Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. április 26., péntek (MTI) – Az új szarkofág megépülésének fontosságát hangsúlyozta Viktor Janukovics ukrán elnök, amikor látogatást tett a csernobili atomer?m?ben pénteken, a létesítményben történt nukleáris baleset 27-ik évfordulóján.
Az államf? szavai szerint Ukrajna az ökológiailag biztonságos új szarkofág megépítésére 2011-2014 között összesen több mint 100 millió dollárt költ.
A várhatóan 100 évig biztonságot nyújtó szarkofág összesen csaknem egymilliárd euróba (nagyjából 1,3 milliárd dollárba) kerül.
Janukovics az elnöki sajtószolgálat közlése szerint köszönetet mondott az Európai Bizottságnak, a Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banknak (EBRD), az európai országoknak, továbbá Oroszországnak, az Egyesült Államoknak, Kanadának és Japánnak az új szarkofág megépítéséhez való hozzájárulásukért.
Kiemelte annak fontosságát, hogy átfogó terv szülessen a csernobili atomkatasztrófa sújtotta term?földek rehabilitációjára.
A világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófája 1986. április 26-án történt. A Kijevt?l 130 kilométerre épült csernobili atomer?m? négyes blokkjában robbanás következett be, ami teljesen megsemmisítette a reaktort. A baleset következtében több százszor annyi radioaktív szennyez?dés jutott a leveg?be, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A felrobbant reaktor fölé egy átmeneti vasbeton szarkofágot emeltek, amelynek állapota viszont folyamatosan romlik, repedések keletkeznek rajta.
Február közepén egy gépház teteje szakadt be a ráesett hó súlya alatt a négyes blokk mellett. A hivatalos jelentések szerint a sérült reaktor fölötti szarkofág nem sérült, és a radioaktivitás szintje sem emelkedett meg.
Ihor Hramotkin, a csernobili létesítményeket üzemeltet? állami vállalat igazgatója a hét elején újságíróknak azt mondta, hogy az új szarkofágot a tervek szerint 2015 októberében helyezik a négyes blokk fölé.
Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 2013. április 26., péntek (MTI) – Az új szarkofág megépülésének fontosságát hangsúlyozta Viktor Janukovics ukrán elnök, amikor látogatást tett a csernobili atomer?m?ben pénteken, a létesítményben történt nukleáris baleset 27-ik évfordulóján.
Az államf? szavai szerint Ukrajna az ökológiailag biztonságos új szarkofág megépítésére 2011-2014 között összesen több mint 100 millió dollárt költ.
A várhatóan 100 évig biztonságot nyújtó szarkofág összesen csaknem egymilliárd euróba (nagyjából 1,3 milliárd dollárba) kerül.
Janukovics az elnöki sajtószolgálat közlése szerint köszönetet mondott az Európai Bizottságnak, a Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banknak (EBRD), az európai országoknak, továbbá Oroszországnak, az Egyesült Államoknak, Kanadának és Japánnak az új szarkofág megépítéséhez való hozzájárulásukért.
Kiemelte annak fontosságát, hogy átfogó terv szülessen a csernobili atomkatasztrófa sújtotta term?földek rehabilitációjára.
A világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófája 1986. április 26-án történt. A Kijevt?l 130 kilométerre épült csernobili atomer?m? négyes blokkjában robbanás következett be, ami teljesen megsemmisítette a reaktort. A baleset következtében több százszor annyi radioaktív szennyez?dés jutott a leveg?be, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A felrobbant reaktor fölé egy átmeneti vasbeton szarkofágot emeltek, amelynek állapota viszont folyamatosan romlik, repedések keletkeznek rajta.
Február közepén egy gépház teteje szakadt be a ráesett hó súlya alatt a négyes blokk mellett. A hivatalos jelentések szerint a sérült reaktor fölötti szarkofág nem sérült, és a radioaktivitás szintje sem emelkedett meg.
Ihor Hramotkin, a csernobili létesítményeket üzemeltet? állami vállalat igazgatója a hét elején újságíróknak azt mondta, hogy az új szarkofágot a tervek szerint 2015 októberében helyezik a négyes blokk fölé.
Kovács Andrea,
az MTI tudósítója jelenti:
Kijev,
2013. április 26., péntek (MTI) – Az új szarkofág megépülésének fontosságát hangsúlyozta Viktor Janukovics ukrán elnök, amikor látogatást tett a csernobili atomer?m?ben pénteken, a létesítményben történt nukleáris baleset 27-ik évfordulóján.
Az államf? szavai szerint Ukrajna az ökológiailag biztonságos új szarkofág megépítésére 2011-2014 között összesen több mint 100 millió dollárt költ.
A várhatóan 100 évig biztonságot nyújtó szarkofág összesen csaknem egymilliárd euróba (nagyjából 1,3 milliárd dollárba) kerül.
Janukovics az elnöki sajtószolgálat közlése szerint köszönetet mondott az Európai Bizottságnak, a Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banknak (EBRD), az európai országoknak, továbbá Oroszországnak, az Egyesült Államoknak, Kanadának és Japánnak az új szarkofág megépítéséhez való hozzájárulásukért.
Kiemelte annak fontosságát, hogy átfogó terv szülessen a csernobili atomkatasztrófa sújtotta term?földek rehabilitációjára.
A világ eddigi legnagyobb atomkatasztrófája 1986. április 26-án történt. A Kijevt?l 130 kilométerre épült csernobili atomer?m? négyes blokkjában robbanás következett be, ami teljesen megsemmisítette a reaktort. A baleset következtében több százszor annyi radioaktív szennyez?dés jutott a leveg?be, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A felrobbant reaktor fölé egy átmeneti vasbeton szarkofágot emeltek, amelynek állapota viszont folyamatosan romlik, repedések keletkeznek rajta.
Február közepén egy gépház teteje szakadt be a ráesett hó súlya alatt a négyes blokk mellett. A hivatalos jelentések szerint a sérült reaktor fölötti szarkofág nem sérült, és a radioaktivitás szintje sem emelkedett meg.
Ihor Hramotkin, a csernobili létesítményeket üzemeltet? állami vállalat igazgatója a hét elején újságíróknak azt mondta, hogy az új szarkofágot a tervek szerint 2015 októberében helyezik a négyes blokk fölé.
A Heves megyei kormánymegbízott várhatóan jöv? héten tekinthet be a Mátrai Er?m? és az MVM között meglév? hosszú távú áramvásárlási szerz?désbe. Horváth László (Fidesz) múlt héten úgy fogalmazott, hogy az er?m?társaság korábban az állam számára el?nytelen áramértékesítési szerz?dést kötött, és ezáltal a társaság német tulajdonosai extraprofitra tesznek szert. A Mátrai Er?m? – amelynek kisebbségi tulajdonosa az állami MVM is – vezérigazgatója a felvetés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a korábban kötött megállapodást az Európai Unió is megvizsgálta, és rendben találta. A termelt villamos energia 40 százalékát vásárolja meg a Magyar Villamos M?vek, és minden évben a piaci árhoz igazodnak – számol be az MTI.
Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány kötött egy olyan, a magyar állam számára el?nytelen szerz?dést, amely 2015-ig van hatályban. Ennek a szerz?désnek az eredménye az, hogy most a magyar állam a piaci árnál 10 százalékkal többet fizet az áramért, azaz a német tulajdonosok extraprofithoz juthatnak – vélekedett.
A sajtótájékoztatón megjelent Valaska József, a Mátrai Er?m? Zrt. igazgatóságának elnöke, aki elmondta, hogy a szerz?dés nem titkos, hanem üzleti titkokat tartalmaz. Közölte: a korábban kötött megállapodást az Európai Unió is megvizsgálta, és rendben találta. A termelt villamos energia 40 százalékát vásárolja meg a Magyar Villamos M?vek, és minden évben a piaci árhoz igazodnak. Ha ez nem lenne kedvez? a MVM számára, az új polgári törvénykönyv alapján elállhat t?le – mondta az elnök.
Horváth László egy héttel ezel?tt tartott sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy az er?m? részvényeseinek közgy?lésén a 25 százalékban részvénytulajdonos Magyar Villamos M?vek Zrt. is megszavazta a 20 milliárd forintnyi osztalék kifizetését. Horváth László akkor úgy fogalmazott: ezzel kisöprik a Mátrai Er?m? kasszáját, ez a válasz a kormány rezsicsökkentésére, arra, hogy a magyar kormány tisztességet kért az érintett cégekt?l.
Valaska József akkor erre úgy reagált, hogy a tulajdonosok azért emelték az osztalékot, mert az új er?m?vi blokk megépítésének elmaradása miatt jelent?s, 57 milliárd forintnyi eredménytartalék halmozódott fel.
A Heves megyei kormánymegbízott várhatóan jöv? héten tekinthet be a Mátrai Er?m? és az MVM között meglév? hosszú távú áramvásárlási szerz?désbe. Horváth László (Fidesz) múlt héten úgy fogalmazott,
hogy az er?m?társaság korábban az állam számára el?nytelen áramértékesítési szerz?dést kötött, és ezáltal a társaság német tulajdonosai extraprofitra tesznek szert. A Mátrai Er?m? – amelynek kisebbségi tulajdonosa az állami MVM is – vezérigazgatója a felvetés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a korábban kötött megállapodást az Európai Unió is megvizsgálta, és rendben találta. A termelt villamos energia 40 százalékát vásárolja meg a Magyar Villamos M?vek, és minden évben a piaci árhoz igazodnak – számol be az MTI.
Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány kötött egy olyan, a magyar állam számára el?nytelen szerz?dést, amely 2015-ig van hatályban. Ennek a szerz?désnek az eredménye az, hogy most a magyar állam a piaci árnál 10 százalékkal többet fizet az áramért, azaz a német tulajdonosok extraprofithoz juthatnak – vélekedett.
A sajtótájékoztatón megjelent Valaska József, a Mátrai Er?m? Zrt. igazgatóságának elnöke, aki elmondta, hogy a szerz?dés nem titkos, hanem üzleti titkokat tartalmaz. Közölte: a korábban kötött megállapodást az Európai Unió is megvizsgálta, és rendben találta. A termelt villamos energia 40 százalékát vásárolja meg a Magyar Villamos M?vek, és minden évben a piaci árhoz igazodnak. Ha ez nem lenne kedvez? a MVM számára, az új polgári törvénykönyv alapján elállhat t?le – mondta az elnök.
Horváth László egy héttel ezel?tt tartott sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy az er?m? részvényeseinek közgy?lésén a 25 százalékban részvénytulajdonos Magyar Villamos M?vek Zrt. is megszavazta a 20 milliárd forintnyi osztalék kifizetését. Horváth László akkor úgy fogalmazott: ezzel kisöprik a Mátrai Er?m? kasszáját, ez a válasz a kormány rezsicsökkentésére, arra, hogy a magyar kormány tisztességet kért az érintett cégekt?l.
Valaska József akkor erre úgy reagált, hogy a tulajdonosok azért emelték az osztalékot, mert az új er?m?vi blokk megépítésének elmaradása miatt jelent?s, 57 milliárd forintnyi eredménytartalék halmozódott fel.
A Heves megyei kormánymegbízott várhatóan jöv? héten tekinthet be a Mátrai Er?m? és az MVM között meglév? hosszú távú áramvásárlási szerz?désbe. Horváth László (Fidesz) múlt héten úgy fogalmazott, hogy az er?m?társaság korábban az állam számára el?nytelen áramértékesítési szerz?dést kötött, és ezáltal a társaság német tulajdonosai extraprofitra tesznek szert. A Mátrai Er?m? – amelynek kisebbségi tulajdonosa az állami MVM is – vezérigazgatója a felvetés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a korábban kötött megállapodást az Európai Unió is megvizsgálta, és rendben találta. A termelt villamos energia 40 százalékát vásárolja meg a Magyar Villamos M?vek, és minden évben a piaci árhoz igazodnak – számol be az MTI.
Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány kötött egy olyan, a magyar állam számára el?nytelen szerz?dést, amely 2015-ig van hatályban. Ennek a szerz?désnek az eredménye az, hogy most a magyar állam a piaci árnál 10 százalékkal többet fizet az áramért, azaz a német tulajdonosok extraprofithoz juthatnak – vélekedett.
A sajtótájékoztatón megjelent Valaska József, a Mátrai Er?m? Zrt. igazgatóságának elnöke, aki elmondta, hogy a szerz?dés nem titkos, hanem üzleti titkokat tartalmaz. Közölte: a korábban kötött megállapodást az Európai Unió is megvizsgálta, és rendben találta. A termelt villamos energia 40 százalékát vásárolja meg a Magyar Villamos M?vek, és minden évben a piaci árhoz igazodnak. Ha ez nem lenne kedvez? a MVM számára, az új polgári törvénykönyv alapján elállhat t?le – mondta az elnök.
Horváth László egy héttel ezel?tt tartott sajtótájékoztatóján kifogásolta, hogy az er?m? részvényeseinek közgy?lésén a 25 százalékban részvénytulajdonos Magyar Villamos M?vek Zrt. is megszavazta a 20 milliárd forintnyi osztalék kifizetését. Horváth László akkor úgy fogalmazott: ezzel kisöprik a Mátrai Er?m? kasszáját, ez a válasz a kormány rezsicsökkentésére, arra, hogy a magyar kormány tisztességet kért az érintett cégekt?l.
Valaska József akkor erre úgy reagált, hogy a tulajdonosok azért emelték az osztalékot, mert az új er?m?vi blokk megépítésének elmaradása miatt jelent?s, 57 milliárd forintnyi eredménytartalék halmozódott fel.
B?víti közép-kelet-európai piacait a napelem parkokat épít? gy?ri Raabvill Kft; a tavaly több mint tízmilliárd forint forgalmat elért társaság 30 százalékos növekedést tervez az idén – mondta Krupánszky Gábor ügyvezet? igazgató az MTI-nek.
ahol az 1 MWp teljesítmény? (Megawatt-peak – a csúcsteljesítmény megawattban) napelem park kivitelezésén már dolgoznak, s egy ennél ötször nagyobb teljesítmény? naper?m? megvalósítását készítik el?. Az ügyvezet? igazgató szerint ígéretes piac Románia is, ahol el?reláthatólag nyáron indulhat 3-4 MWp teljesítmény? napelem park létesítése a Raabvill generálkivitelezésében.A vállalkozás Csehországban és Szlovákiában összesen több mint 50 MWp teljesítmény? naper?m?vet épített, ami sokszorosa a Magyarországon telepített hasonló rendszereknek – mondta Krupánszky Gábor, hozzátéve, hogy a cég által felszerelt napelemek 15 ezer háztartás ellátására elegend? energia termelésére képesek.A vállalkozás lát lehet?séget piacszerzésre Magyarországon is, ahol eddigi legnagyobb projektjük egy 50 kW-os er?m?.
A megújuló energia ágazat tavalyi 6 milliárd forintos árbevétele már túllépte a vállalkozás másik profilja, az épít?iparhoz kapcsolódó villanyszerelési tevékenység mintegy 4 milliárdos forgalmát. A napelemes er?m?vek tervezésénél, szerelésénél és üzemeltetésénél a cég átlagosan félezer dolgozót foglalkoztat.
B?víti közép-kelet-európai piacait a napelem parkokat épít? gy?ri Raabvill Kft; a tavaly több mint tízmilliárd forint forgalmat elért társaság 30 százalékos növekedést tervez az idén – mondta Krupánszky Gábor ügyvezet? igazgató az MTI-nek.
A vállalkozás Csehországban és Szlovákiában összesen több mint 50 MWp teljesítmény? naper?m?vet épített, ami sokszorosa a Magyarországon telepített hasonló rendszereknek – mondta Krupánszky Gábor, hozzátéve, hogy a cég által felszerelt napelemek 15 ezer háztartás ellátására elegend? energia termelésére képesek.
A vállalkozás lát lehet?séget piacszerzésre Magyarországon is, ahol eddigi legnagyobb projektjük egy 50 kW-os er?m?.
A megújuló energia ágazat tavalyi 6 milliárd forintos árbevétele már túllépte a vállalkozás másik profilja, az épít?iparhoz kapcsolódó villanyszerelési tevékenység mintegy 4 milliárdos forgalmát. A napelemes er?m?vek tervezésénél, szerelésénél és üzemeltetésénél a cég átlagosan félezer dolgozót foglalkoztat.
B?víti közép-kelet-európai piacait a napelem parkokat épít? gy?ri Raabvill Kft; a tavaly több mint tízmilliárd forint forgalmat elért társaság 30 százalékos növekedést tervez az idén – mondta Krupánszky Gábor ügyvezet? igazgató az MTI-nek.
ahol az 1 MWp teljesítmény? (Megawatt-peak – a csúcsteljesítmény megawattban) napelem park kivitelezésén már dolgoznak, s egy ennél ötször nagyobb teljesítmény? naper?m? megvalósítását készítik el?. Az ügyvezet? igazgató szerint ígéretes piac Románia is, ahol el?reláthatólag nyáron indulhat 3-4 MWp teljesítmény? napelem park létesítése a Raabvill generálkivitelezésében.A vállalkozás Csehországban és Szlovákiában összesen több mint 50 MWp teljesítmény? naper?m?vet épített, ami sokszorosa a Magyarországon telepített hasonló rendszereknek – mondta Krupánszky Gábor, hozzátéve, hogy a cég által felszerelt napelemek 15 ezer háztartás ellátására elegend? energia termelésére képesek.A vállalkozás lát lehet?séget piacszerzésre Magyarországon is, ahol eddigi legnagyobb projektjük egy 50 kW-os er?m?.A megújuló energia ágazat tavalyi 6 milliárd forintos árbevétele már túllépte a vállalkozás másik profilja, az épít?iparhoz kapcsolódó villanyszerelési tevékenység mintegy 4 milliárdos forgalmát. A napelemes er?m?vek tervezésénél, szerelésénél és üzemeltetésénél a cég átlagosan félezer dolgozót foglalkoztat.
B?víti közép-kelet-európai piacait a napelem parkokat épít? gy?ri Raabvill Kft; a tavaly több mint tízmilliárd forint forgalmat elért társaság 30 százalékos növekedést tervez az idén – mondta Krupánszky Gábor ügyvezet? igazgató az MTI-nek.
A vállalkozás Csehországban és Szlovákiában összesen több mint 50 MWp teljesítmény? naper?m?vet épített, ami sokszorosa a Magyarországon telepített hasonló rendszereknek – mondta Krupánszky Gábor, hozzátéve, hogy a cég által felszerelt napelemek 15 ezer háztartás ellátására elegend? energia termelésére képesek.
A vállalkozás lát lehet?séget piacszerzésre Magyarországon is, ahol eddigi legnagyobb projektjük egy 50 kW-os er?m?.
A megújuló energia ágazat tavalyi 6 milliárd forintos árbevétele már túllépte a vállalkozás másik profilja, az épít?iparhoz kapcsolódó villanyszerelési tevékenység mintegy 4 milliárdos forgalmát. A napelemes er?m?vek tervezésénél, szerelésénél és üzemeltetésénél a cég átlagosan félezer dolgozót foglalkoztat.
B?víti közép-kelet-európai piacait a napelem parkokat épít? gy?ri Raabvill Kft; a tavaly több mint tízmilliárd forint forgalmat elért társaság 30 százalékos növekedést tervez az idén – mondta Krupánszky Gábor ügyvezet? igazgató az MTI-nek.
A vállalkozás lát lehet?séget piacszerzésre Magyarországon is, ahol eddigi legnagyobb projektjük egy 50 kW-os er?m?.
A megújuló energia ágazat tavalyi 6 milliárd forintos árbevétele már túllépte a vállalkozás másik profilja, az épít?iparhoz kapcsolódó villanyszerelési tevékenység mintegy 4 milliárdos forgalmát. A napelemes er?m?vek tervezésénél, szerelésénél és üzemeltetésénél a cég átlagosan félezer dolgozót foglalkoztat.
Ez már konkrét lépés: felállítják az eddigi els? kereskedelmi céllal megtervezett 5 MW-os lítium-Ion akkumulátorparkot a hálózat stabilitásának biztosítása érdekében Mecklenburg nyugati részében. Az akkumulátorok 20 éves teljesítménygaranciáját a Samsung cellagyártó SDI adja.
A schwerini ökoáramszolgáltató, a WEMAG Európában eddig egyedülálló els? kereskedelmi célú akkumulátorparkja a rövid idej? hálózati ingadozásokat egyenlíti majd ki. A teljesen automatikusan üzemel? akkumulátorparkot a megújuló energiák hálózatba történ? integrációjára specializálódott Younicos vállalat szállítja. 2014 közepét?l fog ez az 5 megawattórás nagy tározó üzembe állni. M?ködésének célja az átviteli hálózati szinten szükséges frekvencia-stabilitás és a szél- valamint a fotovoltaik áramának integrációja a meglév? hálózatba. A koreai Samsung 20 éves garanciát ad a lítium-ion celláira. A befektetés a primer teljesítményszabályozó piacon való részvétellel fogja magát amortizálni.
Clemens Triebel, a Younicos alapítója és elnöke: ”Ha komolyan gondoljuk a megújuló energiákra való áttérést,
akkor képeseknek kell lennünk a fosszilis er?m?vek teljes leállítására is, amennyiben megfelel? mennyiség? szél- és szoláráram áll rendelkezésünkre. A megújuló energiák teljesít?képes tározóinak alkalmazása az egyik lehetséges megoldás a megújulók elterjedésére, amelyek a rövid idej? ingadozásokat ki tudják egyenlíteni. Minden egyes installált akkumulátor-megawatt az amúgy a stabil áramellátás céljából üzemeltetett hagyományos er?m? teljesítményének a tízszeresét tudja helyettesíteni. Ezáltal gyorsan teremthetünk több helyet a hálózatunkon a szél- és a szolárenergia részére, és azt hálózatb?vítés nélkül. A WEMAG-gal közösen be akarjuk bizonyítani, hogy ez – éppen az innovatív áramszolgáltatók részére – már most is kifizethet?.”
„A WEMAG területén közel 800 megawattnyi csatlakozási teljesítmény van megújuló energiákból beszerelve. Az elfogyasztott villamosenergiának kb. 80 százaléka megújuló energiákból származik”, ismerteti Thomas Pätzold a WEMAG AG elnöke. Ezért is optimális ez a hely, mondja Pätzold: „Az akkumulátoros tározó segít az ingadozó betáplálás kiegyenlítésében.” A hálózat stabilizálása több feszültségszinten lesz hatásos. Az akkumulátoros tározó a Schwerin-Lankow melletti 110 kV-os alállomáson van felállítva, ami által biztosított a regionális valamint a közeli 380 kV-os átviteli hálózatra történ? integrálás is.
2013.05.05. | forrás: Younicos | Michael Debreczeni
Az állomásról készült fotókat az alábbi linken találhat
Tájékoztatásul Buzek EP képvisel? által írt jelentéstervezetet a bels? energiapiac m?köd?képessé tételér?l.
Egyúttal szeretném felhívni az olvasók figyelmét a jelentéstervezet 14-es, 22-es és 23-as paragrafusára:
14. aggódva figyeli az arra utaló jeleket, hogy bizonyos országokban nemzeti szint?
intézkedéseket hoznak az energiapiac befolyásolása érdekében, különösen az ellátás
biztonságára vonatkozó er?feszítéseket illet?en, amelyek révén a tagállamok nemzeti
kapacitástámogató mechanizmusokat építenek ki, anélkül hogy teljes mértékben
felmérnék a határokon átnyúló megoldások lehet?ségeit, ezáltal beavatkozva a piaci
folyamatokba és eltorzítva azokat;
22. kéri a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a kisfogyasztók energiaárainak állami
támogatások révén történ? nemzeti szint? szabályozásától, mivel az ilyen lépések jelent?s
veszélyt jelentenek az infrastruktúra terén tett j?v?beni beruházásokra nézve;
23. üdvözli a Bizottság határozottságát a trosztellenes és állami támogatásra vonatkozó
szabályozás betartatása terén, így biztosiíva minden piaci szerepl? számára az egyenl?
versenyfeltételeket és az egyenl? piacrajutási feltételeket;
2013.04.28. | Forrás: Herczog Edit–EP képvisel? | Michael Debreczeni
