Földgáz helyett jöjjön a földh?, a biomassza és a napenergia – ezt javasolja a döntéshozóknak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távh?szolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság az MTA honlapján csütörtökön megjelent cikk szerint.
A közös szakmai állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy a megújuló energiával történ? f?tés nemcsak a környezetet kíméli, hanem a gazdaságnak is jelent?s lökést ad. A javasolt program végrehajtása révén 150 ezer új munkahely létesülhet, a GDP fenntartható, 1,2-3 százalékos éves növekedése mellett – állítják a szervezetek. A cikkben kifejtik: Magyarország adottságai jók ahhoz, hogy helyi er?források felhasználásával csökkenteni lehessen a földgázfügg?séget, és épületek környezetbarátabb módon, s?t olcsóbban is f?thet?k lennének. A Nemzeti Energiastratégiához kapcsolódó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv szerint 2020-ra el kellene érni, hogy a bruttó végs? energiafogyasztásban 14,65 százalék legyen a megújuló energiaforrásból el?állított energia részaránya. A cél eléréséhez egyebek mellett az szükséges, hogy a települések h?ellátásában hosszú távú energiahordozó-váltási program menjen végbe, kormányzati ciklusokon átível? politikai és társadalmi összefogással, támogatással – szögezi le az állásfoglalás. Ennek els? lépése a helyben elérhet? energiaforrások hasznosításának b?vítése.
A megújuló energiaforrások csak úgy alkalmazhatók hatékonyan, ha jelent?sen javul az épületek energiahatékonysága, illetve a lakók jobban figyelnek az energiatakarékosságra – hívják fel a figyelmet. Magyarország csaknem 4 millió ingatlanának energetikai korszer?sítésével, vagyis az utólagos h?szigeteléssel, f?téskorszer?sítéssel minimum 30 százalékkal csökkenthet? az összes h?igény. A beruházás – átlagosan ingatlanonként 3 millió forint fajlagos értékkel számolva – 12 ezer milliárd forintba kerülne. Ez 40 éves program esetén 300 milliárd forint évente. A javaslat szerint a különféle uniós támogatási programok pénzeit minél nagyobb arányban kellene az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására fordítani. A javasolt program végrehajtása után a hazai h?ellátás energiaszerkezetében 18 százalékot foglalna el a geotermia a jelenlegi 1,2 százalékkal szemben, 4 százalékot a napenergia, 47 százalékot a biomassza a mostani 11 százalék, és 31 százalékot a földgáz a jelenlegi 87,8 százalék helyett.
A számítások szerint az országos energiahordozó-váltási program során a mérnöki tervezés, az épít?ipar, az épületgépészet, az eszközgyártás, a prim?r kertészet és a gyógyturizmus, valamint a regionális energiatermelés (biomassza) és -szolgáltatás terén mintegy 150 ezer új munkahely létesülhet, a GDP fenntartható, 1,2-3 százalékos mérték? éves növekedése mellett – derül ki a cikkb?l.
gká guz kpl
MTI 2015. november 12., csütörtök
