sokat nyom a latba.
Idén több mint kétszáz hazai település jelentkezett a bajnokságra, közülük négy — Bóly, Szarvas, Tata és Miskolc — jutott a nemzetközi mez?nybe. Itt az egyes kategóriák gy?zteseit rangos szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló nemzetközi zs?ri választotta ki. Bóly az összesített mez?nyben a második, Szarvas pedig az 5000-20000 közötti lélekszámú települések kategóriájában a harmadik díjat nyerte el.
— Ez az elismerés az egész város közös sikere. A zs?ri ugyanis nem csupán azt vizsgálta, hogy az önkormányzati intézményekben milyen mértékben használnak megújuló energiákat, hanem azt is, hogy a cégek, vállalkozások mennyire teszik ugyanezt — nyilatkozta lapunknak Babák Mihály, Szarvas polgármestere. Hozzátette: sokat nyomott a latba az, hogy Szarvason régóta fontos szerepet kap a geotermikus energiával történ? f?tés, s egy magáncég beruházásában itt épült meg az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb biogáz üzeme.
— Nagyra értékelem, hogy vállalkozásaink az energiagazdálkodás terén is racionálisan gondolkodnak, s egyre nagyobb mértékben hasznosítják a megújuló energiaforrásokat — hangsúlyozta a városvezet?.
A szarvasi önkormányzatnak jelenleg is több olyan, még elbírálás alatt álló, benyújtott pályázata van, amelyek szintén a megújuló energiák hasznosítását célozzák. Tervezik például, hogy még több intézményt kapcsolnak be a geotermikus f?tési rendszerbe, s növelik a tet?szerkezetekre felszerelt napelemek számát is. A napelemek tekintetében egyébként már most is élenjár a Körös-parti város.
Forrás: beol.hu
Szarvas harmadik helyezést ért el a Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Bajnokságán. A díjat a város nevében Babák Mihály polgármester vette át Rómában.
Idén több mint kétszáz hazai település jelentkezett a bajnokságra, közülük négy — Bóly, Szarvas, Tata és Miskolc — jutott a nemzetközi mez?nybe. Itt az egyes kategóriák gy?zteseit rangos szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló nemzetközi zs?ri választotta ki. Bóly az összesített mez?nyben a második, Szarvas pedig az 5000-20000 közötti lélekszámú települések kategóriájában a harmadik díjat nyerte el.
— Ez az elismerés az egész város közös sikere. A zs?ri ugyanis nem csupán azt vizsgálta, hogy az önkormányzati intézményekben milyen mértékben használnak megújuló energiákat, hanem azt is, hogy a cégek, vállalkozások mennyire teszik ugyanezt — nyilatkozta lapunknak Babák Mihály, Szarvas polgármestere. Hozzátette: sokat nyomott a latba az, hogy Szarvason régóta fontos szerepet kap a geotermikus energiával történ? f?tés, s egy magáncég beruházásában itt épült meg az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb biogáz üzeme.
— Nagyra értékelem, hogy vállalkozásaink az energiagazdálkodás terén is racionálisan gondolkodnak, s egyre nagyobb mértékben hasznosítják a megújuló energiaforrásokat — hangsúlyozta a városvezet?.
A szarvasi önkormányzatnak jelenleg is több olyan, még elbírálás alatt álló, benyújtott pályázata van, amelyek szintén a megújuló energiák hasznosítását célozzák. Tervezik például, hogy még több intézményt kapcsolnak be a geotermikus f?tési rendszerbe, s növelik a tet?szerkezetekre felszerelt napelemek számát is. A napelemek tekintetében egyébként már most is élenjár a Körös-parti város.
Forrás: beol.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
Két magyar település is a nyertesek között volt azon a Rómában megtartott nemzetközi díjátadón, ahol a „megújulós” települések versenyeztek. Idén Szarvas mellett a Baranya megyei Bóly is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásban Európa legjobbjai között vannak.
|
|
Hét európai országból gy?ltek össze a polgármesterek a múlt héten Rómában, hogy átvegyék az uniós napkorong bajnokságban elért díjaikat. A nemzetközi versenyben, ahol nem csak az számít, hogy hány négyzeméter napkollektor, vagy hány kW napelem található az adott településen, hanem az is, hogy a városvezetés menniyre elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el.
Bóly a szemléletformálásnak szánt komoly szerepet, a településen négy f?s energetikai szakemberekb?l álló csapat dolgozik, és a településen a napelemeket és napkollektor mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon így nem meglep? módon az összes közintézményt megújuló energiával f?tik, az iskolákban LED világítás m?ködik.
Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú közintézményi napelem felhasználásnak köszöntette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.
A harmadik éve zajló versenyhez jöv?re további öt ország csatlakozik majd, Németország, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Románia, Skócia és Szlovénia is alkalmat kap a megmérettetésre. A versenyt eddig a RES League projektként (Intelligent Energy Europe) rendezték meg, az újabb három éves id?szakot a ” Towards 100% RES rural communities” (szintén IEE) projektként a francia CLER vezetésével zajlik majd. A kezdeményezés magyar szervez?je az Energiaklub Módszertani Központ.
Forrás: hvg.hu
Két magyar település is a nyertesek között volt azon a Rómában megtartott nemzetközi díjátadón, ahol a „megújulós” települések versenyeztek. Idén Szarvas mellett a Baranya megyei Bóly is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásban Európa legjobbjai között vannak.
|
|
Hét európai országból gy?ltek össze a polgármesterek a múlt héten Rómában, hogy átvegyék az uniós napkorong bajnokságban elért díjaikat. A nemzetközi versenyben, ahol nem csak az számít, hogy hány négyzeméter napkollektor, vagy hány kW napelem található az adott településen, hanem az is, hogy a városvezetés menniyre elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el.
Bóly a szemléletformálásnak szánt komoly szerepet, a településen négy f?s energetikai szakemberekb?l álló csapat dolgozik, és a településen a napelemeket és napkollektor mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon így nem meglep? módon az összes közintézményt megújuló energiával f?tik, az iskolákban LED világítás m?ködik.
Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú közintézményi napelem felhasználásnak köszöntette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.
A harmadik éve zajló versenyhez jöv?re további öt ország csatlakozik majd, Németország, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Románia, Skócia és Szlovénia is alkalmat kap a megmérettetésre. A versenyt eddig a RES League projektként (Intelligent Energy Europe) rendezték meg, az újabb három éves id?szakot a ” Towards 100% RES rural communities” (szintén IEE) projektként a francia CLER vezetésével zajlik majd. A kezdeményezés magyar szervez?je az Energiaklub Módszertani Központ.
Forrás: hvg.hu
Két magyar település is a nyertesek között volt azon a Rómában megtartott nemzetközi díjátadón, ahol a „megújulós” települések versenyeztek. Idén Szarvas mellett a Baranya megyei Bóly is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásban Európa legjobbjai között vannak.
|
|
Hét európai országból gy?ltek össze a polgármesterek a múlt héten Rómában, hogy átvegyék az uniós napkorong bajnokságban elért díjaikat. A nemzetközi versenyben, ahol nem csak az számít, hogy hány négyzeméter napkollektor, vagy hány kW napelem található az adott településen, hanem az is, hogy a városvezetés menniyre elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el.
Bóly a szemléletformálásnak szánt komoly szerepet, a településen négy f?s energetikai szakemberekb?l álló csapat dolgozik, és a településen a napelemeket és napkollektor mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon így nem meglep? módon az összes közintézményt megújuló energiával f?tik, az iskolákban LED világítás m?ködik.
Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú közintézményi napelem felhasználásnak köszöntette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.
A harmadik éve zajló versenyhez jöv?re további öt ország csatlakozik majd, Németország, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Románia, Skócia és Szlovénia is alkalmat kap a megmérettetésre. A versenyt eddig a RES League projektként (Intelligent Energy Europe) rendezték meg, az újabb három éves id?szakot a ” Towards 100% RES rural communities” (szintén IEE) projektként a francia CLER vezetésével zajlik majd. A kezdeményezés magyar szervez?je az Energiaklub Módszertani Központ.
Forrás: hvg.hu
Kárpátinfo.net | 07/09/2012 – 11:59 | Utolsó módosítás: 07/09/2012 – 11:59 | Ukrajna
tsn.ua
A Naftogaz Ukrajini a Gazprombanktól 2 milliárd dollár összeg? hitelt vett föl. A kölcsönszerz?dés aláírásáról az Állami Közbeszerzések portálon adtak hírt.
A hitel hét évre szól, a nemzeti ukrán vállalatnak pedig 2019-re kell törleszteni a hitelt. Az összegb?l az importált orosz földgázt fogja kifizetni a Naftogaz – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
Mint ismeretes, Ukrajna május 23-án hivatalosan értesítette a Gazpromot, hogy ebben az évben nem fog földgázt vásárolni és nem fogja az orosz földgázt földalatti gáztárolóiban felhalmozni azért, hogy az orosz monopol vállalat európai partnerei el?tt vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja.
Ukrajna 2012 január-március folyamán 2,1-szeresére csökkentette az Oroszországból imortálandó földgáz mennyiségét a tavalyi évhez képest.
Kárpátinfo.net | 07/09/2012 – 11:59 | Utolsó módosítás: 07/09/2012 – 11:59 | Ukrajna
Kárpátinfo.net | 07/09/2012 – 11:59 | Utolsó módosítás: 07/09/2012 – 11:59 | Ukrajna
tsn.ua
A Naftogaz Ukrajini a Gazprombanktól 2 milliárd dollár összeg? hitelt vett föl. A kölcsönszerz?dés aláírásáról az Állami Közbeszerzések portálon adtak hírt.
A hitel hét évre szól, a nemzeti ukrán vállalatnak pedig 2019-re kell törleszteni a hitelt. Az összegb?l az importált orosz földgázt fogja kifizetni a Naftogaz – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
Mint ismeretes, Ukrajna május 23-án hivatalosan értesítette a Gazpromot, hogy ebben az évben nem fog földgázt vásárolni és nem fogja az orosz földgázt földalatti gáztárolóiban felhalmozni azért, hogy az orosz monopol vállalat európai partnerei el?tt vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja.
Ukrajna 2012 január-március folyamán 2,1-szeresére csökkentette az Oroszországból imortálandó földgáz mennyiségét a tavalyi évhez képest.
Kárpátinfo.net | 07/09/2012 – 11:59 | Utolsó módosítás: 07/09/2012 – 11:59 | Ukrajna
Kárpátinfo.net | 07/09/2012 – 11:59 | Utolsó módosítás: 07/09/2012 – 11:59 | Ukrajna
tsn.uaA Naftogaz Ukrajini a Gazprombanktól 2 milliárd dollár összeg? hitelt vett föl. A kölcsönszerz?dés aláírásáról az Állami Közbeszerzések portálon adtak hírt.
A hitel hét évre szól, a nemzeti ukrán vállalatnak pedig 2019-re kell törleszteni a hitelt. Az összegb?l az importált orosz földgázt fogja kifizetni a Naftogaz – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
Mint ismeretes, Ukrajna május 23-án hivatalosan értesítette a Gazpromot, hogy ebben az évben nem fog földgázt vásárolni és nem fogja az orosz földgázt földalatti gáztárolóiban felhalmozni azért, hogy az orosz monopol vállalat európai partnerei el?tt vállalt kötelezettségeit teljesíteni tudja.
Ukrajna 2012 január-március folyamán 2,1-szeresére csökkentette az Oroszországból imortálandó földgáz mennyiségét a tavalyi évhez képest.
Kárpátinfo.net | 07/09/2012 – 11:59 | Utolsó módosítás: 07/09/2012 – 11:59 | Ukrajna
A világon egyedülálló, magas nyomású h?tározó építését kezdte meg az osztrák f?város. Segítségével a h?energiát akkor lehet felhasználni, amikor szükség van rá, és nem amikor megtermelték.
Várhatóan 2013 végén kezdi meg m?ködését a világ els? nagynyomású h?tározója, amely 20 ezer háztartás évi szükségletét képes kielégíteni, és – a h?termelés és tárolás optimalizálásával – évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól mentesíti a környezetet. Ráadásul az új létesítmény révén függetleníteni lehet egymástól a h? megtermelésének és felhasználásának idejét.
„A nagynyomású h?tározó kiválóan beleillik az energiastratégiánkba” – mondja Susanna Zapreva, a Wien Energie ügyvezet? igazgatója. „2030-ig az általunk megtermelt energia 50%-át megújuló energiákból – els?sorban szél-, nap és geotermikus energiából szeretnénk el?állítani –, a megújuló energiahordozók azonban elképzelhetetlenek tárolási kapacitás és nagy teljesítmény? hálózatok nélkül. Szívesen fektetünk be ebbe a projektbe, mivel az ügyfeleinknek megújuló energiákra épít?, hosszú távon is m?köd?képes rendszert szeretnénk biztosítani.”
Mivel a Wien Energie eddig nem rendelkezett tározó kapacitással, a megtermelt, de éppen fel nem használt h? kárba veszett. Az új létesítménnyel viszont függetleníteni lehet egymástól a h?termelés és felhasználás idejét: a tározóban évi 145 ezer megawattórányi h?mennyiséget tudnak „elraktározni”, ami 20 ezer háztartás éves szükséglete.
A Bécs 11. kerületében, 20 millió euróból megépül? h?tározó a simmeringi, donaustadti és leopoldaui kapcsolt er?m?vek, a hulladékéget?k valamint a megújuló energiahordozókra épít? létesítmények m?ködését optimalizálja és integrálja, segítségével évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól tudják majd megkímélni a környezetet. Ez körülbelül akkora mennyiség, mintha 4.200 középkategóriás autót egy évre kivonnának a forgalomból.
A két tartályban 11 ezer köbméternyi forró víz tárolására alkalmas rendszer különlegessége, hogy a szokásos alacsony nyomás helyett magas (10 illetve 6 bar) nyomással m?ködik. Erre azért van szükség, mert az 1.153 kilométernyi bécsi távh?vezeték szintkülönbsége helyenként a 150 métert is eléri. Hogy a magasabban fekv? helyekre is el tudják juttatni a meleg vizet, azt 95 és 150 Celsius-fokos h?mérsékleten, 15 baros nyomással keringetik a rendszerben. Ehhez a sajátossághoz kellett igazodnia a most épül? h?tározónak is.
Forrás: orientpress.hu
A világon egyedülálló,
magas nyomású h?tározó építését kezdte meg az osztrák f?város. Segítségével a h?energiát akkor lehet felhasználni, amikor szükség van rá, és nem amikor megtermelték.
Várhatóan 2013 végén kezdi meg m?ködését a világ els? nagynyomású h?tározója, amely 20 ezer háztartás évi szükségletét képes kielégíteni, és – a h?termelés és tárolás optimalizálásával – évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól mentesíti a környezetet. Ráadásul az új létesítmény révén függetleníteni lehet egymástól a h? megtermelésének és felhasználásának idejét.
„A nagynyomású h?tározó kiválóan beleillik az energiastratégiánkba” – mondja Susanna Zapreva, a Wien Energie ügyvezet? igazgatója. „2030-ig az általunk megtermelt energia 50%-át megújuló energiákból – els?sorban szél-, nap és geotermikus energiából szeretnénk el?állítani –, a megújuló energiahordozók azonban elképzelhetetlenek tárolási kapacitás és nagy teljesítmény? hálózatok nélkül. Szívesen fektetünk be ebbe a projektbe, mivel az ügyfeleinknek megújuló energiákra épít?, hosszú távon is m?köd?képes rendszert szeretnénk biztosítani.”
Mivel a Wien Energie eddig nem rendelkezett tározó kapacitással, a megtermelt, de éppen fel nem használt h? kárba veszett. Az új létesítménnyel viszont függetleníteni lehet egymástól a h?termelés és felhasználás idejét: a tározóban évi 145 ezer megawattórányi h?mennyiséget tudnak „elraktározni”, ami 20 ezer háztartás éves szükséglete.
A Bécs 11. kerületében, 20 millió euróból megépül? h?tározó a simmeringi, donaustadti és leopoldaui kapcsolt er?m?vek, a hulladékéget?k valamint a megújuló energiahordozókra épít? létesítmények m?ködését optimalizálja és integrálja, segítségével évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól tudják majd megkímélni a környezetet. Ez körülbelül akkora mennyiség, mintha 4.200 középkategóriás autót egy évre kivonnának a forgalomból.
A két tartályban 11 ezer köbméternyi forró víz tárolására alkalmas rendszer különlegessége, hogy a szokásos alacsony nyomás helyett magas (10 illetve 6 bar) nyomással m?ködik. Erre azért van szükség, mert az 1.153 kilométernyi bécsi távh?vezeték szintkülönbsége helyenként a 150 métert is eléri. Hogy a magasabban fekv? helyekre is el tudják juttatni a meleg vizet, azt 95 és 150 Celsius-fokos h?mérsékleten, 15 baros nyomással keringetik a rendszerben. Ehhez a sajátossághoz kellett igazodnia a most épül? h?tározónak is.
Forrás: orientpress.hu
A világon egyedülálló,
magas nyomású h?tározó építését kezdte meg az osztrák f?város. Segítségével a h?energiát akkor lehet felhasználni, amikor szükség van rá, és nem amikor megtermelték.
Várhatóan 2013 végén kezdi meg m?ködését a világ els? nagynyomású h?tározója, amely 20 ezer háztartás évi szükségletét képes kielégíteni, és – a h?termelés és tárolás optimalizálásával – évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól mentesíti a környezetet. Ráadásul az új létesítmény révén függetleníteni lehet egymástól a h? megtermelésének és felhasználásának idejét.
„A nagynyomású h?tározó kiválóan beleillik az energiastratégiánkba” – mondja Susanna Zapreva, a Wien Energie ügyvezet? igazgatója. „2030-ig az általunk megtermelt energia 50%-át megújuló energiákból – els?sorban szél-, nap és geotermikus energiából szeretnénk el?állítani –, a megújuló energiahordozók azonban elképzelhetetlenek tárolási kapacitás és nagy teljesítmény? hálózatok nélkül. Szívesen fektetünk be ebbe a projektbe, mivel az ügyfeleinknek megújuló energiákra épít?, hosszú távon is m?köd?képes rendszert szeretnénk biztosítani.”
Mivel a Wien Energie eddig nem rendelkezett tározó kapacitással, a megtermelt, de éppen fel nem használt h? kárba veszett. Az új létesítménnyel viszont függetleníteni lehet egymástól a h?termelés és felhasználás idejét: a tározóban évi 145 ezer megawattórányi h?mennyiséget tudnak „elraktározni”, ami 20 ezer háztartás éves szükséglete.
A Bécs 11. kerületében, 20 millió euróból megépül? h?tározó a simmeringi, donaustadti és leopoldaui kapcsolt er?m?vek, a hulladékéget?k valamint a megújuló energiahordozókra épít? létesítmények m?ködését optimalizálja és integrálja, segítségével évi 11 ezer tonnányi szén-dioxidtól tudják majd megkímélni a környezetet. Ez körülbelül akkora mennyiség, mintha 4.200 középkategóriás autót egy évre kivonnának a forgalomból.
A két tartályban 11 ezer köbméternyi forró víz tárolására alkalmas rendszer különlegessége, hogy a szokásos alacsony nyomás helyett magas (10 illetve 6 bar) nyomással m?ködik. Erre azért van szükség, mert az 1.153 kilométernyi bécsi távh?vezeték szintkülönbsége helyenként a 150 métert is eléri. Hogy a magasabban fekv? helyekre is el tudják juttatni a meleg vizet, azt 95 és 150 Celsius-fokos h?mérsékleten, 15 baros nyomással keringetik a rendszerben. Ehhez a sajátossághoz kellett igazodnia a most épül? h?tározónak is.
Forrás: orientpress.hu
Az ENSZ felhívására 2012 a Megújuló Energiák Éve. A cél, hogy ismételten felhívják a világ figyelmét a környezetszennyezésre, a fosszilis energiák pazarló használatára és a természeti er?források végességére.
A tavaly els?ként útjára indított virágágyi motívumkeres? verseny (Erd?k Éve) sikerén felbuzdulva, a játékot idén is meghirdeti a F?KERT Nonprofit Zrt. Budapest virágágyai ezúttal egy-egy, a megújuló energia témakörébe tartozó motívumot formáznak, melyet szeretnék, ha megtalálnának és felismernének.
Akiknek van kedvük egy kis mozgáshoz, jóíz? felfedez? sétához, megkereshetik ezeket a motívumokat, amiket aztán a megadott helyszínekkel kell összepárosítani.
A megfejtéseket az erdelyi.krisztina[kukac]fokert.hu e-mail címre várják! A legtöbb helyes párosítást beküld?ket ajándékkal jutalmazzák!
Határid?: 2012. augusztus 15.
Helyszínek:
V., Kossuth tér; II., Bem tér; Margitsziget; Gellért-hegy; V., Deák tér; V., József nádor tér; XIII., Szent István park; Szépm?vészeti Múzeum; V., Széchenyi tér; V., Eötvös tér; I., Clark Ádám tér; I., Szent György tér;
Motívumok:
Örvény, szélturbina, gabonaszem, tenger hullámzása, biomassza, izzó nap, napsugarak, földmag, hullámok terjedése, energiafajták piktogramjai, kalász, energiaterjedés, hullámok.
Sz?cs Panni szóviv?
BVK Holding Zrt.
Forrás: mti
Az ENSZ felhívására 2012 a Megújuló Energiák Éve. A cél, hogy ismételten felhívják a világ figyelmét a környezetszennyezésre, a fosszilis energiák pazarló használatára és a természeti er?források végességére.
A tavaly els?ként útjára indított virágágyi motívumkeres? verseny (Erd?k Éve) sikerén felbuzdulva, a játékot idén is meghirdeti a F?KERT Nonprofit Zrt. Budapest virágágyai ezúttal egy-egy, a megújuló energia témakörébe tartozó motívumot formáznak, melyet szeretnék, ha megtalálnának és felismernének.
Akiknek van kedvük egy kis mozgáshoz, jóíz? felfedez? sétához, megkereshetik ezeket a motívumokat, amiket aztán a megadott helyszínekkel kell összepárosítani.
A megfejtéseket az erdelyi.krisztina[kukac]fokert.hu e-mail címre várják! A legtöbb helyes párosítást beküld?ket ajándékkal jutalmazzák!
Határid?: 2012. augusztus 15.
Helyszínek:
V., Kossuth tér; II., Bem tér; Margitsziget; Gellért-hegy; V., Deák tér; V., József nádor tér; XIII., Szent István park; Szépm?vészeti Múzeum; V., Széchenyi tér; V., Eötvös tér; I., Clark Ádám tér; I., Szent György tér;
Motívumok:
Örvény, szélturbina, gabonaszem, tenger hullámzása, biomassza, izzó nap, napsugarak, földmag, hullámok terjedése, energiafajták piktogramjai, kalász, energiaterjedés, hullámok.
Sz?cs Panni szóviv?
BVK Holding Zrt.
Adókedvezménnyel támogatja a brit kormányzat a földgázkutak fúrása területén aktív vállalatokat, miközben a megújuló energiák támogatása csökken. A lépéssel az olcsóbb energia irányába dönti a mérleget a kormány az alacsonyabb szennyezési célok elérése helyett.
A britek 10%-kal csökkentették a szárazföldi széler?m?vek után járó támogatásokat, de a vártnál kevesebb pénzügyi támogatásban részesül a biomassza, és csökkenhetnek a támogatások a napenergia területén is.
A helyi Megújuló Energia Szövetség szerint a támogatások csökkentése negatív üzenetet hordoz és visszavetheti az iparági beruházásokat. A Drax Group, mely legnagyobb brit biomassza felhasználású er?m?vét is birtokolja, 25%-kal zuhant a bejelentés hatására.
forrás: portfolio.hu
Legalább annyian igényelnének idén is állami támogatást a Zöld Ház program révén Háromszéken, mint az el?z? években, azonban a megújuló energiát hasznosító f?tésrendszerek telepítését ösztönz? kormányprogram jelenleg szünetel (halasztásáról hivatalos bejelentés született), s egyel?re kérdéses, hogy idén egyáltalán újraindul-e. Tény, hogy a környezetvédelmi hivatalban folyamatosan érdekl?dnek iránta.
Az el?z? két évben több mint ezer háromszéki nyújtotta be iratcsomóját, 6000–8000 lejes támogatást igényelve a környezetvédelmi alaptól. 2010-ben 552-t iktattak, 446-ot el is fogadtak. A beruházások nyomán 410 kifizetésre váró számlát nyújtottak be a környezetbarát f?tésrendszert telepít?k, 350 esetben pedig meg is térítették azok értékét – sorolta érdekl?désünkre Benedek-Káplár Gábor. A megyei környezetvédelmi hivatal vezet?je szerint tavaly is több mint félezer háromszéki dokumentáció került a környezetvédelmi tárcához, az elemzések után jóváhagyott és aláírt szerz?dések száma kétszáz, az igényl?k pedig 125 kifizetésre váró számlát nyújtottak be. Az állami támogatásra legtöbben a megyeszékhelyr?l pályáztak, de sokan éltek a lehet?séggel a vidéki településeken: számos dokumentáció készült Bölönben, Uzonban és Rétyen is.
Benedek szerint Háromszék azon megyék közé tartozik, ahol – a klíma miatt is – jelent?s az igény a napelem, h?cserél? és f?részkorpával, brikettel m?köd? kazánok felszerelésére. A program költségvetésének újraosztása révén az el?z? években ki is egészítették a Kovászna megyének el?zetesen leosztott összeget.
Demeter Virág Katalin
3szek.ro
Legalább annyian igényelnének idén is állami támogatást a Zöld Ház program révén Háromszéken,
mint az el?z? években, azonban a megújuló energiát hasznosító f?tésrendszerek telepítését ösztönz? kormányprogram jelenleg szünetel (halasztásáról hivatalos bejelentés született), s egyel?re kérdéses, hogy idén egyáltalán újraindul-e. Tény, hogy a környezetvédelmi hivatalban folyamatosan érdekl?dnek iránta.
Az el?z? két évben több mint ezer háromszéki nyújtotta be iratcsomóját, 6000–8000 lejes támogatást igényelve a környezetvédelmi alaptól. 2010-ben 552-t iktattak, 446-ot el is fogadtak. A beruházások nyomán 410 kifizetésre váró számlát nyújtottak be a környezetbarát f?tésrendszert telepít?k, 350 esetben pedig meg is térítették azok értékét – sorolta érdekl?désünkre Benedek-Káplár Gábor. A megyei környezetvédelmi hivatal vezet?je szerint tavaly is több mint félezer háromszéki dokumentáció került a környezetvédelmi tárcához, az elemzések után jóváhagyott és aláírt szerz?dések száma kétszáz, az igényl?k pedig 125 kifizetésre váró számlát nyújtottak be. Az állami támogatásra legtöbben a megyeszékhelyr?l pályáztak, de sokan éltek a lehet?séggel a vidéki településeken: számos dokumentáció készült Bölönben, Uzonban és Rétyen is.
Benedek szerint Háromszék azon megyék közé tartozik, ahol – a klíma miatt is – jelent?s az igény a napelem, h?cserél? és f?részkorpával, brikettel m?köd? kazánok felszerelésére. A program költségvetésének újraosztása révén az el?z? években ki is egészítették a Kovászna megyének el?zetesen leosztott összeget.
Demeter Virág Katalin
3szek.ro
Nem nevezhet? sikertörténetnek egyel?re Magyarországon a szélenergia, a megújuló energiákkal kapcsolatos korábbi nagyív? tervek helyét a Paksi Atomer?m? illetve a földgázszállító hálózat b?vítése vette át, és az érvényes stratégia szerint a kormány évtizedes távlatban sem számol áttöréssel a szélenergia terén. A megújuló cselekvési terv és az energiastratégia 2020-ra 750 megawatt szélenergia kapacitás kiépítését célozta, ami igen kevés – különösen arra tekintettel, hogy a hálózatüzemeltet? Mavir korábbi közlése szerint a magyar villamosenergia-hálózat már 2008-ban alkalmas volt 750 megawatt szélenergia-kapacitás befogadására.
Sereghajtók vagyunk – jöhet a nagy el?relépés?
Az ?sz folyamán az energiastratégia célszáma módosulhat, így 2030-ra akár 2000 megawatt is lehet a beépített kapacitás; ez ugyan még mindig messze elmarad a lehet?ségeinkt?l, de jelent?s el?relépés lenne – mondta Jávor az EWEA, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT), valamint a Magyar Szélenergia Társaság által jegyzett szakmai eseményen. A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekb?l a maguk 330 megawattos kapacitásával.
Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve – derült ki Ruta Baltause, az Európai Bizottság energia f?igazgatóság szakért?jének el?adásából is. A Bizottság a magyar szélenergia tender felfüggesztését és a szabályozási környezetet is vizsgálta, és eszerint Magyarországnak sokat kell még tennie a hálózat, az er?m?vek, az energiatárolás és a keresleti oldali menedzsment (okos rendszer) kapacitásának és rugalmasságának terén is – mondta. Amennyiben egy ország nem képes teljesíteni két egymást követ? évben az akciótervbe foglalt számszer? célokat, akkor a Bizottság kötelezheti az adott tagországot az akcióterv módosítására.
A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkit?zései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek el?re a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebb?l a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki – er?sítette meg Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke, hozzátéve, hogy még ennek teljesülése is kérdéses a jelenlegi feltételek között. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexport?r is lehet els?sorban a paksi atomer?m? b?vítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem t?nik reális lehet?ségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szélenergiával – mondta.
Munkában az atomlobbi
A szabályozási környezet is ellentmondásos, és bár a különféle kormányzati tervek, stratégiák és szlogenek szép célokat jelölnek ki, azonban a valóság nem mindig vág egybe ezzel – fogalmazott Hoffmann László. Az elmúlt években nem sok pozitívum történt az iparágban, amit mi sem jellemez jobban, hogy legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt széler?m?re az energiahivatal – mondta. Közben a paksi b?vítés, illetve el?készületei g?zer?vel zajlanak – amint arról beszámoltunk, a projekt kiemelt státust kapott. Az energetikában és a villamos energia iparban is mindenhol er?teljes lobbicsoportok igyekeznek érvényesíteni érdekeiket, a nagy beruházásokból pedig könnyebb átcsoportosítani, mint sok kicsib?l – fogalmazott.
A szélenergia már mai fejlettségi szintjén is alternatívája lehet bizonyos mértékig a nukleáris energiának, s?t, hosszú távon a szélenergia árcsökkent? hatást képes gyakorolni az energiamixen belül – hangzott el. A szélenergia munkahelyteremt? hatását tekintve is versenyképes a nukleáris és fosszilis energiával, ilyen jelleg? indirekt pozitív hatása a villamosenergia-árakon keresztül is van. A járulékos pozitív hatások között említhet?ek a b?vül? adóbevételek is, a számítások szerint 420 megawatt beépíttet szélenergia kapacitás 10 milliárd forintos nagyságrend? ipar?zési adóbevételt jelenthetne az érdekelt hazai önkormányzatoknak.
Forrás: napi.hu
Nem nevezhet? sikertörténetnek egyel?re Magyarországon a szélenergia, a megújuló energiákkal kapcsolatos korábbi nagyív? tervek helyét a Paksi Atomer?m? illetve a földgázszállító hálózat b?vítése vette át, és az érvényes stratégia szerint a kormány évtizedes távlatban sem számol áttöréssel a szélenergia terén. A megújuló cselekvési terv és az energiastratégia 2020-ra 750 megawatt szélenergia kapacitás kiépítését célozta, ami igen kevés – különösen arra tekintettel, hogy a hálózatüzemeltet? Mavir korábbi közlése szerint a magyar villamosenergia-hálózat már 2008-ban alkalmas volt 750 megawatt szélenergia-kapacitás befogadására.
Sereghajtók vagyunk – jöhet a nagy el?relépés?
Az ?sz folyamán az energiastratégia célszáma módosulhat, így 2030-ra akár 2000 megawatt is lehet a beépített kapacitás; ez ugyan még mindig messze elmarad a lehet?ségeinkt?l, de jelent?s el?relépés lenne – mondta Jávor az EWEA, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT), valamint a Magyar Szélenergia Társaság által jegyzett szakmai eseményen. A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekb?l a maguk 330 megawattos kapacitásával.
Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve – derült ki Ruta Baltause, az Európai Bizottság energia f?igazgatóság szakért?jének el?adásából is. A Bizottság a magyar szélenergia tender felfüggesztését és a szabályozási környezetet is vizsgálta, és eszerint Magyarországnak sokat kell még tennie a hálózat, az er?m?vek, az energiatárolás és a keresleti oldali menedzsment (okos rendszer) kapacitásának és rugalmasságának terén is – mondta. Amennyiben egy ország nem képes teljesíteni két egymást követ? évben az akciótervbe foglalt számszer? célokat, akkor a Bizottság kötelezheti az adott tagországot az akcióterv módosítására.
A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkit?zései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek el?re a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebb?l a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki – er?sítette meg Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke, hozzátéve, hogy még ennek teljesülése is kérdéses a jelenlegi feltételek között. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexport?r is lehet els?sorban a paksi atomer?m? b?vítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem t?nik reális lehet?ségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szélenergiával – mondta.
Munkában az atomlobbi
A szabályozási környezet is ellentmondásos, és bár a különféle kormányzati tervek, stratégiák és szlogenek szép célokat jelölnek ki, azonban a valóság nem mindig vág egybe ezzel – fogalmazott Hoffmann László. Az elmúlt években nem sok pozitívum történt az iparágban, amit mi sem jellemez jobban, hogy legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt széler?m?re az energiahivatal – mondta. Közben a paksi b?vítés, illetve el?készületei g?zer?vel zajlanak – amint arról beszámoltunk, a projekt kiemelt státust kapott. Az energetikában és a villamos energia iparban is mindenhol er?teljes lobbicsoportok igyekeznek érvényesíteni érdekeiket, a nagy beruházásokból pedig könnyebb átcsoportosítani, mint sok kicsib?l – fogalmazott.
Forrás: napi.hu
Nem nevezhet? sikertörténetnek egyel?re Magyarországon a szélenergia, a megújuló energiákkal kapcsolatos korábbi nagyív? tervek helyét a Paksi Atomer?m? illetve a földgázszállító hálózat b?vítése vette át, és az érvényes stratégia szerint a kormány évtizedes távlatban sem számol áttöréssel a szélenergia terén. A megújuló cselekvési terv és az energiastratégia 2020-ra 750 megawatt szélenergia kapacitás kiépítését célozta, ami igen kevés – különösen arra tekintettel, hogy a hálózatüzemeltet? Mavir korábbi közlése szerint a magyar villamosenergia-hálózat már 2008-ban alkalmas volt 750 megawatt szélenergia-kapacitás befogadására.
Sereghajtók vagyunk – jöhet a nagy el?relépés?
Az ?sz folyamán az energiastratégia célszáma módosulhat, így 2030-ra akár 2000 megawatt is lehet a beépített kapacitás; ez ugyan még mindig messze elmarad a lehet?ségeinkt?l, de jelent?s el?relépés lenne – mondta Jávor az EWEA, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT), valamint a Magyar Szélenergia Társaság által jegyzett szakmai eseményen. A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekb?l a maguk 330 megawattos kapacitásával.
Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve – derült ki Ruta Baltause, az Európai Bizottság energia f?igazgatóság szakért?jének el?adásából is. A Bizottság a magyar szélenergia tender felfüggesztését és a szabályozási környezetet is vizsgálta, és eszerint Magyarországnak sokat kell még tennie a hálózat, az er?m?vek, az energiatárolás és a keresleti oldali menedzsment (okos rendszer) kapacitásának és rugalmasságának terén is – mondta. Amennyiben egy ország nem képes teljesíteni két egymást követ? évben az akciótervbe foglalt számszer? célokat, akkor a Bizottság kötelezheti az adott tagországot az akcióterv módosítására.
A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkit?zései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek el?re a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebb?l a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki – er?sítette meg Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke, hozzátéve, hogy még ennek teljesülése is kérdéses a jelenlegi feltételek között. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexport?r is lehet els?sorban a paksi atomer?m? b?vítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem t?nik reális lehet?ségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szélenergiával – mondta.
Munkában az atomlobbi
A szabályozási környezet is ellentmondásos, és bár a különféle kormányzati tervek, stratégiák és szlogenek szép célokat jelölnek ki, azonban a valóság nem mindig vág egybe ezzel – fogalmazott Hoffmann László. Az elmúlt években nem sok pozitívum történt az iparágban, amit mi sem jellemez jobban, hogy legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt széler?m?re az energiahivatal – mondta. Közben a paksi b?vítés, illetve el?készületei g?zer?vel zajlanak – amint arról beszámoltunk, a projekt kiemelt státust kapott. Az energetikában és a villamos energia iparban is mindenhol er?teljes lobbicsoportok igyekeznek érvényesíteni érdekeiket, a nagy beruházásokból pedig könnyebb átcsoportosítani, mint sok kicsib?l – fogalmazott.
A szélenergia már mai fejlettségi szintjén is alternatívája lehet bizonyos mértékig a nukleáris energiának, s?t, hosszú távon a szélenergia árcsökkent? hatást képes gyakorolni az energiamixen belül – hangzott el. A szélenergia munkahelyteremt? hatását tekintve is versenyképes a nukleáris és fosszilis energiával, ilyen jelleg? indirekt pozitív hatása a villamosenergia-árakon keresztül is van. A járulékos pozitív hatások között említhet?ek a b?vül? adóbevételek is, a számítások szerint 420 megawatt beépíttet szélenergia kapacitás 10 milliárd forintos nagyságrend? ipar?zési adóbevételt jelenthetne az érdekelt hazai önkormányzatoknak.
Forrás: napi.hu
Nem nevezhet? sikertörténetnek egyel?re Magyarországon a szélenergia, a megújuló energiákkal kapcsolatos korábbi nagyív? tervek helyét a Paksi Atomer?m? illetve a földgázszállító hálózat b?vítése vette át, és az érvényes stratégia szerint a kormány évtizedes távlatban sem számol áttöréssel a szélenergia terén. A megújuló cselekvési terv és az energiastratégia 2020-ra 750 megawatt szélenergia kapacitás kiépítését célozta, ami igen kevés – különösen arra tekintettel, hogy a hálózatüzemeltet? Mavir korábbi közlése szerint a magyar villamosenergia-hálózat már 2008-ban alkalmas volt 750 megawatt szélenergia-kapacitás befogadására.
Sereghajtók vagyunk – jöhet a nagy el?relépés?
Az ?sz folyamán az energiastratégia célszáma módosulhat, így 2030-ra akár 2000 megawatt is lehet a beépített kapacitás; ez ugyan még mindig messze elmarad a lehet?ségeinkt?l, de jelent?s el?relépés lenne – mondta Jávor az EWEA, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT), valamint a Magyar Szélenergia Társaság által jegyzett szakmai eseményen. A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekb?l a maguk 330 megawattos kapacitásával.
Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve – derült ki Ruta Baltause, az Európai Bizottság energia f?igazgatóság szakért?jének el?adásából is. A Bizottság a magyar szélenergia tender felfüggesztését és a szabályozási környezetet is vizsgálta, és eszerint Magyarországnak sokat kell még tennie a hálózat, az er?m?vek, az energiatárolás és a keresleti oldali menedzsment (okos rendszer) kapacitásának és rugalmasságának terén is – mondta. Amennyiben egy ország nem képes teljesíteni két egymást követ? évben az akciótervbe foglalt számszer? célokat, akkor a Bizottság kötelezheti az adott tagországot az akcióterv módosítására.
A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkit?zései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek el?re a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebb?l a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki – er?sítette meg Hoffmann László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke, hozzátéve, hogy még ennek teljesülése is kérdéses a jelenlegi feltételek között. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexport?r is lehet els?sorban a paksi atomer?m? b?vítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem t?nik reális lehet?ségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szélenergiával – mondta.
Munkában az atomlobbi
A szabályozási környezet is ellentmondásos, és bár a különféle kormányzati tervek, stratégiák és szlogenek szép célokat jelölnek ki, azonban a valóság nem mindig vág egybe ezzel – fogalmazott Hoffmann László. Az elmúlt években nem sok pozitívum történt az iparágban, amit mi sem jellemez jobban, hogy legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt széler?m?re az energiahivatal – mondta. Közben a paksi b?vítés, illetve el?készületei g?zer?vel zajlanak – amint arról beszámoltunk, a projekt kiemelt státust kapott. Az energetikában és a villamos energia iparban is mindenhol er?teljes lobbicsoportok igyekeznek érvényesíteni érdekeiket, a nagy beruházásokból pedig könnyebb átcsoportosítani, mint sok kicsib?l – fogalmazott.
Forrás: napi.hu
Sikerülhet szoláráram nélkül az energiafordulat?
A rövid válasz, nem. De a rendes válasz hosszabb. Ezt mutatja példásan a gondolatfordulat is, ami sokaknál végbement az utóbbi években. Széler?m?vekb?l származó villamosenergia olcsóbb mint a szoláráram – ez volt több éven keresztül az aranyszabály az elemzésekben. Ez ma már másképpen néz ki. Ez már nem érvényes korlátlanul.
Sokan állítják ezt azok a kollégák is, akik a szoláriparból jönnek. Így például professzor Volker Quaschning is, a berlini technikai és gazdasági f?iskola megújuló technikák ágazatának profeszora id?szakos el?adásaiban.
A Magyarországon elérhet? fajlagos szélpotenciál (legfeljebb 250-300W/m2/év) jelent?sen elmarad a tengerparttal rendelkez? európai országok adataitól (600-800 W/m2/év) (Bencze B?cs, 2006). 2001. év végéig négy villamos energia termelésére alkalmas szélturbina készült el (Kulcs, Inota, Mosonszolnok) és teljesen környezetbarát módon termelik az áramot (Bohoczky, 2001). A Magyar Szélenergia Társaság adatai alapján 2007-ben 41 darab er?m? 6505 kW-os teljesítményt produkált. A legtöbb szélturbina Mosonmagyaróváron van (12-12 db), ezt követi Mosonszolnok (3 db) és Csetény (2 db) (Koskocsák, 2008). Itthon a szél átlagsebessége 1,5-2,5 m/s, mely messze van az ideális 6-7 m/s értékt?l (Meskó, 2007).
Számítások alapján 20-50 MW teljesítmény tartományba lehet széler?m? parkokat létesíteni (Bohoczky, 2001). A szélenergia-hasznosítás magyarországi elterjedést az elmúlt években els?sorban a villamosenergia-rendszer, illetve a paksi atomer?m? megépítése óta halogatott tárolókapacitás-fejlesztés elmaradása is hátráltatta.
A magyar villamos energia termelésnek jelenleg mindössze fél-egy százaléka származik szélkerekekb?l a maguk 330 megawattos kapacitásával.
A hazai célok továbbra sem elég ambiciózusak: míg az EU tagállamainak 2020-as célkit?zései az összesítés szerint 34 százalékos megújulóenergia-részarányt vetítetnek el?re a teljes villamos energia termelésen belül, addig Magyarországon ez az arány 15 százalék; mindebb?l a szélenergia a közösség átlagában 14, itthon viszont csak 5 százalékot tehet ki. Legutóbb 2006-ban adott ki létesítési engedélyt széler?m?re az energiahivatal.
A fotovoltaikus- és a szélenergia munkahelyteremt? hatásait tekintve is versenyképesek a nukleáris és fosszilis energiával szemben. A járulékos pozitív hatások között említhet?ek a b?vül? adóbevételek is, a számítások szerint 420 megawatt beépíttet szélenergia kapacitás 10 milliárd forintos nagyságrend? ipar?zési adóbevételt jelenthetne az érdekelt hazai önkormányzatoknak.
Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó a szélenergia hasznosítási terveket tekintve. Becsült adatok szerint akár 2.000 MW is lehet a beépített kapacitás 2030-ra.
A fotovoltaikus energia felhasználásának mértéke jelenleg is alacsony hazánkban. Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából kedvez?bbek, mint sok európai országé, tekintettel arra, hogy az évi napsütéses órák száma 1.900–2.200, a bees? napsugárzás éves összege átlagosan 1.300 kWh/m2. A becslések alapján számított magyarországi fotovillamos potenciál (486 milliárd kWh = 1.749 PJ/év) villamosenergia-termelési lehet?sége Magyarország jelenlegi éves villamosenergia-fogyasztásának több mint tizenkétszerese (Pálfy, 2004).
A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás 2010-2011. évi mérsékl?d? növekedése a recessziós hatások következtében 2012-ben csökkenésbe fordul, majd csak 2013-ban emelkedik ismét, két év átlagában pedig stagnálás, enyhe növekedés várható. Az import mennyisége és részaránya tovább emelkedik. A lecsökkent kereslet, a jelent?sen besz?kült finanszírozási lehet?ségek, az ágazatot sújtó többletadók terhe, a szabályozási-jogi környezet jelenlegi kiszámíthatatlan állapota miatt a beruházások gyakorlatilag leálltak, további régi egységek állhatnak le.
2012-13-ban a földgázfelhasználás várhatóan stagnál, esetleg kis mértékben csökkenhet. Míg a lakossági szektor igénye két év átlagában várhatóan érdemben nem változik, a villamosenergia-szektor földgázigénye csökken, az egyéb felhasználás pedig emelkedik. Az egyetemes szolgáltatás szoros árszabályozása és az olcsóbb szabadpiaci kínálat kikényszerítette a nyugati irányú beszállítási lehet?ségek növelését és az átláthatóság is javult a határkeresztez? kapacitások kezelésében. Az állam a lehetséges területeken el?nyt biztosít az állami tulajdonú szerepl?nek.
Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy az energiastatisztikai szolgáltatás a nagy kormányzati átszervezés viharában elt?nt, megsz?nt. Nincs rendszeres tájékoztatás, statisztikai adatszolgáltatás, s az érdekl?d?knek sem válaszol az illetékes hivatal. Úgy véljük, hogy ez nem csak a kutatók ügye, hanem az egész energetika problémája. (http://gkienergia.hu/content/magyar-gazdasag-es-energiaszektor-helyzete-kilatasai-2012-2013-ra)
A villamos csúcsterhelés a hazai rendszerben kb. 1%-kal csökkenve tavaly 6.492 MW volt, az er?m?vek együttes csúcsterhelése viszont még az 5.700 MW-ot sem érte el.
A magyarországi villamosenergia-ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh volt.
Összességében – kerekítve – az mondható, hogy az összes villamosenergia-felhasználás 42,6 TWh-ról 42,9 TWh-ra növekedett egy év alatt, azaz mintegy 0,7%-kal. Ez jelent?sen elmaradt a 2010. évben tapasztalt 2,8%-os növekedést?l (41,422 TWh-ról 42,566 TWh-ra), annak csak mintegy a negyedét érte el.
Azaz 266 433 MWh-val többet használtunk fel 2011-ben, mint 2010-ben, és ez 0,625%-os növekedést jelent.
Feltételezhet?, hogy a nettó villamosenergia-igény növekedési üteme a következ? két évtizedben évente átlagosan 1,5% lesz, valamint a villamos csúcsterhelés évente közel 100 MW-tal fog növekedni. Mindezt meger?síti az is, hogy egyes társaságok (pl. IEA – International Energy Agency) 1%-os növekedést prognosztizálnak az EU villamosenergia-felhasználására, és azt mindenképpen feltételezni lehet, hogy Magyarországon az átlagnál nagyobb lesz a növekmény, hiszen felhasznált villamos energia tekintetében az európai rangsor végén helyezkedünk el.
Tekintettel arra, hogy a már most eléggé elöregedett er?m?parkunknak mintegy a fele vagy még kisebb része maradhat csak meg az említett két évtized távlatában, azt kell jeleznünk, hogy mintegy 9.000 MW új bruttó er?m?ves teljesít?képességet kell létrehozni hazánkban. A források, a villamos teljesít?képességek várható alakulása – meglév?k megsz?nése, újak létesülése – alapján megállapítható, hogy els?sorban a pótlás igénye sürget új létesítést, kisebb mértékben a fogyasztás növekedése.
Nem számolunk azzal – bár lehetne – a tanulmányban, hogy importból 2030-ban mértékadó kapacitás köthet? még le, azzal viszont igen, hogy mi képesek lehetünk az exportra. Bár a kormányzati tervek szerint 2030-ra Magyarország nettó áramexport?r is lehet els?sorban a paksi atomer?m? b?vítése miatt, azonban a jelenlegi trend alapján nem t?nik reális lehet?ségnek, hogy a nukleáris energia húsz év múlva konkurálni tudjon a szél- és a napenergiával.
A forráslétesítés szükségessége (Forrás: MAVIR RTO: A Magyar Villamosenergia-rendszer Forrásoldali Kapacitáselemzése, 2011.)
Az új er?m?ves teljesít?képességb?l kb. 7.000 MW-ot tehetnek ki a nagyer?m?vek, köztük a paksi kétblokkos atomer?m?ves b?vítés 2.000-3.400 MW-ja. A többit a menetrend tartása és a tartalékok képzése miatt f?leg gázturbinás nagyer?m?vek adnák – szénhidrogén tüzelésével.
A maradék 2.000 MW-ot els?sorban a megújuló forrásra építhet? kiser?m?vek tennék ki, amelyek közül különösen a szél-, a napenergiam?vek és a biomassza-tüzelés?ek lehetnek jelent?s részarányúak. Ez utóbbiak a távf?tésben is nagy szerepet játszhatnak.
A MAVIR vizsgálat fontos kiindulási adatsora is a várható villamosenergia-igények elemzésén alapul.
A várható villamos csúcsterhelésnek az alakulásához kell illeszteni a teljesít?képességeket, ezért a jelzett energiaigények alapján számolva feltételezzük, hogy a jelenlegi csúcskihasználási óraszám (mintegy 6.500 óra/év) tovább már nem növekszik. A térségben az új nagyer?m?-építési tervek – els?sorban energia- és környezetpolitikai okokból – halasztódnak. A konszolidálódó piaci helyzet alapján az import és az export különbsége jelent?sen mérsékl?dhet, ha a régiónkban a tartalékok csökkennek.
Biztonsági alapkövetelményként az a korábbi UCTE feltétel tekinthet?, hogy az ún. maradó teljesítmény legyen nagyobb, mint a nettó beépített villamos teljesít?képesség 5%-a. Ebben a felfogásban a tartalék az egyéb, váratlan eseményekre vonatkozik, hiszen a maradó teljesítmény a beépített teljesít?képességb?l úgy adódik ki, hogy az állandó és változó hiányok, a karbantartások és a váratlan kiesések mellett levonják a rendszer irányításához szükséges tartalékokat is.
A behozatali többlet – a villamosenergia-behozatal és a – kivitel különbsége – az ún. fizikai importszaldó a Napi Jelentések alapján:
2010. december 31.-én 5.195.163 MWh,
2011. december 31.-én 6.643.171 MWh
volt, azaz egy év alatt 1 446 008 MWh-val n?tt. Ez 27,9% növekedést jelent, tehát jóval többet, mint egy negyedet.
A magyar villamosenergia-rendszer hivatalos, 2010-es évi statisztikai adatai szerint a 2010-es évi importszaldó szintén 5.195 GWh volt.
Az átvitel, az ún. tranzit er?sen növekedett: 2010-ben még 9,897 – 4,702 TWh volt a behozatal és a kivitel számsora, és 2011-ben ez 13,878 – 7,235 TWh-ra emelkedett.
Feltehet?en a kedvez? piaci feltételek miatt változott meg az ellátásunkban a külkereskedelem aránya, jelent?sége az ellátásban megnövekedett.
Meg kell jegyezni, hogy az importszaldónak ez a nagy aránya azt jelenti, hogy az összes villamosenergia-felhasználáshoz képest ismét 15% fölé kerültünk a behozatali többlettel.
Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-felhasználás alig n?tt, az importszaldó viszont jelent?sen megnövekedett, a hazai er?m?vek bruttó villamosenergia-termelése csökkent: míg 2010-ben még 37,37 TWh-t termeltek er?m?veink, addig 2011-ben már csak 36,27 TWh-t, azaz mintegy 3%-kal kevesebbet – az egyel?re még nem hivatalos statisztikák szerint.
A nagyer?m?vek saját villamosenergia-fogyasztása egyrészt az önfogyasztásból (a termelt és kiadott villamos energia különbségéb?l) ered, másrészt a hálózatból vásárolt villamos energiából. Ez utóbbi különösen az egyblokkos er?m?veknél jelent?s, hiszen egy blokk vétel nélkül el sem tudna indulni.
A nagyer?m?veink átlagos villamos önfogyasztása 2011-ben 7,2% volt, míg a kiser?m?veinknél jóval kisebb. Az er?m?park egészére átlagosan, kerekítve most mintegy 7%-kal lehetne számolni. Az önfogyasztás 2010-ben 7,4% volt.
Nagyer?m?veink 2011-ben 68 GWh villamos energiát vásároltak a hálózatból, ami a teljes hálózatra kiadott villamos energia 0,2%-a. Kiser?m?veinkkel együtt sem lehet ez a mutatószám sokkal nagyobb.
Az alábbit hangsúlyozta ki Bencsik János a volt energiaügyért és klímapolitikáért felel?s államtitkár 2011. november 23-án, az újszilvási naper?m? ünnepélyes átadásán.
„A kormányváltást követ?en 169 fotovoltaikus projekt kapott támogatást összesen 7,4 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Tervben induló projektek keretében összesen 12.8 MW teljesítmény? napelemet építenek be, amely 13 200 tonna szén-dioxid megtakarítást és több mint 15 GWh villamosenergia-termelést jelent évente. A megítélt támogatással rendelkez? napelemes projektek megvalósulása esetén a 2010-es 0.9 MW beépített napelem kapacitás több mint tizennégyszeresére n? majd.”
A becslések alapján számított hazai fotovillamos potenciál (486 mrd kWh=1.749,6 PJ/év) villamosenergia-termelési lehet?sége az ország jelenlegi éves villamosenergia-fogyasztásának több mint 12-szerese. A fotovillamos hasznosítás tehát a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet tölthet be. A potenciál számításánál az épülethomlokzatok napelemes borítása (növel? tényez?) valamint a termikus kollektorok részesedése (csökkent? tényez?) nem lett figyelembe véve. Meg kell továbbá említeni a kombinált fotovillamos-fototermikus energiaátalakítás lehet?ségét is.
A Magyarországon üzemel? napelemes berendezésekre vonatkozó adatbázis nem áll rendelkezésre. A napelemes berendezések 2011-ben üzemel? állománya kb. 800 kWp teljesítményre becsülhet?, amelynek éves energiatermelése kb. 1.140 MWh, azaz 4.104 GJ/év a magyarországi átlagos 30 fokos d?lésszög? telepítéssel számolva.
Az energiamegtakarítás mellett elért környezetszennyezés-csökkenés számításához használható átlagos adat, hogy a napelemek által megtermelt 1 kWh villamos energia mellett megtakarítható szén-dioxid-kibocsátás értéke 0,82 kg. Ennek figyelembevételével a jelenleg 800 kWp teljesítmény? telepített fotovillamos berendezések 934,8 t CO2 kibocsátástól mentesítenek.
Hosszabb távon mindenképen fel kell készülnünk arra, hogy a csúcs mindig a nyári id?szakokra fog esni, mivel a klímah?tés hazánkban is megnövekedik.
Határozottan és gyorsan meg kell oldani a megújuló források támogatását a villamosenergia-termelésben, mert nem tudjuk majd teljesíteni az EU-27-ben tett tízéves vállalásunkat. Nyugat-Európában most a megújulós termelés fejl?désének korszakát éljük. Amíg nem bizonyítottuk be, hogy nekünk ez zsákutca, addig a 20-20-20% féle elveket kellene követnünk. Biztosan nehéz elkötelezni magunkat bizonyos építési irányok mellett az energiafordulat érdekében, de sokkal többet kellene tör?dni a beruházási kockázatokkal és az üzemeltetési rizikókkal – partnerként kezelni a lehetséges belföldi és külföldi befektet?ket egyaránt.
Mi azt gondoljuk, hogy a fotovoltaik és a szélenergia párosításának technológiája kedvez?bb lesz az elkövetkez? években hazánkban is. És reális költségbeállításnál igen is nagy szerepet fognak játszani az energiafordulatban. A megújuló energiatechnológiák fejl?désének a dinamikája olyan nagylépték?, hogy már egy éven belül teljesen más képet fognak mutatni.
Mennyi megújuló villamosenergia termel? rendszer ajánlatos Magyarországnak? Nulla, 110 vagy 200 gigawatt teljesítmény? A válasz dönt?képpen attól függ, hogyan lehetséges a megújulók villamosenenergiáit elosztani és közbentárolni – mint egyébként az energiafordulat sikeressége is egyáltalán.
De a szektor vállalkozásainak a sikerességéhez lényeges, az ügyfeleinek olyan rendszereket felkínálni, amik az igényelt id?pontban szállítják a villamosenergiát. Mert azoknak az id?knek, amikor a szolár- és a széler?m?vek csak tervezhet? nyereség-projektek, azoknak belátható id?n belül vége lesz.
A tározási technológiáknak és a hálózatba történ? integrációnak ezért f? témájának kell lenni ennek a megújuló technológia iparágának.
Mivel a költségcsökkentések lehet?sége a fotovoltaik szektorban magasabb mint a széler?m?veknél, ezért ésszer?, hogy az energiafordulatban jelent?sebb szerepet kaphat hazánkban a fotovoltaik. De figyelmeztetni kell mindenkit a megújulók dinamikus rohamos fejl?désére úgy, hogy ez a szituáció egy éven belül már teljesen más képet is mutathat.
Fotovoltaik : szél = 1 : 1,6
Mivel eddig nincsen semmi féle tanulmány egy teljes energiaszenárióra, ami a 100 %-osan megújuló energiákat kiszámítja és emellett reális költségeket is feltételez, ezért a fotovoltaik optimális kiépítését min?ségi oldalról kell megközelíteni. A fotovoltaik érdemleges nagyságának a kiépítéséhez meg kell becsülnünk, hogy hogyan minimálhatjuk a fluktuációkat a jöv? energiarendszereiben.
E mögött az a kézenfogható gondolat van, hogy a Nap sokszor akkor süt amikor nem fúj a szél és fordítva. Hogy szisztematikus adatokat kaphassunk elemezni kell a hazai hálózat fogyasztási adatait és a szolár- és a széler?m?vek termelési adatait egy egész évre nézve. Ezután lépcs?r?l lépcs?re megnövelhetjük a szolár- és a széláram részesedését mindaddig, amíg hazánk egész éves villamosenenergia igényének az átlagolt 80 százalékát lefedi. Eközben szükségszer?en vannak olyan pillanatok, amikor túl sok áram lesz termelve és másszor amikor a szolár és a szél együttesen túl kevés teljesítményt hoznak. Ezt a kikerülhetetlen ingadozást (fluktuációt) kell a tározó rendszereknek kiegészíteni. A modellünket ezért olyan irányba kell optimalizálni, hogy lehet?ség szerint kevés ingadozást kelljen kiszabályozni. Ez az az eset, amikor a széler?m?vek teljesítménye 1, 6 szorosa a fotovoltaik rendszerek teljesítményének.
A számításokban nincsenek más megújuló energiák mint a biomassza, vízer? és geotermia beleértve, amik valószín?leg nem több mint 10-20 százalékot fedhetnek le a villamosenergia szükségletben.
A nagy kihívások a megújuló energiák fluktuációjának kiegyenlítésében vannak. Ami azt jelenti, hogy télen, amikor a fotovoltaik rendszerek viszonylag kevés áramot termelnek, a kapcsolt h?- és villamosenergia-termel? egységek termelik az áramot és a h?t és Smart Gridek vezérlik az intelligens elektromos készülékeket.
Vannak viszont kételyek, mivel a részben a 70-es években megépített hálózatunk „merevek”. Az el?tt még léteztek h?- és villamosenergia-termel? egységek több ipari létesítményben.
Amennyiben az ingadozás (fluktuáció) kérdése megoldódott, úgy további el?nyüket is kijátszhatják a szolárrendszerek az energiafordulatban. Mivel ezeket ott is fel lehet állítani, ahol arra szükség van, tehát decentralizáltan. Ez minimalizálja a hálózat kiépítésének a szükségességét, hogy mennyi lehetne az, arra még senki sem tudott mennyiségi adatot megadni.
De mégegyszer a lényeg, hogy a fotovoltaik ne csak gazdasági okok miatt legyen kiépítve. Szeretnénk a fotovoltaikával együtt az energiafordulatot elérni, ezért a lakossággal való elfogadtatás a cél. Mert lehetséges az, hogy a lakosságot részesíthetnénk a szolárparkoknál, amíg központi nagy rendszereknél vagy a sivatagban csak a nagy befektet?k kereshetnének.
A tömeg ereje így is úgy is meg fogja magát hamarosan mutatni. Az árak továbbra is csökennek. Aki magának felépít egy akkumulátoros tározós napelemes rendszert, az pár éven belül lényegesen kevesebb áramdíjat fog fizetni mint a konektorból érkez? áramért. És akkor alig lehet majd a szolárrendszerekbe történ? befektetéseket megakadályozni.
Tározós rendszerek alkalmazása
Most 2012 július elején állította fel az IBC Solar AG (Bad Staffelstein) az SWN Neustadt GmbH áramszolgáltatónál a 200 kWh-s kapacitású szoláráram tározót. A Fechheim városrészben üzemel? fotovoltaik rendszerek által túltermelt villamosenergiája ezentúl közben lesz tárolva és az id?eltolással lesz a hálózatra ráttáplálva. Ezzel is a hálózatot kívánják stabilizálni (tehermentesíti a törpefeszültség? hálózatot és a középfeszültség? transzformátort) és a Németországban sokat vitatott drága hálózatb?vítést akarják kikerülni. Az ilyenfajta befektetési megkönnyítések fontos hozzájárulást nyújtanak az energiafordulathoz, mert így ezzel is a megújuló energiák versenyképességét biztosítják.
Szoláráram tározó felállítása a Neustadt GmbH áramszolgáltatónál
A kivitelezést majdnem két éves tervezési munka el?zte meg. Ezzel a mintaprojekttel is szeretnék igazolni, hogy milyen fontos a fejl?dési folyamatokat figyelni és nem csak a hálózatb?vítés az egyetlen igaz út, a megújuló energiákat integrálni és az energiafordulatot illetve a környezetkáros CO2 csökkentési célokat elérni.
Az áramtározókat össze lehet egymással kötni. Amikor a villamosenergia termelési értéke elérte a bizonyos küszöbértéket, úgy a helyi fotovoltaik rendszerek által termelt villamosenergia a köztes tározóba lesz irányítva. És amikor a készenléti energia ismét elérte a beállított köszöbértékét, úgy a tárolt áram ismét a hálózatra lesz irányítva. Ez leginkább esténként és a reggeli órákban történik, amikor a háztartások sok elektromos fogyasztói áramot igényelnek. Az el?ször csak számítási alapokon nyugvó küszöbértéket állandóan értékelik és szükség esetén ezt módosítják az elkövetkez? projektekben.
Az elkövetkez? id?kben több ilyen áramtározót össze lehetne kötni virtuálisan és intelligensen is. Több más decentralizált villamosenergia-termel? egységekkel ezek egy virtuális er?m?vet képeznek. Ami által nem csak a hálózatot segíti napmentes periódusok alatt, hanem a csúcser?m?vek építése is elkerülhet?ek.
A következ? részben a hálózatba történ? itegrálásról, a saját felhasználásról általában és a saját felhasználáskor alkalmazott mér?óráról folytatjuk írásunkat.
Forrásfelhasználás: A magyar villamosenergia-ellátás el?z? évi változásainak elemzése / dr. Stróbl Alajos
2012.07.12. | Michael Debreczeni © MNM Zrt.
2 comments for “A fotovoltaikus energiák hálózatba integrálása-3. rész”