Napokon belül a világ szeme Londonra fordul. A XXX. nyári olimpiai játékoknak helyet adó város célja a rendezés során egy minden eddiginél fenntarthatóbb sportesemény megvalósítása volt. A szervez?k a valaha volt „legzöldebb” olimpiát ígérték, ahol csak lehet, energiát megtakarítva. De vajon mi valósult meg ebb?l?
A szervez?k a pályázás során több nemzetközi környezetvéd? szervezettel is együttm?ködtek, így a WWF és BioRegional is segédkezett a rendezés egyik vezérelvét képvisel? „One Planet Olympics” koncepció megalkotásában. A program keretein belül a fenntarthatósági szempontok minél szélesebb kör? érvényesítését fogalmazták meg célkit?zésként a szervez?k, így a zöld szemlélet egyaránt megvalósult az energia- és a vízhasználat, a szemétkezelése és hasznosítás, valamint a közlekedés terén is. Ezen felül különös figyelmet fordítottak az olimpiai helyszínek természetes él?környezetének meg?rzésére is.
Az energiaellátás terén London az elérhet? legmodernebb technológiákat alkalmazta, a decentralizált energiaellátás jegyében két új energiaközpont is épült, amelyek feladata, hogy helyben, a felhasználókhoz közel termeljék meg a szükséges energiát. A Londoni Olimpia hivatalos áramszolgáltatója, az EDF egyben vállalta azt is, hogy a rendezvény ideje alatt felhasznált villamos energiát CO2-mentesen biztosítja. A francia hátter? energiaszolgáltató az olimpia áramszükségletének négyötödét nukleáris alapú, míg a fennmaradó részt megújuló források alkalmazásával tervezi biztosítani. A szervez?k kezdeti célkit?zése szerint az olimpia teljes energiaszükségletének 20%-át biztosították volna megújuló alapon, azonban ezt a célkit?zést a szervez?knek részben technológiai, részben finanszírozási okokból nem sikerült teljesíteniük, így a várakozások szerint a gyakorlati érték megközelíti majd a 11%-ot.
A pekingi, 2008-as játékokon sikerült ugyan a 20%-os megújuló arányt elérni, azonban a környezetvéd? szervezetek által az eddigi legszennyezettebb olimpiának nevezett rendezvény helyszínein olyan megújuló energiaforrásokat használó technológiákat létesítettek, mint a nemzeti stadiont kivilágító 130 kilowattos napkollektor, és az olimpiai teniszközpont f?tését és légkondicionálását szolgáló geotermikus rendszer.
Az olimpia els? számú energetikai létesítménye, a patináns épületben helyet kapó Kings Yard Energy Centre. Az egység trigenerációs elven m?ködik, tehát villamos, h?- és h?tési energiát is el?állít. Emellett a tervez?k biomassza-kazánokat is elhelyeztek a központ területén, így engedve teret a megújuló energiaforrások szélesebb kör? alkalmazásának. Az energiacenterben így helyet kapott egy 3,1 MW-os Jenbacher gázmotor, két 20 MW-os kazán, három 3,5 MW-os biomasszakazán, két 7 MW-os elektromos és egy 4 MW-os abszorpciós h?t?berendezés is. Az egység 5 darab h?t?toronnyal is rendelkezik. A decentralizált, fogyasztáshoz közeli termelésnek köszönhet?en a szervez?k állításai szerint 30%-nyi villamos energiát takarítanak meg az országos hálózati ellátáshoz képest. Hosszútávon, az olimpiát követ?en az energiaközpont 10 ezer háztartás teljes energiaellátását biztosíthatja majd.
A széndioxid-kibocsátás terén a szervez?k vállalták, hogy az új épületek a jelenlegi átlagos értékékeknél 50%-kal kisebb környezetterheléssel bírnak majd. A karbonlábnyom egy el?remutató becslésként lett kiszámolva az olimpiai projekt hétéves id?tartamára, azaz a rendezés jogának 2005-ben való megnyerését?l a játékok végéig. Az utolsó adatközlés szerint a megfogalmazott bázisadatokhoz képest az újonnan felépített épületek környezetterhelése 58%-kal alacsonyabb, vagyis e tekintetben sikerült túlteljesíteni az el?zetesen megfogalmazott célkit?zést. A megtakarítás 29 százaléka a korábban már tárgyalt Kings Yard Energy Centre-nek, az Olimpiai Park Energia Központjának köszönhet?.
Nemcsak az energiával, hanem a vízellátással is igyekeztek tudatosan tervezni az esemény szervez?i. Ennek eredményeként a londoni helyszínek úgy lettek megtervezve, hogy azok 40 százalékkal, az atlétákat elszállásoló házak pedig 30 százalékkal kevesebb vizet használjanak az átlagosnál. Ez az új épületekben egy kett?s, az újrahasznosított és az ivóvizet különválasztó rendszerrel valósult meg, így biztosítva az értékes vízzel történ? felel?s gazdálkodást.
A 2005-ben indult olimpia projekt során a szervez?k célkit?zésként fogalmazták meg azt is, hogy az építési munkálatok során keletkez? hulladékok 90%-át újrahasznosítsák. Ez esetben is sikerült a felülteljesítés, 2011 végére a keletkez? hulladékok 99%-át hasznosították. Az újonnan felhúzott épületek szinte kivétel nélkül megfelelnek a BREEAM min?sítésnek.
Ezen felül a szervez?k ígéretet tettek arra is, hogy a rendezvény ideje alatt semennyi hulladékot sem szállítanak majd szemétlerakó-helyekre. Ennek megvalósítása érdekében például azon élelmiszercsomagolások, amelyeket nem lehet újrafelhasználni vagy újrahasznosítani, komposztálható anyagokból fogják elkészíteni. A keményít? vagy cellulóz-alapú biom?anyagokból készül? csomagolások nagy része használat után alkalmas lesz anaerob lebontásra, lehet?séget biztosítva ezzel a megújuló energiaforrássá való alakításukra.
Összességében a londoni célkit?zések teljesülni látszanak, és valószín?leg sikerül a kormány által kit?zött 9.3 milliárd fontos (14.4 milliárd dolláros) költségvetésen belül maradni. Ez az összeg kevesebb a pekingi játékok költségénél, mely az ott megfogalmazott keretet túllépve 18.3 milliárd dollár volt. A „One Planet Olympics” stratégia legtöbb pontjában meghatározott célszámokat teljesítették vagy túlszárnyalták a szervez?k. Ennek fényében igen valószín?, hogy a szervez?i célkit?zéseknek megfelel?en a soron következ? londoni sportesemény lesz minden id?k legzöldebb olimpiája.
Forrás: Portfolio.hu
Napokon belül a világ szeme Londonra fordul. A XXX. nyári olimpiai játékoknak helyet adó város célja a rendezés során egy minden eddiginél fenntarthatóbb sportesemény megvalósítása volt. A szervez?k a valaha volt „legzöldebb” olimpiát ígérték,
ahol csak lehet, energiát megtakarítva. De vajon mi valósult meg ebb?l?
A szervez?k a pályázás során több nemzetközi környezetvéd? szervezettel is együttm?ködtek, így a WWF és BioRegional is segédkezett a rendezés egyik vezérelvét képvisel? „One Planet Olympics” koncepció megalkotásában. A program keretein belül a fenntarthatósági szempontok minél szélesebb kör? érvényesítését fogalmazták meg célkit?zésként a szervez?k, így a zöld szemlélet egyaránt megvalósult az energia- és a vízhasználat, a szemétkezelése és hasznosítás, valamint a közlekedés terén is. Ezen felül különös figyelmet fordítottak az olimpiai helyszínek természetes él?környezetének meg?rzésére is.
Az energiaellátás terén London az elérhet? legmodernebb technológiákat alkalmazta, a decentralizált energiaellátás jegyében két új energiaközpont is épült, amelyek feladata, hogy helyben, a felhasználókhoz közel termeljék meg a szükséges energiát. A Londoni Olimpia hivatalos áramszolgáltatója, az EDF egyben vállalta azt is, hogy a rendezvény ideje alatt felhasznált villamos energiát CO2-mentesen biztosítja. A francia hátter? energiaszolgáltató az olimpia áramszükségletének négyötödét nukleáris alapú, míg a fennmaradó részt megújuló források alkalmazásával tervezi biztosítani. A szervez?k kezdeti célkit?zése szerint az olimpia teljes energiaszükségletének 20%-át biztosították volna megújuló alapon, azonban ezt a célkit?zést a szervez?knek részben technológiai, részben finanszírozási okokból nem sikerült teljesíteniük, így a várakozások szerint a gyakorlati érték megközelíti majd a 11%-ot.
A pekingi, 2008-as játékokon sikerült ugyan a 20%-os megújuló arányt elérni, azonban a környezetvéd? szervezetek által az eddigi legszennyezettebb olimpiának nevezett rendezvény helyszínein olyan megújuló energiaforrásokat használó technológiákat létesítettek, mint a nemzeti stadiont kivilágító 130 kilowattos napkollektor, és az olimpiai teniszközpont f?tését és légkondicionálását szolgáló geotermikus rendszer.
Az olimpia els? számú energetikai létesítménye, a patináns épületben helyet kapó Kings Yard Energy Centre. Az egység trigenerációs elven m?ködik, tehát villamos, h?- és h?tési energiát is el?állít. Emellett a tervez?k biomassza-kazánokat is elhelyeztek a központ területén, így engedve teret a megújuló energiaforrások szélesebb kör? alkalmazásának. Az energiacenterben így helyet kapott egy 3,1 MW-os Jenbacher gázmotor, két 20 MW-os kazán, három 3,5 MW-os biomasszakazán, két 7 MW-os elektromos és egy 4 MW-os abszorpciós h?t?berendezés is. Az egység 5 darab h?t?toronnyal is rendelkezik. A decentralizált, fogyasztáshoz közeli termelésnek köszönhet?en a szervez?k állításai szerint 30%-nyi villamos energiát takarítanak meg az országos hálózati ellátáshoz képest. Hosszútávon, az olimpiát követ?en az energiaközpont 10 ezer háztartás teljes energiaellátását biztosíthatja majd.
A széndioxid-kibocsátás terén a szervez?k vállalták, hogy az új épületek a jelenlegi átlagos értékékeknél 50%-kal kisebb környezetterheléssel bírnak majd. A karbonlábnyom egy el?remutató becslésként lett kiszámolva az olimpiai projekt hétéves id?tartamára, azaz a rendezés jogának 2005-ben való megnyerését?l a játékok végéig. Az utolsó adatközlés szerint a megfogalmazott bázisadatokhoz képest az újonnan felépített épületek környezetterhelése 58%-kal alacsonyabb, vagyis e tekintetben sikerült túlteljesíteni az el?zetesen megfogalmazott célkit?zést. A megtakarítás 29 százaléka a korábban már tárgyalt Kings Yard Energy Centre-nek, az Olimpiai Park Energia Központjának köszönhet?.
Nemcsak az energiával, hanem a vízellátással is igyekeztek tudatosan tervezni az esemény szervez?i. Ennek eredményeként a londoni helyszínek úgy lettek megtervezve, hogy azok 40 százalékkal, az atlétákat elszállásoló házak pedig 30 százalékkal kevesebb vizet használjanak az átlagosnál. Ez az új épületekben egy kett?s, az újrahasznosított és az ivóvizet különválasztó rendszerrel valósult meg, így biztosítva az értékes vízzel történ? felel?s gazdálkodást.
A 2005-ben indult olimpia projekt során a szervez?k célkit?zésként fogalmazták meg azt is, hogy az építési munkálatok során keletkez? hulladékok 90%-át újrahasznosítsák. Ez esetben is sikerült a felülteljesítés, 2011 végére a keletkez? hulladékok 99%-át hasznosították. Az újonnan felhúzott épületek szinte kivétel nélkül megfelelnek a BREEAM min?sítésnek.
Ezen felül a szervez?k ígéretet tettek arra is, hogy a rendezvény ideje alatt semennyi hulladékot sem szállítanak majd szemétlerakó-helyekre. Ennek megvalósítása érdekében például azon élelmiszercsomagolások, amelyeket nem lehet újrafelhasználni vagy újrahasznosítani, komposztálható anyagokból fogják elkészíteni. A keményít? vagy cellulóz-alapú biom?anyagokból készül? csomagolások nagy része használat után alkalmas lesz anaerob lebontásra, lehet?séget biztosítva ezzel a megújuló energiaforrássá való alakításukra.
Összességében a londoni célkit?zések teljesülni látszanak, és valószín?leg sikerül a kormány által kit?zött 9.3 milliárd fontos (14.4 milliárd dolláros) költségvetésen belül maradni. Ez az összeg kevesebb a pekingi játékok költségénél, mely az ott megfogalmazott keretet túllépve 18.3 milliárd dollár volt. A „One Planet Olympics” stratégia legtöbb pontjában meghatározott célszámokat teljesítették vagy túlszárnyalták a szervez?k. Ennek fényében igen valószín?, hogy a szervez?i célkit?zéseknek megfelel?en a soron következ? londoni sportesemény lesz minden id?k legzöldebb olimpiája.
Forrás: Portfolio.hu
Napokon belül a világ szeme Londonra fordul. A XXX. nyári olimpiai játékoknak helyet adó város célja a rendezés során egy minden eddiginél fenntarthatóbb sportesemény megvalósítása volt. A szervez?k a valaha volt „legzöldebb” olimpiát ígérték, ahol csak lehet, energiát megtakarítva. De vajon mi valósult meg ebb?l?
A szervez?k a pályázás során több nemzetközi környezetvéd? szervezettel is együttm?ködtek, így a WWF és BioRegional is segédkezett a rendezés egyik vezérelvét képvisel? „One Planet Olympics” koncepció megalkotásában. A program keretein belül a fenntarthatósági szempontok minél szélesebb kör? érvényesítését fogalmazták meg célkit?zésként a szervez?k, így a zöld szemlélet egyaránt megvalósult az energia- és a vízhasználat, a szemétkezelése és hasznosítás, valamint a közlekedés terén is. Ezen felül különös figyelmet fordítottak az olimpiai helyszínek természetes él?környezetének meg?rzésére is.
Az energiaellátás terén London az elérhet? legmodernebb technológiákat alkalmazta, a decentralizált energiaellátás jegyében két új energiaközpont is épült, amelyek feladata, hogy helyben, a felhasználókhoz közel termeljék meg a szükséges energiát. A Londoni Olimpia hivatalos áramszolgáltatója, az EDF egyben vállalta azt is, hogy a rendezvény ideje alatt felhasznált villamos energiát CO2-mentesen biztosítja. A francia hátter? energiaszolgáltató az olimpia áramszükségletének négyötödét nukleáris alapú, míg a fennmaradó részt megújuló források alkalmazásával tervezi biztosítani. A szervez?k kezdeti célkit?zése szerint az olimpia teljes energiaszükségletének 20%-át biztosították volna megújuló alapon, azonban ezt a célkit?zést a szervez?knek részben technológiai, részben finanszírozási okokból nem sikerült teljesíteniük, így a várakozások szerint a gyakorlati érték megközelíti majd a 11%-ot.
A pekingi, 2008-as játékokon sikerült ugyan a 20%-os megújuló arányt elérni, azonban a környezetvéd? szervezetek által az eddigi legszennyezettebb olimpiának nevezett rendezvény helyszínein olyan megújuló energiaforrásokat használó technológiákat létesítettek, mint a nemzeti stadiont kivilágító 130 kilowattos napkollektor, és az olimpiai teniszközpont f?tését és légkondicionálását szolgáló geotermikus rendszer.
Az olimpia els? számú energetikai létesítménye, a patináns épületben helyet kapó Kings Yard Energy Centre. Az egység trigenerációs elven m?ködik, tehát villamos, h?- és h?tési energiát is el?állít. Emellett a tervez?k biomassza-kazánokat is elhelyeztek a központ területén, így engedve teret a megújuló energiaforrások szélesebb kör? alkalmazásának. Az energiacenterben így helyet kapott egy 3,1 MW-os Jenbacher gázmotor, két 20 MW-os kazán, három 3,5 MW-os biomasszakazán, két 7 MW-os elektromos és egy 4 MW-os abszorpciós h?t?berendezés is. Az egység 5 darab h?t?toronnyal is rendelkezik. A decentralizált, fogyasztáshoz közeli termelésnek köszönhet?en a szervez?k állításai szerint 30%-nyi villamos energiát takarítanak meg az országos hálózati ellátáshoz képest. Hosszútávon, az olimpiát követ?en az energiaközpont 10 ezer háztartás teljes energiaellátását biztosíthatja majd.
A széndioxid-kibocsátás terén a szervez?k vállalták, hogy az új épületek a jelenlegi átlagos értékékeknél 50%-kal kisebb környezetterheléssel bírnak majd. A karbonlábnyom egy el?remutató becslésként lett kiszámolva az olimpiai projekt hétéves id?tartamára, azaz a rendezés jogának 2005-ben való megnyerését?l a játékok végéig. Az utolsó adatközlés szerint a megfogalmazott bázisadatokhoz képest az újonnan felépített épületek környezetterhelése 58%-kal alacsonyabb, vagyis e tekintetben sikerült túlteljesíteni az el?zetesen megfogalmazott célkit?zést. A megtakarítás 29 százaléka a korábban már tárgyalt Kings Yard Energy Centre-nek, az Olimpiai Park Energia Központjának köszönhet?.
Nemcsak az energiával, hanem a vízellátással is igyekeztek tudatosan tervezni az esemény szervez?i. Ennek eredményeként a londoni helyszínek úgy lettek megtervezve, hogy azok 40 százalékkal, az atlétákat elszállásoló házak pedig 30 százalékkal kevesebb vizet használjanak az átlagosnál. Ez az új épületekben egy kett?s, az újrahasznosított és az ivóvizet különválasztó rendszerrel valósult meg, így biztosítva az értékes vízzel történ? felel?s gazdálkodást.
A 2005-ben indult olimpia projekt során a szervez?k célkit?zésként fogalmazták meg azt is, hogy az építési munkálatok során keletkez? hulladékok 90%-át újrahasznosítsák. Ez esetben is sikerült a felülteljesítés, 2011 végére a keletkez? hulladékok 99%-át hasznosították. Az újonnan felhúzott épületek szinte kivétel nélkül megfelelnek a BREEAM min?sítésnek.
Ezen felül a szervez?k ígéretet tettek arra is, hogy a rendezvény ideje alatt semennyi hulladékot sem szállítanak majd szemétlerakó-helyekre. Ennek megvalósítása érdekében például azon élelmiszercsomagolások, amelyeket nem lehet újrafelhasználni vagy újrahasznosítani, komposztálható anyagokból fogják elkészíteni. A keményít? vagy cellulóz-alapú biom?anyagokból készül? csomagolások nagy része használat után alkalmas lesz anaerob lebontásra, lehet?séget biztosítva ezzel a megújuló energiaforrássá való alakításukra.
Összességében a londoni célkit?zések teljesülni látszanak, és valószín?leg sikerül a kormány által kit?zött 9.3 milliárd fontos (14.4 milliárd dolláros) költségvetésen belül maradni. Ez az összeg kevesebb a pekingi játékok költségénél, mely az ott megfogalmazott keretet túllépve 18.3 milliárd dollár volt. A „One Planet Olympics” stratégia legtöbb pontjában meghatározott célszámokat teljesítették vagy túlszárnyalták a szervez?k. Ennek fényében igen valószín?, hogy a szervez?i célkit?zéseknek megfelel?en a soron következ? londoni sportesemény lesz minden id?k legzöldebb olimpiája.
Forrás: Portfolio.hu
Kiss Tibor
Az emberek kényelmét szolgálja az olcsó energia felhasználás lehet?sége. Több változat is választható – azonban van egy terület amit nem lehet megkerülni – ez a h?tés technika. Bizonyos területeken pld. élelmiszer feldolgozás – tárolás – szükséges az alacsony környezeti h?mérséklet biztosítása. Az általános felmelegedés hatása viszont az emberi tartózkodásra szánt helyeken is szükségessé teszi a gépi h?tést – ez a légkondícionálás. A technika mai állása alapján viszont ez csak az elektromos energia felhasználásával valósítható meg. Ma már Magyarországon az elektromos energia felhasználási csúcsa id?szaka nem télen, – hanem nyáron van – a klíma berendezések m?ködése miatt.
Tehát alapvet? kérdés az elektromos energia el?állításának ára. Az Európai Unió bölcs el?relátásának köszönhet?en erre komoly EU-s támogatási programokat indítottak korábban például az „Intelligens Energia Európa” program keretében 2003-tól. A három f? terület közül – amely a közlekedés – az épületek energia felhasználásának csökkentése mellet a megújuló energia termelés bevezetése volt a f?bb célpont – ez utóbbi hazánkban is elindult. A mostani Kormányzat partner is volt a brüsszeli programokra – így készült el az u.n „Cselekvési Terv” amely évekre el?re meghatározta a tevékenységek irányát. A Kormány 2010-es jóváhagyása után az EU is jóváhagyta a f?bb számokat ezen a területen. Jelen sorok írója aktívan részt vett 2010-ben az el?készít? munkákban mint a H?t? és Klimatechnilai Válalkozások Szövetségének akkori F?titkára. Az EU tagállamaiban eltér? lehet?ségek és megoldások vannak jelenleg. Dánia pld. már 70% fölött teljesíti az elektromos áram termelését megújuló energiaforrások által – f?leg az alacsony tenger mélységi területeken telepített szél er?m?vekkel. De Ausztria is kit?n? eredményeket ért el – szintén a szél er?m?vekkel – és a vízi er?m?vekkel. Talán hazánkban is érdemes lenne megkérdezni azokat – akik korábban olyan nagy szakértelemmel ellenezték a Nagymaros -i vízi er?m? megvalósítását.
Április 16-án meghívás alapján részt vehettem Brüsszelben a „Sustainable Energy for All Summit..” cím? konferencián – ahol a az EU és a fejl?d? országok jövend? energia termelési együttm?ködése volt a téma. Az energia – f?ként elektromos energia – igény a fejl?d? országokban is folyamatosan emelkedik. Ennek el?állítására viszont nem a központi nagy er?m?veket kívánják alkalmazni hanem az újabb fejl?dés eredményeit kihasználva a megújulónak nevezett energia forrásokat. Tehát kihagynak egy lépcs?fokot.
Hazánkban nagy lehet?ség a híres mez?gazdaság. Els? sorban ebbe az irányban kellene a fejlesztéseket koncentrálni a megnyílt brüsszeli forrásokat. Minden körülmények között csökkenteni kell a külföldi energia import függ?ségét – amelynek politikai története is van. A hajdani Szovjetúnió úgy kívánta stabilizálni az általa megszállt Kelet és Közép Európa -i helyzetét – hogy energia távvezetékeket épített ki – els? sorban a Vörös Hadsereg utánpótlása céljából. Amióta ezt már tapasztaltuk- elég egy helyzet – 2009 – és a csapot el lehet zárni – még januárban is. Tehát minden olyan intézkedés amely ezt az energia függ?séget csökkenti – hazánk függetlenségét javítja. Ezt végre a politikusoknak is ki kellene jelenteniük jelentenie nyilvánosan. Hazánkban jelenleg a földgáz ára a meghatározó a legtöbb energia felhasználó területén. Viszont ez nagyfokú függ?séget jelent az er?sen meghatározó import miatt. Ráadásul az ár bármikor változhat.
Az atomenergia felhasználása is fokozott meggondolást igényel. Jelenleg a világon még nincs olyan technológia – amely árban fel tudná ezt váltani. Szerintem a németek nagy hibát vétettek – amikor a m?köd? összes atomer?m? bezárásáról döntöttek. Nem véletlen, – hogy a sokat szenvedett japánok is visszakoztak a közel múltban. A megújuló energiák alkalmazása jelenleg még jóval több befektetést igényel – mint az atomer?m?vek. Nem beszélve arról,- hogy a biztonsági kérdések tárgyalása is er?sen kérdéses. Nem messze a német-francia határtól – francia területen most is épülnek új atomer?m?vek. Franciaország most is áram export?r. De hazánkat megvizsgálva is hasonló a helyzet – Szlovákiában a Muhi – atomer?m? pld. Budapesthez közelebb van mint Paks – ráadásul az uralkodó szélirányban.
Véleményem szerint Csak egy átfogó – mindenre kiterjed? energia politika lehet a megfelel? a jöv?ben. Az energiatermelés különféle módozatainak helyet kell biztosítani Magyarországon.
Nemcsak elvi állásfoglalások kellenek,- hanem konkrét kormányzati intézkedések gyors meghozatala szükségesek:
- A lakóépületek építési engedélyezési eljárása során ki kell kötni,- hogy szükséges az épületekre felszerelni meleg víz termel? napkollektorokat a lakók száma alapján legalább1 nm/f? alapján. Mindenki számára belátható,- hogy er?s napsütés idején egyértelm? pazarlás földgázzal termelni a HMV-t;
- Az id?közben megjelent és EU harmonizációs rendeletek alapján minden épületet energia min?sítéssel kell ellátni;
- Az épít? iparban érdekelt finanszírozó bankokkal meg kell egyezni,- hogy a hitelezési feltételek közé vegyék be a fenti szempontokat;
- Az elektromos energiaszolgáltató cégekkel meg kell egyezni,- hogy a napelemekkel termelt áramot a lakosság részér?l korlátlanul és kötelez?en vegyék át legalább az általuk eladott elektromos energia áráért ( jelenleg ez 80 %) ( Németországban fordított árarány érvényes);
- A termál víz energetikai célú felhasználásánál el kell törölni a víz kötelez? visszasajtolását a talajba. Ennek magyarázatát eddig semmilyen tudományos munka nem bizonyította be. Pld. Franciaországban kötelez? – Kínában nem. A Magyarországon évtizedek óta m?köd? termálvizes kutaknál semmilyen alsó rétegnyomás csökkenést nem tapasztaltak pld. Gyula 1956 óta – a kút mélysége1.870 m;
- A biomassza felhasználását pályázatokkal kell támogatni. Egyebekben úgyis meg kellene ezeket semmisíteni – tehát energetikai célú felhasználásuk beleillik a környezet védelembe. A Kormány ez irányú tevékenységét támogatni kell;
- A biomassza energetikai célú felhasználásában – a magyar állapotokhoz hasonlóan – a legtöbbet Csehországtól lehet tanulni – ahol a mez?gazdasági gépipar az egyik húzó ágazat. Vissza kell állítani a magyar mez?gazdasági gépgyártást. A másik nagy példa: Brazília. Csupán az éghajlati viszonyoknak legjobban megfelel? cukornád tömeges gyártásával az országot „gazdasági csodaként” szemlélhetjük. Jelen cikk írójának volt alkalma a korábban említett április 16-i brüsszeli tanácskozáson személyesen beszélgetni a korábbi brazil elnök asszonnyal – aki hazánkat jól ismeri és fejl?dését folyamatosan követi;
- A rendelkezésünkre álló vízforrásokat minden körülmények között biztosítani kell a jöv?ben is – a szolgáltatók stratégiai célú min?sítésével is;
Közben azért oda kellene figyelni a valódi helyzetet bemutató statisztikákra is.
Különösen elgondolkoztató,- hogy a legutóbbi brüsszeli kimutatások szerint hazánk lemaradóban van a korábban említett „Cselekvési Terv”-ben vállaltakkal szemben.
A megújuló energiák alkalmazásában vállaltak százalékos arányaiban mindenképpen teljesíteni kell a vállaltakat – mert ellenkez? esetben ismételten számolni kell a brüsszeli reakciókkal is.
A nemrég lezárult ZBR napkollektor lakossági pályázat körüli bonyodalmak is azt bizonyítják,- hogy sürg?s intézkedésekre van szükség a napi munkák folyamatosságának biztosítási érdekében. A túlságosan megbonyolított pályázati ügyintézés oda vezetett,- hogy a rendelkezésre álló keret töredékét tudták csak elkölteni. Hiába van tehát elvi állásfoglalás – alapvetés – ha a valóság más eredményt produkál. Magyarországnak – és egyben Európának – Ázsiával kell felvennie a versenyt – ott pedig csak az eredmény számít.
Hazánkban jelenleg nincs egyetlen olyan energiatakarékosságra,- olcsó energia termelésre ösztönz? pályázat – amely ebbe az irányba ösztönözne. A KEOP program kiírása hónapok óta késik.
Nem véletlen,- hogy a korábban elképzelhetetlen módon – ma a hazánkban eladott split (osztott) rendszer? lakás légkondícionáló berendezések 95%-ban kínai gyártmányok.
Kiss Tibor
EUR ING;
- Megújuló energia hasznosítási és h?tés technikai szakért?;
- HKVSZ ( H?t? és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége) F?titkára
2010 április -2011 október vége között;
- Jelenleg a MENTE Alelnöke ( Magyar Energetikai Tanúsítók Egyesülete www.menteweb.hu)
tel: 06-(30)-251.8455
