Szombathely,
2013. január 14., hétf? (MTI) – B?vítették a pornóapáti törpe vízer?m? kapacitását, mintegy 300 millió forintos beruházás keretében.
Az uniós és hazai pályázati forrásból az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás a térség árvízvédelmét is szolgálja. A Pinka patakon mintegy száz éve épült vízer?m?vet korszer?sítették, egyben kapacitását is növelték – tájékoztatta Szele Rita, a vízier?m?vet üzemeltet? gazdasági társaság munkatársa az MTI-t hétf?n.
A beruházás költségeinek 50 százalékát kitev? 147,8 millió forintos támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pályázati forrása biztosította, a b?vítés fennmaradó részét az üzemeltet? Rappold és Penz Kft. finanszírozta.
A felújításnak köszönhet?en az eddigi, kézi mozgatású zsilipek helyett most automatikus m?ködés? billen?táblákkal vezetik el az áradó Pinka felesleges vizét. A projekt keretében megépült egyebek között egy új trafóállomás, valamint hidraulikus m?ködtetés? árapasztó kapu, vízrávezet? csatorna, elektromos mozgatású elzárókapu és egy 46 lépcs?fokos hallépcs? is, amely biztosítja a halak számára a patak hosszirányban történ? átjárhatóságát – f?zte hozzá.
Az er?m? a kapacitásb?vítéssel 60-70 háztartás villamos energia szükségletét tudná kielégíteni – mondta el Szele Rita.
Szombathely, 2013. január 14., hétf? (MTI) – B?vítették a pornóapáti törpe vízer?m? kapacitását, mintegy 300 millió forintos beruházás keretében.
Az uniós és hazai pályázati forrásból az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás a térség árvízvédelmét is szolgálja. A Pinka patakon mintegy száz éve épült vízer?m?vet korszer?sítették, egyben kapacitását is növelték – tájékoztatta Szele Rita, a vízier?m?vet üzemeltet? gazdasági társaság munkatársa az MTI-t hétf?n.
A beruházás költségeinek 50 százalékát kitev? 147,8 millió forintos támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pályázati forrása biztosította, a b?vítés fennmaradó részét az üzemeltet? Rappold és Penz Kft. finanszírozta.
A felújításnak köszönhet?en az eddigi, kézi mozgatású zsilipek helyett most automatikus m?ködés? billen?táblákkal vezetik el az áradó Pinka felesleges vizét. A projekt keretében megépült egyebek között egy új trafóállomás, valamint hidraulikus m?ködtetés? árapasztó kapu, vízrávezet? csatorna, elektromos mozgatású elzárókapu és egy 46 lépcs?fokos hallépcs? is, amely biztosítja a halak számára a patak hosszirányban történ? átjárhatóságát – f?zte hozzá.
Az er?m? a kapacitásb?vítéssel 60-70 háztartás villamos energia szükségletét tudná kielégíteni – mondta el Szele Rita.
Szombathely, 2013. január 14., hétf? (MTI) – B?vítették a pornóapáti törpe vízer?m? kapacitását, mintegy 300 millió forintos beruházás keretében.
Az uniós és hazai pályázati forrásból az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás a térség árvízvédelmét is szolgálja. A Pinka patakon mintegy száz éve épült vízer?m?vet korszer?sítették, egyben kapacitását is növelték – tájékoztatta Szele Rita, a vízier?m?vet üzemeltet? gazdasági társaság munkatársa az MTI-t hétf?n.
A beruházás költségeinek 50 százalékát kitev? 147,8 millió forintos támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pályázati forrása biztosította, a b?vítés fennmaradó részét az üzemeltet? Rappold és Penz Kft. finanszírozta.
A felújításnak köszönhet?en az eddigi, kézi mozgatású zsilipek helyett most automatikus m?ködés? billen?táblákkal vezetik el az áradó Pinka felesleges vizét. A projekt keretében megépült egyebek között egy új trafóállomás, valamint hidraulikus m?ködtetés? árapasztó kapu, vízrávezet? csatorna, elektromos mozgatású elzárókapu és egy 46 lépcs?fokos hallépcs? is, amely biztosítja a halak számára a patak hosszirányban történ? átjárhatóságát – f?zte hozzá.
Az er?m? a kapacitásb?vítéssel 60-70 háztartás villamos energia szükségletét tudná kielégíteni – mondta el Szele Rita.
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. január 14., hétf? (MTI) – Moszkva és Kijev intenzív párbeszédet folytat az Ukrajnába, illetve az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállításokkal kapcsolatos változtatásokról – mondta hétf?n Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugat-ukrajnai Csernyivciben.
Az orosz diplomácia vezet?je ezt azzal indokolta, hogy szükséges olyan megoldást találniuk, amely mindkét fél számára el?nyös és hosszú távra képes a gázszállítások stabilitását biztosítani.
Lavrov részleteket nem árult el, hangsúlyozta viszont, hogy Moszkva kész er?síteni stratégiai partnerségét Kijevvel. „Oroszországnak és Ukrajnának nagyon hasonló feladatokat kell megoldania a szociális és gazdasági fejl?dés, a világgazdaságba való integráció, valamint saját állampolgárai jólétének javítása terén” – f?zte hozzá az ukrajnai látogatáson tartózkodó orosz külügyminiszter.
Ukrajna több mint két éve próbál változtatni az orosz gázszállításokra vonatkozó számára el?nytelennek ítélt hatályos gázmegállapodáson, ám Moszkva ez el?l mindeddig határozottan elzárkózott.
Mivel Ukrajna meglehet?sen magas, jelenleg ezer köbméterenként mintegy 430 dollárt fizet a Gazprom orosz állami vállalatnak a földgázért, igyekszik más forrásokból kielégíteni igényét. Tavaly megállapodott egyebek között a német RWE vállalattal arról, hogy körülbelül 5 milliárd köbméter földgázt vásárol t?le jóval kedvez?bb, 360 dolláros árért. Valójában Oroszországból származó gázt vesz Ukrajna a német cégt?l, csakhogy azért kapja olcsóbban, mert Moszkva Németországnak kedvezményes áron adja aföldgázt.
Az orosz-ukrán szerz?désben meghatározott évi minimum 32 milliárd köbméter helytett tavaly már csak 27 milliárd köbméter gázt vásárolt Ukrajna Oroszországtól. A Gazprom viszont emiatt szerz?désszegéssel vádolta meg Ukrajnát, és azzal fenyeget?zött, hogy peres úton szerez érvényt igazuknak.
Mindeközben Moszkva több ízben jelezte Ukrajnának, hogy lényegesen olcsóbban, ezer köbméterenként mindössze 160 dolláros áron is megkaphatja a jöv?ben az oroszföldgázt, ha hajlandó csatlakozni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. január 14., hétf? (MTI) – Moszkva és Kijev intenzív párbeszédet folytat az Ukrajnába, illetve az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállításokkal kapcsolatos változtatásokról – mondta hétf?n Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugat-ukrajnai Csernyivciben.
Az orosz diplomácia vezet?je ezt azzal indokolta, hogy szükséges olyan megoldást találniuk, amely mindkét fél számára el?nyös és hosszú távra képes a gázszállítások stabilitását biztosítani.
Lavrov részleteket nem árult el, hangsúlyozta viszont, hogy Moszkva kész er?síteni stratégiai partnerségét Kijevvel. „Oroszországnak és Ukrajnának nagyon hasonló feladatokat kell megoldania a szociális és gazdasági fejl?dés, a világgazdaságba való integráció, valamint saját állampolgárai jólétének javítása terén” – f?zte hozzá az ukrajnai látogatáson tartózkodó orosz külügyminiszter.
Ukrajna több mint két éve próbál változtatni az orosz gázszállításokra vonatkozó számára el?nytelennek ítélt hatályos gázmegállapodáson, ám Moszkva ez el?l mindeddig határozottan elzárkózott.
Mivel Ukrajna meglehet?sen magas, jelenleg ezer köbméterenként mintegy 430 dollárt fizet a Gazprom orosz állami vállalatnak a földgázért, igyekszik más forrásokból kielégíteni igényét. Tavaly megállapodott egyebek között a német RWE vállalattal arról, hogy körülbelül 5 milliárd köbméter földgázt vásárol t?le jóval kedvez?bb, 360 dolláros árért. Valójában Oroszországból származó gázt vesz Ukrajna a német cégt?l, csakhogy azért kapja olcsóbban, mert Moszkva Németországnak kedvezményes áron adja aföldgázt.
Az orosz-ukrán szerz?désben meghatározott évi minimum 32 milliárd köbméter helytett tavaly már csak 27 milliárd köbméter gázt vásárolt Ukrajna Oroszországtól. A Gazprom viszont emiatt szerz?désszegéssel vádolta meg Ukrajnát, és azzal fenyeget?zött, hogy peres úton szerez érvényt igazuknak.
Mindeközben Moszkva több ízben jelezte Ukrajnának, hogy lényegesen olcsóbban, ezer köbméterenként mindössze 160 dolláros áron is megkaphatja a jöv?ben az oroszföldgázt, ha hajlandó csatlakozni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. január 14., hétf? (MTI) – Moszkva és Kijev intenzív párbeszédet folytat az Ukrajnába, illetve az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállításokkal kapcsolatos változtatásokról – mondta hétf?n Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugat-ukrajnai Csernyivciben.
Az orosz diplomácia vezet?je ezt azzal indokolta, hogy szükséges olyan megoldást találniuk, amely mindkét fél számára el?nyös és hosszú távra képes a gázszállítások stabilitását biztosítani.
Lavrov részleteket nem árult el, hangsúlyozta viszont, hogy Moszkva kész er?síteni stratégiai partnerségét Kijevvel. „Oroszországnak és Ukrajnának nagyon hasonló feladatokat kell megoldania a szociális és gazdasági fejl?dés, a világgazdaságba való integráció, valamint saját állampolgárai jólétének javítása terén” – f?zte hozzá az ukrajnai látogatáson tartózkodó orosz külügyminiszter.
Ukrajna több mint két éve próbál változtatni az orosz gázszállításokra vonatkozó számára el?nytelennek ítélt hatályos gázmegállapodáson, ám Moszkva ez el?l mindeddig határozottan elzárkózott.
Mivel Ukrajna meglehet?sen magas, jelenleg ezer köbméterenként mintegy 430 dollárt fizet a Gazprom orosz állami vállalatnak a földgázért, igyekszik más forrásokból kielégíteni igényét. Tavaly megállapodott egyebek között a német RWE vállalattal arról, hogy körülbelül 5 milliárd köbméter földgázt vásárol t?le jóval kedvez?bb, 360 dolláros árért. Valójában Oroszországból származó gázt vesz Ukrajna a német cégt?l, csakhogy azért kapja olcsóbban, mert Moszkva Németországnak kedvezményes áron adja aföldgázt.
Az orosz-ukrán szerz?désben meghatározott évi minimum 32 milliárd köbméter helytett tavaly már csak 27 milliárd köbméter gázt vásárolt Ukrajna Oroszországtól. A Gazprom viszont emiatt szerz?désszegéssel vádolta meg Ukrajnát, és azzal fenyeget?zött, hogy peres úton szerez érvényt igazuknak.
Mindeközben Moszkva több ízben jelezte Ukrajnának, hogy lényegesen olcsóbban, ezer köbméterenként mindössze 160 dolláros áron is megkaphatja a jöv?ben az oroszföldgázt, ha hajlandó csatlakozni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.
013. 01. 14. – Varga Katalin Energiaklub
A 10%-os rezsicsökkentést részben úgy érték el, hogy az egyetemes szolgáltatói szektort felmentették a kötelez? átvételi díj (KÁT) alól. A kiesett bevételt a többi vev?vel,
tehát a vállalati szektorral fizettetik meg.
A lakossági fogyasztók (valamint a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételez? nem lakossági kisfogyasztók) eddig kilówattóránként mintegy 1,
7 forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. (Ez az átlagos lakossági fogyasztás, havi 120 kWh mellett tehát kb. 200 forint havonta.) Az ún. KÁT-díjelemet (korábban KÁP) a megújulók támogatásának szabályozásakor a 2001-es villamosenergia-törvény (VET) vezette be. 2003 óta tehát része a villanyszámlánknak – a fogyasztásarányos energiadíj és a fix rendszerhasználati díj mellett – egyéb díjelemként a megújulóenergia-termel?k részére a piacinál magasabb átvételi árat biztosító tétel. Ezt a számlánkon szolgáltatótól függ?en „továbbterhelt tétel” vagy pl. „pénzeszközök” néven láthattuk. A ködös elnevezéseknek köszönhet?en sokan nem is tudták, hogy ?k is részt vesznek így a megújulók ösztönzésében.
Valószín?leg ezért nem kavart túl nagy port az, hogy ez a tétel kikerült a lakossági (és egyéb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói) számlákból. Aki nem tudta, hogy eddig támogatta a megújulókat, annak ezután sem fog hiányozni. A jelenlegi megújulóenergia-termel?knek pedig csak az számít, hogy megkapják a kiemelt tarifát. Nekik végs? soron mindegy, hogy ezt a fogyasztók közül kik finanszírozzák. Nem mindegy ugyanakkor annak a körnek, akikre ezentúl egy nagyobb hányad jut az évente mintegy 40 Mrd forintot kitev? KÁT-támogatásból. A jogszabály-módosítás után a vállalati szegmensnek értékesít? szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesít? termel?kre, valamint a villamos energiát importálókra – és fogyasztóikra hárul ez az összeg.
Már sokszor elmondtuk, hogy a 10%-os rezsicsökkentést elhibázott lépésnek tartjuk. Nem ösztönöz energiatakarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelent?s áfabevétel-kiesést okoz az államnak. A különböz? díjelemek átcsoportosítása, növelése megemeli a vállalati szektor energiaköltségeit, és tovább rontja a versenyképességüket. Mindemellett a kormány felmenti a lakosságot a megújuló energiaforrások támogatása alól. Én személy szerint szívesen fizetném tovább a havi pár száz forintot erre a célra.
Zúgolódhatna persze a megújulóenergia-szakma! Ígérgetésekkel ellentétben még mindig nem lépett életbe a megújulók új támogatási rendszere, a METÁR. A lakosságot felmentették a KÁT-fizetés alól, a vállalati szektorra újabb 14 Mrd forint teher került. Ki fogja finanszírozni az új ösztönz?-rendszert? Amíg ez a kérdés nem tisztázódik, kérdéses marad az is, hogy hogyan fog növekedni a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés, és hogyan fogjuk elérni az EU-nak a Megújuló Energia Cselekvési Tervben tett vállalásokat.
2 comments for “A lakossági megújuló-támogatás is áldozatul esett a rezsicsökkentésnek”