A magyar kormány kiállását várják az EU karbonsemlegessége mellett

A GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország szerint a magyar kormány hivatalosan csatlakozzon azon tagállamok sorához^[1], amelyek kiállnak amellett, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé váljon a Párizsi Megállapodás szellemében. Ezt az elköteleződést mielőbb meg kell lépnie Magyarországnak, és ennek tükröződnie kell a magyar kormány 2030-ra vonatkozó középtávú és 2050-re vonatkozó hosszútávú éghajlat- és energiapolitikájában, a nemzeti vállalásokban, a tervekben és leginkább a konkrét intézkedésekben. A klímavédelemhez és a karbonsemlegességhez azonban a kormány nyilatkozataival ellentétben nincs szükség a Paks II. beruházásra sem.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács június 20-21-i ülésén vitatják meg az Európai Unió klímastratégiáját. Ezért a szervezetek közös nyílt levélben fordultak a magyar kormányfőhöz, hogy tegyen lépéseket az alábbiak szerint:

–       az Európai Tanács ülésén támogassa, hogy az EU 2050-ig váljon karbonsemlegessé;

–       a hazai közép- (2030) és hosszútávú (2050) éghajlat- és energiapolitikai tervek legyenek összhangban az EU 2050-ig vállalt karbonsemlegességével. Ez jelenjen meg a nemzeti kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinkben és intézkedéseinkben.

A kormány a napokban tett nyilatkozataiban kiállt^[2] amellett, hogy „Magyarország 2050-re azon államok közé tartozzon, amelyeknek lehetősége lesz az általuk felhasznált energia karbonsemleges előállítására”. Ezzel szemben a miniszterelnök június 17-i parlamenti nyilatkozata alapján Magyarország közös, egyelőre nem ismert tartalmú V4 álláspontot visz az Európai Tanács ülésére. Ez aggodalomra ad okot, tekintve, hogy a V4-es tagállamok egy része egyelőre inkább ellenzi az EU 2050-es karbonsemlegességét.

A szakmai szervezetek ezért egyértelmű és valódi elköteleződést várnak az EU és hazánk karbonsemlegessége mellett a magyar kormánytól.

Magyarországnak az Európai Bizottság javaslatai alapján is sokkal ambiciózusabban kell cselekednie az EU-s klímacélok teljesítése érdekében. Ez derül ki a Bizottság június 18-i értékeléséből, amelyben a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetét is véleményezte.^[3] A NEKT, amelyet a kormánynak ez év végéig kell véglegesítenie, 2030-ig határozza meg, hogy Magyarország milyen intézkedéseket tesz az éghajlat védelmében és az energiarendszere átalakítása terén. A Bizottság javaslatai egybecsengenek a szakmai szervezetek által 2019. március végén készített észrevételekkel^[4], amelyben a fosszilis energia támogatásának és a szén felhasználásának teljes kivezetését, az energiahatékonysági és a megújuló energia célszámok növelését, és az ezekkel kapcsolatos intézkedések erősítését sürgették.

 

Az éghajlatváltozás miatt már ma is minden évben 80 milliárd forint gazdasági kára van az országnak, amihez még hozzáadódnak a jelentős egészségügyi és környezeti károk is.^[5]Ezért a szervezetek a kormányfő egyértelmű elköteleződését várják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és annak mérséklésében. Ez Magyarország gazdaságának és a társadalmi jólétének érdeke.