Amint arról beszámoltunk, egy, az év végén megjelent kormányrendelet értelmében változnak a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kötelező átvételi (KÁT) és METÁR típusú támogatási rendszereinek szabályai. A változtatás fontos mérföldkő az egész magyar villamosenergia-rendszer fejlődése szempontjából: hatása a szakemberek várakozásai hosszabb távon érdemben növelheti a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, és csökkentheti a naperőművek termelésének bizonytalanságaiból adódó szabályozási kihívásokat, illetve költségeket. Miután ezáltal végső soron az időjárásfüggő megújulók rendszerbe való integrálhatósága is javulhat, így a hazai szabályozásba bevonható naperőmű kapacitás további bővítése előtt is megnyílhat az út.
Hogyan segítik elő mindezt a mostani változások?
A változásoknak köszönhetően érzékelhetően mérséklődhet az egyre nagyobb hazai naperőmű-állomány által a villamosenergia-rendszerben időnként okozott kiegyenlítetlenségi probléma, ami akkor szokott fellépni, amikor az előzetesen tervezetthez (menetrendhez) képest a felhasználói igény változatlansága mellett kevesebbet, vagy többet termelnek a naperőművek, vagy a felhasználó igény változásával ellentétes irányban változik a termelésük. Az időjárásfüggő termelők esetében nem ritka, hogy a meteorológiai előrejelzések bizonytalanságai miatt a végül megvalósult termelés jelentősen eltér a menetrendtől.
A szóban forgó, mintegy 2200 MW-os termelői portfolióval rendelkező KÁT-mérlegkör (amely alapvető funkcióját tekintve egy, az egységes elszámolást célzó szerveződés) jelentős részben naperőműveket foglal magába, amelyek összesített beépített teljesítőképessége már az 1700 MW-ot közelíti, így a termelés tervezettől való eltérése egy adott pillanatban több 100 MW-os nagyságrendű lehet. Ahogy a fotovoltaikus kapacitás bővül, ennek mértéke is növekedhet, azzal együtt, hogy a menetrendezési szolgáltatás pontossága is egyre javul a technológia fejlődésének köszönhetően.
A kiegyenlítetlenségi problémák kezelése az átviteli rendszerirányító MAVIR feladata, akinek megfelelő minőségű és mennyiségű szabályozási tartalékkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy szükség esetén pótolja a kieső energiát, vagy eltüntesse az esetleges felesleget, többletet a rendszerből, így fenntartva a termelés és fogyasztás közti kötelező egyensúlyt. Ennek a kiegyenlítő szabályozásnak a költsége már a villamosenergia-piaci árak 2021 második felében látott általános elszállása előtt nagyot emelkedett, részben a szabályozási igénynek a megújulós kapacitás bővülésével párhuzamos növekedése, részben a szabályozható kapacitásoknak a hagyományos erőművek kiöregedése miatti stagnálása-zsugorodása, részben pedig az erre vonatkozó árkorlát uniós szabályozás miatti eltörlése következtében. Ezt a költséget egyébként végső soron a fogyasztók viselik.
A kiegyenlítő szabályozási energia árakban tapasztalható meredek áremelkedést látva a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tavaly ősszel piaci koncentráció alapú árszabályozási vezetett be. A 2021. november elejétől élő szabályozás bevezetése az első tapasztalatok alapján eredményes volt, de konkrét mérleget egyelőre korai lenne vonni az azóta eltelt idő rövidsége miatt.
Több ideje és eszköze lesz a termelőknek a menetrendtől való eltérés korrigálására
Az időjárásfüggő termelők, illetve a menetrendezési szolgáltatást nyújtó cégek eddig a minél pontosabb menetrendek készítésével segítették a rendszer egyensúlyban tartását, illetve az általuk fizetett kiegyenlítő energia költséggel járultak hozzá az egyensúlyhiánya esetén felmerülő költégekhez a pénzügyi felelősségüknek megfelelően. Miután az uniós szabályozás értelmében a költségeket arra a szereplőre kell hárítni, aki okozta a kiegyenlítetlenséget, a KÁT mérlegkör tagjai esetében alkalmazott szabályozási pótdíj már 2021 első hónapjaiban meredeken emelkedett, ami sokkolta az iparág számos szereplőjét. Egyúttal azonban azzal a pozitív következménnyel is járt, hogy az elmúlt évben jelentősen javult a menetrendezés pontossága a KÁT mérlegkör esetében (nagyrészt a mesterséges intelligencia alkalmazásával).
A mostani rendeletmódosítás lényegében egy technikai intézkedés annak érdekében, hogy minél inkább piaci eszközökkel, maguk az érintett piaci szereplők tudják kezelni a menetrendtől való eltérést, növelve az időjárásfüggő termelők lehetőségét a minél pontosabb menetrendezésre, valamint a részvételi lehetőségükett a rendszer kiegyenlítetlenségének csökkentésében, köszönhetően az úgynevezett önálló kiegyenlítő menedzsment 2022. március elsejével történő bevezetésének.
A jelenlegi gyakorlat szerint a KÁT-termelő 90 perccel a valós (termelési) idő előtt már nem tud módosítani a menetrenden, hiába látja például, hogy jön egy, a menetrend készítésének idején még nem várt felhősödés.
Márciustól 90-ről gyakorlatilag 10 percre csökken a menetrendezési határidő, azáltal, hogy a termelők a KÁT-mérlegkörön kívüli piac szereplőktől való energiavásárlással vagy a nekik való értékesítéssel csökkenthetik majd a valós időhöz közeledve nyilvánvalóvá váló eltérést.
Ezt az eljárást segítheti a magyar áramtőzsde, a HUPX is, mivel a napon belüli kereskedés a valós időhöz képest már 15 perces úgynevezett előretartással dolgozik, vagyis 15 perccel a valós idő előttig lehet kereskedni a villamos energiával. Az új szabályozás szerint ezen határidő után még 5 perc áll majd rendelkezésre a menetrendezés megvalósítására, tehát a termelést mindössze 15 perccel megelőző kereskedéssel, az annak keretében vett, vagy eladott villamos energiával lesz korrigálható a menetrend.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
