A Magyar Energia Hivatal átalakítását megvalósító, múlt héten elfogadott törvény egyik pontja módosította az áram árába épített egyéb pénzeszközök szintjét. A módosítás eredményeként 11 fillérrel csökkent a Vértesi Er?m?nek (és a hozzá kapcsolódó bányának) a támogatása, azonban ugyanekkora mértékben növekedett a távh?szektorra fordított díjelem, amire vélhet?en a januárban megvalósult 10%-os rezsivágás miatt volt szükség. A lépés értelmezhet? úgy is, hogy az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentés egy részét.
Jelenleg a villamosenergia-fogyasztók az áramszámláik kifizetésekor minden egyes kilowattóra után fizetnek energiadíjat (villamos energia ára), rendszerhasználati díjakat (szállítási díjak), meghatározott célra fordítható „egyéb pénzösszeg”-eket, illetve általános forgalmi adót (27%).
Az egyéb pénzeszközök között a hazai fogyasztók számára már régóta ismert lehet a „Szénipari szerkezetátalakítás támogatása” (szénfillér) és a „Kedvezményes árú villamos energia támogatása” díjtétel. El?bbi a Vértesi Er?m? és a hozzátartozó bánya pénzügyi helyzetét igyekszik stabilizálni, míg az utóbbi a villamosenergia-iparban dolgozók számára nyújt fedezet a kedvezményes árú áramvételezéshez.
2011 nyarán került be az áramtarifába egy újabb elem a különkezelt pénzeszköz közé, a kilowattóránként 1,2 forintot kitev? ún. „Kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása” díjtétel. A díjelem bevezetése szoros összefüggésben volt a távh?szektor korábbi m?ködését meghatározó kapcsolt er?m?vek támogatási rendszerének átalakításával. Általánosan úgy lehet fogalmazni, hogy a korábbi, a termékárba (energiadíj) épül? támogatás helyett 2011 második felét?l egy elkülönített díjelemen keresztül folytatódott tovább a távh?szektor áramáron keresztüli keresztfinanszírozása. (Fontos változás volt, hogy a termel?i oldalról a támogatás átkerült a szolgáltatók oldalára, és az átalakításkor költségcsökkentés is megvalósult, azonban a 2000-es években kiépített kapcsolt er?m?park kisebb kapacitású egységeinek meghatározó része ezáltal ellehetetlenült).
A múlt heti parlamenti szavazást megel?z?en a villamos energia törvény csak a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás díjtételt határozta meg egyértelm?en, míg a másik két „egyéb díjtételr?l” az adott évre szóló költségvetési törvény rendelkezett. A díjtételek nagyságát egyébként a jogszabály szerint a következ? évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenleg alapján kell meghatározni. A módosítást követ?en már mindhárom „egyéb díjelem” a villamos energia törvénybe került, és ami ennél is fontosabb, hogy a három díjelem mértéke között „átcsoportosítás” történt, vagyis a fejlesztési minisztérium javaslatára az Országgy?lés csökkentette a Vértesi Er?m? számára beszedett összeget, míg ugyanekkora mértékben növelte a távh?ellátás támogatását célzó díjtételt.
A rezsivágás bejelentése után tudni lehetett, hogy idén több pénz kell távh?támogatásra
A távh?szektor versenyképességi problémáit most nem részletezzük, de tény, hogy a villamosenergia-fogyasztáson keresztül a távh?szolgáltatás már hosszú id?n keresztül támogatást élvez, amely finanszírozási igényt a januári 10%-os rezsicsökkentési kampány tovább növelt. A Magyar Energia Hivatal januári tájékoztatása szerint a távh?szektor idei támogatási igénye 52 milliárd forint lesz. Ezt megel?z?en 2011-ben a távh?-támogatási rendszer átalakításakor arról számoltak be a kormányzati képvisel?k, hogy h?díj-támogatásra 30-32 milliárd, míg az új rendszerre való átállás felmerül? költségeire további 10-12 milliárd forint áll majd rendelkezésre az új rendszerben.
2013.01.08 08:54 52 milliárdos támogatást kapnak a távh?szolgáltatók
A MEH által becsült idei 52 milliárd forintos támogatási igény fedezetét eddig nem lehetett biztosan tudni, ugyanis az 1,2 Ft/kWh-ás áramáron beszedett díjtételb?l a kb. 36 TWh-ás hazai (nettó) fogyasztás mellett csak 43 milliárd forint képz?dik. Ez egyébként nagyjából megfelel annak az imént említett összegnek, amit a 2011-es átalakításkor kommunikált a kormányzat.
Már a januári 10%-os rezsicsökkentést megvalósító jogszabályok alkotásakor tudni lehetett, hogy a meghatározórészt önkormányzati tulajdonban lév?, és egyébként is er?sen kifeszített távh? szektornak a kormányzati lépésb?l fakadóan többletfinanszírozási igénye lesz 2013-ban. Ennek kezelésére az egyik decemberi NFM-rendeletben megjelent, hogy az áramfogyasztók által már 2011 óta ismert kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj az új évben a földgáziparban is alkalmazásra kerül, azonban itt nem a fogyasztói, hanem a (hazai) termel?i oldalon. A vonatkozó rendelet értelmében az idei év els? negyedévében a hazai termel?knek kb. 190 millió köbméternyi földgáz után köbméterenként 3 forintot kellett fizetniük kapcsolt szerkezetátalakítási díj címen. Ez a kb. 570 millió forintos összeg bár eltörpül a korábban tárgyalt „áramdíjbevételhez” képest, azonban a lépés egyértelm?en a keresztfinanszírozási rendszer kiszélesítésének (elmélyítésének) irányába hat, ami további negyedéves befizetéseket feltételez a hazai termel?k részér?l.
A Portfolo.hu korábban írásbeli kérdéssel fordult a Magyar Energia Hivatalhoz, amelyben arra kívánt választ kapni, hogy pontosan miként áll össze a hivatal által a távh?szektor 2013-as támogatási igényére becsült 52 milliárd forintos összeg fedezete. A március elsején érkezett válaszban a MEH nem kívánt konkrét összegeket megjelölni, de tájékoztatásában rámutatott, hogy a támogatás fedezetét a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj (az áram- és földgázszektorból), valamint az a távh?-támogatási kasszában felhalmozódott összeg adja, amely a szolgáltatói támogatási rendszerben a 2011-2012-es f?tési szezonban gy?lt össze. (Ez utóbbi összeg nem ismert, de vélhet?en nem halmozódott fel sokmilliárdos tétel az elmúlt közel két év alatt.)
A többletfinanszírozási igényt egyértelm?en jelzi a megvalósult törvénymódosítás, ami a szénfilléren megspórolható összeget átcsoportosította a távh?-támogatási díjtételre, aminek eredményeként az a jelenlegi 1,2 Ft/kWh-ás szintr?l 1,31 forintra emelkedik.
A földgázfogyasztók els? negyedéves, kb. 570 millió forintos befizetése mellett az áramárban épített díjtétel emelése éves szinten további kb. 4 milliárd forintos fedezetet biztosít (2013-ban a valós növekedés kisebb lesz, hiszen az év els? közel három hónapjában még az 1,2 Ft/kWh-ás díjelem volt hatályos), vagyis az 52 milliárd forintos távh?-támogatási célszám eléréséhez még további kb. 5 milliárd forintra lehet szükség. A különbözetre a fentiek ismeretében a távh?-támogatási kasszában felgyülemlett összeg, illetve a földgáztermel?k további negyedéves hozzájárulásai nyújthatnak fedezetet.
Habár a villamos energia végfogyasztói ára nem változott a törvénymódosításból fakadóan, az „átsúlyozás” következtében az áramfogyasztók a jöv?ben még nagyobb támogatást nyújtanak a távh?vel ellátott háztartások számára, amire a korábban tárgyalt számok ismeretében a januári rezsivágás miatt lehetett szükség. A kérdés megközelíthet? úgy is, hogy amennyiben a szénipari szerkezetátalakítási díj 11 fillérrel csökkenthet? volt, akkor az áramár tekintetében bújtatott áremelés történt, aminek eredményeként az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentést egy részét.
(A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatalról szóló törvény jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár.)
A Magyar Energia Hivatal átalakítását megvalósító, múlt héten elfogadott törvény egyik pontja módosította az áram árába épített egyéb pénzeszközök szintjét. A módosítás eredményeként 11 fillérrel csökkent a Vértesi Er?m?nek (és a hozzá kapcsolódó bányának) a támogatása, azonban ugyanekkora mértékben növekedett a távh?szektorra fordított díjelem, amire vélhet?en a januárban megvalósult 10%-os rezsivágás miatt volt szükség. A lépés értelmezhet? úgy is, hogy az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentés egy részét.
Jelenleg a villamosenergia-fogyasztók az áramszámláik kifizetésekor minden egyes kilowattóra után fizetnek energiadíjat (villamos energia ára), rendszerhasználati díjakat (szállítási díjak), meghatározott célra fordítható „egyéb pénzösszeg”-eket, illetve általános forgalmi adót (27%).
Az egyéb pénzeszközök között a hazai fogyasztók számára már régóta ismert lehet a „Szénipari szerkezetátalakítás támogatása” (szénfillér) és a „Kedvezményes árú villamos energia támogatása” díjtétel. El?bbi a Vértesi Er?m? és a hozzátartozó bánya pénzügyi helyzetét igyekszik stabilizálni, míg az utóbbi a villamosenergia-iparban dolgozók számára nyújt fedezet a kedvezményes árú áramvételezéshez.
2011 nyarán került be az áramtarifába egy újabb elem a különkezelt pénzeszköz közé, a kilowattóránként 1,2 forintot kitev? ún. „Kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása” díjtétel. A díjelem bevezetése szoros összefüggésben volt a távh?szektor korábbi m?ködését meghatározó kapcsolt er?m?vek támogatási rendszerének átalakításával. Általánosan úgy lehet fogalmazni, hogy a korábbi, a termékárba (energiadíj) épül? támogatás helyett 2011 második felét?l egy elkülönített díjelemen keresztül folytatódott tovább a távh?szektor áramáron keresztüli keresztfinanszírozása. (Fontos változás volt, hogy a termel?i oldalról a támogatás átkerült a szolgáltatók oldalára, és az átalakításkor költségcsökkentés is megvalósult, azonban a 2000-es években kiépített kapcsolt er?m?park kisebb kapacitású egységeinek meghatározó része ezáltal ellehetetlenült).
A múlt heti parlamenti szavazást megel?z?en a villamos energia törvény csak a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás díjtételt határozta meg egyértelm?en, míg a másik két „egyéb díjtételr?l” az adott évre szóló költségvetési törvény rendelkezett. A díjtételek nagyságát egyébként a jogszabály szerint a következ? évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenleg alapján kell meghatározni. A módosítást követ?en már mindhárom „egyéb díjelem” a villamos energia törvénybe került, és ami ennél is fontosabb, hogy a három díjelem mértéke között „átcsoportosítás” történt, vagyis a fejlesztési minisztérium javaslatára az Országgy?lés csökkentette a Vértesi Er?m? számára beszedett összeget, míg ugyanekkora mértékben növelte a távh?ellátás támogatását célzó díjtételt.
A rezsivágás bejelentése után tudni lehetett, hogy idén több pénz kell távh?támogatásra
A távh?szektor versenyképességi problémáit most nem részletezzük, de tény, hogy a villamosenergia-fogyasztáson keresztül a távh?szolgáltatás már hosszú id?n keresztül támogatást élvez, amely finanszírozási igényt a januári 10%-os rezsicsökkentési kampány tovább növelt. A Magyar Energia Hivatal januári tájékoztatása szerint a távh?szektor idei támogatási igénye 52 milliárd forint lesz. Ezt megel?z?en 2011-ben a távh?-támogatási rendszer átalakításakor arról számoltak be a kormányzati képvisel?k, hogy h?díj-támogatásra 30-32 milliárd, míg az új rendszerre való átállás felmerül? költségeire további 10-12 milliárd forint áll majd rendelkezésre az új rendszerben.
2013.01.08 08:54 52 milliárdos támogatást kapnak a távh?szolgáltatók
A MEH által becsült idei 52 milliárd forintos támogatási igény fedezetét eddig nem lehetett biztosan tudni, ugyanis az 1,2 Ft/kWh-ás áramáron beszedett díjtételb?l a kb. 36 TWh-ás hazai (nettó) fogyasztás mellett csak 43 milliárd forint képz?dik. Ez egyébként nagyjából megfelel annak az imént említett összegnek, amit a 2011-es átalakításkor kommunikált a kormányzat.
Már a januári 10%-os rezsicsökkentést megvalósító jogszabályok alkotásakor tudni lehetett, hogy a meghatározórészt önkormányzati tulajdonban lév?, és egyébként is er?sen kifeszített távh? szektornak a kormányzati lépésb?l fakadóan többletfinanszírozási igénye lesz 2013-ban. Ennek kezelésére az egyik decemberi NFM-rendeletben megjelent, hogy az áramfogyasztók által már 2011 óta ismert kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj az új évben a földgáziparban is alkalmazásra kerül, azonban itt nem a fogyasztói, hanem a (hazai) termel?i oldalon. A vonatkozó rendelet értelmében az idei év els? negyedévében a hazai termel?knek kb. 190 millió köbméternyi földgáz után köbméterenként 3 forintot kellett fizetniük kapcsolt szerkezetátalakítási díj címen. Ez a kb. 570 millió forintos összeg bár eltörpül a korábban tárgyalt „áramdíjbevételhez” képest, azonban a lépés egyértelm?en a keresztfinanszírozási rendszer kiszélesítésének (elmélyítésének) irányába hat, ami további negyedéves befizetéseket feltételez a hazai termel?k részér?l.
A Portfolo.hu korábban írásbeli kérdéssel fordult a Magyar Energia Hivatalhoz, amelyben arra kívánt választ kapni, hogy pontosan miként áll össze a hivatal által a távh?szektor 2013-as támogatási igényére becsült 52 milliárd forintos összeg fedezete. A március elsején érkezett válaszban a MEH nem kívánt konkrét összegeket megjelölni, de tájékoztatásában rámutatott, hogy a támogatás fedezetét a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj (az áram- és földgázszektorból), valamint az a távh?-támogatási kasszában felhalmozódott összeg adja, amely a szolgáltatói támogatási rendszerben a 2011-2012-es f?tési szezonban gy?lt össze. (Ez utóbbi összeg nem ismert, de vélhet?en nem halmozódott fel sokmilliárdos tétel az elmúlt közel két év alatt.)
A többletfinanszírozási igényt egyértelm?en jelzi a megvalósult törvénymódosítás, ami a szénfilléren megspórolható összeget átcsoportosította a távh?-támogatási díjtételre, aminek eredményeként az a jelenlegi 1,2 Ft/kWh-ás szintr?l 1,31 forintra emelkedik.
A földgázfogyasztók els? negyedéves, kb. 570 millió forintos befizetése mellett az áramárban épített díjtétel emelése éves szinten további kb. 4 milliárd forintos fedezetet biztosít (2013-ban a valós növekedés kisebb lesz, hiszen az év els? közel három hónapjában még az 1,2 Ft/kWh-ás díjelem volt hatályos), vagyis az 52 milliárd forintos távh?-támogatási célszám eléréséhez még további kb. 5 milliárd forintra lehet szükség. A különbözetre a fentiek ismeretében a távh?-támogatási kasszában felgyülemlett összeg, illetve a földgáztermel?k további negyedéves hozzájárulásai nyújthatnak fedezetet.
Habár a villamos energia végfogyasztói ára nem változott a törvénymódosításból fakadóan, az „átsúlyozás” következtében az áramfogyasztók a jöv?ben még nagyobb támogatást nyújtanak a távh?vel ellátott háztartások számára, amire a korábban tárgyalt számok ismeretében a januári rezsivágás miatt lehetett szükség. A kérdés megközelíthet? úgy is, hogy amennyiben a szénipari szerkezetátalakítási díj 11 fillérrel csökkenthet? volt, akkor az áramár tekintetében bújtatott áremelés történt, aminek eredményeként az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentést egy részét.
(A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatalról szóló törvény jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár.)
Peking, 2013. március 20.,
szerda (MTI) – Cs?döt jelentett a világ egyik legnagyobb napelemgyártó vállalata, a kínai Suntech szerdán – derült ki a Hszinhua hírügynökség rövid híréb?l.
A New Yorki t?zsdén jegyzett cég a múlt hét végén képtelen volt törleszteni 541 millió dollár érték? kötvénytartozását hitelez?inek, a legfrissebb hírek szerint pedig már reorganizációs cs?deljárás indult ügyében. Nyolc kínai bank beadványa eredményeként bírósági eljárás van folyamatban. A bankok felé fennálló tartozás összege meghaladja az 1,1 milliárd dollárt.
A Suntech kelet-kínai Csiangszu tartomány Vuhszi városában lév? központjában egyel?re nem kommentálták a hírt. A vállalat egyik vezet?je kedden ugyanakkor már jelezte, átszervezésekre kerül majd sor. A cég élér?l korábban elmozdították annak alapító elnökét Si Ven-pinget, aki a lépést jogellenesnek nevezte.
A Suntech az utóbbi id?ben nem tudott megküzdeni a piacon tapasztalható túlkínálattal, s vele az áreséssel, de az amerikai és európai uniós dömpingellenes kereskedelmi eljárások is hátrányosan érintették.
2012 elején, amikor már négy egymást követ? negyedévben veszteséget volt kénytelen jelenteni, a cég beszüntette eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Úgy tudni 2 milliárd dolláros tartozása van.
2012-ben csaknem negyven százalékkal zuhant Kína napelemexportja, miközben a kínai vállalatok 90 százalékban külföldi piacra termelnek. Az ágazat felett tornyosuló felh?k láttán a központi kormány már tavaly olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgatott, amelyek a hazai piacot serkentenék.
Peking, 2013. március 20., szerda (MTI) – Cs?döt jelentett a világ egyik legnagyobb napelemgyártó vállalata, a kínai Suntech szerdán – derült ki a Hszinhua hírügynökség rövid híréb?l.
A New Yorki t?zsdén jegyzett cég a múlt hét végén képtelen volt törleszteni 541 millió dollár érték? kötvénytartozását hitelez?inek, a legfrissebb hírek szerint pedig már reorganizációs cs?deljárás indult ügyében. Nyolc kínai bank beadványa eredményeként bírósági eljárás van folyamatban. A bankok felé fennálló tartozás összege meghaladja az 1,1 milliárd dollárt.
A Suntech kelet-kínai Csiangszu tartomány Vuhszi városában lév? központjában egyel?re nem kommentálták a hírt. A vállalat egyik vezet?je kedden ugyanakkor már jelezte, átszervezésekre kerül majd sor. A cég élér?l korábban elmozdították annak alapító elnökét Si Ven-pinget, aki a lépést jogellenesnek nevezte.
A Suntech az utóbbi id?ben nem tudott megküzdeni a piacon tapasztalható túlkínálattal, s vele az áreséssel, de az amerikai és európai uniós dömpingellenes kereskedelmi eljárások is hátrányosan érintették.
2012 elején, amikor már négy egymást követ? negyedévben veszteséget volt kénytelen jelenteni, a cég beszüntette eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Úgy tudni 2 milliárd dolláros tartozása van.
2012-ben csaknem negyven százalékkal zuhant Kína napelemexportja, miközben a kínai vállalatok 90 százalékban külföldi piacra termelnek. Az ágazat felett tornyosuló felh?k láttán a központi kormány már tavaly olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgatott, amelyek a hazai piacot serkentenék.
Peking,
2013. március 20., szerda (MTI) – Cs?döt jelentett a világ egyik legnagyobb napelemgyártó vállalata, a kínai Suntech szerdán – derült ki a Hszinhua hírügynökség rövid híréb?l.
A New Yorki t?zsdén jegyzett cég a múlt hét végén képtelen volt törleszteni 541 millió dollár érték? kötvénytartozását hitelez?inek, a legfrissebb hírek szerint pedig már reorganizációs cs?deljárás indult ügyében. Nyolc kínai bank beadványa eredményeként bírósági eljárás van folyamatban. A bankok felé fennálló tartozás összege meghaladja az 1,1 milliárd dollárt.
A Suntech kelet-kínai Csiangszu tartomány Vuhszi városában lév? központjában egyel?re nem kommentálták a hírt. A vállalat egyik vezet?je kedden ugyanakkor már jelezte, átszervezésekre kerül majd sor. A cég élér?l korábban elmozdították annak alapító elnökét Si Ven-pinget, aki a lépést jogellenesnek nevezte.
A Suntech az utóbbi id?ben nem tudott megküzdeni a piacon tapasztalható túlkínálattal, s vele az áreséssel, de az amerikai és európai uniós dömpingellenes kereskedelmi eljárások is hátrányosan érintették.
2012 elején, amikor már négy egymást követ? negyedévben veszteséget volt kénytelen jelenteni, a cég beszüntette eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Úgy tudni 2 milliárd dolláros tartozása van.
2012-ben csaknem negyven százalékkal zuhant Kína napelemexportja, miközben a kínai vállalatok 90 százalékban külföldi piacra termelnek. Az ágazat felett tornyosuló felh?k láttán a központi kormány már tavaly olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgatott, amelyek a hazai piacot serkentenék.
Balatonalmádi, 2013. március 20., szerda (MTI) – A kapcsolt er?m?vek mára m?ködési határukra értek – mondta Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerdán, a XVI. szakmai konferencián Balatonalmádiban.
A mintegy 50 céget tömörít? szakmai szervezet elnöke kifejtette: a kapcsolt energia használatának er?teljes növekedése 2010-ben megtorpant, attól kezdve pedig bizonyos kormányzati szabályozások miatt csökkenni kezdett. Az ágazatot kedvez?tlenül befolyásolta a KÁT- (kötelez? átvételi) tarifák csökkentése, majd a KÁT-rendszer megsz?nése, valamint a távf?tésben 2011-ben bevezetett hatósági h?ár és a távh?-szolgáltatási támogatási rendszer – emlékeztetett az elnök.
Véleménye szerint „a szabályozó túl szorosra fogta a gyepl?t”, emiatt a kapcsolt er?m?vek mára m?ködési határukra kerültek. Mostanra számos gázmotort leállítottak, vagy csak a következ? nagyjavításig tervezik ?ket m?ködtetni.
Kijelentette: az ágazat megsegítése érdekében a kapcsoltenergia-termel?k számára lehet?vé kellene tenni a közvetlen villamosenergia-értékesítést, valamint meg kellene oldani a termel?k támogatását, például a hatékonyságot növel? beruházások segítésével.
A hatósági h?árak és a villamosenergia-árak nagyon alacsonyak, rossz a szabályozó rendszer, nincsenek meg a kiegyensúlyozott gazdasági m?ködés feltételei. Nehezen finanszírozható a termel?k m?ködése, lényegében nincs gazdasági eredmény, így nincsenek a szektorban fejlesztések, beruházások – összegezte a kialakult helyzetet Rudolf Viktor.
Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium f?osztályvezet?-helyettese az er?m?- és a távh?fejlesztési cselekvési terv ismertetése kapcsán elmondta: a kormányzati szándék az, hogy a magas európai gázárak miatt minél inkább függetlenítse a földgázimporttól az országot. Ennek f? elemei között van az energiatakarékosság fokozása, a megújuló energia használata a lehet? legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia, kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához, hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén-készletek környezetbarát felhasználása.
A magyarországi energetikai helyzetet elemezve kifejtette: Magyarországon kicsi az egy f?re es? primerenergia felhasználás (30-40 százalékkal kevesebb, mint például Csehországnak vagy Dániának), ugyanez igaz az üvegházhatású kibocsátásra is. Ez alapján Magyarország jól áll az Európa 2020 stratégia teljesítésében, kivéve a megújuló energiák használatát, amelynek részarányát növelni kellene. A kapcsoltenergia-termelés területén nincs sürg?s tennivaló a küls? elvárások miatt, de a szektor iránt érzett felel?sség azt diktálja, hogy rendezni kell a kapcsolt energia helyzetét – jelentette ki.
Az idén december 31-ig regisztert kell készíteni a nagy hatásfokú kapcsoltenergia-termel?kr?l – tette hozzá.
A kapcsoltenergia-termel? rendszereket segít? európai szervezet, a Cogen Europe igazgatója, Fiona Riddoch el?adásában rámutatott, hogy az uniós direktíva meger?síti a szektort. Európa több nemzete küzd problémákkal ezen a területen, és ezek a tapasztalatok hasznosak lehetnek a magyar szerepl?k számára is.
A konferenciát 150 résztvev?vel rendezték meg. A rendezvény a nap során pódiumvitával, csütörtökön újabb szakmai el?adásokkal és üzemlátogatással folytatódik.
Balatonalmádi, 2013. március 20., szerda (MTI) – A kapcsolt er?m?vek mára m?ködési határukra értek – mondta Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerdán, a XVI. szakmai konferencián Balatonalmádiban.
A mintegy 50 céget tömörít? szakmai szervezet elnöke kifejtette: a kapcsolt energia használatának er?teljes növekedése 2010-ben megtorpant, attól kezdve pedig bizonyos kormányzati szabályozások miatt csökkenni kezdett. Az ágazatot kedvez?tlenül befolyásolta a KÁT- (kötelez? átvételi) tarifák csökkentése, majd a KÁT-rendszer megsz?nése, valamint a távf?tésben 2011-ben bevezetett hatósági h?ár és a távh?-szolgáltatási támogatási rendszer – emlékeztetett az elnök.
Véleménye szerint „a szabályozó túl szorosra fogta a gyepl?t”, emiatt a kapcsolt er?m?vek mára m?ködési határukra kerültek. Mostanra számos gázmotort leállítottak, vagy csak a következ? nagyjavításig tervezik ?ket m?ködtetni.
Kijelentette: az ágazat megsegítése érdekében a kapcsoltenergia-termel?k számára lehet?vé kellene tenni a közvetlen villamosenergia-értékesítést, valamint meg kellene oldani a termel?k támogatását, például a hatékonyságot növel? beruházások segítésével.
A hatósági h?árak és a villamosenergia-árak nagyon alacsonyak, rossz a szabályozó rendszer, nincsenek meg a kiegyensúlyozott gazdasági m?ködés feltételei. Nehezen finanszírozható a termel?k m?ködése, lényegében nincs gazdasági eredmény, így nincsenek a szektorban fejlesztések, beruházások – összegezte a kialakult helyzetet Rudolf Viktor.
Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium f?osztályvezet?-helyettese az er?m?- és a távh?fejlesztési cselekvési terv ismertetése kapcsán elmondta: a kormányzati szándék az, hogy a magas európai gázárak miatt minél inkább függetlenítse a földgázimporttól az országot. Ennek f? elemei között van az energiatakarékosság fokozása, a megújuló energia használata a lehet? legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia, kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához, hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén-készletek környezetbarát felhasználása.
A magyarországi energetikai helyzetet elemezve kifejtette: Magyarországon kicsi az egy f?re es? primerenergia felhasználás (30-40 százalékkal kevesebb, mint például Csehországnak vagy Dániának), ugyanez igaz az üvegházhatású kibocsátásra is. Ez alapján Magyarország jól áll az Európa 2020 stratégia teljesítésében, kivéve a megújuló energiák használatát, amelynek részarányát növelni kellene. A kapcsoltenergia-termelés területén nincs sürg?s tennivaló a küls? elvárások miatt, de a szektor iránt érzett felel?sség azt diktálja, hogy rendezni kell a kapcsolt energia helyzetét – jelentette ki.
Az idén december 31-ig regisztert kell készíteni a nagy hatásfokú kapcsoltenergia-termel?kr?l – tette hozzá.
A kapcsoltenergia-termel? rendszereket segít? európai szervezet, a Cogen Europe igazgatója, Fiona Riddoch el?adásában rámutatott, hogy az uniós direktíva meger?síti a szektort. Európa több nemzete küzd problémákkal ezen a területen, és ezek a tapasztalatok hasznosak lehetnek a magyar szerepl?k számára is.
A konferenciát 150 résztvev?vel rendezték meg. A rendezvény a nap során pódiumvitával, csütörtökön újabb szakmai el?adásokkal és üzemlátogatással folytatódik.
Módosulnak a földgáz- és villamos energia szolgáltatásokra vonatkozó egyes rendelkezések, melynek nyertesei egyértelm?en a fogyasztók lehetnek.
- A felhasználók villamos energia- és földgáz szolgáltatásból történ? kikapcsolására vonatkozó rendelkezések szigorításra kerülnek. Jelenleg a fogyasztó akkor is kikapcsolható a 60 napot meghaladó tartozása esetén, ha az nem számlafizetési késedelemb?l, hanem egyéb tartozásból – például kötbértartozásból – ered. Korábban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége beszámolt arról a fogyasztóellenes gyakorlatról, amelyet egyes közüzemi szolgáltatóknál tapasztalt: a fogyasztói bejelentések szerint ugyanis több esetben a vállalkozások „kvázi” hatósági magatartást tanúsítva, egyoldalúan határoztak meg akár százezer forintot is meghaladó kötbérfizetési kötelezettséget a fogyasztó számára. Tették ezt anélkül, hogy megfelel?en bizonyítottak volna, miszerint a szabálytalan vételezés kétséget kizáróan megtörtént. A törvény értelmében a számlafizetésen kívüli tartozás – így például kötbértartozás – esetén már csak akkor lehet kikapcsolni az el?fizet?t, amennyiben a szolgáltató ennek kapcsán polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást indított igazolható módon. A Szövetség álláspontja szerint igazán fogyasztóvéd? megoldás az lenne, ha a szabálytalan vételezés tényét megállapító joger?s bírósági ítélet esetén élhetne csak a vállalkozás a már említettek szerint a kötbérfizetés kiszabásának eszközével, és ezt követ?en az esetleges nemfizetés esetén kikapcsolással.
- A szövetség a földgáz- és a villamos energia szolgáltatások kapcsán tapasztalta, hogy a szolgáltatóváltás folyamata nehézkesnek bizonyul amiatt, hogy a fogyasztó korábbi szolgáltatója nem teljesíti együttm?ködési kötelezettségét volt ügyfelével szemben. A törvényben a könnyebb váltás érdekében meghatározásra került azon kötelezettség a fogyasztók számára, hogy a felmondás visszaigazolásáról, az elszámolási pont egyedi azonosítójáról és a villamosenergia-vásárlási szerz?dés megsz?nésének id?pontjáról szóló értesítéssel együtt már a korábbi keresked? által kibocsátott utolsó számla másolatát is meg kell küldenie az új keresked?nek, amennyiben önállóan jár el a szolgáltatóváltás során. A számlamásolatból már könnyebben elérhet?ek a fogyasztási helyre vonatkozó adatok az új szolgáltató számára, ezzel pedig egy sor, a keresked?váltás során esetlegesen felmerül? hiánypótlási eljárás el?zhet? meg, nem is beszélve a szolgáltatóváltás folyamata kapcsán gyakran el?álló fogyasztói jogvitákról.
- A törvényben módosításra kerülnek a földgáz- és villamos energia szolgáltatók ügyfélszolgálataival kapcsolatos rendelkezések is. A fogyasztók számára ugyanis biztosítani kell azt a jogot, hogy a személyes ügyintézés igénybe vétele ne járjon számukra aránytalan érdeksérelemmel: emiatt a jöv?ben nem vonhatóak össze az ügyfélszolgálatok és mindegyik járási (f?városi kerületi) hivatalban legalább egy ügyfélszolgálatot köteles m?ködtetni az egyetemes szolgáltató, a fogyasztók számától függetlenül. Korábban azokban a járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott fogyasztók száma nem haladja meg a 15 ezret, az egyetemes szolgáltató jogosult volt több, egymással szomszédos járásra kiterjed? összevont ügyfélszolgálatot m?ködtetni. Szintén az ügyfélszolgálatra vonatkozó és fogyasztók érdekeit szolgáló új szabály, hogy az 5000 f?t meghaladó lakosságú olyan településeken, amelyen nincsen egyébként egyetemes szolgáltató által fenntartott ügyfélszolgálat, biztosítani kell munkanapokon az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehet?ségét, továbbá a szolgáltató tájékoztató anyagainak, formanyomtatványainak, valamint üzletszabályzatának elérhet?ségét.
- Változnak a mér?órák leolvasására vonatkozó szabályok is. Ennek értelmében profil alapú elszámolás esetén kérheti a fogyasztó, hogy az eddigi, egy évben egyszer történ? leolvasás helyett a szolgáltató negyedévente olvassa le a mér?órákat, ez el?segíti azt, hogy a számlázáshoz szükséges fogyasztási mennyiség ne becsléssel, hanem a valóságnak megfelel? adatokkal kerüljön megállapításra. A gyakorlatban emellett sokszor bizonyult sikertelennek az évi egyszeri szolgáltató általi leolvasás, amelynek eredménye ismét csak a becsült számlák számának növekedése volt, ezzel pedig a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató közötti jogviták szaporodtak. A fogyasztók megfelel? tájékoztatása érdekében ezért már a leolvasás el?tti utolsó számlában vagy annak mellékletében kötelesek lesznek a szolgáltatók a fogyasztó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejére, legalább 5 napos id?tartam megjelölésével. Ha a leolvasás sikertelen, akkor pedig a leolvasó köteles értesítést hagyni a felhasználási helyen, lehet?leg a fogyasztó levélszekrényében. Ebben az értesítésben tájékoztatni kell majd a fogyasztót a leolvasás második megkísérlésének idejér?l, emellett az id?pont-egyeztetés lehet?ségér?l és a szolgáltató id?pont-egyeztetésre alkalmas elérhet?ségér?l. A nap közben munkahelyi kötelezettségeiket ellátó fogyasztóknak szintén kedvez a törvény, mivel adott munkanapon akár este 20 óráig is lehet?séget kell a szolgáltatónak a leolvasásra biztosítania. Forrás: penzcentrum.hu
