Ne legyenek több új széner?m? létesítések
Az ellátásbiztonság érdekében nincs szükség további hagyományos er?m?vek megépítésére 2020-ig – a meglév? paksi atomer?m? b?vítését is beleértve. A jelenlegi széner?m?vek több évtizedes m?ködési id?vel rendelkeznek, és további újabb ilyen er?m?vek megépítésével csak meger?sítenénk az emisszióban intenzív er?m?parkunkat.
A nagyer?m?vek által megadott, ill. a fajlagos jellemz?kb?l számolt évi szén-dioxid-kibocsátás értékelésekor kiemelhet?, hogy az összesen és kerekítve közel 13 millió tonna CO2-emissziónak több mint a felét a lignittüzelés? Mátrai Er?m? adta (6,8 millió tonnát).
Jelenleg kisebb hatása van annak, hogy a nettó hazai termelésnek 7,2%-a származott 2011-ben megújuló energiaforrásokból, amelyekre szintén nem számolnak el szén-dioxid-kibocsátást.
Az emissziók fels? (CAP) határait következetesen csökkent? emisszióskereskedelem és a megújuló energiák további els?rend? betáplálása érezhet?bben csökkentenék a fosszilis er?m?vek leterhelését 2020 után mint az manapság elfogadott vagy tervezve van. Nagyon fenn áll a további téves befektetések és a népgazdasági veszteségek veszélye, ha a nem fenntartható fosszilis er?m?veket továbbra is közpénzen támogatjuk. A meglév? fosszilis technológiákat ezentúl legfeljebb áthidaló technológiáknak szabad beszámítani a klímavédelem érdekében történ? energiafordulat alatt!
A hosszútávú klímavédelmi célok teljesítéséhez azonban nem csak a villamosenergia el?állítása közben keletkez? emissziók csökkentésének a figyelése, hanem f?ként a – lényegesen nehezebben elérhet? – különböz? gyártási folyamatok általi ipari emissziók csökkentése szükséges. Ezért a meglév? CO2-tározókat f?ként az ilyen gyártási folyamatok által kibocsátot CO2 tározására kellene fenntartani.
Nagyon rugalmas gázer?m?vek az átmeneti id?szakra
A megújuló energiák részesedésének a megnövelésével megnövekszik a hullámzóan (volatile) betápláló er?m?vek száma. Ezeknek a betáplálási ingadozásoknak a kiegyenlítésére az 1.6 fejezetben körülírt átmenetei id?szakra szükséges, a lehetséges rugalmas energiainfrastruktúra testreszabása mellett, lehet?leg emisszióban alacsony hagyományos er?m?parkra van szükség. A jelenlegi tartalék, gázturbinás er?m?vek termelési aránya természetesen minimális, és a csúcser?m?ves vagy tartalék kategóriába kerülhet a két új, jó hatásfokú ajkai gázturbina is.
Amennyiben 2020 után szükség lenne fosszilis er?m?vekre, úgy azt gyors és rugalmas gáz és g?zturbina (combined gas and steam, COGAS) er?m?vekkel lenne lehetséges lefedni. A tüzelést lépcs?zetesen át lehetne aztán biogázra és/vagy metánra alakítani. Hidrogéntüzeléshez modifikált gázturbinát is lehetne alkalmazni adott esetben, amihez viszont külön vezeték szükséges.
A kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek kiépítése
A tizenhárom h?t is termel? nagyer?m?vünk 2011-ben kapcsoltan 1.995 GWh villamos energiát adtak a hálózatra, amely a teljes nettó villamosenergia-termelésük 7%-át jelenti.
A stratégia a biomassza felhasználásánál a helyi h?termelést helyezné el?térbe, mely az energiaátalakítási értéklánc mentén jobb hatásfokkal lenne biztosítható. Az intézkedés révén javul az energiahatékonyság, n? a megújuló energiaforrások aránya, kedvez?en hat az erd?k védelmére, csökkenti a globális légszennyez? hatásokat.
A biogáz alapú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek hatékonyak és relatíve jó klímavédelmi opciók a decentralizált villamosenergia-fogyasztás igényének lefedésére. A teljesmérték? megújuló energiákon alapuló átállásban ezek már a kezdett?l fogva fontos szerepet töltenek be. A megvalósítási lehet?ségüket ezért minden egyes esetre át kell vizsgálni.
A magas hatásfokú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek által megtakarítható primer- és üvegházhatású gázok azonban mindenesetre igen magas összhatásfokokat tételeznek fel. Következésképpen tehát lehet?leg állandó szint? folyamat- vagy helyiség h?igényt és klimatizálást. A törvényhozó feladata ezért a blokk-f?t?er?m?vek eddiginél er?sebb támogatása a megfelel? helyeken, pl. a gyártóiparban, a feldolgozó üzemekben vagy a különböz? objektumok ellátásában. Ahol ez lehetséges, ott jó leterhelésekkel kell ezeknek az er?m?veknek bírni és a részleterhelés alatt is kiszabályzó teljesítményt kell készenlétben tartaniuk. Itt a h?tározók és a tartalék kazánok alkalmazása még ahhoz is vezetne, hogy a villamosenergia betáplálása és a h?szükséglet id?ben is különválasztható lenne.
A jól méretezett és üzemeltetett f?t?er?m?vekben a kapcsolt energiatermelésnek jelent?s haszna van és lehet a jöv?ben is. Ezt érvényesíteni kellene az adott er?m? üzemvitelében. Azaz ösztönzést kellene, hogy jelentsen a várható „nemzetgazdasági” haszon a kapcsolt energiatermelés megtartására, s?t fejlesztésére.
Nem lehet egészen egyetérteni a kapcsolt energiatermelés teljes támogatásának azonnali megsz?ntetésével. Itt csak fokozatosan lehet visszavonulni, mert egyébként a hazai távf?tés nagy veszélybe kerülhet – nem is szólva a jelent?s er?m?ves teljesít?képesség kiesésér?l.
Ne legyenek m?ködési meghosszabbításuk az atomer?m?vünk reaktorainak
A klímavédelem és az ellátásbiztonság szempontjából nézve nincs szükség a paksi atomer?m? m?ködési idejének a meghosszabbítására (leállítási dátum: 1×2012 és 3×2017). Az atomenergia használata sokkal inkább az emberiség és a környezet veszélyeztetése a hasadó anyag egész alkalmazási láncában:
- Az uránbányászat egyaránt káros az emberiségre és a környezetre,
- Az üzemeltetés katasztrofális balesetekhez vezethet,
- A rádióaktív hulladék még több millió éven keresztül is sugároz.
Ezenkívül el?ször még azt is bizonyítaniuk kell az atomer?m? üzemeltet?inek, hogy biztonságveszteség nélkül és rugalmasan tudják-e az er?m?vet üzemeltetni és így nem állnak-e az ún. kötelezett betáplálási szabályzás miatt a megújuló energiák kiépítésének útjában? Vagy továbbra is csak állandó zsinórtermelésre képesek a rendszer mivoltából?
Avagy biztos, hogy a megújuló villamosenergia kötelez? átvételi ára miatt emelkedik a fogyasztói ár?
Magyarország er?m?parkjának 2011-es bruttó névleges villamos teljesít?képességét közel 10.000 MW-nak tekinthetjük. Az éves bruttó villamosenergia termelésük közel 36,27 TWh volt. A magyarországi villamosenergia ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh és az importja így 6,64 TWh (18,3 %) volt.
2050-ig legalább 6.000 MW új er?m?vi kapacitás létrehozására lesz szükség az eléggé elöregedett er?m?parkunk miatt, amit csak energiatakarékossággal és energiahatékonysággal fogunk tudni elérni (fejl?dés=energiaigény növekedése).
Az összes villamosenergia-felhasználásunk a 2011-es 42,9 TWh-ról legnagyobb valószín?séggel (feltételezett igénynövekedés átlagosan 1,5 % évente) kb. 67 TWh-ra növekedik majd 2050-ig.
A jelenlegi energiastratégia például nem tartalmaz elegend? mélység? és részletesség? információt ahhoz, hogy a paksi atomer?m? m?ködési hosszabbításának, a paksi blokkok pótlásának azaz a kétblokkos b?vítésének szükségességét, annak környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és gazdasági hatásait érdemben meg lehessen ítélni. A beruházással kapcsolatos stratégiai döntések el?készítésére ad hoc megalakított bizottságának gyors (és a választó polgárok kikérdezése nélküli) magándöntése, a paksi atomer?m? teljesítményét a 40 %-os bruttó villamosenergia termelésr?l -egy kétblokkos kib?vítéssel- 60 %-os részesedési nagyságra felemelni, és ezzel a felvállalt energiafordulat nevében ugyan, de szükségtelenné tenni a megújuló energiák er?teljes hazai kibontakozását egyoldalúnak, felel?sségtelennek és nem hozzáértés?nek kell tekinteni. (A paksi atomer?m? több mint 15.685 GWh áramot termelt átlagosan 89,53 százalékos kihasználtsággal, mint alaper?m? 43,3%-os kihasználással volt a meghatározó a hazai termelésben 2011-ben.)
Az energetikai és az ipari lobbi összeegyeztethetetlen céljainak hagyományos egyvelege:
Meggy?z?désük, hogy Paksot csak jelent?s állami szerep- és hosszútávú garanciavállalással lehet a legkorszer?bb technológián alapuló fejlesztéssel b?víteni. Azzal, hogy jelenlegi kormányunk kiemelt jelent?ség? beruházásnak nyilvánította a paksi er?m? b?vítését (2012 június 18., Magyar Közlöny), ezzel az atomenergiát tekinti az elkövetkez? huszonpárév áramtermelés alapjának és a villamosenergia igény kielégítésének egyetlen kiútját, aminek megfelel?en kívánja a nukleáris energián alapuló villamosenergia arányát b?víteni (60 %-os zsinórtermelésben): megnövelve a paksi atomer?m? kapacitását és a régi pécsi uránbánya újraindítási esélyeinek latolgatását. Tehát más energiapolitikát követ az EU-val szemben?
A Medián 2011 nyarán kutatást végzett e témában az Origo megbízásából, ami szerint a lakosság nagy többsége mind az élettartam meghosszabbítást, mind a b?vítést elutasítja. Az élettartam hosszabbítását a megkérdezettek alig 32 %-a támogatja és 63 %-a ellenzi, míg új blokk építését 36 % támogatja és 58 % ellenzi.
Ezekben a kérdésekben sajnálatos módon továbbra nincs társadalmi diskurzus, a szerepl?k egy része azonban beazonosíthatóak, véleményeket nyilvánvalóan nem ütköztetnek. A kérdéseknek a kézenfekv? politikai, gazdasági összefüggésein túl azonban súlyos társadalmi, filozófiai és az életmin?ségre is kiható vetületei vannak, amiknek súlyát a társadalom minden tagja viseli.
2012.08.23. Michael Debreczeni
Ne legyenek több új széner?m? létesítések
Az ellátásbiztonság érdekében nincs szükség további hagyományos er?m?vek megépítésére 2020-ig – a meglév? paksi atomer?m? b?vítését is beleértve. A jelenlegi széner?m?vek több évtizedes m?ködési id?vel rendelkeznek, és további újabb ilyen er?m?vek megépítésével csak meger?sítenénk az emisszióban intenzív er?m?parkunkat.
A nagyer?m?vek által megadott, ill. a fajlagos jellemz?kb?l számolt évi szén-dioxid-kibocsátás értékelésekor kiemelhet?, hogy az összesen és kerekítve közel 13 millió tonna CO2-emissziónak több mint a felét a lignittüzelés? Mátrai Er?m? adta (6,8 millió tonnát).
Jelenleg kisebb hatása van annak, hogy a nettó hazai termelésnek 7,2%-a származott 2011-ben megújuló energiaforrásokból, amelyekre szintén nem számolnak el szén-dioxid-kibocsátást.
Az emissziók fels? (CAP) határait következetesen csökkent? emisszióskereskedelem és a megújuló energiák további els?rend? betáplálása érezhet?bben csökkentenék a fosszilis er?m?vek leterhelését 2020 után mint az manapság elfogadott vagy tervezve van. Nagyon fenn áll a további téves befektetések és a népgazdasági veszteségek veszélye, ha a nem fenntartható fosszilis er?m?veket továbbra is közpénzen támogatjuk. A meglév? fosszilis technológiákat ezentúl legfeljebb áthidaló technológiáknak szabad beszámítani a klímavédelem érdekében történ? energiafordulat alatt!
A hosszútávú klímavédelmi célok teljesítéséhez azonban nem csak a villamosenergia el?állítása közben keletkez? emissziók csökkentésének a figyelése, hanem f?ként a – lényegesen nehezebben elérhet? – különböz? gyártási folyamatok általi ipari emissziók csökkentése szükséges. Ezért a meglév? CO2-tározókat f?ként az ilyen gyártási folyamatok által kibocsátot CO2 tározására kellene fenntartani.
Nagyon rugalmas gázer?m?vek az átmeneti id?szakra
A megújuló energiák részesedésének a megnövelésével megnövekszik a hullámzóan (volatile) betápláló er?m?vek száma. Ezeknek a betáplálási ingadozásoknak a kiegyenlítésére az 1.6 fejezetben körülírt átmenetei id?szakra szükséges, a lehetséges rugalmas energiainfrastruktúra testreszabása mellett, lehet?leg emisszióban alacsony hagyományos er?m?parkra van szükség. A jelenlegi tartalék, gázturbinás er?m?vek termelési aránya természetesen minimális, és a csúcser?m?ves vagy tartalék kategóriába kerülhet a két új, jó hatásfokú ajkai gázturbina is.
Amennyiben 2020 után szükség lenne fosszilis er?m?vekre, úgy azt gyors és rugalmas gáz és g?zturbina (combined gas and steam, COGAS) er?m?vekkel lenne lehetséges lefedni. A tüzelést lépcs?zetesen át lehetne aztán biogázra és/vagy metánra alakítani. Hidrogéntüzeléshez modifikált gázturbinát is lehetne alkalmazni adott esetben, amihez viszont külön vezeték szükséges.
A kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek kiépítése
A tizenhárom h?t is termel? nagyer?m?vünk 2011-ben kapcsoltan 1.995 GWh villamos energiát adtak a hálózatra, amely a teljes nettó villamosenergia-termelésük 7%-át jelenti.
A stratégia a biomassza felhasználásánál a helyi h?termelést helyezné el?térbe, mely az energiaátalakítási értéklánc mentén jobb hatásfokkal lenne biztosítható. Az intézkedés révén javul az energiahatékonyság, n? a megújuló energiaforrások aránya, kedvez?en hat az erd?k védelmére, csökkenti a globális légszennyez? hatásokat.
A biogáz alapú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek hatékonyak és relatíve jó klímavédelmi opciók a decentralizált villamosenergia-fogyasztás igényének lefedésére. A teljesmérték? megújuló energiákon alapuló átállásban ezek már a kezdett?l fogva fontos szerepet töltenek be. A megvalósítási lehet?ségüket ezért minden egyes esetre át kell vizsgálni.
A magas hatásfokú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek által megtakarítható primer- és üvegházhatású gázok azonban mindenesetre igen magas összhatásfokokat tételeznek fel. Következésképpen tehát lehet?leg állandó szint? folyamat- vagy helyiség h?igényt és klimatizálást. A törvényhozó feladata ezért a blokk-f?t?er?m?vek eddiginél er?sebb támogatása a megfelel? helyeken, pl. a gyártóiparban, a feldolgozó üzemekben vagy a különböz? objektumok ellátásában. Ahol ez lehetséges, ott jó leterhelésekkel kell ezeknek az er?m?veknek bírni és a részleterhelés alatt is kiszabályzó teljesítményt kell készenlétben tartaniuk. Itt a h?tározók és a tartalék kazánok alkalmazása még ahhoz is vezetne, hogy a villamosenergia betáplálása és a h?szükséglet id?ben is különválasztható lenne.
A jól méretezett és üzemeltetett f?t?er?m?vekben a kapcsolt energiatermelésnek jelent?s haszna van és lehet a jöv?ben is. Ezt érvényesíteni kellene az adott er?m? üzemvitelében. Azaz ösztönzést kellene, hogy jelentsen a várható „nemzetgazdasági” haszon a kapcsolt energiatermelés megtartására, s?t fejlesztésére.
Nem lehet egészen egyetérteni a kapcsolt energiatermelés teljes támogatásának azonnali megsz?ntetésével. Itt csak fokozatosan lehet visszavonulni, mert egyébként a hazai távf?tés nagy veszélybe kerülhet – nem is szólva a jelent?s er?m?ves teljesít?képesség kiesésér?l.
Ne legyenek m?ködési meghosszabbításuk az atomer?m?vünk reaktorainak
A klímavédelem és az ellátásbiztonság szempontjából nézve nincs szükség a paksi atomer?m? m?ködési idejének a meghosszabbítására (leállítási dátum: 1×2012 és 3×2017). Az atomenergia használata sokkal inkább az emberiség és a környezet veszélyeztetése a hasadó anyag egész alkalmazási láncában:
- Az uránbányászat egyaránt káros az emberiségre és a környezetre,
- Az üzemeltetés katasztrofális balesetekhez vezethet,
- A rádióaktív hulladék még több millió éven keresztül is sugároz.
Ezenkívül el?ször még azt is bizonyítaniuk kell az atomer?m? üzemeltet?inek, hogy biztonságveszteség nélkül és rugalmasan tudják-e az er?m?vet üzemeltetni és így nem állnak-e az ún. kötelezett betáplálási szabályzás miatt a megújuló energiák kiépítésének útjában? Vagy továbbra is csak állandó zsinórtermelésre képesek a rendszer mivoltából?
Avagy biztos, hogy a megújuló villamosenergia kötelez? átvételi ára miatt emelkedik a fogyasztói ár?
Magyarország er?m?parkjának 2011-es bruttó névleges villamos teljesít?képességét közel 10.000 MW-nak tekinthetjük. Az éves bruttó villamosenergia termelésük közel 36,27 TWh volt. A magyarországi villamosenergia ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh és az importja így 6,64 TWh (18,3 %) volt.
2050-ig legalább 6.000 MW új er?m?vi kapacitás létrehozására lesz szükség az eléggé elöregedett er?m?parkunk miatt, amit csak energiatakarékossággal és energiahatékonysággal fogunk tudni elérni (fejl?dés=energiaigény növekedése).
Az összes villamosenergia-felhasználásunk a 2011-es 42,9 TWh-ról legnagyobb valószín?séggel (feltételezett igénynövekedés átlagosan 1,5 % évente) kb. 67 TWh-ra növekedik majd 2050-ig.
A jelenlegi energiastratégia például nem tartalmaz elegend? mélység? és részletesség? információt ahhoz, hogy a paksi atomer?m? m?ködési hosszabbításának, a paksi blokkok pótlásának azaz a kétblokkos b?vítésének szükségességét, annak környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és gazdasági hatásait érdemben meg lehessen ítélni. A beruházással kapcsolatos stratégiai döntések el?készítésére ad hoc megalakított bizottságának gyors (és a választó polgárok kikérdezése nélküli) magándöntése, a paksi atomer?m? teljesítményét a 40 %-os bruttó villamosenergia termelésr?l -egy kétblokkos kib?vítéssel- 60 %-os részesedési nagyságra felemelni, és ezzel a felvállalt energiafordulat nevében ugyan, de szükségtelenné tenni a megújuló energiák er?teljes hazai kibontakozását egyoldalúnak, felel?sségtelennek és nem hozzáértés?nek kell tekinteni. (A paksi atomer?m? több mint 15.685 GWh áramot termelt átlagosan 89,53 százalékos kihasználtsággal, mint alaper?m? 43,3%-os kihasználással volt a meghatározó a hazai termelésben 2011-ben.)
Az energetikai és az ipari lobbi összeegyeztethetetlen céljainak hagyományos egyvelege:
Meggy?z?désük, hogy Paksot csak jelent?s állami szerep- és hosszútávú garanciavállalással lehet a legkorszer?bb technológián alapuló fejlesztéssel b?víteni. Azzal, hogy jelenlegi kormányunk kiemelt jelent?ség? beruházásnak nyilvánította a paksi er?m? b?vítését (2012 június 18., Magyar Közlöny), ezzel az atomenergiát tekinti az elkövetkez? huszonpárév áramtermelés alapjának és a villamosenergia igény kielégítésének egyetlen kiútját, aminek megfelel?en kívánja a nukleáris energián alapuló villamosenergia arányát b?víteni (60 %-os zsinórtermelésben): megnövelve a paksi atomer?m? kapacitását és a régi pécsi uránbánya újraindítási esélyeinek latolgatását. Tehát más energiapolitikát követ az EU-val szemben?
A Medián 2011 nyarán kutatást végzett e témában az Origo megbízásából, ami szerint a lakosság nagy többsége mind az élettartam meghosszabbítást, mind a b?vítést elutasítja. Az élettartam hosszabbítását a megkérdezettek alig 32 %-a támogatja és 63 %-a ellenzi, míg új blokk építését 36 % támogatja és 58 % ellenzi.
Ezekben a kérdésekben sajnálatos módon továbbra nincs társadalmi diskurzus, a szerepl?k egy része azonban beazonosíthatóak, véleményeket nyilvánvalóan nem ütköztetnek. A kérdéseknek a kézenfekv? politikai, gazdasági összefüggésein túl azonban súlyos társadalmi, filozófiai és az életmin?ségre is kiható vetületei vannak, amiknek súlyát a társadalom minden tagja viseli.
2012.08.23. Michael Debreczeni
Ne legyenek több új széner?m? létesítések
Az ellátásbiztonság érdekében nincs szükség további hagyományos er?m?vek megépítésére 2020-ig – a meglév? paksi atomer?m? b?vítését is beleértve. A jelenlegi széner?m?vek több évtizedes m?ködési id?vel rendelkeznek, és további újabb ilyen er?m?vek megépítésével csak meger?sítenénk az emisszióban intenzív er?m?parkunkat.
A nagyer?m?vek által megadott, ill. a fajlagos jellemz?kb?l számolt évi szén-dioxid-kibocsátás értékelésekor kiemelhet?, hogy az összesen és kerekítve közel 13 millió tonna CO2-emissziónak több mint a felét a lignittüzelés? Mátrai Er?m? adta (6,8 millió tonnát).
Jelenleg kisebb hatása van annak, hogy a nettó hazai termelésnek 7,2%-a származott 2011-ben megújuló energiaforrásokból, amelyekre szintén nem számolnak el szén-dioxid-kibocsátást.
Az emissziók fels? (CAP) határait következetesen csökkent? emisszióskereskedelem és a megújuló energiák további els?rend? betáplálása érezhet?bben csökkentenék a fosszilis er?m?vek leterhelését 2020 után mint az manapság elfogadott vagy tervezve van. Nagyon fenn áll a további téves befektetések és a népgazdasági veszteségek veszélye, ha a nem fenntartható fosszilis er?m?veket továbbra is közpénzen támogatjuk. A meglév? fosszilis technológiákat ezentúl legfeljebb áthidaló technológiáknak szabad beszámítani a klímavédelem érdekében történ? energiafordulat alatt!
A hosszútávú klímavédelmi célok teljesítéséhez azonban nem csak a villamosenergia el?állítása közben keletkez? emissziók csökkentésének a figyelése, hanem f?ként a – lényegesen nehezebben elérhet? – különböz? gyártási folyamatok általi ipari emissziók csökkentése szükséges. Ezért a meglév? CO2-tározókat f?ként az ilyen gyártási folyamatok által kibocsátot CO2 tározására kellene fenntartani.
Nagyon rugalmas gázer?m?vek az átmeneti id?szakra
A megújuló energiák részesedésének a megnövelésével megnövekszik a hullámzóan (volatile) betápláló er?m?vek száma. Ezeknek a betáplálási ingadozásoknak a kiegyenlítésére az 1.6 fejezetben körülírt átmenetei id?szakra szükséges, a lehetséges rugalmas energiainfrastruktúra testreszabása mellett, lehet?leg emisszióban alacsony hagyományos er?m?parkra van szükség. A jelenlegi tartalék, gázturbinás er?m?vek termelési aránya természetesen minimális, és a csúcser?m?ves vagy tartalék kategóriába kerülhet a két új, jó hatásfokú ajkai gázturbina is.
Amennyiben 2020 után szükség lenne fosszilis er?m?vekre, úgy azt gyors és rugalmas gáz és g?zturbina (combined gas and steam, COGAS) er?m?vekkel lenne lehetséges lefedni. A tüzelést lépcs?zetesen át lehetne aztán biogázra és/vagy metánra alakítani. Hidrogéntüzeléshez modifikált gázturbinát is lehetne alkalmazni adott esetben, amihez viszont külön vezeték szükséges.
A kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek kiépítése
A tizenhárom h?t is termel? nagyer?m?vünk 2011-ben kapcsoltan 1.995 GWh villamos energiát adtak a hálózatra, amely a teljes nettó villamosenergia-termelésük 7%-át jelenti.
A stratégia a biomassza felhasználásánál a helyi h?termelést helyezné el?térbe, mely az energiaátalakítási értéklánc mentén jobb hatásfokkal lenne biztosítható. Az intézkedés révén javul az energiahatékonyság, n? a megújuló energiaforrások aránya, kedvez?en hat az erd?k védelmére, csökkenti a globális légszennyez? hatásokat.
A biogáz alapú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek hatékonyak és relatíve jó klímavédelmi opciók a decentralizált villamosenergia-fogyasztás igényének lefedésére. A teljesmérték? megújuló energiákon alapuló átállásban ezek már a kezdett?l fogva fontos szerepet töltenek be. A megvalósítási lehet?ségüket ezért minden egyes esetre át kell vizsgálni.
A magas hatásfokú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek által megtakarítható primer- és üvegházhatású gázok azonban mindenesetre igen magas összhatásfokokat tételeznek fel. Következésképpen tehát lehet?leg állandó szint? folyamat- vagy helyiség h?igényt és klimatizálást. A törvényhozó feladata ezért a blokk-f?t?er?m?vek eddiginél er?sebb támogatása a megfelel? helyeken, pl. a gyártóiparban, a feldolgozó üzemekben vagy a különböz? objektumok ellátásában. Ahol ez lehetséges, ott jó leterhelésekkel kell ezeknek az er?m?veknek bírni és a részleterhelés alatt is kiszabályzó teljesítményt kell készenlétben tartaniuk. Itt a h?tározók és a tartalék kazánok alkalmazása még ahhoz is vezetne, hogy a villamosenergia betáplálása és a h?szükséglet id?ben is különválasztható lenne.
A jól méretezett és üzemeltetett f?t?er?m?vekben a kapcsolt energiatermelésnek jelent?s haszna van és lehet a jöv?ben is. Ezt érvényesíteni kellene az adott er?m? üzemvitelében. Azaz ösztönzést kellene, hogy jelentsen a várható „nemzetgazdasági” haszon a kapcsolt energiatermelés megtartására, s?t fejlesztésére.
Nem lehet egészen egyetérteni a kapcsolt energiatermelés teljes támogatásának azonnali megsz?ntetésével. Itt csak fokozatosan lehet visszavonulni, mert egyébként a hazai távf?tés nagy veszélybe kerülhet – nem is szólva a jelent?s er?m?ves teljesít?képesség kiesésér?l.
Ne legyenek m?ködési meghosszabbításuk az atomer?m?vünk reaktorainak
A klímavédelem és az ellátásbiztonság szempontjából nézve nincs szükség a paksi atomer?m? m?ködési idejének a meghosszabbítására (leállítási dátum: 1×2012 és 3×2017). Az atomenergia használata sokkal inkább az emberiség és a környezet veszélyeztetése a hasadó anyag egész alkalmazási láncában:
- Az uránbányászat egyaránt káros az emberiségre és a környezetre,
- Az üzemeltetés katasztrofális balesetekhez vezethet,
- A rádióaktív hulladék még több millió éven keresztül is sugároz.
Ezenkívül el?ször még azt is bizonyítaniuk kell az atomer?m? üzemeltet?inek, hogy biztonságveszteség nélkül és rugalmasan tudják-e az er?m?vet üzemeltetni és így nem állnak-e az ún. kötelezett betáplálási szabályzás miatt a megújuló energiák kiépítésének útjában? Vagy továbbra is csak állandó zsinórtermelésre képesek a rendszer mivoltából?
Avagy biztos, hogy a megújuló villamosenergia kötelez? átvételi ára miatt emelkedik a fogyasztói ár?
Magyarország er?m?parkjának 2011-es bruttó névleges villamos teljesít?képességét közel 10.000 MW-nak tekinthetjük. Az éves bruttó villamosenergia termelésük közel 36,27 TWh volt. A magyarországi villamosenergia ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh és az importja így 6,64 TWh (18,3 %) volt.
2050-ig legalább 6.000 MW új er?m?vi kapacitás létrehozására lesz szükség az eléggé elöregedett er?m?parkunk miatt, amit csak energiatakarékossággal és energiahatékonysággal fogunk tudni elérni (fejl?dés=energiaigény növekedése).
Az összes villamosenergia-felhasználásunk a 2011-es 42,9 TWh-ról legnagyobb valószín?séggel (feltételezett igénynövekedés átlagosan 1,5 % évente) kb. 67 TWh-ra növekedik majd 2050-ig.
A jelenlegi energiastratégia például nem tartalmaz elegend? mélység? és részletesség? információt ahhoz, hogy a paksi atomer?m? m?ködési hosszabbításának, a paksi blokkok pótlásának azaz a kétblokkos b?vítésének szükségességét, annak környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és gazdasági hatásait érdemben meg lehessen ítélni. A beruházással kapcsolatos stratégiai döntések el?készítésére ad hoc megalakított bizottságának gyors (és a választó polgárok kikérdezése nélküli) magándöntése, a paksi atomer?m? teljesítményét a 40 %-os bruttó villamosenergia termelésr?l -egy kétblokkos kib?vítéssel- 60 %-os részesedési nagyságra felemelni, és ezzel a felvállalt energiafordulat nevében ugyan, de szükségtelenné tenni a megújuló energiák er?teljes hazai kibontakozását egyoldalúnak, felel?sségtelennek és nem hozzáértés?nek kell tekinteni. (A paksi atomer?m? több mint 15.685 GWh áramot termelt átlagosan 89,53 százalékos kihasználtsággal, mint alaper?m? 43,3%-os kihasználással volt a meghatározó a hazai termelésben 2011-ben.)
Az energetikai és az ipari lobbi összeegyeztethetetlen céljainak hagyományos egyvelege:
Meggy?z?désük, hogy Paksot csak jelent?s állami szerep- és hosszútávú garanciavállalással lehet a legkorszer?bb technológián alapuló fejlesztéssel b?víteni. Azzal, hogy jelenlegi kormányunk kiemelt jelent?ség? beruházásnak nyilvánította a paksi er?m? b?vítését (2012 június 18., Magyar Közlöny), ezzel az atomenergiát tekinti az elkövetkez? huszonpárév áramtermelés alapjának és a villamosenergia igény kielégítésének egyetlen kiútját, aminek megfelel?en kívánja a nukleáris energián alapuló villamosenergia arányát b?víteni (60 %-os zsinórtermelésben): megnövelve a paksi atomer?m? kapacitását és a régi pécsi uránbánya újraindítási esélyeinek latolgatását. Tehát más energiapolitikát követ az EU-val szemben?
A Medián 2011 nyarán kutatást végzett e témában az Origo megbízásából, ami szerint a lakosság nagy többsége mind az élettartam meghosszabbítást, mind a b?vítést elutasítja. Az élettartam hosszabbítását a megkérdezettek alig 32 %-a támogatja és 63 %-a ellenzi, míg új blokk építését 36 % támogatja és 58 % ellenzi.
Ezekben a kérdésekben sajnálatos módon továbbra nincs társadalmi diskurzus, a szerepl?k egy része azonban beazonosíthatóak, véleményeket nyilvánvalóan nem ütköztetnek. A kérdéseknek a kézenfekv? politikai, gazdasági összefüggésein túl azonban súlyos társadalmi, filozófiai és az életmin?ségre is kiható vetületei vannak, amiknek súlyát a társadalom minden tagja viseli.
2012.08.23. Michael Debreczeni
Ne legyenek több új széner?m? létesítések
Az ellátásbiztonság érdekében nincs szükség további hagyományos er?m?vek megépítésére 2020-ig – a meglév? paksi atomer?m? b?vítését is beleértve. A jelenlegi széner?m?vek több évtizedes m?ködési id?vel rendelkeznek, és további újabb ilyen er?m?vek megépítésével csak meger?sítenénk az emisszióban intenzív er?m?parkunkat.
A nagyer?m?vek által megadott, ill. a fajlagos jellemz?kb?l számolt évi szén-dioxid-kibocsátás értékelésekor kiemelhet?, hogy az összesen és kerekítve közel 13 millió tonna CO2-emissziónak több mint a felét a lignittüzelés? Mátrai Er?m? adta (6,8 millió tonnát).
Jelenleg kisebb hatása van annak, hogy a nettó hazai termelésnek 7,2%-a származott 2011-ben megújuló energiaforrásokból, amelyekre szintén nem számolnak el szén-dioxid-kibocsátást.
Az emissziók fels? (CAP) határait következetesen csökkent? emisszióskereskedelem és a megújuló energiák további els?rend? betáplálása érezhet?bben csökkentenék a fosszilis er?m?vek leterhelését 2020 után mint az manapság elfogadott vagy tervezve van. Nagyon fenn áll a további téves befektetések és a népgazdasági veszteségek veszélye, ha a nem fenntartható fosszilis er?m?veket továbbra is közpénzen támogatjuk. A meglév? fosszilis technológiákat ezentúl legfeljebb áthidaló technológiáknak szabad beszámítani a klímavédelem érdekében történ? energiafordulat alatt!
A hosszútávú klímavédelmi célok teljesítéséhez azonban nem csak a villamosenergia el?állítása közben keletkez? emissziók csökkentésének a figyelése, hanem f?ként a – lényegesen nehezebben elérhet? – különböz? gyártási folyamatok általi ipari emissziók csökkentése szükséges. Ezért a meglév? CO2-tározókat f?ként az ilyen gyártási folyamatok által kibocsátot CO2 tározására kellene fenntartani.
Nagyon rugalmas gázer?m?vek az átmeneti id?szakra
A megújuló energiák részesedésének a megnövelésével megnövekszik a hullámzóan (volatile) betápláló er?m?vek száma. Ezeknek a betáplálási ingadozásoknak a kiegyenlítésére az 1.6 fejezetben körülírt átmenetei id?szakra szükséges, a lehetséges rugalmas energiainfrastruktúra testreszabása mellett, lehet?leg emisszióban alacsony hagyományos er?m?parkra van szükség. A jelenlegi tartalék, gázturbinás er?m?vek termelési aránya természetesen minimális, és a csúcser?m?ves vagy tartalék kategóriába kerülhet a két új, jó hatásfokú ajkai gázturbina is.
Amennyiben 2020 után szükség lenne fosszilis er?m?vekre, úgy azt gyors és rugalmas gáz és g?zturbina (combined gas and steam, COGAS) er?m?vekkel lenne lehetséges lefedni. A tüzelést lépcs?zetesen át lehetne aztán biogázra és/vagy metánra alakítani. Hidrogéntüzeléshez modifikált gázturbinát is lehetne alkalmazni adott esetben, amihez viszont külön vezeték szükséges.
A kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek kiépítése
A tizenhárom h?t is termel? nagyer?m?vünk 2011-ben kapcsoltan 1.995 GWh villamos energiát adtak a hálózatra, amely a teljes nettó villamosenergia-termelésük 7%-át jelenti.
A stratégia a biomassza felhasználásánál a helyi h?termelést helyezné el?térbe, mely az energiaátalakítási értéklánc mentén jobb hatásfokkal lenne biztosítható. Az intézkedés révén javul az energiahatékonyság, n? a megújuló energiaforrások aránya, kedvez?en hat az erd?k védelmére, csökkenti a globális légszennyez? hatásokat.
A biogáz alapú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek hatékonyak és relatíve jó klímavédelmi opciók a decentralizált villamosenergia-fogyasztás igényének lefedésére. A teljesmérték? megújuló energiákon alapuló átállásban ezek már a kezdett?l fogva fontos szerepet töltenek be. A megvalósítási lehet?ségüket ezért minden egyes esetre át kell vizsgálni.
A magas hatásfokú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek által megtakarítható primer- és üvegházhatású gázok azonban mindenesetre igen magas összhatásfokokat tételeznek fel. Következésképpen tehát lehet?leg állandó szint? folyamat- vagy helyiség h?igényt és klimatizálást. A törvényhozó feladata ezért a blokk-f?t?er?m?vek eddiginél er?sebb támogatása a megfelel? helyeken, pl. a gyártóiparban, a feldolgozó üzemekben vagy a különböz? objektumok ellátásában. Ahol ez lehetséges, ott jó leterhelésekkel kell ezeknek az er?m?veknek bírni és a részleterhelés alatt is kiszabályzó teljesítményt kell készenlétben tartaniuk. Itt a h?tározók és a tartalék kazánok alkalmazása még ahhoz is vezetne, hogy a villamosenergia betáplálása és a h?szükséglet id?ben is különválasztható lenne.
A jól méretezett és üzemeltetett f?t?er?m?vekben a kapcsolt energiatermelésnek jelent?s haszna van és lehet a jöv?ben is. Ezt érvényesíteni kellene az adott er?m? üzemvitelében. Azaz ösztönzést kellene, hogy jelentsen a várható „nemzetgazdasági” haszon a kapcsolt energiatermelés megtartására, s?t fejlesztésére.
Nem lehet egészen egyetérteni a kapcsolt energiatermelés teljes támogatásának azonnali megsz?ntetésével. Itt csak fokozatosan lehet visszavonulni, mert egyébként a hazai távf?tés nagy veszélybe kerülhet – nem is szólva a jelent?s er?m?ves teljesít?képesség kiesésér?l.
Ne legyenek m?ködési meghosszabbításuk az atomer?m?vünk reaktorainak
A klímavédelem és az ellátásbiztonság szempontjából nézve nincs szükség a paksi atomer?m? m?ködési idejének a meghosszabbítására (leállítási dátum: 1×2012 és 3×2017). Az atomenergia használata sokkal inkább az emberiség és a környezet veszélyeztetése a hasadó anyag egész alkalmazási láncában:
- Az uránbányászat egyaránt káros az emberiségre és a környezetre,
- Az üzemeltetés katasztrofális balesetekhez vezethet,
- A rádióaktív hulladék még több millió éven keresztül is sugároz.
Ezenkívül el?ször még azt is bizonyítaniuk kell az atomer?m? üzemeltet?inek, hogy biztonságveszteség nélkül és rugalmasan tudják-e az er?m?vet üzemeltetni és így nem állnak-e az ún. kötelezett betáplálási szabályzás miatt a megújuló energiák kiépítésének útjában? Vagy továbbra is csak állandó zsinórtermelésre képesek a rendszer mivoltából?
Avagy biztos, hogy a megújuló villamosenergia kötelez? átvételi ára miatt emelkedik a fogyasztói ár?
Magyarország er?m?parkjának 2011-es bruttó névleges villamos teljesít?képességét közel 10.000 MW-nak tekinthetjük. Az éves bruttó villamosenergia termelésük közel 36,27 TWh volt. A magyarországi villamosenergia ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh és az importja így 6,64 TWh (18,3 %) volt.
2050-ig legalább 6.000 MW új er?m?vi kapacitás létrehozására lesz szükség az eléggé elöregedett er?m?parkunk miatt, amit csak energiatakarékossággal és energiahatékonysággal fogunk tudni elérni (fejl?dés=energiaigény növekedése).
Az összes villamosenergia-felhasználásunk a 2011-es 42,9 TWh-ról legnagyobb valószín?séggel (feltételezett igénynövekedés átlagosan 1,5 % évente) kb. 67 TWh-ra növekedik majd 2050-ig.
A jelenlegi energiastratégia például nem tartalmaz elegend? mélység? és részletesség? információt ahhoz, hogy a paksi atomer?m? m?ködési hosszabbításának, a paksi blokkok pótlásának azaz a kétblokkos b?vítésének szükségességét, annak környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és gazdasági hatásait érdemben meg lehessen ítélni. A beruházással kapcsolatos stratégiai döntések el?készítésére ad hoc megalakított bizottságának gyors (és a választó polgárok kikérdezése nélküli) magándöntése, a paksi atomer?m? teljesítményét a 40 %-os bruttó villamosenergia termelésr?l -egy kétblokkos kib?vítéssel- 60 %-os részesedési nagyságra felemelni, és ezzel a felvállalt energiafordulat nevében ugyan, de szükségtelenné tenni a megújuló energiák er?teljes hazai kibontakozását egyoldalúnak, felel?sségtelennek és nem hozzáértés?nek kell tekinteni. (A paksi atomer?m? több mint 15.685 GWh áramot termelt átlagosan 89,53 százalékos kihasználtsággal, mint alaper?m? 43,3%-os kihasználással volt a meghatározó a hazai termelésben 2011-ben.)
Az energetikai és az ipari lobbi összeegyeztethetetlen céljainak hagyományos egyvelege:
Meggy?z?désük, hogy Paksot csak jelent?s állami szerep- és hosszútávú garanciavállalással lehet a legkorszer?bb technológián alapuló fejlesztéssel b?víteni. Azzal, hogy jelenlegi kormányunk kiemelt jelent?ség? beruházásnak nyilvánította a paksi er?m? b?vítését (2012 június 18., Magyar Közlöny), ezzel az atomenergiát tekinti az elkövetkez? huszonpárév áramtermelés alapjának és a villamosenergia igény kielégítésének egyetlen kiútját, aminek megfelel?en kívánja a nukleáris energián alapuló villamosenergia arányát b?víteni (60 %-os zsinórtermelésben): megnövelve a paksi atomer?m? kapacitását és a régi pécsi uránbánya újraindítási esélyeinek latolgatását. Tehát más energiapolitikát követ az EU-val szemben?
A Medián 2011 nyarán kutatást végzett e témában az Origo megbízásából, ami szerint a lakosság nagy többsége mind az élettartam meghosszabbítást, mind a b?vítést elutasítja. Az élettartam hosszabbítását a megkérdezettek alig 32 %-a támogatja és 63 %-a ellenzi, míg új blokk építését 36 % támogatja és 58 % ellenzi.
Ezekben a kérdésekben sajnálatos módon továbbra nincs társadalmi diskurzus, a szerepl?k egy része azonban beazonosíthatóak, véleményeket nyilvánvalóan nem ütköztetnek. A kérdéseknek a kézenfekv? politikai, gazdasági összefüggésein túl azonban súlyos társadalmi, filozófiai és az életmin?ségre is kiható vetületei vannak, amiknek súlyát a társadalom minden tagja viseli.
2012.08.23. Michael Debreczeni
Ne legyenek több új széner?m? létesítések
Az ellátásbiztonság érdekében nincs szükség további hagyományos er?m?vek megépítésére 2020-ig – a meglév? paksi atomer?m? b?vítését is beleértve. A jelenlegi széner?m?vek több évtizedes m?ködési id?vel rendelkeznek, és további újabb ilyen er?m?vek megépítésével csak meger?sítenénk az emisszióban intenzív er?m?parkunkat.
A nagyer?m?vek által megadott, ill. a fajlagos jellemz?kb?l számolt évi szén-dioxid-kibocsátás értékelésekor kiemelhet?, hogy az összesen és kerekítve közel 13 millió tonna CO2-emissziónak több mint a felét a lignittüzelés? Mátrai Er?m? adta (6,8 millió tonnát).
Jelenleg kisebb hatása van annak, hogy a nettó hazai termelésnek 7,2%-a származott 2011-ben megújuló energiaforrásokból, amelyekre szintén nem számolnak el szén-dioxid-kibocsátást.
Az emissziók fels? (CAP) határait következetesen csökkent? emisszióskereskedelem és a megújuló energiák további els?rend? betáplálása érezhet?bben csökkentenék a fosszilis er?m?vek leterhelését 2020 után mint az manapság elfogadott vagy tervezve van. Nagyon fenn áll a további téves befektetések és a népgazdasági veszteségek veszélye, ha a nem fenntartható fosszilis er?m?veket továbbra is közpénzen támogatjuk. A meglév? fosszilis technológiákat ezentúl legfeljebb áthidaló technológiáknak szabad beszámítani a klímavédelem érdekében történ? energiafordulat alatt!
A hosszútávú klímavédelmi célok teljesítéséhez azonban nem csak a villamosenergia el?állítása közben keletkez? emissziók csökkentésének a figyelése, hanem f?ként a – lényegesen nehezebben elérhet? – különböz? gyártási folyamatok általi ipari emissziók csökkentése szükséges. Ezért a meglév? CO2-tározókat f?ként az ilyen gyártási folyamatok által kibocsátot CO2 tározására kellene fenntartani.
Nagyon rugalmas gázer?m?vek az átmeneti id?szakra
A megújuló energiák részesedésének a megnövelésével megnövekszik a hullámzóan (volatile) betápláló er?m?vek száma. Ezeknek a betáplálási ingadozásoknak a kiegyenlítésére az 1.6 fejezetben körülírt átmenetei id?szakra szükséges, a lehetséges rugalmas energiainfrastruktúra testreszabása mellett, lehet?leg emisszióban alacsony hagyományos er?m?parkra van szükség. A jelenlegi tartalék, gázturbinás er?m?vek termelési aránya természetesen minimális, és a csúcser?m?ves vagy tartalék kategóriába kerülhet a két új, jó hatásfokú ajkai gázturbina is.
Amennyiben 2020 után szükség lenne fosszilis er?m?vekre, úgy azt gyors és rugalmas gáz és g?zturbina (combined gas and steam, COGAS) er?m?vekkel lenne lehetséges lefedni. A tüzelést lépcs?zetesen át lehetne aztán biogázra és/vagy metánra alakítani. Hidrogéntüzeléshez modifikált gázturbinát is lehetne alkalmazni adott esetben, amihez viszont külön vezeték szükséges.
A kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek kiépítése
A tizenhárom h?t is termel? nagyer?m?vünk 2011-ben kapcsoltan 1.995 GWh villamos energiát adtak a hálózatra, amely a teljes nettó villamosenergia-termelésük 7%-át jelenti.
A stratégia a biomassza felhasználásánál a helyi h?termelést helyezné el?térbe, mely az energiaátalakítási értéklánc mentén jobb hatásfokkal lenne biztosítható. Az intézkedés révén javul az energiahatékonyság, n? a megújuló energiaforrások aránya, kedvez?en hat az erd?k védelmére, csökkenti a globális légszennyez? hatásokat.
A biogáz alapú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek hatékonyak és relatíve jó klímavédelmi opciók a decentralizált villamosenergia-fogyasztás igényének lefedésére. A teljesmérték? megújuló energiákon alapuló átállásban ezek már a kezdett?l fogva fontos szerepet töltenek be. A megvalósítási lehet?ségüket ezért minden egyes esetre át kell vizsgálni.
A magas hatásfokú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek által megtakarítható primer- és üvegházhatású gázok azonban mindenesetre igen magas összhatásfokokat tételeznek fel. Következésképpen tehát lehet?leg állandó szint? folyamat- vagy helyiség h?igényt és klimatizálást. A törvényhozó feladata ezért a blokk-f?t?er?m?vek eddiginél er?sebb támogatása a megfelel? helyeken, pl. a gyártóiparban, a feldolgozó üzemekben vagy a különböz? objektumok ellátásában. Ahol ez lehetséges, ott jó leterhelésekkel kell ezeknek az er?m?veknek bírni és a részleterhelés alatt is kiszabályzó teljesítményt kell készenlétben tartaniuk. Itt a h?tározók és a tartalék kazánok alkalmazása még ahhoz is vezetne, hogy a villamosenergia betáplálása és a h?szükséglet id?ben is különválasztható lenne.
A jól méretezett és üzemeltetett f?t?er?m?vekben a kapcsolt energiatermelésnek jelent?s haszna van és lehet a jöv?ben is. Ezt érvényesíteni kellene az adott er?m? üzemvitelében. Azaz ösztönzést kellene, hogy jelentsen a várható „nemzetgazdasági” haszon a kapcsolt energiatermelés megtartására, s?t fejlesztésére.
Nem lehet egészen egyetérteni a kapcsolt energiatermelés teljes támogatásának azonnali megsz?ntetésével. Itt csak fokozatosan lehet visszavonulni, mert egyébként a hazai távf?tés nagy veszélybe kerülhet – nem is szólva a jelent?s er?m?ves teljesít?képesség kiesésér?l.
Ne legyenek m?ködési meghosszabbításuk az atomer?m?vünk reaktorainak
A klímavédelem és az ellátásbiztonság szempontjából nézve nincs szükség a paksi atomer?m? m?ködési idejének a meghosszabbítására (leállítási dátum: 1×2012 és 3×2017). Az atomenergia használata sokkal inkább az emberiség és a környezet veszélyeztetése a hasadó anyag egész alkalmazási láncában:
- Az uránbányászat egyaránt káros az emberiségre és a környezetre,
- Az üzemeltetés katasztrofális balesetekhez vezethet,
- A rádióaktív hulladék még több millió éven keresztül is sugároz.
Ezenkívül el?ször még azt is bizonyítaniuk kell az atomer?m? üzemeltet?inek, hogy biztonságveszteség nélkül és rugalmasan tudják-e az er?m?vet üzemeltetni és így nem állnak-e az ún. kötelezett betáplálási szabályzás miatt a megújuló energiák kiépítésének útjában? Vagy továbbra is csak állandó zsinórtermelésre képesek a rendszer mivoltából?
Avagy biztos, hogy a megújuló villamosenergia kötelez? átvételi ára miatt emelkedik a fogyasztói ár?
Magyarország er?m?parkjának 2011-es bruttó névleges villamos teljesít?képességét közel 10.000 MW-nak tekinthetjük. Az éves bruttó villamosenergia termelésük közel 36,27 TWh volt. A magyarországi villamosenergia ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh és az importja így 6,64 TWh (18,3 %) volt.
2050-ig legalább 6.000 MW új er?m?vi kapacitás létrehozására lesz szükség az eléggé elöregedett er?m?parkunk miatt, amit csak energiatakarékossággal és energiahatékonysággal fogunk tudni elérni (fejl?dés=energiaigény növekedése).
Az összes villamosenergia-felhasználásunk a 2011-es 42,9 TWh-ról legnagyobb valószín?séggel (feltételezett igénynövekedés átlagosan 1,5 % évente) kb. 67 TWh-ra növekedik majd 2050-ig.
A jelenlegi energiastratégia például nem tartalmaz elegend? mélység? és részletesség? információt ahhoz, hogy a paksi atomer?m? m?ködési hosszabbításának, a paksi blokkok pótlásának azaz a kétblokkos b?vítésének szükségességét, annak környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és gazdasági hatásait érdemben meg lehessen ítélni. A beruházással kapcsolatos stratégiai döntések el?készítésére ad hoc megalakított bizottságának gyors (és a választó polgárok kikérdezése nélküli) magándöntése, a paksi atomer?m? teljesítményét a 40 %-os bruttó villamosenergia termelésr?l -egy kétblokkos kib?vítéssel- 60 %-os részesedési nagyságra felemelni, és ezzel a felvállalt energiafordulat nevében ugyan, de szükségtelenné tenni a megújuló energiák er?teljes hazai kibontakozását egyoldalúnak, felel?sségtelennek és nem hozzáértés?nek kell tekinteni. (A paksi atomer?m? több mint 15.685 GWh áramot termelt átlagosan 89,53 százalékos kihasználtsággal, mint alaper?m? 43,3%-os kihasználással volt a meghatározó a hazai termelésben 2011-ben.)
Az energetikai és az ipari lobbi összeegyeztethetetlen céljainak hagyományos egyvelege:
Meggy?z?désük, hogy Paksot csak jelent?s állami szerep- és hosszútávú garanciavállalással lehet a legkorszer?bb technológián alapuló fejlesztéssel b?víteni. Azzal, hogy jelenlegi kormányunk kiemelt jelent?ség? beruházásnak nyilvánította a paksi er?m? b?vítését (2012 június 18., Magyar Közlöny), ezzel az atomenergiát tekinti az elkövetkez? huszonpárév áramtermelés alapjának és a villamosenergia igény kielégítésének egyetlen kiútját, aminek megfelel?en kívánja a nukleáris energián alapuló villamosenergia arányát b?víteni (60 %-os zsinórtermelésben): megnövelve a paksi atomer?m? kapacitását és a régi pécsi uránbánya újraindítási esélyeinek latolgatását. Tehát más energiapolitikát követ az EU-val szemben?
A Medián 2011 nyarán kutatást végzett e témában az Origo megbízásából, ami szerint a lakosság nagy többsége mind az élettartam meghosszabbítást, mind a b?vítést elutasítja. Az élettartam hosszabbítását a megkérdezettek alig 32 %-a támogatja és 63 %-a ellenzi, míg új blokk építését 36 % támogatja és 58 % ellenzi.
Ezekben a kérdésekben sajnálatos módon továbbra nincs társadalmi diskurzus, a szerepl?k egy része azonban beazonosíthatóak, véleményeket nyilvánvalóan nem ütköztetnek. A kérdéseknek a kézenfekv? politikai, gazdasági összefüggésein túl azonban súlyos társadalmi, filozófiai és az életmin?ségre is kiható vetületei vannak, amiknek súlyát a társadalom minden tagja viseli.
2012.08.23. | Kivonat az „Energiacél 2050: 100 %-os villamosenergia megújuló forrásokból” tanulmányból | Michael Debreczeni
Ne legyenek több új széner?m? létesítések
Az ellátásbiztonság érdekében nincs szükség további hagyományos er?m?vek megépítésére 2020-ig – a meglév? paksi atomer?m? b?vítését is beleértve. A jelenlegi széner?m?vek több évtizedes m?ködési id?vel rendelkeznek, és további újabb ilyen er?m?vek megépítésével csak meger?sítenénk az emisszióban intenzív er?m?parkunkat.
A nagyer?m?vek által megadott, ill. a fajlagos jellemz?kb?l számolt évi szén-dioxid-kibocsátás értékelésekor kiemelhet?, hogy az összesen és kerekítve közel 13 millió tonna CO2-emissziónak több mint a felét a lignittüzelés? Mátrai Er?m? adta (6,8 millió tonnát).
Jelenleg kisebb hatása van annak, hogy a nettó hazai termelésnek 7,2%-a származott 2011-ben megújuló energiaforrásokból, amelyekre szintén nem számolnak el szén-dioxid-kibocsátást.
Az emissziók fels? (CAP) határait következetesen csökkent? emisszióskereskedelem és a megújuló energiák további els?rend? betáplálása érezhet?bben csökkentenék a fosszilis er?m?vek leterhelését 2020 után mint az manapság elfogadott vagy tervezve van. Nagyon fenn áll a további téves befektetések és a népgazdasági veszteségek veszélye, ha a nem fenntartható fosszilis er?m?veket továbbra is közpénzen támogatjuk. A meglév? fosszilis technológiákat ezentúl legfeljebb áthidaló technológiáknak szabad beszámítani a klímavédelem érdekében történ? energiafordulat alatt!
A hosszútávú klímavédelmi célok teljesítéséhez azonban nem csak a villamosenergia el?állítása közben keletkez? emissziók csökkentésének a figyelése, hanem f?ként a – lényegesen nehezebben elérhet? – különböz? gyártási folyamatok általi ipari emissziók csökkentése szükséges. Ezért a meglév? CO2-tározókat f?ként az ilyen gyártási folyamatok által kibocsátot CO2 tározására kellene fenntartani.
Nagyon rugalmas gázer?m?vek az átmeneti id?szakra
A megújuló energiák részesedésének a megnövelésével megnövekszik a hullámzóan (volatile) betápláló er?m?vek száma. Ezeknek a betáplálási ingadozásoknak a kiegyenlítésére az 1.6 fejezetben körülírt átmenetei id?szakra szükséges, a lehetséges rugalmas energiainfrastruktúra testreszabása mellett, lehet?leg emisszióban alacsony hagyományos er?m?parkra van szükség. A jelenlegi tartalék, gázturbinás er?m?vek termelési aránya természetesen minimális, és a csúcser?m?ves vagy tartalék kategóriába kerülhet a két új, jó hatásfokú ajkai gázturbina is.
Amennyiben 2020 után szükség lenne fosszilis er?m?vekre, úgy azt gyors és rugalmas gáz és g?zturbina (combined gas and steam, COGAS) er?m?vekkel lenne lehetséges lefedni. A tüzelést lépcs?zetesen át lehetne aztán biogázra és/vagy metánra alakítani. Hidrogéntüzeléshez modifikált gázturbinát is lehetne alkalmazni adott esetben, amihez viszont külön vezeték szükséges.
A kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek kiépítése
A tizenhárom h?t is termel? nagyer?m?vünk 2011-ben kapcsoltan 1.995 GWh villamos energiát adtak a hálózatra, amely a teljes nettó villamosenergia-termelésük 7%-át jelenti.
A stratégia a biomassza felhasználásánál a helyi h?termelést helyezné el?térbe, mely az energiaátalakítási értéklánc mentén jobb hatásfokkal lenne biztosítható. Az intézkedés révén javul az energiahatékonyság, n? a megújuló energiaforrások aránya, kedvez?en hat az erd?k védelmére, csökkenti a globális légszennyez? hatásokat.
A biogáz alapú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek hatékonyak és relatíve jó klímavédelmi opciók a decentralizált villamosenergia-fogyasztás igényének lefedésére. A teljesmérték? megújuló energiákon alapuló átállásban ezek már a kezdett?l fogva fontos szerepet töltenek be. A megvalósítási lehet?ségüket ezért minden egyes esetre át kell vizsgálni.
A magas hatásfokú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek által megtakarítható primer- és üvegházhatású gázok azonban mindenesetre igen magas összhatásfokokat tételeznek fel. Következésképpen tehát lehet?leg állandó szint? folyamat- vagy helyiség h?igényt és klimatizálást. A törvényhozó feladata ezért a blokk-f?t?er?m?vek eddiginél er?sebb támogatása a megfelel? helyeken, pl. a gyártóiparban, a feldolgozó üzemekben vagy a különböz? objektumok ellátásában. Ahol ez lehetséges, ott jó leterhelésekkel kell ezeknek az er?m?veknek bírni és a részleterhelés alatt is kiszabályzó teljesítményt kell készenlétben tartaniuk. Itt a h?tározók és a tartalék kazánok alkalmazása még ahhoz is vezetne, hogy a villamosenergia betáplálása és a h?szükséglet id?ben is különválasztható lenne.
A jól méretezett és üzemeltetett f?t?er?m?vekben a kapcsolt energiatermelésnek jelent?s haszna van és lehet a jöv?ben is. Ezt érvényesíteni kellene az adott er?m? üzemvitelében. Azaz ösztönzést kellene, hogy jelentsen a várható „nemzetgazdasági” haszon a kapcsolt energiatermelés megtartására, s?t fejlesztésére.
Nem lehet egészen egyetérteni a kapcsolt energiatermelés teljes támogatásának azonnali megsz?ntetésével. Itt csak fokozatosan lehet visszavonulni, mert egyébként a hazai távf?tés nagy veszélybe kerülhet – nem is szólva a jelent?s er?m?ves teljesít?képesség kiesésér?l.
Ne legyenek m?ködési meghosszabbításuk az atomer?m?vünk reaktorainak
A klímavédelem és az ellátásbiztonság szempontjából nézve nincs szükség a paksi atomer?m? m?ködési idejének a meghosszabbítására (leállítási dátum: 1×2012 és 3×2017). Az atomenergia használata sokkal inkább az emberiség és a környezet veszélyeztetése a hasadó anyag egész alkalmazási láncában:
- Az uránbányászat egyaránt káros az emberiségre és a környezetre,
- Az üzemeltetés katasztrofális balesetekhez vezethet,
- A rádióaktív hulladék még több millió éven keresztül is sugároz.
Ezenkívül el?ször még azt is bizonyítaniuk kell az atomer?m? üzemeltet?inek, hogy biztonságveszteség nélkül és rugalmasan tudják-e az er?m?vet üzemeltetni és így nem állnak-e az ún. kötelezett betáplálási szabályzás miatt a megújuló energiák kiépítésének útjában? Vagy továbbra is csak állandó zsinórtermelésre képesek a rendszer mivoltából?
Avagy biztos, hogy a megújuló villamosenergia kötelez? átvételi ára miatt emelkedik a fogyasztói ár?
Magyarország er?m?parkjának 2011-es bruttó névleges villamos teljesít?képességét közel 10.000 MW-nak tekinthetjük. Az éves bruttó villamosenergia termelésük közel 36,27 TWh volt. A magyarországi villamosenergia ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh és az importja így 6,64 TWh (18,3 %) volt.
2050-ig legalább 6.000 MW új er?m?vi kapacitás létrehozására lesz szükség az eléggé elöregedett er?m?parkunk miatt, amit csak energiatakarékossággal és energiahatékonysággal fogunk tudni elérni (fejl?dés=energiaigény növekedése).
Az összes villamosenergia-felhasználásunk a 2011-es 42,9 TWh-ról legnagyobb valószín?séggel (feltételezett igénynövekedés átlagosan 1,5 % évente) kb. 67 TWh-ra növekedik majd 2050-ig.
A jelenlegi energiastratégia például nem tartalmaz elegend? mélység? és részletesség? információt ahhoz, hogy a paksi atomer?m? m?ködési hosszabbításának, a paksi blokkok pótlásának azaz a kétblokkos b?vítésének szükségességét, annak környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és gazdasági hatásait érdemben meg lehessen ítélni. A beruházással kapcsolatos stratégiai döntések el?készítésére ad hoc megalakított bizottságának gyors (és a választó polgárok kikérdezése nélküli) magándöntése, a paksi atomer?m? teljesítményét a 40 %-os bruttó villamosenergia termelésr?l -egy kétblokkos kib?vítéssel- 60 %-os részesedési nagyságra felemelni, és ezzel a felvállalt energiafordulat nevében ugyan, de szükségtelenné tenni a megújuló energiák er?teljes hazai kibontakozását egyoldalúnak, felel?sségtelennek és nem hozzáértés?nek kell tekinteni. (A paksi atomer?m? több mint 15.685 GWh áramot termelt átlagosan 89,53 százalékos kihasználtsággal, mint alaper?m? 43,3%-os kihasználással volt a meghatározó a hazai termelésben 2011-ben.)
Az energetikai és az ipari lobbi összeegyeztethetetlen céljainak hagyományos egyvelege:
Meggy?z?désük, hogy Paksot csak jelent?s állami szerep- és hosszútávú garanciavállalással lehet a legkorszer?bb technológián alapuló fejlesztéssel b?víteni. Azzal, hogy jelenlegi kormányunk kiemelt jelent?ség? beruházásnak nyilvánította a paksi er?m? b?vítését (2012 június 18., Magyar Közlöny), ezzel az atomenergiát tekinti az elkövetkez? huszonpárév áramtermelés alapjának és a villamosenergia igény kielégítésének egyetlen kiútját, aminek megfelel?en kívánja a nukleáris energián alapuló villamosenergia arányát b?víteni (60 %-os zsinórtermelésben): megnövelve a paksi atomer?m? kapacitását és a régi pécsi uránbánya újraindítási esélyeinek latolgatását. Tehát más energiapolitikát követ az EU-val szemben?
A Medián 2011 nyarán kutatást végzett e témában az Origo megbízásából, ami szerint a lakosság nagy többsége mind az élettartam meghosszabbítást, mind a b?vítést elutasítja. Az élettartam hosszabbítását a megkérdezettek alig 32 %-a támogatja és 63 %-a ellenzi, míg új blokk építését 36 % támogatja és 58 % ellenzi.
Ezekben a kérdésekben sajnálatos módon továbbra nincs társadalmi diskurzus, a szerepl?k egy része azonban beazonosíthatóak, véleményeket nyilvánvalóan nem ütköztetnek. A kérdéseknek a kézenfekv? politikai, gazdasági összefüggésein túl azonban súlyos társadalmi, filozófiai és az életmin?ségre is kiható vetületei vannak, amiknek súlyát a társadalom minden tagja viseli.
2012.08.23. Michael Debreczeni
Ne legyenek több új széner?m? létesítések
Az ellátásbiztonság érdekében nincs szükség további hagyományos er?m?vek megépítésére 2020-ig – a meglév? paksi atomer?m? b?vítését is beleértve. A jelenlegi széner?m?vek több évtizedes m?ködési id?vel rendelkeznek, és további újabb ilyen er?m?vek megépítésével csak meger?sítenénk az emisszióban intenzív er?m?parkunkat.
A nagyer?m?vek által megadott, ill. a fajlagos jellemz?kb?l számolt évi szén-dioxid-kibocsátás értékelésekor kiemelhet?, hogy az összesen és kerekítve közel 13 millió tonna CO2-emissziónak több mint a felét a lignittüzelés? Mátrai Er?m? adta (6,8 millió tonnát).
Jelenleg kisebb hatása van annak, hogy a nettó hazai termelésnek 7,2%-a származott 2011-ben megújuló energiaforrásokból, amelyekre szintén nem számolnak el szén-dioxid-kibocsátást.
Az emissziók fels? (CAP) határait következetesen csökkent? emisszióskereskedelem és a megújuló energiák további els?rend? betáplálása érezhet?bben csökkentenék a fosszilis er?m?vek leterhelését 2020 után mint az manapság elfogadott vagy tervezve van. Nagyon fenn áll a további téves befektetések és a népgazdasági veszteségek veszélye, ha a nem fenntartható fosszilis er?m?veket továbbra is közpénzen támogatjuk. A meglév? fosszilis technológiákat ezentúl legfeljebb áthidaló technológiáknak szabad beszámítani a klímavédelem érdekében történ? energiafordulat alatt!
A hosszútávú klímavédelmi célok teljesítéséhez azonban nem csak a villamosenergia el?állítása közben keletkez? emissziók csökkentésének a figyelése, hanem f?ként a – lényegesen nehezebben elérhet? – különböz? gyártási folyamatok általi ipari emissziók csökkentése szükséges. Ezért a meglév? CO2-tározókat f?ként az ilyen gyártási folyamatok által kibocsátot CO2 tározására kellene fenntartani.
Nagyon rugalmas gázer?m?vek az átmeneti id?szakra
A megújuló energiák részesedésének a megnövelésével megnövekszik a hullámzóan (volatile) betápláló er?m?vek száma. Ezeknek a betáplálási ingadozásoknak a kiegyenlítésére az 1.6 fejezetben körülírt átmenetei id?szakra szükséges, a lehetséges rugalmas energiainfrastruktúra testreszabása mellett, lehet?leg emisszióban alacsony hagyományos er?m?parkra van szükség. A jelenlegi tartalék, gázturbinás er?m?vek termelési aránya természetesen minimális, és a csúcser?m?ves vagy tartalék kategóriába kerülhet a két új, jó hatásfokú ajkai gázturbina is.
Amennyiben 2020 után szükség lenne fosszilis er?m?vekre, úgy azt gyors és rugalmas gáz és g?zturbina (combined gas and steam, COGAS) er?m?vekkel lenne lehetséges lefedni. A tüzelést lépcs?zetesen át lehetne aztán biogázra és/vagy metánra alakítani. Hidrogéntüzeléshez modifikált gázturbinát is lehetne alkalmazni adott esetben, amihez viszont külön vezeték szükséges.
A kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek kiépítése
A tizenhárom h?t is termel? nagyer?m?vünk 2011-ben kapcsoltan 1.995 GWh villamos energiát adtak a hálózatra, amely a teljes nettó villamosenergia-termelésük 7%-át jelenti.
A stratégia a biomassza felhasználásánál a helyi h?termelést helyezné el?térbe, mely az energiaátalakítási értéklánc mentén jobb hatásfokkal lenne biztosítható. Az intézkedés révén javul az energiahatékonyság, n? a megújuló energiaforrások aránya, kedvez?en hat az erd?k védelmére, csökkenti a globális légszennyez? hatásokat.
A biogáz alapú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek hatékonyak és relatíve jó klímavédelmi opciók a decentralizált villamosenergia-fogyasztás igényének lefedésére. A teljesmérték? megújuló energiákon alapuló átállásban ezek már a kezdett?l fogva fontos szerepet töltenek be. A megvalósítási lehet?ségüket ezért minden egyes esetre át kell vizsgálni.
A magas hatásfokú kapcsolt blokk-f?t?er?m?vek által megtakarítható primer- és üvegházhatású gázok azonban mindenesetre igen magas összhatásfokokat tételeznek fel. Következésképpen tehát lehet?leg állandó szint? folyamat- vagy helyiség h?igényt és klimatizálást. A törvényhozó feladata ezért a blokk-f?t?er?m?vek eddiginél er?sebb támogatása a megfelel? helyeken, pl. a gyártóiparban, a feldolgozó üzemekben vagy a különböz? objektumok ellátásában. Ahol ez lehetséges, ott jó leterhelésekkel kell ezeknek az er?m?veknek bírni és a részleterhelés alatt is kiszabályzó teljesítményt kell készenlétben tartaniuk. Itt a h?tározók és a tartalék kazánok alkalmazása még ahhoz is vezetne, hogy a villamosenergia betáplálása és a h?szükséglet id?ben is különválasztható lenne.
A jól méretezett és üzemeltetett f?t?er?m?vekben a kapcsolt energiatermelésnek jelent?s haszna van és lehet a jöv?ben is. Ezt érvényesíteni kellene az adott er?m? üzemvitelében. Azaz ösztönzést kellene, hogy jelentsen a várható „nemzetgazdasági” haszon a kapcsolt energiatermelés megtartására, s?t fejlesztésére.
Nem lehet egészen egyetérteni a kapcsolt energiatermelés teljes támogatásának azonnali megsz?ntetésével. Itt csak fokozatosan lehet visszavonulni, mert egyébként a hazai távf?tés nagy veszélybe kerülhet – nem is szólva a jelent?s er?m?ves teljesít?képesség kiesésér?l.
Ne legyenek m?ködési meghosszabbításuk az atomer?m?vünk reaktorainak
A klímavédelem és az ellátásbiztonság szempontjából nézve nincs szükség a paksi atomer?m? m?ködési idejének a meghosszabbítására (leállítási dátum: 1×2012 és 3×2017). Az atomenergia használata sokkal inkább az emberiség és a környezet veszélyeztetése a hasadó anyag egész alkalmazási láncában:
- Az uránbányászat egyaránt káros az emberiségre és a környezetre,
- Az üzemeltetés katasztrofális balesetekhez vezethet,
- A rádióaktív hulladék még több millió éven keresztül is sugároz.
Ezenkívül el?ször még azt is bizonyítaniuk kell az atomer?m? üzemeltet?inek, hogy biztonságveszteség nélkül és rugalmasan tudják-e az er?m?vet üzemeltetni és így nem állnak-e az ún. kötelezett betáplálási szabályzás miatt a megújuló energiák kiépítésének útjában? Vagy továbbra is csak állandó zsinórtermelésre képesek a rendszer mivoltából?
Avagy biztos, hogy a megújuló villamosenergia kötelez? átvételi ára miatt emelkedik a fogyasztói ár?
Magyarország er?m?parkjának 2011-es bruttó névleges villamos teljesít?képességét közel 10.000 MW-nak tekinthetjük. Az éves bruttó villamosenergia termelésük közel 36,27 TWh volt. A magyarországi villamosenergia ellátás energiamérlegében az összes (bruttó) villamosenergia-felhasználás 2011. december 31-es adattal 42.909.638 MWh és az importja így 6,64 TWh (18,3 %) volt.
2050-ig legalább 6.000 MW új er?m?vi kapacitás létrehozására lesz szükség az eléggé elöregedett er?m?parkunk miatt, amit csak energiatakarékossággal és energiahatékonysággal fogunk tudni elérni (fejl?dés=energiaigény növekedése).
Az összes villamosenergia-felhasználásunk a 2011-es 42,9 TWh-ról legnagyobb valószín?séggel (feltételezett igénynövekedés átlagosan 1,5 % évente) kb. 67 TWh-ra növekedik majd 2050-ig.
A jelenlegi energiastratégia például nem tartalmaz elegend? mélység? és részletesség? információt ahhoz, hogy a paksi atomer?m? m?ködési hosszabbításának, a paksi blokkok pótlásának azaz a kétblokkos b?vítésének szükségességét, annak környezeti, fenntarthatósági, társadalmi és gazdasági hatásait érdemben meg lehessen ítélni. A beruházással kapcsolatos stratégiai döntések el?készítésére ad hoc megalakított bizottságának gyors (és a választó polgárok kikérdezése nélküli) magándöntése, a paksi atomer?m? teljesítményét a 40 %-os bruttó villamosenergia termelésr?l -egy kétblokkos kib?vítéssel- 60 %-os részesedési nagyságra felemelni, és ezzel a felvállalt energiafordulat nevében ugyan, de szükségtelenné tenni a megújuló energiák er?teljes hazai kibontakozását egyoldalúnak, felel?sségtelennek és nem hozzáértés?nek kell tekinteni. (A paksi atomer?m? több mint 15.685 GWh áramot termelt átlagosan 89,53 százalékos kihasználtsággal, mint alaper?m? 43,3%-os kihasználással volt a meghatározó a hazai termelésben 2011-ben.)
Az energetikai és az ipari lobbi összeegyeztethetetlen céljainak hagyományos egyvelege:
Meggy?z?désük, hogy Paksot csak jelent?s állami szerep- és hosszútávú garanciavállalással lehet a legkorszer?bb technológián alapuló fejlesztéssel b?víteni. Azzal, hogy jelenlegi kormányunk kiemelt jelent?ség? beruházásnak nyilvánította a paksi er?m? b?vítését (2012 június 18., Magyar Közlöny), ezzel az atomenergiát tekinti az elkövetkez? huszonpárév áramtermelés alapjának és a villamosenergia igény kielégítésének egyetlen kiútját, aminek megfelel?en kívánja a nukleáris energián alapuló villamosenergia arányát b?víteni (60 %-os zsinórtermelésben): megnövelve a paksi atomer?m? kapacitását és a régi pécsi uránbánya újraindítási esélyeinek latolgatását. Tehát más energiapolitikát követ az EU-val szemben?
A Medián 2011 nyarán kutatást végzett e témában az Origo megbízásából, ami szerint a lakosság nagy többsége mind az élettartam meghosszabbítást, mind a b?vítést elutasítja. Az élettartam hosszabbítását a megkérdezettek alig 32 %-a támogatja és 63 %-a ellenzi, míg új blokk építését 36 % támogatja és 58 % ellenzi.
Ezekben a kérdésekben sajnálatos módon továbbra nincs társadalmi diskurzus, a szerepl?k egy része azonban beazonosíthatóak, véleményeket nyilvánvalóan nem ütköztetnek. A kérdéseknek a kézenfekv? politikai, gazdasági összefüggésein túl azonban súlyos társadalmi, filozófiai és az életmin?ségre is kiható vetületei vannak, amiknek súlyát a társadalom minden tagja viseli.
2012.08.23. Michael Debreczeni
Mialatt Németországban és Olaszországban kisebb lett a fotovoltaik rendszerek utáni 2012-es második féléves kereslet , addig az elemz?k újabb rekordértékekb?l indulnak ki. Így például az IMS Research 18 gigawattnyi beépített fotovoltaik teljesítményt vár el július és december között.
Gyorsan növekedett az US-piac az év els? felében, Fotó: SunEdison
Új növekv? fotovoltaik piacok mutatkoznak az IMS Research elemz?inek számaiból. Így például duplájára növekedett meg az amerikai piac a 2012-es év els? felében. Az els? hat hónap alatt 1,7 gigawatt névleges pv-teljesítmény lett felszerelve. Az egész évre nézve pedig 4,3 gigawattnyi teljesítménykiépítést várnak el az elemz?k. De világszerte nézve is 120 százalékos növekedés tapasztalható a 2011-es év els? feléhez képest. Amihez Németország is hozzájárult, mert a Megújuló Energia Törvény (EEG) újabb módosításai (novellái) miatt több közepes és nagyobb rendszert vettek el?re. Az év második felére azonban enyhülni fog Németországban a pv-rendszerek utáni kereslet. Hasonlóan vélik az olaszországi helyzet alakulását is, ahol augusztus végén életbe fog lépni a Conto Energia V, amiben érezhet?ek lesznek a napelemes rendszerek megvágásai és a korlátozásai.
Mindezek ellenére legalább 31 gigawattnyi növekedés várható a globális pv-piacon. A 2012-es év második felére újabb 18 gigawattnyi rekordtelepítést várnak el az IMS Research elemz?i. Ahol az USA és leginkább Kína és Japán a legfontosabb hajtóer?k. Kínában 1,7 gigawatt teljesítményt terveztek be ez év végéig a hálózatra telepíteni, ami a kormány „Golden Sun” nev? támogatási programja által lett engedélyezve. Japánban is nagy érdekl?dés van a fotovoltaik után, mivel július 1-t?l igen atraktív betáplálás támogatási program lép érvénybe.
2012.08.23. | Forrás: IMS Research/Sandra Eckhardt | Michael Debreczeni
