Szélesebb réteget céloz meg, és szélesebb körű felújítást is támogat a legújabb lakossági megújulóenergia-pályázat, azonban az energiahatékonyságot nem feltétlenül növeli. Vannak még tisztázatlan részletek, és jó pár buktatóba is belefutottunk. Szakértők segítségével adunk tanácsot azoknak, akik gondolkodnak azon, hogy pályáznának az ingyenpénzre.
Hétfőn jelent meg, hogy december 6-ától ismét indul egy 200 milliárd forintos lakossági megújulóenergia-pályázat. 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak azok:
- akik lakossági napelemes rendszerek támogatására,
- napelemes rendszerekkel kombinált fűtési rendszerek elektrifikálására hőszivattyúval,
- villamosenergia tároló beépítésére,
- és nyílászáró cseréjére pályáznak,
- a lakásba „állandó lakcímmel” bejelentett személyek egy főre jutó jövedelme pedig nem haladja meg az évi bruttó 4,85 millió forintot
„Korábban a lakosság számára kamatmentes kölcsön, ún. MFB- hitel volt elérhető energiahatékonysági, illetve megújuló energiás beruházásokra. Ezek zöme napelemes rendszer telepítése volt, mert az alacsony rezsiárak és az ún. éves szaldó elszámolás mellett ez a könnyen elérhető, megtérülő beruházás” – mondja Kovács Bence, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) energiaprogram munkatársa, hozzátéve, hogy a támogatás forrása az Európai Unió által még nem elfogadott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE), amely a magyar állam által kiegészített áfával kb. 200 milliárd forintos keretet jelent. „Ennek fele kerül most kiírásra, megyénkénti bontásban 4 szakaszban, ezt követően évente a keret további 20–20, majd 10 százalékát írják ki egészen 2024-ig” – mondja a szakértő.
Az MTVSZ energiaprogram munkatársa szerint egyértelmű, mi jelent előnyt ennél a pályázatnál:
a sok gyerek és a hátrányos helyzetű kistérségi lakóhely.
A napenergia-berendezéseket forgalmazó, 2002 óta működő családi vállalkozás, a Wagner Solar Hungária Kft. szerint a mostani pályázat annyiban más, mint a korábbiak, hogy lényegesen szélesebb réteg számára teszi lehetővé a korszerű energetikailag hatékony otthonok megvalósítását. „Abban különbözik viszont a korábbi, 50 százalékos támogatástól, hogy itt a gyermek nélküli családok is pályázhatnak, csak a felállított pontrendszer alapján kevesebb pontszámmal fognak indulni” – magyarázza Beleznai Csanád, a cég ügyvezetője. Annyiban is több, mint a korábbi pályázat, hogy hibrid napelemes rendszerre, akkumulátoros kiegészítéssel is lehet pályázni. „Az elmúlt 20 évben sok pályázatot láttunk már, de lakossági szektorban még ilyet nem tapasztaltunk, hogy 100 százalékos intenzitású legyen egy pályázat. Ez nagyon felbolygatja a piacot, jelenleg mindenki mindent akar, most vagy inkább azonnal” – hangsúlyozza.
apelem telepítése egy Duna menti háztetőn
© Juhász István András
Hogyan tudunk pályázni?
Kovács Bence szerint a legelső lépés, hogy meg kell néznünk, jogosultak vagyunk-e egyáltalán arra, hogy pályázzunk: kitétel, hogy saját tulajdonú legyen a lakás, vagy ház, vagy van-e használatba vételi engedélyünk, illetve állandó lakcímmel vagyunk-e bejelentve oda, ahova szeretnénk pályázni. Magunktól – szerinte – ennek nem tudunk nekifogni: „A pályázathoz mindenképp szükség van kivitelezők bevonására, enélkül be sem adható a pályázat. A pályázat kitöltő felületéhez való hozzáférés előfeltétele a regisztrált kivitelezővel történő szerződéskötés, továbbá, hogy az érintett kivitelező a kapcsolódó funkció segítségével a napelem.palyazat.gov.hu oldalon rögzítse a pályázatot benyújtani szándékozó, megrendelő – adóazonosító jelét” – magyarázza a szakértő.
A Wagner Solar első lépésként azt tanácsolja, hogy gondoljuk át, milyen beruházást szeretnénk: csak napelemet, vagy nyílászárócserét és fűtéskorszerűsítést is? „A hőszivattyú-telepítés nem minden esetben megvalósítható. Napelem esetén talán könnyebb a helyzet, az ingatlanok többsége alkalmas a napelemes rendszerek telepítésére” – emelik ki. Kovács Bence hozzátette azt is, hogy a kiírás pontosan tartalmazza, hogy milyen költségek és hogyan számolhatók el, melyekhez kell regisztrált kivitelező, melyekhez pedig nem. Elszámolható komplexebb felújítás más állami (például otthonfelújítási) támogatással kombinálva is, amennyiben egyértelműen elhatárolhatóak a költségek. Fontos, hogy megkezdett beruházásra (az anyagvásárlás is annak számít) nem igényelhető támogatás, ahogy saját anyagbeszerzés vagy kivitelezés sem számolható el.
Papíralapon ráadásul semmit nem kell benyújtanunk: ezt ugyanis a magyarország.hu-s ügyfélkapun keresztül elérhető vagy azzal egyenértékű elektronikus aláírással ellátott nyilatkozat feltöltésével tehetjük meg – bizonyos dokumentumok pedig egy körben hiánypótolhatók. „A döntés a tervek szerint teljes vagy csökkentett támogatásról, tartaléklistáról vagy elutasításról szakaszosan történik, a szakasz lezárást követően 30 napos határidővel. A nyertes pályázóknak a beruházási típustól függően 14 vagy 18 hónap alatt kell megvalósítani beruházást” – mondja arról Kovács, mikor tudjuk majd meg, megkapjuk-e a támogatást. Önerőt nekünk nem kell fizetni: a cégek finanszírozzák majd meg a beruházást, ők előleget hívhatnak le a beruházás kezdetekor.
A Wagner Solar szerint a jelenlegi pályázat egyébként felhasználóbarát: „Bár részletes pályázati dokumentációt kell benyújtani, de alapvetően teljes körű tájékoztatás érhető el az anyaghoz, természetesen minimális informatikai ismeretekre szüksége lesz a pályázónak” – mondják.
Vigyázat, csalóveszély!
A pályázat meghirdetésével egy időben indult a kivitelezői regisztráció. „Bár sokan hirdették, hirdetik magukról, hogy segítenek a pályázat elkészítésében, de addig, amíg nincsen elfogadott regisztrációjuk, addig nem érdemes tőlük végleges ajánlatot kérni, pláne szerződést kötni, amelyre most sablon is megjelent” – javasolja az MTVSZ szakértője. Mindenképpen érdemes lesz a szakértő szerint a napelem.gov.hu-n ellenőrizni, hogy regisztrált kivitelező vagy annak partnere kínálja fel segítségét a pályázat benyújtásához.
Arra pedig kifejezetten felhívják a figyelmet a Wagner Solar munkatársai is, hogy legyünk óvatosak, kivel szerződnénk: „Sajnos az idei év pályázati hulláma magával hozta azt is, hogy rengeteg új napelemes céget alapítottak, akik a könnyű kereset reményében az ügyfelek kárán tanulva kezdtek el napelemes rendszereket telepíteni. Sajnos több hanyagul kivitelezett rendszerrel is találkoztunk az utóbbi időben, de ez pályázattól függetlenül is egy probléma. Azt javasoljuk a pályázni kívánó családoknak, hogy nézzenek egy kicsit utána, ki végzi el a beruházást, mert hiába van ingyen, ha utána javítani kell a rendszert és több lesz vele a nyűg, mint a haszon” – tanácsolja Beleznai Csanád.
Egy új üzleti modell is megjelent a piacon: a cégek elkérnek néhány 100 ezer forintot, pályázati előkészítés címen, különböző szolgáltatásokat kínálva. Ezt érdemes óvatosan kezelni, ugyanis a nagy kérdés az, hogy mi lesz ezzel az összeggel, ha nem lesz sikeres a pályázat.
Napelem, fűtés elektrifikáció és ablakcsere
Kovács Bence felhívta a figyelmet arra is, hogy azt előre el kell dönteni, hogy csak napelemre vagy napelemre és fűtés elektrifikációjára is pályázik valaki. „Az most még nem látható, hogy melyikre lesz arányában nagyobb igény mint a rendelkezésre álló keret. A támogatási keret régiónként kerül megosztásra a lakosságaránnyal korrigált egy főre jutó nettó jövedelem alapján. Legfeljebb az előző éves leolvasással igazolt áramfogyasztásunkat fedező napelem-kapacitás (max. 5 kWp-ig) pályázható önmagában, ha elektromos fűtésre való átállást is tervezünk, akkor is max. 5kW-os rendszert támogatnak, ami viszont nem biztos, hogy fedezi majd az éves áramfogyasztásunkat” – mondja.
„Ebben az esetben elektromos tárolót, akkumulátort is kell telepíteni, a fűtése levegő-levegő hőszivattyús (hűtő-fűtő klímás) vagy levegő-víz hőszivattyús lehet. Utóbbi inkább a meglévő padló-, fal- vagy mennyezetfűtés esetén lehet jó választás, a magasabb vízhőmérsékletet igénylő radiátoros fűtések esetén már kevésbé hatékony” – tette hozzá. Kovács Bence rámutatott arra is, hogy a földhőt hasznosító hőszivattyú választása esetén 3 ajánlat bekérése szükséges, többi költségtételnél ettől eltekintenek. „Fűtéskorszerűsítés esetén pedig a külső nyílászárók cseréjét is el kell végezni. Amennyiben a nyílászáróink többsége felületarányosan megfelel a jelenlegi előírásoknak, akkor csak a napelemes rendszer építésére pályázhatunk” – tanácsolja.
Kimerülhet hamar a pályázati keret?
Korábban többször előfordult már, hogy percek alatt kimerült a keret és a beadás kezdete után órákkal már hiába próbálkozott volna valaki. Az MTVSZ szakértője szerint emiatt nem kell aggódnunk, szerencsére a tervezettől eltérően nem a gyorsaság fog elsődlegesen számítani a beadásnál, hiszen több héten át benyújtható a pályázat. „Nem fogják néhány óra alatt lezárni, hanem a zárás után pontozásos sorrendet állítanak föl, a lakásban állandó lakcímmel bejelentett gyermekek száma, illetve azon kistérség fejlettségi szintje (hátrányos helyzetű besorolása) szerint, ahol az ingatlan található. Azonos pontszám esetén várhatóan a gyorsaság fog dönteni. Aki azonban most nem nyer, legközelebb újra próbálkozhat” – tanácsolja a szakértő.
A járás számít, az ingatlan tájolása nem, de vannak egyéb gondok is
A pályázat tervezetét egyébként társadalmi vitára bocsátották, így az energiahatékonysággal foglalkozó szervezetek szakértőinek a véleményét is meghallgatták. „Szerencsére többnyire kedvező irányban változott a kiírás, így, ha valaki a kevésbé hatékony elektromos fűtésre, infrapanelre pályázott volna, azt már nem fogja megtalálni a kiírásban, csak hőszivattyús megoldásokat támogatnak” – mondja Kovács Bence arról, mi változott az egyeztetésekhez képest.
Magyar László, az Energiaklub megújuló energia szakértője szerint hiába javasolták, az ingatlanok tájolását már nem vették figyelembe. „Ezzel szemben figyelembe vették, hogy az ingatlan melyik járásban található, és a járás fejlettsége szerint kapnak pontot a pályázók” – írta a hvg.hu kérdésére a szakértő. Kitért arra is, hogy azt sajnálják, hogy az egy főre jutó jövedelmi határt nem csökkentették jelentősen a pályázati kiírásban, annak ellenére, hogy ezt több szakmai szervezet javasolta. „Túl magas ez az érték, így nem az igazán rászorulók, inkább a középosztály jut majd 100 százalékos támogatáshoz” – véli Magyar László.
Azt szintén sajnálják, hogy csak a nyílászárók cseréje van a támogatható tevékenységek között, és nincs összekötve a pályázat komplex energiahatékonysági korszerűsítéssel. „Így olyan ház esetében is lesz fűtéskorszerűsítés és hőszivattyú beépítése, ami rosszul szigetelt és pazarló. Ez nehézségeket fog okozni” – figyelmeztet az Energiaklub szakértője, aki azt is hozzátette: a háztartási energiatárolás támogatását jelen pillanatban még a források pazarlásának gondolják. „Pár év múlva, az akkumulátorok piaci árának csökkenésével hatékonyabban lehetne támogatni ilyen tevékenységeket.”
„A napelemnek nincs szüksége különösebben támogatásra, általában megtérül” – állítja Dr. Sáfián Fanni, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakmai munkatársa. A MEHI szerint eredetileg az energiaszegény réteget célozta volna a pályázat, összességében azonban az új kritériumok sem segítenek hatékonyan azon, amin a legjobban kellene. „A napelem és az energiahatékonyság két különböző dolog. A legfontosabbnak, a legelsőnek az energiahatékonyság fejlesztésének kellene lennie: a fűtési rendszer korszerűsítésének (ami döntően nem is árammal működik), a nyílászárók cseréjének, de legfőképpen a hőszigetelésnek. Ezek eredményei jelennének meg igazán az energiaszámlákon, ez hozna megkönnyebbülést az energiaszegényeknek. Ezután jöhetne a második lépcső, a maradék energiaigény kielégítése megújulókkal, például napelemmel” – emeli ki Sáfián Fanni.
„Energiahatékonysági beruházások nélkül magas energiaigényre kell méretezni a rendszert, amelyet nem lehet kielégíteni a napelemes kapacitásokkal amiatt, hogy télen a fűtési szezonban a napsütéses órák száma alacsony, nem fogják tudni fedezni a fűtési energiaigényt, így a szükséges áramot a hálózatról kell felvenni” – mutat rá arra, akár milyen következményei is lehetnek, ha nem átgondoltan telepítik ezeket nagy arányban.
Apropó energiaszámla: a hazai lakóépületek egyharmada Kádár-kocka. Ezek akár négyszer annyi energiát fogyasztanak, mint egy korszerűbb épület. Amikor ezeket építették, még semmilyen energiahatékonysági kritérium nem volt.” Egy fűtési szezonban, egy rossz energiahatékonyságú épület fűtésszámlája akár több százezer forint is lehet, ami egy átlag alatti keresetű család számára óriási megterhelés” – mutat rá a szakértő, aki szerint a mostani támogatás könnyen lehet, hogy nem is hoz csökkenést a rezsiszámlán. „Sok hazai háztartásban jellemzőek a radiátorok, mint hőleadók. A pályázat által támogatott hőszivattyús megoldás alacsonyabb hőmérsékletű vizet termel, így felületi hőleadókkal, azaz padló- és mennyezetfűtéssel hatékony igazán. Radiátoros rendszerrel kevésbé tud hatékonyan együttműködni, mert nem tudja az alacsony előremenő hőmérsékletű vízzel kifűteni a házat, ami végső soron alacsonyabb komfortot és jóval magasabb áramszámlát jelenthet majd a lakóknak. Szerencsére a tisztán elektromos fűtési rendszerek támogatását kivették a pályázatból – egy rosszul szigetelt házat árammal fűteni horror” – mondja. A MEHI szakmai munkatársa szerint a gond az, hogy a legtöbb, rossz energiahatékonyságú lakóépület korszerűsítéséhez még nem fogtak hozzá. „Ez, különösen a szegényebb rétegeknek egy igen jelentős beruházás, itt nagyon nagy szükség lenne támogatásra” – hangsúlyozza. Az igazán energiaszegények nagy része a mai napig vegyes falazatú, illetve vályogházban lakik. „Ez szociális problémákat is felvet, mert ezeket a házakat sok esetben már felújítani sem érdemes. Konkrét intézkedéseket azonban egyelőre nem látunk, ami ennek a problémának a megoldására irányulna” – mutat rá.
