Szombathely,
2013. január 14., hétf? (MTI) – B?vítették a pornóapáti törpe vízer?m? kapacitását, mintegy 300 millió forintos beruházás keretében.
Az uniós és hazai pályázati forrásból az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás a térség árvízvédelmét is szolgálja. A Pinka patakon mintegy száz éve épült vízer?m?vet korszer?sítették, egyben kapacitását is növelték – tájékoztatta Szele Rita, a vízier?m?vet üzemeltet? gazdasági társaság munkatársa az MTI-t hétf?n.
A beruházás költségeinek 50 százalékát kitev? 147,8 millió forintos támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pályázati forrása biztosította, a b?vítés fennmaradó részét az üzemeltet? Rappold és Penz Kft. finanszírozta.
A felújításnak köszönhet?en az eddigi, kézi mozgatású zsilipek helyett most automatikus m?ködés? billen?táblákkal vezetik el az áradó Pinka felesleges vizét. A projekt keretében megépült egyebek között egy új trafóállomás, valamint hidraulikus m?ködtetés? árapasztó kapu, vízrávezet? csatorna, elektromos mozgatású elzárókapu és egy 46 lépcs?fokos hallépcs? is, amely biztosítja a halak számára a patak hosszirányban történ? átjárhatóságát – f?zte hozzá.
Az er?m? a kapacitásb?vítéssel 60-70 háztartás villamos energia szükségletét tudná kielégíteni – mondta el Szele Rita.
Szombathely, 2013. január 14., hétf? (MTI) – B?vítették a pornóapáti törpe vízer?m? kapacitását, mintegy 300 millió forintos beruházás keretében.
Az uniós és hazai pályázati forrásból az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás a térség árvízvédelmét is szolgálja. A Pinka patakon mintegy száz éve épült vízer?m?vet korszer?sítették, egyben kapacitását is növelték – tájékoztatta Szele Rita, a vízier?m?vet üzemeltet? gazdasági társaság munkatársa az MTI-t hétf?n.
A beruházás költségeinek 50 százalékát kitev? 147,8 millió forintos támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pályázati forrása biztosította, a b?vítés fennmaradó részét az üzemeltet? Rappold és Penz Kft. finanszírozta.
A felújításnak köszönhet?en az eddigi, kézi mozgatású zsilipek helyett most automatikus m?ködés? billen?táblákkal vezetik el az áradó Pinka felesleges vizét. A projekt keretében megépült egyebek között egy új trafóállomás, valamint hidraulikus m?ködtetés? árapasztó kapu, vízrávezet? csatorna, elektromos mozgatású elzárókapu és egy 46 lépcs?fokos hallépcs? is, amely biztosítja a halak számára a patak hosszirányban történ? átjárhatóságát – f?zte hozzá.
Az er?m? a kapacitásb?vítéssel 60-70 háztartás villamos energia szükségletét tudná kielégíteni – mondta el Szele Rita.
Szombathely, 2013. január 14., hétf? (MTI) – B?vítették a pornóapáti törpe vízer?m? kapacitását, mintegy 300 millió forintos beruházás keretében.
Az uniós és hazai pályázati forrásból az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult beruházás a térség árvízvédelmét is szolgálja. A Pinka patakon mintegy száz éve épült vízer?m?vet korszer?sítették, egyben kapacitását is növelték – tájékoztatta Szele Rita, a vízier?m?vet üzemeltet? gazdasági társaság munkatársa az MTI-t hétf?n.
A beruházás költségeinek 50 százalékát kitev? 147,8 millió forintos támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pályázati forrása biztosította, a b?vítés fennmaradó részét az üzemeltet? Rappold és Penz Kft. finanszírozta.
A felújításnak köszönhet?en az eddigi, kézi mozgatású zsilipek helyett most automatikus m?ködés? billen?táblákkal vezetik el az áradó Pinka felesleges vizét. A projekt keretében megépült egyebek között egy új trafóállomás, valamint hidraulikus m?ködtetés? árapasztó kapu, vízrávezet? csatorna, elektromos mozgatású elzárókapu és egy 46 lépcs?fokos hallépcs? is, amely biztosítja a halak számára a patak hosszirányban történ? átjárhatóságát – f?zte hozzá.
Az er?m? a kapacitásb?vítéssel 60-70 háztartás villamos energia szükségletét tudná kielégíteni – mondta el Szele Rita.
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. január 14., hétf? (MTI) – Moszkva és Kijev intenzív párbeszédet folytat az Ukrajnába, illetve az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállításokkal kapcsolatos változtatásokról – mondta hétf?n Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugat-ukrajnai Csernyivciben.
Az orosz diplomácia vezet?je ezt azzal indokolta, hogy szükséges olyan megoldást találniuk, amely mindkét fél számára el?nyös és hosszú távra képes a gázszállítások stabilitását biztosítani.
Lavrov részleteket nem árult el, hangsúlyozta viszont, hogy Moszkva kész er?síteni stratégiai partnerségét Kijevvel. „Oroszországnak és Ukrajnának nagyon hasonló feladatokat kell megoldania a szociális és gazdasági fejl?dés, a világgazdaságba való integráció, valamint saját állampolgárai jólétének javítása terén” – f?zte hozzá az ukrajnai látogatáson tartózkodó orosz külügyminiszter.
Ukrajna több mint két éve próbál változtatni az orosz gázszállításokra vonatkozó számára el?nytelennek ítélt hatályos gázmegállapodáson, ám Moszkva ez el?l mindeddig határozottan elzárkózott.
Mivel Ukrajna meglehet?sen magas, jelenleg ezer köbméterenként mintegy 430 dollárt fizet a Gazprom orosz állami vállalatnak a földgázért, igyekszik más forrásokból kielégíteni igényét. Tavaly megállapodott egyebek között a német RWE vállalattal arról, hogy körülbelül 5 milliárd köbméter földgázt vásárol t?le jóval kedvez?bb, 360 dolláros árért. Valójában Oroszországból származó gázt vesz Ukrajna a német cégt?l, csakhogy azért kapja olcsóbban, mert Moszkva Németországnak kedvezményes áron adja aföldgázt.
Az orosz-ukrán szerz?désben meghatározott évi minimum 32 milliárd köbméter helytett tavaly már csak 27 milliárd köbméter gázt vásárolt Ukrajna Oroszországtól. A Gazprom viszont emiatt szerz?désszegéssel vádolta meg Ukrajnát, és azzal fenyeget?zött, hogy peres úton szerez érvényt igazuknak.
Mindeközben Moszkva több ízben jelezte Ukrajnának, hogy lényegesen olcsóbban, ezer köbméterenként mindössze 160 dolláros áron is megkaphatja a jöv?ben az oroszföldgázt, ha hajlandó csatlakozni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. január 14., hétf? (MTI) – Moszkva és Kijev intenzív párbeszédet folytat az Ukrajnába, illetve az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállításokkal kapcsolatos változtatásokról – mondta hétf?n Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugat-ukrajnai Csernyivciben.
Az orosz diplomácia vezet?je ezt azzal indokolta, hogy szükséges olyan megoldást találniuk, amely mindkét fél számára el?nyös és hosszú távra képes a gázszállítások stabilitását biztosítani.
Lavrov részleteket nem árult el, hangsúlyozta viszont, hogy Moszkva kész er?síteni stratégiai partnerségét Kijevvel. „Oroszországnak és Ukrajnának nagyon hasonló feladatokat kell megoldania a szociális és gazdasági fejl?dés, a világgazdaságba való integráció, valamint saját állampolgárai jólétének javítása terén” – f?zte hozzá az ukrajnai látogatáson tartózkodó orosz külügyminiszter.
Ukrajna több mint két éve próbál változtatni az orosz gázszállításokra vonatkozó számára el?nytelennek ítélt hatályos gázmegállapodáson, ám Moszkva ez el?l mindeddig határozottan elzárkózott.
Mivel Ukrajna meglehet?sen magas, jelenleg ezer köbméterenként mintegy 430 dollárt fizet a Gazprom orosz állami vállalatnak a földgázért, igyekszik más forrásokból kielégíteni igényét. Tavaly megállapodott egyebek között a német RWE vállalattal arról, hogy körülbelül 5 milliárd köbméter földgázt vásárol t?le jóval kedvez?bb, 360 dolláros árért. Valójában Oroszországból származó gázt vesz Ukrajna a német cégt?l, csakhogy azért kapja olcsóbban, mert Moszkva Németországnak kedvezményes áron adja aföldgázt.
Az orosz-ukrán szerz?désben meghatározott évi minimum 32 milliárd köbméter helytett tavaly már csak 27 milliárd köbméter gázt vásárolt Ukrajna Oroszországtól. A Gazprom viszont emiatt szerz?désszegéssel vádolta meg Ukrajnát, és azzal fenyeget?zött, hogy peres úton szerez érvényt igazuknak.
Mindeközben Moszkva több ízben jelezte Ukrajnának, hogy lényegesen olcsóbban, ezer köbméterenként mindössze 160 dolláros áron is megkaphatja a jöv?ben az oroszföldgázt, ha hajlandó csatlakozni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. január 14., hétf? (MTI) – Moszkva és Kijev intenzív párbeszédet folytat az Ukrajnába, illetve az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállításokkal kapcsolatos változtatásokról – mondta hétf?n Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a nyugat-ukrajnai Csernyivciben.
Az orosz diplomácia vezet?je ezt azzal indokolta, hogy szükséges olyan megoldást találniuk, amely mindkét fél számára el?nyös és hosszú távra képes a gázszállítások stabilitását biztosítani.
Lavrov részleteket nem árult el, hangsúlyozta viszont, hogy Moszkva kész er?síteni stratégiai partnerségét Kijevvel. „Oroszországnak és Ukrajnának nagyon hasonló feladatokat kell megoldania a szociális és gazdasági fejl?dés, a világgazdaságba való integráció, valamint saját állampolgárai jólétének javítása terén” – f?zte hozzá az ukrajnai látogatáson tartózkodó orosz külügyminiszter.
Ukrajna több mint két éve próbál változtatni az orosz gázszállításokra vonatkozó számára el?nytelennek ítélt hatályos gázmegállapodáson, ám Moszkva ez el?l mindeddig határozottan elzárkózott.
Mivel Ukrajna meglehet?sen magas, jelenleg ezer köbméterenként mintegy 430 dollárt fizet a Gazprom orosz állami vállalatnak a földgázért, igyekszik más forrásokból kielégíteni igényét. Tavaly megállapodott egyebek között a német RWE vállalattal arról, hogy körülbelül 5 milliárd köbméter földgázt vásárol t?le jóval kedvez?bb, 360 dolláros árért. Valójában Oroszországból származó gázt vesz Ukrajna a német cégt?l, csakhogy azért kapja olcsóbban, mert Moszkva Németországnak kedvezményes áron adja aföldgázt.
Az orosz-ukrán szerz?désben meghatározott évi minimum 32 milliárd köbméter helytett tavaly már csak 27 milliárd köbméter gázt vásárolt Ukrajna Oroszországtól. A Gazprom viszont emiatt szerz?désszegéssel vádolta meg Ukrajnát, és azzal fenyeget?zött, hogy peres úton szerez érvényt igazuknak.
Mindeközben Moszkva több ízben jelezte Ukrajnának, hogy lényegesen olcsóbban, ezer köbméterenként mindössze 160 dolláros áron is megkaphatja a jöv?ben az oroszföldgázt, ha hajlandó csatlakozni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz.
013. 01. 14. – Varga Katalin Energiaklub
A 10%-os rezsicsökkentést részben úgy érték el, hogy az egyetemes szolgáltatói szektort felmentették a kötelez? átvételi díj (KÁT) alól. A kiesett bevételt a többi vev?vel,
tehát a vállalati szektorral fizettetik meg.
A lakossági fogyasztók (valamint a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételez? nem lakossági kisfogyasztók) eddig kilówattóránként mintegy 1,
7 forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. (Ez az átlagos lakossági fogyasztás, havi 120 kWh mellett tehát kb. 200 forint havonta.) Az ún. KÁT-díjelemet (korábban KÁP) a megújulók támogatásának szabályozásakor a 2001-es villamosenergia-törvény (VET) vezette be. 2003 óta tehát része a villanyszámlánknak – a fogyasztásarányos energiadíj és a fix rendszerhasználati díj mellett – egyéb díjelemként a megújulóenergia-termel?k részére a piacinál magasabb átvételi árat biztosító tétel. Ezt a számlánkon szolgáltatótól függ?en „továbbterhelt tétel” vagy pl. „pénzeszközök” néven láthattuk. A ködös elnevezéseknek köszönhet?en sokan nem is tudták, hogy ?k is részt vesznek így a megújulók ösztönzésében.
Valószín?leg ezért nem kavart túl nagy port az, hogy ez a tétel kikerült a lakossági (és egyéb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói) számlákból. Aki nem tudta, hogy eddig támogatta a megújulókat, annak ezután sem fog hiányozni. A jelenlegi megújulóenergia-termel?knek pedig csak az számít, hogy megkapják a kiemelt tarifát. Nekik végs? soron mindegy, hogy ezt a fogyasztók közül kik finanszírozzák. Nem mindegy ugyanakkor annak a körnek, akikre ezentúl egy nagyobb hányad jut az évente mintegy 40 Mrd forintot kitev? KÁT-támogatásból. A jogszabály-módosítás után a vállalati szegmensnek értékesít? szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesít? termel?kre, valamint a villamos energiát importálókra – és fogyasztóikra hárul ez az összeg.
Már sokszor elmondtuk, hogy a 10%-os rezsicsökkentést elhibázott lépésnek tartjuk. Nem ösztönöz energiatakarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelent?s áfabevétel-kiesést okoz az államnak. A különböz? díjelemek átcsoportosítása, növelése megemeli a vállalati szektor energiaköltségeit, és tovább rontja a versenyképességüket. Mindemellett a kormány felmenti a lakosságot a megújuló energiaforrások támogatása alól. Én személy szerint szívesen fizetném tovább a havi pár száz forintot erre a célra.
Zúgolódhatna persze a megújulóenergia-szakma! Ígérgetésekkel ellentétben még mindig nem lépett életbe a megújulók új támogatási rendszere, a METÁR. A lakosságot felmentették a KÁT-fizetés alól, a vállalati szektorra újabb 14 Mrd forint teher került. Ki fogja finanszírozni az új ösztönz?-rendszert? Amíg ez a kérdés nem tisztázódik, kérdéses marad az is, hogy hogyan fog növekedni a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés, és hogyan fogjuk elérni az EU-nak a Megújuló Energia Cselekvési Tervben tett vállalásokat.
A város déli határában, közvetlenül a transzformátor-állomás mellett megújuló energiát hasznosító napelemes kiser?m? épül fel hamarosan. Kistelek élenjár, hiszen az országban nincs igazán erre példa, és már többen is érdekl?dtek a rendszer iránt – emelte ki Nagy Sándor polgármester a beruházó cég tájékoztatóján.
A városvezet? irodájában fogadta portálunkat, ahol a SOLARGATE Energetikai Beruházó Kft. Képviseletében Gaál Tibor kifejtette: a cég egy közel 500 millió forintos beruházás keretében Kiste kíván rendszerbe állítani Kisteleken egy 499 kW beépített villamos teljesítmény? napelemes kiser?m?vet. Az er?m? közvetlenül a közcélú elektromos hálózatba csatlakozva képes elektromos áram betáplálására. A megtermelt áramot – mely közel 130-140 átlagos háztartást elektromos áram igényét fedezi – a Magyar Energia Hivatal 19 évig és 11 hónapig kötelez?en átveszi. A közüzemi hálózatba, a KÁT-rendszer kereteiben történik betáplált elektromos áram mennyiségének és értékének elszámolása.
Kiemelte: a rendszer el?nye, hogy a legnagyobb hozamot az év középs? id?szakában, különösen a nyári hónapokban tudja elérni. Ekkor a megnövekedett elektromos áram felhasználás, amely növekmény jelent?s része a klímaberendezések m?ködtetésével generálódik, többlet terhet jelentenek az elektromos áramot el?állító, hagyományos er?m?veknek. A megújuló er?forrásokból termelt elektromos áram ezen id?szakban történ? el?állítása ezt a többletterhet képes csökkenteni, ami a jelen projekt keretében megvalósuló fejlesztésre is fokozottan érvényes.
A fejlesztés keretében közel 11.000 m2 területen kerülnek telepítésre napelemek. A 2124 darab, egyenként 235W teljesítmény? napelem déli irányba fordítva, 32 fokban megdöntve lesz felszerelve. A napelemek által a napsugárzás segítségével el?állított egyenáramot 15 darab, egyenként 33.300 W váltóárami teljesítmény leadására képes inverter alakítja át váltóárammá. Az így megtermelt és el?állított közel 632 ezer kWh kisfeszültség? elektromos váltóáramot az ingatlan északi részében elhelyezked? betonházas transzformátor állomás alakítja át középfeszültségre, majd onnan továbbítják a szomszédságban lév? elosztó állomásra.
Érdekességként elmondta, hogy a rendszer által megtermelt áram mennyisége folyamatosan nyomon követhet? és bárki számára hozzáférhet? lesz az interneten keresztül.
Nagy Sándor polgármester hozzáf?zte: úgy t?nik, hogy egyre többen érdekl?dnek, akár családi házas méretekben is a napelemes rendszerek iránt, és f?leg amióta ez a projekt láthatáron van. Utalt rá, hogy az önkormányzat egy másik pályázatból építeni fog a Polgármesteri Hivatal egyik régi, lebontásra ítélt épülete helyén egy szolár energetikai bemutató épületet.
Sokan riogatnak a gyenge min?ség? olcsó napelemek veszélyeivel, ezért a beruházó cég a magas min?séget az alkalmazott technológia illetve a gyártók kiválasztásának terén is prioritásnak tartotta – vette vissza a szót Gaál Tibor. A rendszerben német gyártmányú napelemeket, invertereket, tartószerkezetet, és francia gyártmányú trafó állomást szándékoznak használni. A projekt 60%-os Európai Uniós támogatással valósul meg.
Molnár Attila/promenad.hu
013. 01. 14. – Varga Katalin Energiaklub
A 10%-os rezsicsökkentést részben úgy érték el, hogy az egyetemes szolgáltatói szektort felmentették a kötelez? átvételi díj (KÁT) alól. A kiesett bevételt a többi vev?vel, tehát a vállalati szektorral fizettetik meg.
A lakossági fogyasztók (valamint a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételez? nem lakossági kisfogyasztók) eddig kilówattóránként mintegy 1,
7 forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. (Ez az átlagos lakossági fogyasztás, havi 120 kWh mellett tehát kb. 200 forint havonta.) Az ún. KÁT-díjelemet (korábban KÁP) a megújulók támogatásának szabályozásakor a 2001-es villamosenergia-törvény (VET) vezette be. 2003 óta tehát része a villanyszámlánknak – a fogyasztásarányos energiadíj és a fix rendszerhasználati díj mellett – egyéb díjelemként a megújulóenergia-termel?k részére a piacinál magasabb átvételi árat biztosító tétel. Ezt a számlánkon szolgáltatótól függ?en „továbbterhelt tétel” vagy pl. „pénzeszközök” néven láthattuk. A ködös elnevezéseknek köszönhet?en sokan nem is tudták, hogy ?k is részt vesznek így a megújulók ösztönzésében.
Valószín?leg ezért nem kavart túl nagy port az, hogy ez a tétel kikerült a lakossági (és egyéb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói) számlákból. Aki nem tudta, hogy eddig támogatta a megújulókat, annak ezután sem fog hiányozni. A jelenlegi megújulóenergia-termel?knek pedig csak az számít, hogy megkapják a kiemelt tarifát. Nekik végs? soron mindegy, hogy ezt a fogyasztók közül kik finanszírozzák. Nem mindegy ugyanakkor annak a körnek, akikre ezentúl egy nagyobb hányad jut az évente mintegy 40 Mrd forintot kitev? KÁT-támogatásból. A jogszabály-módosítás után a vállalati szegmensnek értékesít? szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesít? termel?kre, valamint a villamos energiát importálókra – és fogyasztóikra hárul ez az összeg.
Már sokszor elmondtuk, hogy a 10%-os rezsicsökkentést elhibázott lépésnek tartjuk. Nem ösztönöz energiatakarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelent?s áfabevétel-kiesést okoz az államnak. A különböz? díjelemek átcsoportosítása, növelése megemeli a vállalati szektor energiaköltségeit, és tovább rontja a versenyképességüket. Mindemellett a kormány felmenti a lakosságot a megújuló energiaforrások támogatása alól. Én személy szerint szívesen fizetném tovább a havi pár száz forintot erre a célra.
Zúgolódhatna persze a megújulóenergia-szakma! Ígérgetésekkel ellentétben még mindig nem lépett életbe a megújulók új támogatási rendszere, a METÁR. A lakosságot felmentették a KÁT-fizetés alól, a vállalati szektorra újabb 14 Mrd forint teher került. Ki fogja finanszírozni az új ösztönz?-rendszert? Amíg ez a kérdés nem tisztázódik, kérdéses marad az is, hogy hogyan fog növekedni a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés, és hogyan fogjuk elérni az EU-nak a Megújuló Energia Cselekvési Tervben tett vállalásokat.
A város déli határában, közvetlenül a transzformátor-állomás mellett megújuló energiát hasznosító napelemes kiser?m? épül fel hamarosan. Kistelek élenjár,
hiszen az országban nincs igazán erre példa, és már többen is érdekl?dtek a rendszer iránt – emelte ki Nagy Sándor polgármester a beruházó cég tájékoztatóján.
A városvezet? irodájában fogadta portálunkat, ahol a SOLARGATE Energetikai Beruházó Kft. Képviseletében Gaál Tibor kifejtette: a cég egy közel 500 millió forintos beruházás keretében Kiste kíván rendszerbe állítani Kisteleken egy 499 kW beépített villamos teljesítmény? napelemes kiser?m?vet. Az er?m? közvetlenül a közcélú elektromos hálózatba csatlakozva képes elektromos áram betáplálására. A megtermelt áramot – mely közel 130-140 átlagos háztartást elektromos áram igényét fedezi – a Magyar Energia Hivatal 19 évig és 11 hónapig kötelez?en átveszi. A közüzemi hálózatba, a KÁT-rendszer kereteiben történik betáplált elektromos áram mennyiségének és értékének elszámolása.
Kiemelte: a rendszer el?nye, hogy a legnagyobb hozamot az év középs? id?szakában, különösen a nyári hónapokban tudja elérni. Ekkor a megnövekedett elektromos áram felhasználás, amely növekmény jelent?s része a klímaberendezések m?ködtetésével generálódik, többlet terhet jelentenek az elektromos áramot el?állító, hagyományos er?m?veknek. A megújuló er?forrásokból termelt elektromos áram ezen id?szakban történ? el?állítása ezt a többletterhet képes csökkenteni, ami a jelen projekt keretében megvalósuló fejlesztésre is fokozottan érvényes.
A fejlesztés keretében közel 11.000 m2 területen kerülnek telepítésre napelemek. A 2124 darab, egyenként 235W teljesítmény? napelem déli irányba fordítva, 32 fokban megdöntve lesz felszerelve. A napelemek által a napsugárzás segítségével el?állított egyenáramot 15 darab, egyenként 33.300 W váltóárami teljesítmény leadására képes inverter alakítja át váltóárammá. Az így megtermelt és el?állított közel 632 ezer kWh kisfeszültség? elektromos váltóáramot az ingatlan északi részében elhelyezked? betonházas transzformátor állomás alakítja át középfeszültségre, majd onnan továbbítják a szomszédságban lév? elosztó állomásra.
Érdekességként elmondta, hogy a rendszer által megtermelt áram mennyisége folyamatosan nyomon követhet? és bárki számára hozzáférhet? lesz az interneten keresztül.
Nagy Sándor polgármester hozzáf?zte: úgy t?nik, hogy egyre többen érdekl?dnek, akár családi házas méretekben is a napelemes rendszerek iránt, és f?leg amióta ez a projekt láthatáron van. Utalt rá, hogy az önkormányzat egy másik pályázatból építeni fog a Polgármesteri Hivatal egyik régi, lebontásra ítélt épülete helyén egy szolár energetikai bemutató épületet.
Sokan riogatnak a gyenge min?ség? olcsó napelemek veszélyeivel, ezért a beruházó cég a magas min?séget az alkalmazott technológia illetve a gyártók kiválasztásának terén is prioritásnak tartotta – vette vissza a szót Gaál Tibor. A rendszerben német gyártmányú napelemeket, invertereket, tartószerkezetet, és francia gyártmányú trafó állomást szándékoznak használni. A projekt 60%-os Európai Uniós támogatással valósul meg.
Molnár Attila/promenad.hu
013. 01. 14. – Varga Katalin Energiaklub
A 10%-os rezsicsökkentést részben úgy érték el, hogy az egyetemes szolgáltatói szektort felmentették a kötelez? átvételi díj (KÁT) alól. A kiesett bevételt a többi vev?vel, tehát a vállalati szektorral fizettetik meg.
A lakossági fogyasztók (valamint a szintén az egyetemes szolgáltatás keretében áramot vételez? nem lakossági kisfogyasztók) eddig kilówattóránként mintegy 1,7 forinttal járultak hozzá a megújuló energiaforrások támogatásához. (Ez az átlagos lakossági fogyasztás, havi 120 kWh mellett tehát kb. 200 forint havonta.) Az ún. KÁT-díjelemet (korábban KÁP) a megújulók támogatásának szabályozásakor a 2001-es villamosenergia-törvény (VET) vezette be. 2003 óta tehát része a villanyszámlánknak – a fogyasztásarányos energiadíj és a fix rendszerhasználati díj mellett – egyéb díjelemként a megújulóenergia-termel?k részére a piacinál magasabb átvételi árat biztosító tétel. Ezt a számlánkon szolgáltatótól függ?en „továbbterhelt tétel” vagy pl. „pénzeszközök” néven láthattuk. A ködös elnevezéseknek köszönhet?en sokan nem is tudták, hogy ?k is részt vesznek így a megújulók ösztönzésében.
Valószín?leg ezért nem kavart túl nagy port az, hogy ez a tétel kikerült a lakossági (és egyéb egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói) számlákból. Aki nem tudta, hogy eddig támogatta a megújulókat, annak ezután sem fog hiányozni. A jelenlegi megújulóenergia-termel?knek pedig csak az számít, hogy megkapják a kiemelt tarifát. Nekik végs? soron mindegy, hogy ezt a fogyasztók közül kik finanszírozzák. Nem mindegy ugyanakkor annak a körnek, akikre ezentúl egy nagyobb hányad jut az évente mintegy 40 Mrd forintot kitev? KÁT-támogatásból. A jogszabály-módosítás után a vállalati szegmensnek értékesít? szolgáltatókra, a saját felhasználóinak értékesít? termel?kre, valamint a villamos energiát importálókra – és fogyasztóikra hárul ez az összeg.
Már sokszor elmondtuk, hogy a 10%-os rezsicsökkentést elhibázott lépésnek tartjuk. Nem ösztönöz energiatakarékosságra, a jómódúak számláját nagy összeggel csökkenti, miközben az igazán rászorulók egy jó részét el sem éri, valamint jelent?s áfabevétel-kiesést okoz az államnak. A különböz? díjelemek átcsoportosítása, növelése megemeli a vállalati szektor energiaköltségeit, és tovább rontja a versenyképességüket. Mindemellett a kormány felmenti a lakosságot a megújuló energiaforrások támogatása alól. Én személy szerint szívesen fizetném tovább a havi pár száz forintot erre a célra.
Zúgolódhatna persze a megújulóenergia-szakma! Ígérgetésekkel ellentétben még mindig nem lépett életbe a megújulók új támogatási rendszere, a METÁR. A lakosságot felmentették a KÁT-fizetés alól, a vállalati szektorra újabb 14 Mrd forint teher került. Ki fogja finanszírozni az új ösztönz?-rendszert? Amíg ez a kérdés nem tisztázódik, kérdéses marad az is, hogy hogyan fog növekedni a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés, és hogyan fogjuk elérni az EU-nak a Megújuló Energia Cselekvési Tervben tett vállalásokat.
Mindenki halott már a h?szivattyúról, de kevesen tudják, hogyan is m?ködik ez a f?t?berendezés. Pedig már fejlesztésének kezdeténél is ott bábáskodott egy magyar szakember, és a hazai fejleszt?k azóta is a világ élvonalába tartoznak.
Mérséklet égövi országokban az energia jelent?s részét az id?járás viszontagságainak ellensúlyozására fordítják az ott él?k. Télen f?tünk, nyáron h?tünk. Emiatt igen jelent?s energiamegtakarítást lehet elérni hatékonyabb, kevesebb energiát felhasználó f?t?rendszerek segítségével. A jelenleg használatos f?t?eszközök közül talán az elektromos kályhák fogyasztanak a legtöbbet. Ezt ismerte föl a svájci parlament, amikor az atomenergia használatának 2034-re tervezett befejezéséhez elengedhetetlennek ítélte a hagyományos elektromos f?tés felszámolását. Az indítvány szerint 2025-ig mind a 250 ezer elektromos f?tés? svájci háztartásnak más f?tési módra kell áttérnie.
Talán nem véletlen, hogy az egyik legreményteljesebb f?tési módszer, a h?szivattyú h?skora is Svájchoz – és egy magyar mérnökhöz köt?dik. Heller László 1927-t?l a zürichi m?szaki f?iskolán tanult, majd ott is doktorált 1948-ban. Kint töltötte évei alatt magával ragadta a h?szivattyú sokoldalú alkalmazása, hiszen a zürichi városházát – úttör? módon – már a harmincas évek óta h?szivattyúval f?tik. Hazatérve magával hozta a h?szivattyú hírét, és ? maga is sokat dolgozott fejlesztésén. Már akkor nyilvánvaló volt számára, hogy ezek az eszközök fontos szerepet játszhatnak a jöv?ben, és javasolta, hogy állítsák át a Budapesti M?szaki Egyetem, illetve az Országház f?tését h?szivattyús rendszerre.
Csalódásra adhat okot, hogy dacára Heller László hatvan évvel ezel?tti fejlesztéseinek, meggy?z?désének, a h?szivattyú elterjedése csak néhány évvel ezel?tt kezd?dött hazánkban. Ma már szinte mindenki hallotta ezt a szót, de kevesen tudják, miféle eszközt takar a kifejezés. Hogy m?ködik hát a h?szivattyú?
–Sokan úgy gondolkoznak a köznapi értelemben vett hideg leveg?r?l, vízr?l, k?zetr?l, hogy az csak h?teni képes környezetét. Pedig a fagypont alatti közeg is tárol energiát, amelyet h?szivattyú segítségével ki lehet nyerni bel?le, és az elszállított h?t ehhez képest melegebb helyen lehet leadni – mondja Komlós Ferenc épület-gépészmérnök, a H?szivattyús rendszerek cím? könyv társszerz?je, miközben az egyik legújabb fejlesztés? h?szivattyúval felszerelt épület, az M0-s autóút és az M3-as autópálya csomópontjánál lév? Kia-autószalon felé tartunk. – A h?szivattyú fejl?déséhez küls? kényszerít? körülmények kellettek. El?ször a hetvenes évek olajválságai, majd a jelenkor energiaválsága ösztönözte a fejlesztést, amelyhez elengedhetetlen volt a legmodernebb mikroprocesszorok felhasználása is.
Legegyszer?bben megfordított h?t?gépként képzelhetjük el a h?szivattyút. A h?t?szekrénnyel ellentétben a h?szivattyú cs?rendszerében áramló, hol folyékony, hol gáz-halmazállapotú úgynevezett munkaközeg nem a hidegebb térb?l felvett energiát adja le a melegebb helyen, hanem pont fordítva. A legegyszer?bb h?szivattyú zárt
cs?rendszere négy szerkezeti egységb?l áll. Az elpárológtatónak nevezett részben a cs?ben áramló folyékony munkaközeg a nála melegebb környezet (ez lehet a föld mélye, de leveg? is) hatására elpárolog, tehát h?t vesz fel onnan. Minthogy a termodinamika második f?tétele szerint a h? energiabefektetés nélkül nem áramlik a melegebb hely felé, ezért ezen a ponton munkát kell végezni a munkaközegen. Ezt a cs?rendszer második egysége, a kompresszor végzi, ez fogyasztja a legtöbb energiát. Az össszes?rített gáz fölmelegszik, és átadja a h?t a f?t?testekben kering? víznek, amely eljut a f?teni szándékozott térbe, például a szoba falába. Ott átadja a h?t a hidegebb térnek, eközben pedig lecsapódik, újra folyékony lesz. Ez a folyadék áramlik vissza egy szelepen keresztül az elpárologtatóba, miközben csökken a nyomása. A h?t?gép elvével való rokonság sok h?szivattyú esetében a gyakorlatban is érezteti hatását, hiszen számos berendezés nemcsak a téli f?tésre, hanem a nyári légkondicionálásra is használható. Ilyenkor meg kell fordítani a m?ködését.
A munkaközeg gyakorlatilag megegyezik a h?t?kben használatos vegyületekkel. Korábban a h?szivattyúkban is freonokat használtak, de ezek gyártását a kilencvenes években betiltották, minthogy bebizonyosodott, hogy károsak a bolygót véd? ózonrétegre. Ett?l kezdve helyettesít? vegyületekkel kezdtek kísérletezni, ilyen a tetraflour-etán vagy a szén-dioxid.
Az autószalon emeletén, a vev?kt?l elzárt térben találjuk az idén Magyar Termék Nagydíjjal jutalmazott, hazai fejlesztés? hpszivattyút, a Geowatt Kft. termékét. E h?szivattyú legnagyobb el?nye Komlós Ferenc elmondása szerint az, hogy a már meglév? f?tési rendszerekhez, radiátorokhoz is csatlakoztatható. Maga a gép kinézetre egy nagyobb h?t?ládaként képzelhet? el, ebbe torkollanak az épület kertjében a földbe fúrt h?felvev? szondákból kiinduló csövek. A gép szinte teljesen önszabályozó módon m?ködik. A termosztát beállítástól függ?en érzékeli a küls? h?mérséklet, és egyúttal a munkaközeg h?mérsékletét is méri, így télen-nyáron optimális módon képes f?teni és h?teni.
– Magyarországon f?tési szempontból igen jó az úgynevezett geotermikus gradiens, ami azt jelenti, hogy ahogy haladunk lefelé a föld mélyére, gyorsan n? a h?mérséklet. Emiatt a földh?t hasznosító h?szivattyúk szondáit elegend? lefúrni százméteres mélységbe, ahol már tizenöt Celsius-fok körül van az átlagh?mérséklet – magyarázza Komlós Ferenc. – A h?szivattyúval történ? f?tés ezért, a berendezés kisebb energiafogyasztás révén, körülbelül feleannyiba kerül, mint a hagyományos f?tési rendszerek üzemeltetés. Az autószalonban m?köd? berendezés beruházási költsége 22 millió forint volt, ami hétmillió forinttal több, mint ha gázkazánt és h?t?gépet építettek volna be. Az üzemeltetési költség azonban négymillió forinttal kevesebb évente, így az árkülönbözet kevesebb mint két év alatt megtérül.
Forrás: ipariokologia.hu / Molnár Csaba
