A Magyar Energia Hivatal átalakítását megvalósító, múlt héten elfogadott törvény egyik pontja módosította az áram árába épített egyéb pénzeszközök szintjét. A módosítás eredményeként 11 fillérrel csökkent a Vértesi Er?m?nek (és a hozzá kapcsolódó bányának) a támogatása, azonban ugyanekkora mértékben növekedett a távh?szektorra fordított díjelem, amire vélhet?en a januárban megvalósult 10%-os rezsivágás miatt volt szükség. A lépés értelmezhet? úgy is, hogy az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentés egy részét.
Jelenleg a villamosenergia-fogyasztók az áramszámláik kifizetésekor minden egyes kilowattóra után fizetnek energiadíjat (villamos energia ára), rendszerhasználati díjakat (szállítási díjak), meghatározott célra fordítható „egyéb pénzösszeg”-eket, illetve általános forgalmi adót (27%).
Az egyéb pénzeszközök között a hazai fogyasztók számára már régóta ismert lehet a „Szénipari szerkezetátalakítás támogatása” (szénfillér) és a „Kedvezményes árú villamos energia támogatása” díjtétel. El?bbi a Vértesi Er?m? és a hozzátartozó bánya pénzügyi helyzetét igyekszik stabilizálni, míg az utóbbi a villamosenergia-iparban dolgozók számára nyújt fedezet a kedvezményes árú áramvételezéshez.
2011 nyarán került be az áramtarifába egy újabb elem a különkezelt pénzeszköz közé, a kilowattóránként 1,2 forintot kitev? ún. „Kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása” díjtétel. A díjelem bevezetése szoros összefüggésben volt a távh?szektor korábbi m?ködését meghatározó kapcsolt er?m?vek támogatási rendszerének átalakításával. Általánosan úgy lehet fogalmazni, hogy a korábbi, a termékárba (energiadíj) épül? támogatás helyett 2011 második felét?l egy elkülönített díjelemen keresztül folytatódott tovább a távh?szektor áramáron keresztüli keresztfinanszírozása. (Fontos változás volt, hogy a termel?i oldalról a támogatás átkerült a szolgáltatók oldalára, és az átalakításkor költségcsökkentés is megvalósult, azonban a 2000-es években kiépített kapcsolt er?m?park kisebb kapacitású egységeinek meghatározó része ezáltal ellehetetlenült).
A múlt heti parlamenti szavazást megel?z?en a villamos energia törvény csak a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás díjtételt határozta meg egyértelm?en, míg a másik két „egyéb díjtételr?l” az adott évre szóló költségvetési törvény rendelkezett. A díjtételek nagyságát egyébként a jogszabály szerint a következ? évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenleg alapján kell meghatározni. A módosítást követ?en már mindhárom „egyéb díjelem” a villamos energia törvénybe került, és ami ennél is fontosabb, hogy a három díjelem mértéke között „átcsoportosítás” történt, vagyis a fejlesztési minisztérium javaslatára az Országgy?lés csökkentette a Vértesi Er?m? számára beszedett összeget, míg ugyanekkora mértékben növelte a távh?ellátás támogatását célzó díjtételt.
A rezsivágás bejelentése után tudni lehetett, hogy idén több pénz kell távh?támogatásra
A távh?szektor versenyképességi problémáit most nem részletezzük, de tény, hogy a villamosenergia-fogyasztáson keresztül a távh?szolgáltatás már hosszú id?n keresztül támogatást élvez, amely finanszírozási igényt a januári 10%-os rezsicsökkentési kampány tovább növelt. A Magyar Energia Hivatal januári tájékoztatása szerint a távh?szektor idei támogatási igénye 52 milliárd forint lesz. Ezt megel?z?en 2011-ben a távh?-támogatási rendszer átalakításakor arról számoltak be a kormányzati képvisel?k, hogy h?díj-támogatásra 30-32 milliárd, míg az új rendszerre való átállás felmerül? költségeire további 10-12 milliárd forint áll majd rendelkezésre az új rendszerben.
2013.01.08 08:54 52 milliárdos támogatást kapnak a távh?szolgáltatók
A MEH által becsült idei 52 milliárd forintos támogatási igény fedezetét eddig nem lehetett biztosan tudni, ugyanis az 1,2 Ft/kWh-ás áramáron beszedett díjtételb?l a kb. 36 TWh-ás hazai (nettó) fogyasztás mellett csak 43 milliárd forint képz?dik. Ez egyébként nagyjából megfelel annak az imént említett összegnek, amit a 2011-es átalakításkor kommunikált a kormányzat.
Már a januári 10%-os rezsicsökkentést megvalósító jogszabályok alkotásakor tudni lehetett, hogy a meghatározórészt önkormányzati tulajdonban lév?, és egyébként is er?sen kifeszített távh? szektornak a kormányzati lépésb?l fakadóan többletfinanszírozási igénye lesz 2013-ban. Ennek kezelésére az egyik decemberi NFM-rendeletben megjelent, hogy az áramfogyasztók által már 2011 óta ismert kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj az új évben a földgáziparban is alkalmazásra kerül, azonban itt nem a fogyasztói, hanem a (hazai) termel?i oldalon. A vonatkozó rendelet értelmében az idei év els? negyedévében a hazai termel?knek kb. 190 millió köbméternyi földgáz után köbméterenként 3 forintot kellett fizetniük kapcsolt szerkezetátalakítási díj címen. Ez a kb. 570 millió forintos összeg bár eltörpül a korábban tárgyalt „áramdíjbevételhez” képest, azonban a lépés egyértelm?en a keresztfinanszírozási rendszer kiszélesítésének (elmélyítésének) irányába hat, ami további negyedéves befizetéseket feltételez a hazai termel?k részér?l.
A Portfolo.hu korábban írásbeli kérdéssel fordult a Magyar Energia Hivatalhoz, amelyben arra kívánt választ kapni, hogy pontosan miként áll össze a hivatal által a távh?szektor 2013-as támogatási igényére becsült 52 milliárd forintos összeg fedezete. A március elsején érkezett válaszban a MEH nem kívánt konkrét összegeket megjelölni, de tájékoztatásában rámutatott, hogy a támogatás fedezetét a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj (az áram- és földgázszektorból), valamint az a távh?-támogatási kasszában felhalmozódott összeg adja, amely a szolgáltatói támogatási rendszerben a 2011-2012-es f?tési szezonban gy?lt össze. (Ez utóbbi összeg nem ismert, de vélhet?en nem halmozódott fel sokmilliárdos tétel az elmúlt közel két év alatt.)
A többletfinanszírozási igényt egyértelm?en jelzi a megvalósult törvénymódosítás, ami a szénfilléren megspórolható összeget átcsoportosította a távh?-támogatási díjtételre, aminek eredményeként az a jelenlegi 1,2 Ft/kWh-ás szintr?l 1,31 forintra emelkedik.
A földgázfogyasztók els? negyedéves, kb. 570 millió forintos befizetése mellett az áramárban épített díjtétel emelése éves szinten további kb. 4 milliárd forintos fedezetet biztosít (2013-ban a valós növekedés kisebb lesz, hiszen az év els? közel három hónapjában még az 1,2 Ft/kWh-ás díjelem volt hatályos), vagyis az 52 milliárd forintos távh?-támogatási célszám eléréséhez még további kb. 5 milliárd forintra lehet szükség. A különbözetre a fentiek ismeretében a távh?-támogatási kasszában felgyülemlett összeg, illetve a földgáztermel?k további negyedéves hozzájárulásai nyújthatnak fedezetet.
Habár a villamos energia végfogyasztói ára nem változott a törvénymódosításból fakadóan, az „átsúlyozás” következtében az áramfogyasztók a jöv?ben még nagyobb támogatást nyújtanak a távh?vel ellátott háztartások számára, amire a korábban tárgyalt számok ismeretében a januári rezsivágás miatt lehetett szükség. A kérdés megközelíthet? úgy is, hogy amennyiben a szénipari szerkezetátalakítási díj 11 fillérrel csökkenthet? volt, akkor az áramár tekintetében bújtatott áremelés történt, aminek eredményeként az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentést egy részét.
(A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatalról szóló törvény jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár.)
A Magyar Energia Hivatal átalakítását megvalósító, múlt héten elfogadott törvény egyik pontja módosította az áram árába épített egyéb pénzeszközök szintjét. A módosítás eredményeként 11 fillérrel csökkent a Vértesi Er?m?nek (és a hozzá kapcsolódó bányának) a támogatása, azonban ugyanekkora mértékben növekedett a távh?szektorra fordított díjelem, amire vélhet?en a januárban megvalósult 10%-os rezsivágás miatt volt szükség. A lépés értelmezhet? úgy is, hogy az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentés egy részét.
Jelenleg a villamosenergia-fogyasztók az áramszámláik kifizetésekor minden egyes kilowattóra után fizetnek energiadíjat (villamos energia ára), rendszerhasználati díjakat (szállítási díjak), meghatározott célra fordítható „egyéb pénzösszeg”-eket, illetve általános forgalmi adót (27%).
Az egyéb pénzeszközök között a hazai fogyasztók számára már régóta ismert lehet a „Szénipari szerkezetátalakítás támogatása” (szénfillér) és a „Kedvezményes árú villamos energia támogatása” díjtétel. El?bbi a Vértesi Er?m? és a hozzátartozó bánya pénzügyi helyzetét igyekszik stabilizálni, míg az utóbbi a villamosenergia-iparban dolgozók számára nyújt fedezet a kedvezményes árú áramvételezéshez.
2011 nyarán került be az áramtarifába egy újabb elem a különkezelt pénzeszköz közé, a kilowattóránként 1,2 forintot kitev? ún. „Kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása” díjtétel. A díjelem bevezetése szoros összefüggésben volt a távh?szektor korábbi m?ködését meghatározó kapcsolt er?m?vek támogatási rendszerének átalakításával. Általánosan úgy lehet fogalmazni, hogy a korábbi, a termékárba (energiadíj) épül? támogatás helyett 2011 második felét?l egy elkülönített díjelemen keresztül folytatódott tovább a távh?szektor áramáron keresztüli keresztfinanszírozása. (Fontos változás volt, hogy a termel?i oldalról a támogatás átkerült a szolgáltatók oldalára, és az átalakításkor költségcsökkentés is megvalósult, azonban a 2000-es években kiépített kapcsolt er?m?park kisebb kapacitású egységeinek meghatározó része ezáltal ellehetetlenült).
A múlt heti parlamenti szavazást megel?z?en a villamos energia törvény csak a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás díjtételt határozta meg egyértelm?en, míg a másik két „egyéb díjtételr?l” az adott évre szóló költségvetési törvény rendelkezett. A díjtételek nagyságát egyébként a jogszabály szerint a következ? évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenleg alapján kell meghatározni. A módosítást követ?en már mindhárom „egyéb díjelem” a villamos energia törvénybe került, és ami ennél is fontosabb, hogy a három díjelem mértéke között „átcsoportosítás” történt, vagyis a fejlesztési minisztérium javaslatára az Országgy?lés csökkentette a Vértesi Er?m? számára beszedett összeget, míg ugyanekkora mértékben növelte a távh?ellátás támogatását célzó díjtételt.
A rezsivágás bejelentése után tudni lehetett, hogy idén több pénz kell távh?támogatásra
A távh?szektor versenyképességi problémáit most nem részletezzük, de tény, hogy a villamosenergia-fogyasztáson keresztül a távh?szolgáltatás már hosszú id?n keresztül támogatást élvez, amely finanszírozási igényt a januári 10%-os rezsicsökkentési kampány tovább növelt. A Magyar Energia Hivatal januári tájékoztatása szerint a távh?szektor idei támogatási igénye 52 milliárd forint lesz. Ezt megel?z?en 2011-ben a távh?-támogatási rendszer átalakításakor arról számoltak be a kormányzati képvisel?k, hogy h?díj-támogatásra 30-32 milliárd, míg az új rendszerre való átállás felmerül? költségeire további 10-12 milliárd forint áll majd rendelkezésre az új rendszerben.
2013.01.08 08:54 52 milliárdos támogatást kapnak a távh?szolgáltatók
A MEH által becsült idei 52 milliárd forintos támogatási igény fedezetét eddig nem lehetett biztosan tudni, ugyanis az 1,2 Ft/kWh-ás áramáron beszedett díjtételb?l a kb. 36 TWh-ás hazai (nettó) fogyasztás mellett csak 43 milliárd forint képz?dik. Ez egyébként nagyjából megfelel annak az imént említett összegnek, amit a 2011-es átalakításkor kommunikált a kormányzat.
Már a januári 10%-os rezsicsökkentést megvalósító jogszabályok alkotásakor tudni lehetett, hogy a meghatározórészt önkormányzati tulajdonban lév?, és egyébként is er?sen kifeszített távh? szektornak a kormányzati lépésb?l fakadóan többletfinanszírozási igénye lesz 2013-ban. Ennek kezelésére az egyik decemberi NFM-rendeletben megjelent, hogy az áramfogyasztók által már 2011 óta ismert kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj az új évben a földgáziparban is alkalmazásra kerül, azonban itt nem a fogyasztói, hanem a (hazai) termel?i oldalon. A vonatkozó rendelet értelmében az idei év els? negyedévében a hazai termel?knek kb. 190 millió köbméternyi földgáz után köbméterenként 3 forintot kellett fizetniük kapcsolt szerkezetátalakítási díj címen. Ez a kb. 570 millió forintos összeg bár eltörpül a korábban tárgyalt „áramdíjbevételhez” képest, azonban a lépés egyértelm?en a keresztfinanszírozási rendszer kiszélesítésének (elmélyítésének) irányába hat, ami további negyedéves befizetéseket feltételez a hazai termel?k részér?l.
A Portfolo.hu korábban írásbeli kérdéssel fordult a Magyar Energia Hivatalhoz, amelyben arra kívánt választ kapni, hogy pontosan miként áll össze a hivatal által a távh?szektor 2013-as támogatási igényére becsült 52 milliárd forintos összeg fedezete. A március elsején érkezett válaszban a MEH nem kívánt konkrét összegeket megjelölni, de tájékoztatásában rámutatott, hogy a támogatás fedezetét a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj (az áram- és földgázszektorból), valamint az a távh?-támogatási kasszában felhalmozódott összeg adja, amely a szolgáltatói támogatási rendszerben a 2011-2012-es f?tési szezonban gy?lt össze. (Ez utóbbi összeg nem ismert, de vélhet?en nem halmozódott fel sokmilliárdos tétel az elmúlt közel két év alatt.)
A többletfinanszírozási igényt egyértelm?en jelzi a megvalósult törvénymódosítás, ami a szénfilléren megspórolható összeget átcsoportosította a távh?-támogatási díjtételre, aminek eredményeként az a jelenlegi 1,2 Ft/kWh-ás szintr?l 1,31 forintra emelkedik.
A földgázfogyasztók els? negyedéves, kb. 570 millió forintos befizetése mellett az áramárban épített díjtétel emelése éves szinten további kb. 4 milliárd forintos fedezetet biztosít (2013-ban a valós növekedés kisebb lesz, hiszen az év els? közel három hónapjában még az 1,2 Ft/kWh-ás díjelem volt hatályos), vagyis az 52 milliárd forintos távh?-támogatási célszám eléréséhez még további kb. 5 milliárd forintra lehet szükség. A különbözetre a fentiek ismeretében a távh?-támogatási kasszában felgyülemlett összeg, illetve a földgáztermel?k további negyedéves hozzájárulásai nyújthatnak fedezetet.
Habár a villamos energia végfogyasztói ára nem változott a törvénymódosításból fakadóan, az „átsúlyozás” következtében az áramfogyasztók a jöv?ben még nagyobb támogatást nyújtanak a távh?vel ellátott háztartások számára, amire a korábban tárgyalt számok ismeretében a januári rezsivágás miatt lehetett szükség. A kérdés megközelíthet? úgy is, hogy amennyiben a szénipari szerkezetátalakítási díj 11 fillérrel csökkenthet? volt, akkor az áramár tekintetében bújtatott áremelés történt, aminek eredményeként az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentést egy részét.
(A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatalról szóló törvény jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár.)
Peking, 2013. március 20.,
szerda (MTI) – Cs?döt jelentett a világ egyik legnagyobb napelemgyártó vállalata, a kínai Suntech szerdán – derült ki a Hszinhua hírügynökség rövid híréb?l.
A New Yorki t?zsdén jegyzett cég a múlt hét végén képtelen volt törleszteni 541 millió dollár érték? kötvénytartozását hitelez?inek, a legfrissebb hírek szerint pedig már reorganizációs cs?deljárás indult ügyében. Nyolc kínai bank beadványa eredményeként bírósági eljárás van folyamatban. A bankok felé fennálló tartozás összege meghaladja az 1,1 milliárd dollárt.
A Suntech kelet-kínai Csiangszu tartomány Vuhszi városában lév? központjában egyel?re nem kommentálták a hírt. A vállalat egyik vezet?je kedden ugyanakkor már jelezte, átszervezésekre kerül majd sor. A cég élér?l korábban elmozdították annak alapító elnökét Si Ven-pinget, aki a lépést jogellenesnek nevezte.
A Suntech az utóbbi id?ben nem tudott megküzdeni a piacon tapasztalható túlkínálattal, s vele az áreséssel, de az amerikai és európai uniós dömpingellenes kereskedelmi eljárások is hátrányosan érintették.
2012 elején, amikor már négy egymást követ? negyedévben veszteséget volt kénytelen jelenteni, a cég beszüntette eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Úgy tudni 2 milliárd dolláros tartozása van.
2012-ben csaknem negyven százalékkal zuhant Kína napelemexportja, miközben a kínai vállalatok 90 százalékban külföldi piacra termelnek. Az ágazat felett tornyosuló felh?k láttán a központi kormány már tavaly olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgatott, amelyek a hazai piacot serkentenék.
Peking, 2013. március 20., szerda (MTI) – Cs?döt jelentett a világ egyik legnagyobb napelemgyártó vállalata, a kínai Suntech szerdán – derült ki a Hszinhua hírügynökség rövid híréb?l.
A New Yorki t?zsdén jegyzett cég a múlt hét végén képtelen volt törleszteni 541 millió dollár érték? kötvénytartozását hitelez?inek, a legfrissebb hírek szerint pedig már reorganizációs cs?deljárás indult ügyében. Nyolc kínai bank beadványa eredményeként bírósági eljárás van folyamatban. A bankok felé fennálló tartozás összege meghaladja az 1,1 milliárd dollárt.
A Suntech kelet-kínai Csiangszu tartomány Vuhszi városában lév? központjában egyel?re nem kommentálták a hírt. A vállalat egyik vezet?je kedden ugyanakkor már jelezte, átszervezésekre kerül majd sor. A cég élér?l korábban elmozdították annak alapító elnökét Si Ven-pinget, aki a lépést jogellenesnek nevezte.
A Suntech az utóbbi id?ben nem tudott megküzdeni a piacon tapasztalható túlkínálattal, s vele az áreséssel, de az amerikai és európai uniós dömpingellenes kereskedelmi eljárások is hátrányosan érintették.
2012 elején, amikor már négy egymást követ? negyedévben veszteséget volt kénytelen jelenteni, a cég beszüntette eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Úgy tudni 2 milliárd dolláros tartozása van.
2012-ben csaknem negyven százalékkal zuhant Kína napelemexportja, miközben a kínai vállalatok 90 százalékban külföldi piacra termelnek. Az ágazat felett tornyosuló felh?k láttán a központi kormány már tavaly olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgatott, amelyek a hazai piacot serkentenék.
Peking,
2013. március 20., szerda (MTI) – Cs?döt jelentett a világ egyik legnagyobb napelemgyártó vállalata, a kínai Suntech szerdán – derült ki a Hszinhua hírügynökség rövid híréb?l.
A New Yorki t?zsdén jegyzett cég a múlt hét végén képtelen volt törleszteni 541 millió dollár érték? kötvénytartozását hitelez?inek, a legfrissebb hírek szerint pedig már reorganizációs cs?deljárás indult ügyében. Nyolc kínai bank beadványa eredményeként bírósági eljárás van folyamatban. A bankok felé fennálló tartozás összege meghaladja az 1,1 milliárd dollárt.
A Suntech kelet-kínai Csiangszu tartomány Vuhszi városában lév? központjában egyel?re nem kommentálták a hírt. A vállalat egyik vezet?je kedden ugyanakkor már jelezte, átszervezésekre kerül majd sor. A cég élér?l korábban elmozdították annak alapító elnökét Si Ven-pinget, aki a lépést jogellenesnek nevezte.
A Suntech az utóbbi id?ben nem tudott megküzdeni a piacon tapasztalható túlkínálattal, s vele az áreséssel, de az amerikai és európai uniós dömpingellenes kereskedelmi eljárások is hátrányosan érintették.
2012 elején, amikor már négy egymást követ? negyedévben veszteséget volt kénytelen jelenteni, a cég beszüntette eredményeinek nyilvánosságra hozatalát. Úgy tudni 2 milliárd dolláros tartozása van.
2012-ben csaknem negyven százalékkal zuhant Kína napelemexportja, miközben a kínai vállalatok 90 százalékban külföldi piacra termelnek. Az ágazat felett tornyosuló felh?k láttán a központi kormány már tavaly olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgatott, amelyek a hazai piacot serkentenék.
Balatonalmádi, 2013. március 20., szerda (MTI) – A kapcsolt er?m?vek mára m?ködési határukra értek – mondta Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerdán, a XVI. szakmai konferencián Balatonalmádiban.
A mintegy 50 céget tömörít? szakmai szervezet elnöke kifejtette: a kapcsolt energia használatának er?teljes növekedése 2010-ben megtorpant, attól kezdve pedig bizonyos kormányzati szabályozások miatt csökkenni kezdett. Az ágazatot kedvez?tlenül befolyásolta a KÁT- (kötelez? átvételi) tarifák csökkentése, majd a KÁT-rendszer megsz?nése, valamint a távf?tésben 2011-ben bevezetett hatósági h?ár és a távh?-szolgáltatási támogatási rendszer – emlékeztetett az elnök.
Véleménye szerint „a szabályozó túl szorosra fogta a gyepl?t”, emiatt a kapcsolt er?m?vek mára m?ködési határukra kerültek. Mostanra számos gázmotort leállítottak, vagy csak a következ? nagyjavításig tervezik ?ket m?ködtetni.
Kijelentette: az ágazat megsegítése érdekében a kapcsoltenergia-termel?k számára lehet?vé kellene tenni a közvetlen villamosenergia-értékesítést, valamint meg kellene oldani a termel?k támogatását, például a hatékonyságot növel? beruházások segítésével.
A hatósági h?árak és a villamosenergia-árak nagyon alacsonyak, rossz a szabályozó rendszer, nincsenek meg a kiegyensúlyozott gazdasági m?ködés feltételei. Nehezen finanszírozható a termel?k m?ködése, lényegében nincs gazdasági eredmény, így nincsenek a szektorban fejlesztések, beruházások – összegezte a kialakult helyzetet Rudolf Viktor.
Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium f?osztályvezet?-helyettese az er?m?- és a távh?fejlesztési cselekvési terv ismertetése kapcsán elmondta: a kormányzati szándék az, hogy a magas európai gázárak miatt minél inkább függetlenítse a földgázimporttól az országot. Ennek f? elemei között van az energiatakarékosság fokozása, a megújuló energia használata a lehet? legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia, kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához, hazai szén- és lignitvagyon, valamint a szénhidrogén-készletek környezetbarát felhasználása.
A magyarországi energetikai helyzetet elemezve kifejtette: Magyarországon kicsi az egy f?re es? primerenergia felhasználás (30-40 százalékkal kevesebb, mint például Csehországnak vagy Dániának), ugyanez igaz az üvegházhatású kibocsátásra is. Ez alapján Magyarország jól áll az Európa 2020 stratégia teljesítésében, kivéve a megújuló energiák használatát, amelynek részarányát növelni kellene. A kapcsoltenergia-termelés területén nincs sürg?s tennivaló a küls? elvárások miatt, de a szektor iránt érzett felel?sség azt diktálja, hogy rendezni kell a kapcsolt energia helyzetét – jelentette ki.
Az idén december 31-ig regisztert kell készíteni a nagy hatásfokú kapcsoltenergia-termel?kr?l – tette hozzá.
A kapcsoltenergia-termel? rendszereket segít? európai szervezet, a Cogen Europe igazgatója, Fiona Riddoch el?adásában rámutatott, hogy az uniós direktíva meger?síti a szektort. Európa több nemzete küzd problémákkal ezen a területen, és ezek a tapasztalatok hasznosak lehetnek a magyar szerepl?k számára is.
A konferenciát 150 résztvev?vel rendezték meg. A rendezvény a nap során pódiumvitával, csütörtökön újabb szakmai el?adásokkal és üzemlátogatással folytatódik.
