Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország, valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.
A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.
A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.
Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.
Forrás: hirado.hu
Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország,
valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.
A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.
A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.
Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.
Forrás: hirado.hu
Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország, valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.
A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.
A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.
Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.
Forrás: hirado.hu
finanszírozási környezet rosszabb, mint a csernobili katasztrófát követ?en. Míg számos ország leállíttatta az építkezéseket és felülvizsgálta, esetenként sutba vágta a b?vítési terveket, a magyar kormány a nukleáris energia részarányának növelése mellett állt ki.
Drámai romlás
A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.
Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.
Nyer? 21?
Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.
A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.
Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.
Forrás: napi.hu
szakért?k szerint az iparági, finanszírozási környezet rosszabb, mint a csernobili katasztrófát követ?en. Míg számos ország leállíttatta az építkezéseket és felülvizsgálta, esetenként sutba vágta a b?vítési terveket, a magyar kormány a nukleáris energia részarányának növelése mellett állt ki.
Drámai romlás
A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.
Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.
Nyer? 21?
Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.
A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.
Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.
Forrás: napi.hu
Drámai romlás
A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.
Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.
Nyer? 21?
Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.
A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.
Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.
Forrás: napi.hu
A Greentechnic Hungary Kft. ÉRTÉKESÍT? munkatársat keres
Feladat:
- Pulteladás
- Árajánlatok készítése, kezelése
- Megrendelések kezelése
- M?szaki szaktanácsadás
Amit kínálunk:
- Stabil munkáltatói háttér, a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál
- Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
- Versenyképes jövedelem
Elvárás:
- Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
- Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
- Eredmény és vev?orientáltság
- Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
- számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
- B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
- Lakóhely: Budapest, Pest megye
El?ny:
- Fels?fokú végzettség
- Legalább középfokú angol nyelvismeret
- Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer
Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!
Feladat:
- Pulteladás
- Árajánlatok készítése,
kezelése - Megrendelések kezelése
- M?szaki szaktanácsadás
Amit kínálunk:
- Stabil munkáltatói háttér, a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál
- Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
- Versenyképes jövedelem
Elvárás:
- Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
- Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
- Eredmény és vev?orientáltság
- Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
- számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
- B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
- Lakóhely: Budapest, Pest megye
El?ny:
- Fels?fokú végzettség
- Legalább középfokú angol nyelvismeret
- Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer
Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!
Feladat:
- Pulteladás
- Árajánlatok készítése, kezelése
- Megrendelések kezelése
- M?szaki szaktanácsadás
Amit kínálunk:
- Stabil munkáltatói háttér, a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál
- Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
- Versenyképes jövedelem
Elvárás:
- Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
- Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
- Eredmény és vev?orientáltság
- Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
- számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
- B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
- Lakóhely: Budapest, Pest megye
El?ny:
- Fels?fokú végzettség
- Legalább középfokú angol nyelvismeret
- Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer
Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!
A Greentechnic Hungary Kft. ÉRTÉKESÍT? munkatársat keres
Feladat:
- Pulteladás
- Árajánlatok készítése, kezelése
- Megrendelések kezelése
- M?szaki szaktanácsadás
Amit kínálunk:
- Stabil munkáltatói háttér,
a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál - Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
- Versenyképes jövedelem
Elvárás:
- Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
- Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
- Eredmény és vev?orientáltság
- Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
- számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
- B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
- Lakóhely: Budapest, Pest megye
El?ny:
- Fels?fokú végzettség
- Legalább középfokú angol nyelvismeret
- Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer
Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!
a közösség ökológiai különmegbízottja.
Az eddigi er?feszítések – amelyek az üvegházhatás jelenségére koncentrálva az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célozták, f?ként a kvótakereskedelem eszközével – nem igazán váltották be a hozzá f?zött reményeket.
Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.
Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.
A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.
Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.
A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.
A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.
A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.
Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)
Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.
A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.
Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.
Az eddigi er?feszítések – amelyek az üvegházhatás jelenségére koncentrálva az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését célozták, f?ként a kvótakereskedelem eszközével – nem igazán váltották be a hozzá f?zött reményeket.
Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.
Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.
A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.
Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.
A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.
A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.
A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.
Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)
Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.
A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.
Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.
Ezzel kapcsolatos az a hír, amely szerint el?rehaladott fázisban van annak a radikálisan új szabályozásnak az el?készítése, amely érdemben orvosolhatná a világméret? problémát – tudatta hétvégén a Climate Policy Monitoring portál.
Az EU Joint Research Center interdiszciplináris munkacsoportja a háttérben régebb óta dolgozik olyan komplex javaslaton, amely a probléma alapjait orvosolná. A h?kibocsátás adóztatása révén közvetlenül lehetne mérsékelni az emberi tevékenységre visszavezethet? klímaváltozást, illetve hatékonyan beárazni az externális költségeket.
A koncepció természettudományos alapját az a termodinamikai megközelítés adja, hogy a bioszféra tapasztalható melegedésének legf?bb kiváltó oka – az üvegházhatást megel?z?en – egyrészt az a tény, hogy a napsugárzás egyre növekv? mértékét nyeli el a Föld és légköre. Másrészt dönt? jelent?ség? faktor az ipari forradalom óta szintén egyre növekv? mérték? – és eddig nem kell?en vizsgált – emberi tevékenység, amely közvetlen h?felszabadítással jár. Leegyszer?sítve: az ipari és háztartási energiaátalakítási folyamatok során keletkez? h?energiát közvetlenül kell megcélozni annak érdekében, hogy a március 8-9-ei EU-csúcson elfogadott célkit?zés teljesüljön, amely az iparosodás el?tti korszakhoz képest legfeljebb 2 0C átlagh?mérséklet emelkedést engedélyez 2020-ra.
Figyelembe véve, hogy a McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint a klímavédelmi kötelezettség-vállalások uniós szinten éves átlagban 60-80 milliárd eurót tesznek ki várhatóan, nem meglep? a szakért?i anyag azon fejezete, amely a fenti alapokon a h?kibocsátás adóztatására tesz javaslatot.
A tervezett H?kibocsátási Adó (HA) alapja a helyi klimatikus jellemz?kkel korrigált normatív standard átlagh?mérséklet, és a h?kibocsátó tevékenység (kazán, motor, stb. használata) által okozott környezeti h?terhelés különbsége. Az energia elvén alapuló megközelítés bizonyos termodinamikai folyamatokat (h?szivattyú alkalmazása) kivenne a h?jövedéki körb?l. Ugyanakkor a kondenzációs er?m?vek – és a kapcsolt energiatermelés indokolatlan alkalmazása – hulladékh?je teljes mértékben „szennyezésnek” min?sül.
A jövedéki típusú HA a kiszivárgott – vagy kiszivárogtatott – el?zetes hatástanulmányok szerint felgyorsítaná a megújuló energiaféleségek elterjedését, miután a megújuló források (f?leg szél és víz) hasznosítása nem jár környezeti h?terheléssel, szemben a hagyományos h?er?m?vek, illetve atomer?m?vek körfolyamataival. A HA alkalmazása megadja a kegyelemdöfést a hagyományos izzóknak, a bels?égés? motoroknak, de nem kímélné a SOFC/MCFC/PAFC típusú üzemanyagcellákat sem. További járulékos el?ny a kutatók szerint a h?kezeléssel feldolgozott élelmiszerek várható visszaszorulása a természetes tápanyagokkal szemben. Lehetséges ugyanakkor, hogy kedvezményes koefficienssel vennék figyelembe a létfontosságú alaptermékek el?állítását (kenyér és pékáruk), illetve az egészséges életmód támogatása érdekében pl. a szauna alkalmazását.
A már ismert energiaadóhoz hasonlóan az EU a tagállamokra bízná az adó mértékének megállapítását, a HA minimális szintjének meghatározása mellett. Az erre vonatkozó elképzelések szerint ez a szint 0,03 eurocent/kilojoule körül alakulna kezdetben.
Az adófizet? egyértelm?en a h?felszabadító berendezés üzembentartója, de több lehet?séget vizsgál a szakért?i anyag az adóalap megállapítását illet?en. Valószín?, hogy az ipari vállalatok az emisszió-kereskedelemhez hasonlóan úgynevezett nemzeti h?kataszter és egyedi auditált h?kibocsátási adatok alapján adóznak. A háztartások vonatkozásában feltehet?en a legegyszer?bb módszer a meghatározott körbe tartozó készülékek önbevallása, amelyeknek normatív fajlagos h?teljesítményét vennék figyelembe. (Például a jellemz?nek tekinthet?, átlagos hatásfokú 1 100 wattos vasaló évi 100 órás vélelmezett használata 295 MJoule h?terhelés után 88,5 euró adófizetési kötelezettséget keletkeztet.)
Komolyabb er?feszítéseket igényel a h?kibocsátással járó összes berendezés és készülék teljeskör? számbavétele, illetve az egyes berendezésekre (repül?gép-hajtóm?, hajó- és csónakmotor, gépjárm? motor, stb.) vonatkozó h?terhelési becslések elkészítése.
A HA várható bevezetése mindenesetre történelmi elvi fordulatot jelent a klímavédelemben, konzekvens alkalmazása – amelyre komoly esély nyílt a márciusi EU-csúcs elszánt konszenzusa nyomán – valódi úttör?vé tenni az uniót.
Kovács László, az EU adóügyi biztosa szerint az ökológia adók az unió 500 millió fogyasztóját hatékonyabb er?forrás használatra ösztönözhetik, miközben visszaforgatják a bevételeket a gazdaságba. Ugyanakkor leginkább a környezetvédelmi típusú adókat hajlandóak elfogadni az emberek, miután megértik, hogy az emberiség jöv?je a tét. Még a kormányok is hajlamosabbak el?nyben részesíteni a szennyezés és a fogyasztás adóztatását, mert a munkajövedelmek terheinek csökkentése a versenyképességet növeli.
Szarvas harmadik helyezést ért el a Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Bajnokságán. A díjat a város nevében Babák Mihály polgármester vette át Rómában.
Idén több mint kétszáz hazai település jelentkezett a bajnokságra, közülük négy — Bóly, Szarvas, Tata és Miskolc — jutott a nemzetközi mez?nybe. Itt az egyes kategóriák gy?zteseit rangos szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló nemzetközi zs?ri választotta ki. Bóly az összesített mez?nyben a második, Szarvas pedig az 5000-20000 közötti lélekszámú települések kategóriájában a harmadik díjat nyerte el.
— Ez az elismerés az egész város közös sikere. A zs?ri ugyanis nem csupán azt vizsgálta, hogy az önkormányzati intézményekben milyen mértékben használnak megújuló energiákat, hanem azt is, hogy a cégek, vállalkozások mennyire teszik ugyanezt — nyilatkozta lapunknak Babák Mihály, Szarvas polgármestere. Hozzátette: sokat nyomott a latba az, hogy Szarvason régóta fontos szerepet kap a geotermikus energiával történ? f?tés, s egy magáncég beruházásában itt épült meg az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb biogáz üzeme.
— Nagyra értékelem, hogy vállalkozásaink az energiagazdálkodás terén is racionálisan gondolkodnak, s egyre nagyobb mértékben hasznosítják a megújuló energiaforrásokat — hangsúlyozta a városvezet?.
A szarvasi önkormányzatnak jelenleg is több olyan, még elbírálás alatt álló, benyújtott pályázata van, amelyek szintén a megújuló energiák hasznosítását célozzák. Tervezik például, hogy még több intézményt kapcsolnak be a geotermikus f?tési rendszerbe, s növelik a tet?szerkezetekre felszerelt napelemek számát is. A napelemek tekintetében egyébként már most is élenjár a Körös-parti város.
Forrás: beol.hu
Szarvas harmadik helyezést ért el a Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Bajnokságán. A díjat a város nevében Babák Mihály polgármester vette át Rómában.
Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország — vesz részt benne, jöv?re pedig újabb öt csatlakozik. A nemzetközi megmérettetést az adott országon belüli versengés el?zi meg. Nálunk ezt a budapesti székhely? Energiaklub Módszertani Központ szervezi. A hazai verseny (Napkorona Bajnokság) során még csak azt vizsgálják, mely településeken hasznosítják leginkább a napenergiát. A nemzetközi megmérettetésen azonban már a megújuló energiaforrások valamennyi fajtája sokat nyom a latba.
Idén több mint kétszáz hazai település jelentkezett a bajnokságra, közülük négy — Bóly, Szarvas, Tata és Miskolc — jutott a nemzetközi mez?nybe. Itt az egyes kategóriák gy?zteseit rangos szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló nemzetközi zs?ri választotta ki. Bóly az összesített mez?nyben a második, Szarvas pedig az 5000-20000 közötti lélekszámú települések kategóriájában a harmadik díjat nyerte el.
— Ez az elismerés az egész város közös sikere. A zs?ri ugyanis nem csupán azt vizsgálta, hogy az önkormányzati intézményekben milyen mértékben használnak megújuló energiákat, hanem azt is, hogy a cégek, vállalkozások mennyire teszik ugyanezt — nyilatkozta lapunknak Babák Mihály, Szarvas polgármestere. Hozzátette: sokat nyomott a latba az, hogy Szarvason régóta fontos szerepet kap a geotermikus energiával történ? f?tés, s egy magáncég beruházásában itt épült meg az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb biogáz üzeme.
— Nagyra értékelem, hogy vállalkozásaink az energiagazdálkodás terén is racionálisan gondolkodnak, s egyre nagyobb mértékben hasznosítják a megújuló energiaforrásokat — hangsúlyozta a városvezet?.
A szarvasi önkormányzatnak jelenleg is több olyan, még elbírálás alatt álló, benyújtott pályázata van, amelyek szintén a megújuló energiák hasznosítását célozzák. Tervezik például, hogy még több intézményt kapcsolnak be a geotermikus f?tési rendszerbe, s növelik a tet?szerkezetekre felszerelt napelemek számát is. A napelemek tekintetében egyébként már most is élenjár a Körös-parti város.
Forrás: beol.hu
Szarvas harmadik helyezést ért el a Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Bajnokságán. A díjat a város nevében Babák Mihály polgármester vette át Rómában.
Idén több mint kétszáz hazai település jelentkezett a bajnokságra, közülük négy — Bóly, Szarvas, Tata és Miskolc — jutott a nemzetközi mez?nybe. Itt az egyes kategóriák gy?zteseit rangos szakmai szervezetek képvisel?ib?l álló nemzetközi zs?ri választotta ki. Bóly az összesített mez?nyben a második, Szarvas pedig az 5000-20000 közötti lélekszámú települések kategóriájában a harmadik díjat nyerte el.
— Ez az elismerés az egész város közös sikere. A zs?ri ugyanis nem csupán azt vizsgálta, hogy az önkormányzati intézményekben milyen mértékben használnak megújuló energiákat, hanem azt is, hogy a cégek, vállalkozások mennyire teszik ugyanezt — nyilatkozta lapunknak Babák Mihály, Szarvas polgármestere. Hozzátette: sokat nyomott a latba az, hogy Szarvason régóta fontos szerepet kap a geotermikus energiával történ? f?tés, s egy magáncég beruházásában itt épült meg az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb biogáz üzeme.
— Nagyra értékelem, hogy vállalkozásaink az energiagazdálkodás terén is racionálisan gondolkodnak, s egyre nagyobb mértékben hasznosítják a megújuló energiaforrásokat — hangsúlyozta a városvezet?.
A szarvasi önkormányzatnak jelenleg is több olyan, még elbírálás alatt álló, benyújtott pályázata van, amelyek szintén a megújuló energiák hasznosítását célozzák. Tervezik például, hogy még több intézményt kapcsolnak be a geotermikus f?tési rendszerbe, s növelik a tet?szerkezetekre felszerelt napelemek számát is. A napelemek tekintetében egyébként már most is élenjár a Körös-parti város.
Forrás: beol.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
A kormány az ?sz folyamán hozzányúlhat a tavaly elfogadott Nemzeti Energiastratégiához, és 2030-ig húzódó id?távon növelheti a szélenergiának szánt szerepet az ország energiaellátásban. Szabályozói elképzelések szerint – a németországi mintának megfelel?en – a jöv?ben áramt?zsdére terelnék a hazai zöldenergia-termelés értékesítését, azonban egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen kezdeményezés – hangzott el az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) mai, budapesti rendezvényén.
Negyedik alkalommal rendezték meg a mai napon az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) éves magyarországi workshopját a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) közrem?ködésével.
A rendezvény nyitóbeszédében Jávor Benedek, az LMP képvisel?je kitért arra, hogy világos ellentét mutatkozik Magyarországon a paksi beruházás és a megújuló energiaforrások kihasználásának szélesebb kör? elterjedése között. A képvisel? emlékeztetett rá, hogy amennyiben a jelenlegi reaktorok üzemid?-hosszabbítása mellett megépülnek az új blokkok is, akkor a nukleáris technológia a hazai áramtermelésen belül 50-60%-os súlyúra növekszik, ami szinte ellehetetleníti a megújuló energiaforrásokra alapuló er?m?vi kapacitások b?vítését, hiszen a fennmaradó részt már csak jól szabályozható, többnyire gáztüzelés? er?m?vek tölthetik ki a villamos energia rendszer egyensúlyban tartásának biztosítására.
Jávor Benedek a szélenergiával szemben leggyakrabban hangoztatott ellenérvek kapcsán megjegyezte, hogy tudomása szerint a hazai széler?m?vi beruházásokban a magyar hozzáadott érték már most 25-30% körül van, és amennyiben egy kiszámítható piaci környezet jönne létre, világos és jól üzemezett fejlesztési célkit?zésekkel, akkor ez az arány érdemben növekedhetne.
A képvisel? beszéde végén megemlítette, hogy nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy a kormány az ?sz folyamán hozzá kíván nyúlni a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz. A módisítások között szerepelne az is, hogy a 2030-ra várt beépített szélenergia-kapacitást 2000 MW-ra emelnék. Jávor Benedek alapvet?en üdvözölend?nek tartja ezt a módosítást, azonban hozzátette, hogy véleménye szerint ezt a teljesítményt már 2020-ig is könnyedén ki lehet építeni, illetve be lehetne illeszteni a hazai villamos energia rendszerbe.
Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke meger?sítette a Jávor Benedek által elmondottakat, és emlékeztetett rá, hogy a tavaly módosított KÁT-on belül (a megújuló energiaforrások támogatását kezel? rendszer) mindössze a támogatások 15%-a fordítódott a széler?m?vekre. Hoffman László megjegyezte, hogy a megújulók, a szélenergia esetében nem is szerencsés támogatásról beszélni, hiszen az ösztönz? rendszer inkább a fogyasztók szélenergiába történ? befektetésének min?síthet?, amely hosszú távon megtérül számukra. Az MSZIT elnöke kitért arra is, hogy amennyiben a 2010-ben lefújt 410 MW-os széltendernek megfelel? kapacitás beépült volna a hazai rendszerbe, akkor azzal együtt is a szélenergia csak 0,6 Ft/kWh-val terhelné a magyar fogyasztói árakat. Hoffman László felhívta a figyelmet, hogy ezzel szemben tavaly a KÁT átalakítását követ?en a kapcsolt er?m?vek támogatására kWh-ként 1,2 forintot építettek be a hazai villamosenergia-árakba. A szakember megjegyezte, hogy a MAVIR már 2008-ban azt fogalmazta meg, hogy 750 MW szélkapacitás minden nehézség nélkül beilleszthet? a hazai villamos energia rendszerbe, ennek ellenére még mindig nem sikerült lefolytatni egy új kvóta-kiosztási tendert.
Hoffman László sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon versenyben állnak egymással a hagyományos és megújuló energiaforrások, és hogy a hazai vezetés nem látja a szélenergia hasznosításában rejl? lehet?ségeket. Kifejtette, a szélenergia jelenleg 5%-kal járul hozzá a hazai villamosenergia-termeléshez, és a kormányzati célkit?zések szerint ez arány 2020-ra sem változik majd. Hoffmann László emlékeztetett rá, hogy miközben más megújuló technológiák képvisel?i már több szakmai fórumon is jelezték, hogy várhatóan nem tudják majd teljesíteni a számukra el?irányzott 2020-as kormányzati célszámokat, addig a szélenergia-ipar szerepl?i hiába szeretnének több kapacitást kiépíteni, erre nem kapnak lehet?séget. Az MSZIT vezet?je hozzátette, hogy a szélenergia a tiszta energiatermelésén túl hosszú távon a fogyasztói árak csökkenéséhez is hozzájárulhat.
Ruta Baltause, az Európai Bizottság képvisel?je a Közösség tagországainak 2020-as megújuló cselekvési tervire alapuló el?adásában rámutatott, hogy Magyarország mindhárom vizsgált szektor (áram, h?- és h?tési energia, közlekedés) esetében elmarad a 2020-ra az várható uniós átlagoktól. Az Energia F?igazgatóság szakembere kiemelte, hogy Magyarország szinte az egyetlen tagország, amely a leadott terve alapján 2015-öt követ?en márn nem számol már további szélkapacitások üzembe helyezésével.
Ruta Baltause kitért arra is, hogy a Bizottság értékelése szerint Magyarország a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan negatív besorolásába esik a hálózati csatlakozási lehet?ségek szempontjából. Az EU pontosan emiatt kíván a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetni a hálózati fejlesztésekre, beleértve a határkeresztez? kapacitások b?vítését is, mert egy nagyobb, régiós piacon a zöldenergia-termelési eljárások beilleszthet?sége is javul.
Pierre Tardieu, az EWEA képvisel?je arra hívta fel a figyelmet, hogy 2000 óta a megújuló, szél- és napenergia-kapacitások évi átlag 40%-kal emelkedtek. A 2000 és 2010 közötti id?távon miközben az EU áramellátásában csökkent a szén, a nukleáris és az olaj alapú áramtermel? kapacitás, addig a földgáz után a szélenergia-kapacitások emelkedtek a legnagyobb mértékben az évtized során.
Pierre Tardieu emlékeztetett rá, hogy Magyarország a megújuló célkit?zések teljesítése tekintetében a lemaradók csoportjában tartózkodik, hangsúlyozta, hogy amennyiben már most gondok, elmaradások mutatkoznak a célok, részcélok teljesítésében, akkor ezt kés?bb egyre nehezebb lesz kezelni, pótolni.
Tihanyi Zoltán, a Mavir szakembere ismertette a rendszerirányító azon szándékát, miszerint a jelenlegi KÁT-os rendszert német mintára úgy alakítanák át, hogy a megújuló alapon megtermelt villamos energiát becsatornáznák a szervezett villamos energia piacra (HUPX), és ezen a platformon keresztül valósulna meg a zöld termel?k premizálása (dotálása) is. A szakember hangsúlyozta, hogy egyel?re még bizonytalan, hogy milyen id?távon valósulhat meg egy ilyen típusú kezdeményezés.
Forrás: portfolio.hu
Két magyar település is a nyertesek között volt azon a Rómában megtartott nemzetközi díjátadón, ahol a „megújulós” települések versenyeztek. Idén Szarvas mellett a Baranya megyei Bóly is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásban Európa legjobbjai között vannak.
|
|
Hét európai országból gy?ltek össze a polgármesterek a múlt héten Rómában, hogy átvegyék az uniós napkorong bajnokságban elért díjaikat. A nemzetközi versenyben, ahol nem csak az számít, hogy hány négyzeméter napkollektor, vagy hány kW napelem található az adott településen, hanem az is, hogy a városvezetés menniyre elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el.
Bóly a szemléletformálásnak szánt komoly szerepet, a településen négy f?s energetikai szakemberekb?l álló csapat dolgozik, és a településen a napelemeket és napkollektor mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon így nem meglep? módon az összes közintézményt megújuló energiával f?tik, az iskolákban LED világítás m?ködik.
Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú közintézményi napelem felhasználásnak köszöntette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.
A harmadik éve zajló versenyhez jöv?re további öt ország csatlakozik majd, Németország, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Románia, Skócia és Szlovénia is alkalmat kap a megmérettetésre. A versenyt eddig a RES League projektként (Intelligent Energy Europe) rendezték meg, az újabb három éves id?szakot a ” Towards 100% RES rural communities” (szintén IEE) projektként a francia CLER vezetésével zajlik majd. A kezdeményezés magyar szervez?je az Energiaklub Módszertani Központ.
Forrás: hvg.hu
Két magyar település is a nyertesek között volt azon a Rómában megtartott nemzetközi díjátadón, ahol a „megújulós” települések versenyeztek. Idén Szarvas mellett a Baranya megyei Bóly is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásban Európa legjobbjai között vannak.
|
|
Hét európai országból gy?ltek össze a polgármesterek a múlt héten Rómában, hogy átvegyék az uniós napkorong bajnokságban elért díjaikat. A nemzetközi versenyben, ahol nem csak az számít, hogy hány négyzeméter napkollektor, vagy hány kW napelem található az adott településen, hanem az is, hogy a városvezetés menniyre elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el.
Bóly a szemléletformálásnak szánt komoly szerepet, a településen négy f?s energetikai szakemberekb?l álló csapat dolgozik, és a településen a napelemeket és napkollektor mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon így nem meglep? módon az összes közintézményt megújuló energiával f?tik, az iskolákban LED világítás m?ködik.
Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú közintézményi napelem felhasználásnak köszöntette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.
A harmadik éve zajló versenyhez jöv?re további öt ország csatlakozik majd, Németország, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Románia, Skócia és Szlovénia is alkalmat kap a megmérettetésre. A versenyt eddig a RES League projektként (Intelligent Energy Europe) rendezték meg, az újabb három éves id?szakot a ” Towards 100% RES rural communities” (szintén IEE) projektként a francia CLER vezetésével zajlik majd. A kezdeményezés magyar szervez?je az Energiaklub Módszertani Központ.
Forrás: hvg.hu
Két magyar település is a nyertesek között volt azon a Rómában megtartott nemzetközi díjátadón, ahol a „megújulós” települések versenyeztek. Idén Szarvas mellett a Baranya megyei Bóly is bizonyított: a megújuló er?források felhasználásban Európa legjobbjai között vannak.
|
|
Hét európai országból gy?ltek össze a polgármesterek a múlt héten Rómában, hogy átvegyék az uniós napkorong bajnokságban elért díjaikat. A nemzetközi versenyben, ahol nem csak az számít, hogy hány négyzeméter napkollektor, vagy hány kW napelem található az adott településen, hanem az is, hogy a városvezetés menniyre elkötelezett a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, a teljes mez?nyben Bóly második, Szarvas a kistelepülések kategóriában harmadik helyezést ért el.
Bóly a szemléletformálásnak szánt komoly szerepet, a településen négy f?s energetikai szakemberekb?l álló csapat dolgozik, és a településen a napelemeket és napkollektor mellett sikerrel használják a geotermikus energiát, illetve a biomasszát is. Bólyon így nem meglep? módon az összes közintézményt megújuló energiával f?tik, az iskolákban LED világítás m?ködik.
Szarvas a helyezését nem csak a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek, vagy a rekord nagyságú közintézményi napelem felhasználásnak köszöntette, hanem az ország jelenleg legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének, illetve a már több évtizedes sikeres geotermikus energia felhasználásnak is.
A harmadik éve zajló versenyhez jöv?re további öt ország csatlakozik majd, Németország, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Románia, Skócia és Szlovénia is alkalmat kap a megmérettetésre. A versenyt eddig a RES League projektként (Intelligent Energy Europe) rendezték meg, az újabb három éves id?szakot a ” Towards 100% RES rural communities” (szintén IEE) projektként a francia CLER vezetésével zajlik majd. A kezdeményezés magyar szervez?je az Energiaklub Módszertani Központ.
Forrás: hvg.hu
Kárpátinfo.net | 07/09/2012 – 11:59 | Utolsó módosítás: 07/09/2012 – 11:59 | Ukrajna
tsn.ua
A Naftogaz Ukrajini a Gazprombanktól 2 milliárd dollár összeg? hitelt vett föl. A kölcsönszerz?dés aláírásáról az Állami Közbeszerzések portálon adtak hírt.
A hitel hét évre szól, a nemzeti ukrán vállalatnak pedig 2019-re kell törleszteni a hitelt. Az összegb?l az importált orosz földgázt fogja kifizetni a Naftogaz – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
