A napelem jobb befektetés mint az állampapír

Tájékoztatásul Buzek EP képvisel? által írt jelentéstervezetet a bels? energiapiac m?köd?képessé tételér?l.

Egyúttal szeretném felhívni az olvasók figyelmét a jelentéstervezet 14-es, 22-es és 23-as paragrafusára:

14. aggódva figyeli az arra utaló jeleket, hogy bizonyos országokban nemzeti szint?

intézkedéseket hoznak az energiapiac befolyásolása érdekében, különösen az ellátás

biztonságára vonatkozó er?feszítéseket illet?en, amelyek révén a tagállamok nemzeti

kapacitástámogató mechanizmusokat építenek ki, anélkül hogy teljes mértékben

felmérnék a határokon átnyúló megoldások lehet?ségeit, ezáltal beavatkozva a piaci

folyamatokba és eltorzítva azokat;  

22. kéri a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a kisfogyasztók energiaárainak állami

támogatások révén történ? nemzeti szint? szabályozásától, mivel az ilyen lépések jelent?s

veszélyt jelentenek az infrastruktúra terén tett j?v?beni beruházásokra nézve;

23. üdvözli a Bizottság határozottságát a trosztellenes és állami támogatásra vonatkozó

szabályozás betartatása terén, így biztosiíva minden piaci szerepl? számára az egyenl?

versenyfeltételeket és az egyenl? piacrajutási feltételeket;

 

2013.04.28. | Forrás: Herczog Edit–EP képvisel? | Michael Debreczeni

 

2013: A napenergia éve Magyarországon

Az elmúlt néhány évben számos ország b?kez? támogatási rendszert léptetett életbe a megújuló energiaforrások, köztük a napelemes áramtermelés elterjesztésért. Németország,  Olaszország,  Spanyolország hatalmas, 10-20 évre szóló,  évi kb. 20 milliárd eurós támogatási vállalásokat tettek. A hatás nem maradt el. Befektet?k, vállalatok és számtalan háztartás Európa szerte több, mintfélszázezer(!) megawattnyi napelemet telepített, csak Németországban100 milliárd eurótól nagyobb értékben!

A gyártók, a telepítéssel foglalkozó cégek dúskáltak a megrendelésben, érvényesült a méret-hatás, volt pénz, lehet?ség kutatás-fejlesztésre, folyamatosan javult a hatékonyság, ezzel együtt pedig estek az árak. A dolgok persze nem úgy alakultak, ahogy azt a megújuló energia forradalmat elindító Németország szerette volna. Magától értet?d?en abban bíztak, hogy a napenergiában világviszonylatban is úttör? német  cégek majd folyamatos export megrendelésekkel fogják a német gazdaságot élénkíteni. Ehelyett egyre több ázsiai és f?leg kínai vállalat lépett be a napelemes piacra. Gyilkos árverseny kezd?dött, kereskedelmi háború, amelyet a németek és egész Európa is elvesztett, mert hiába voltak az európai napelemek jobb min?ség?ek, a kínaiak sokkal olcsóbbak voltak, és ma is azok. Számtalan cég cs?dbe ment, olyan nagy német vállalatok, mint aSiemens, vagy a Bosch (eurómilliárdos veszteség mellett) egyszer?en kivonultak a napenergia piacról. Az Európában telepített napelemek közül ma csak minden negyedik-ötödik európai gyártmányú.

2012-ben Németországban egy 1 kW-os napelemes rendszer kevesebb, mint 1800 Euróba került.

Eközben Magyarországon napenergia terén az égvilágon semmi sem történt. Csendben, tétlenül néztük, ahogy a magyar gazdaság méretéhez képest gigászi országok napenergiás programjai leszorították a napelemek árát. Sokak bírálták ezért a magyar döntéshozókat, hogy megfelel? támogatási politika nélkül a világ ebben elmegy mellettünk. Igazuk van, tényleg elment. Nálunk nincs szinte minden tet?n napelem, mint Németországban, de nem is kell a magyar háztartásoknak a napelemes támogatások költségét megfizetniük. És az sok lett volna? A megújulós áramtermelés finanszírozására a német háztartások „átállási adót” kénytelenek fizetni a villanyszámlán keresztül, amelynek értéke ma 15 Ft/kWh!

De most, hogy egykori árának töredékéért lehet napelemhez jutni, miért ne csatlakozhatnánk a napenergiát használó országok klubjához? Mindezt a háztartásokat terhel? átállási adó nélkül!

Lehetne? Vizsgáljuk meg!

Az egyik magyar napelemes rendszerekkel foglalkozó cég árlistája szerint, ma egy LG 2 kW-os, hálózatra visszatáplálós rendszer ára mindennel együtt, „kulcsrakészen” 1 607 185 Ft.

Tételezzük fel, hogy van ennyi megtakarított pénzünk. Ha felszereltetjük a fenti rendszert, évi 2300 kWh-al kell kevesebb áramot vennünk, ennyivel kisebb a villanyszámlánk, ennyivel több pénz marad a zsebünkben minden évben. És milyen más befektetési lehet?ségünk van még? 1,6 millió forintért vehetünk pl.2028-ban lejáró magyar államkötvényt, amelynek hozama most, a vásárlás pillanatában 6,0%. Melyik a jobb befektetés?

El?ször nézzük meg az egyes évek bevételeit:

Ha pénzünket állampapírba fektettük volna, minden évben 96 ezer forint kamatbevételt tehetnénk zsebre (a grafikonon kék sáv), egészen 2028-ig, az állampapír lejártáig. Az 1,6 millió forintunkat akkor újra be kell majd fektetnünk a mostanitól valószín?síthet?en sokkal alacsonyabb hozamszint mellett. Így 2028 után jóval kisebb bevételre tehetünk majd szert pénzügyi befektetésünkkel.

Nem így a napelemekkel! A jelenlegi, kb. 46 Ft/kWh-ás villanyár mellett az évente termelt 2300 kWh áram 105 800 Ft-t jelent, amib?l levonva a rendszer karbantartásának éves átlagos költségét, 16 720 Ft-ot, 89 080 Ft. megtakarításhoz jutunk (a grafikonon narancssárga sáv), azaz ennyivel marad több a pénztárcánkban. Ez az összeg kicsivel kisebb, mint az állampapírok éves hozama, ám az évek múltával, ahogy az áram egyre drágul, folyamatosan olvad a különbség. 2023 körül rendszerünk már többet fog nekünk megtakarítani, mint amennyit az állampapír befektetésen kereshettünk volna!

A fenti grafikon 2050-ig lett elkészítve. Mint minden el?rejelzésnek, ennek az eredménye is a megválasztott paramétereken múlik:

1. A napelemek kezd? termelése 2300 kWh/év, ami a napelemek degradációja miatt évi 1%-al, 23 kWh-val csökken.
2. Bár a rendszer gyakorlatilag gondozásmentesen üzemel, néha szükséges karbantartás, a ~40 év alatt inverter csere(ék). A GreenpeaceEnergiaforradalom tanulmánya szerint ennek költsége 38$/kW évente (63. o), azaz 16 720 Ft/év.
3. A jöv?beni áramárra igen eltér? el?rejelzések születtek. Az Európai Bizottságszerint a megújulók széleskör? alkalmazása mellett 2050-re akár 100%-al is n?het a háztartási áram ára, több atomenergia és szén-dioxid leválasztás mellett 43%-al. Az Egyesült Államokban már sokkal optimistábban látják a jöv?t, a U.S. Energy Information Administration el?rejelzése szerint -a nem konvencionális földgázkitermelés miatt (is)- 2040-ig csupán kb. 10%-al fog n?ni az áramár.
   A fenti számítás során kb. 100%-os áremelkedés lett figyelembe véve, azaz a mostani 46 Ft/kwh-ról kb. 88-ig fog drágulni az áram 2050-ig. (évi 1,8% áremelkedés)
4. A pénzügyi befektetésen elérhet? hozam a jöv?ben nagy mértékben esni fog Magyarország EU gazdasági fejlettségéhez történ? -remélhet?- konvergenciája miatt. A 2028-ban lejáró állampapír következtében felszabaduló 1,6 milliós t?kénket már csak az akkor elérhet? 3%, majd 2,5%-os kamat mellett fektethetjük be.

Tanulság? Rövid távon a 6,0%-os magyar állampapír a jobb befektetetés, de csak akkor, ha pénzünket tartós befektetési számlán fialtatjuk, amivel elkerülhetjük, hogy a kamatadó elvigye bevételünk 16%-át! TBSZ számla nélkül rövid-; közép-; és hosszú távon is a napelem a jobb választás. 2050-re a pénzügyi befektetés összesen 2,5 milliós kamatbevételt hoz, a napelem pedig 3,9 milliós megtakarítást!

Összefoglalva: a magyar háztartásoknak tisztán pénzügyi szempontból, bárminem? állami támogatás, pályázat nélkül is racionális döntés napelemes áramtermelésbe fektetni! 2013-ban Magyarországon a napelemes rendszerek  megközelít?leg a hálózati árammal azonos áron képesek áramot termelni. Ezzel pedig megvalósult a napelemesek régi vágya, szaknyelven szólva a „grid-parity”.

Még miel?tt minden háztartást napelemek felszerelésére biztatnánk, le kell szögezni, hogy nagy mennyiség? napenergia befogadására a hazai villamosenergia-rendszer nem alkalmas. Az alkalmassá tétel pedig nálunk nem (vagy nálunk sem) alkalmazott m?szaki megoldások és igen komoly anyagi ráfordítás mellett lehetséges csak, amelyet valakinek szintén meg kell majd fizetnie! Ett?l azonban egyel?re nem kell tartanunk. A magyar háztartások sajnos jellemz?en nem rendelkeznek megtakarításokkal, így tömeges napelemes beruházásokra a közeljöv?ben nem kell számítanunk.

Érdekesség képen nézzük még meg, hogy az 1,6 milliós rendszer német körülmények között hogy teljesítene. Németország a lakossági áram díja kb. 76 Ft/kWh, a német 30 éves államkötvények hozama ma 2,24%. Ezekkel a paraméterekkel:

Messze-messze a napelem a jobb befektetés…

Akik esetleg napelem vásárlásra adnák fejüket, azoknak egy-két jó tanács: nem egy helyen találkoztam már olyan hirdetéssel ahol egy 2 kW-os rendszert a fenti árhoz képest fél áron kínáltak. Az ajánlatot alaposabban átnézve az nem tartalmazta a telepítés  és a hálózatra csatlakoztatás költségét. Egy másik ajánlatban olyan napelemet kínáltak, amelynek a márkájára interneten rákeresve semmit se találtam! Tartózkodjunk az ilyen cégekt?l. A napelemen pedig ne spóroljunk. Hiába adnak rá 20 éves teljesítmény garanciát ha a két éve piacon lév? gyártó cég cs?dbe megy. A napelemes piacon márpedig ez elég gyakori.

Forrás:  http://megujulok-maskent.blog.hu/2013/04/07/megerianapelem