Napokon belül a világ szeme Londonra fordul. A XXX. nyári olimpiai játékoknak helyet adó város célja a rendezés során egy minden eddiginél fenntarthatóbb sportesemény megvalósítása volt. A szervez?k a valaha volt „legzöldebb” olimpiát ígérték, ahol csak lehet, energiát megtakarítva. De vajon mi valósult meg ebb?l?
A szervez?k a pályázás során több nemzetközi környezetvéd? szervezettel is együttm?ködtek, így a WWF és BioRegional is segédkezett a rendezés egyik vezérelvét képvisel? „One Planet Olympics” koncepció megalkotásában. A program keretein belül a fenntarthatósági szempontok minél szélesebb kör? érvényesítését fogalmazták meg célkit?zésként a szervez?k, így a zöld szemlélet egyaránt megvalósult az energia- és a vízhasználat, a szemétkezelése és hasznosítás, valamint a közlekedés terén is. Ezen felül különös figyelmet fordítottak az olimpiai helyszínek természetes él?környezetének meg?rzésére is.
Az energiaellátás terén London az elérhet? legmodernebb technológiákat alkalmazta, a decentralizált energiaellátás jegyében két új energiaközpont is épült, amelyek feladata, hogy helyben, a felhasználókhoz közel termeljék meg a szükséges energiát. A Londoni Olimpia hivatalos áramszolgáltatója, az EDF egyben vállalta azt is, hogy a rendezvény ideje alatt felhasznált villamos energiát CO2-mentesen biztosítja. A francia hátter? energiaszolgáltató az olimpia áramszükségletének négyötödét nukleáris alapú, míg a fennmaradó részt megújuló források alkalmazásával tervezi biztosítani. A szervez?k kezdeti célkit?zése szerint az olimpia teljes energiaszükségletének 20%-át biztosították volna megújuló alapon, azonban ezt a célkit?zést a szervez?knek részben technológiai, részben finanszírozási okokból nem sikerült teljesíteniük, így a várakozások szerint a gyakorlati érték megközelíti majd a 11%-ot.
A pekingi, 2008-as játékokon sikerült ugyan a 20%-os megújuló arányt elérni, azonban a környezetvéd? szervezetek által az eddigi legszennyezettebb olimpiának nevezett rendezvény helyszínein olyan megújuló energiaforrásokat használó technológiákat létesítettek, mint a nemzeti stadiont kivilágító 130 kilowattos napkollektor, és az olimpiai teniszközpont f?tését és légkondicionálását szolgáló geotermikus rendszer.
Az olimpia els? számú energetikai létesítménye, a patináns épületben helyet kapó Kings Yard Energy Centre. Az egység trigenerációs elven m?ködik, tehát villamos, h?- és h?tési energiát is el?állít. Emellett a tervez?k biomassza-kazánokat is elhelyeztek a központ területén, így engedve teret a megújuló energiaforrások szélesebb kör? alkalmazásának. Az energiacenterben így helyet kapott egy 3,1 MW-os Jenbacher gázmotor, két 20 MW-os kazán, három 3,5 MW-os biomasszakazán, két 7 MW-os elektromos és egy 4 MW-os abszorpciós h?t?berendezés is. Az egység 5 darab h?t?toronnyal is rendelkezik. A decentralizált, fogyasztáshoz közeli termelésnek köszönhet?en a szervez?k állításai szerint 30%-nyi villamos energiát takarítanak meg az országos hálózati ellátáshoz képest. Hosszútávon, az olimpiát követ?en az energiaközpont 10 ezer háztartás teljes energiaellátását biztosíthatja majd.
A széndioxid-kibocsátás terén a szervez?k vállalták, hogy az új épületek a jelenlegi átlagos értékékeknél 50%-kal kisebb környezetterheléssel bírnak majd. A karbonlábnyom egy el?remutató becslésként lett kiszámolva az olimpiai projekt hétéves id?tartamára, azaz a rendezés jogának 2005-ben való megnyerését?l a játékok végéig. Az utolsó adatközlés szerint a megfogalmazott bázisadatokhoz képest az újonnan felépített épületek környezetterhelése 58%-kal alacsonyabb, vagyis e tekintetben sikerült túlteljesíteni az el?zetesen megfogalmazott célkit?zést. A megtakarítás 29 százaléka a korábban már tárgyalt Kings Yard Energy Centre-nek, az Olimpiai Park Energia Központjának köszönhet?.
Nemcsak az energiával, hanem a vízellátással is igyekeztek tudatosan tervezni az esemény szervez?i. Ennek eredményeként a londoni helyszínek úgy lettek megtervezve, hogy azok 40 százalékkal, az atlétákat elszállásoló házak pedig 30 százalékkal kevesebb vizet használjanak az átlagosnál. Ez az új épületekben egy kett?s, az újrahasznosított és az ivóvizet különválasztó rendszerrel valósult meg, így biztosítva az értékes vízzel történ? felel?s gazdálkodást.
A 2005-ben indult olimpia projekt során a szervez?k célkit?zésként fogalmazták meg azt is, hogy az építési munkálatok során keletkez? hulladékok 90%-át újrahasznosítsák. Ez esetben is sikerült a felülteljesítés, 2011 végére a keletkez? hulladékok 99%-át hasznosították. Az újonnan felhúzott épületek szinte kivétel nélkül megfelelnek a BREEAM min?sítésnek.
Ezen felül a szervez?k ígéretet tettek arra is, hogy a rendezvény ideje alatt semennyi hulladékot sem szállítanak majd szemétlerakó-helyekre. Ennek megvalósítása érdekében például azon élelmiszercsomagolások, amelyeket nem lehet újrafelhasználni vagy újrahasznosítani, komposztálható anyagokból fogják elkészíteni. A keményít? vagy cellulóz-alapú biom?anyagokból készül? csomagolások nagy része használat után alkalmas lesz anaerob lebontásra, lehet?séget biztosítva ezzel a megújuló energiaforrássá való alakításukra.
Összességében a londoni célkit?zések teljesülni látszanak, és valószín?leg sikerül a kormány által kit?zött 9.3 milliárd fontos (14.4 milliárd dolláros) költségvetésen belül maradni. Ez az összeg kevesebb a pekingi játékok költségénél, mely az ott megfogalmazott keretet túllépve 18.3 milliárd dollár volt. A „One Planet Olympics” stratégia legtöbb pontjában meghatározott célszámokat teljesítették vagy túlszárnyalták a szervez?k. Ennek fényében igen valószín?, hogy a szervez?i célkit?zéseknek megfelel?en a soron következ? londoni sportesemény lesz minden id?k legzöldebb olimpiája.
Forrás: Portfolio.hu
