A SZÁMLÁT VALAKINEK ÁLLNIA KELL

Share Button

Az ELM?-ÉMÁSZ csoport nem lát teret az energiadíjak további csökkentésére. A társaság igazgatóságának elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, a további díjcsökkentés a cég ellehetetlenüléséhez vezetne. A szolgáltató német tulajdonosai már a kivonuláson gondolkodnak.

Az újabb rezsivágásra kivonulhat az Elm?-Émász tulajdonosa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Marie-Theres Thiell lapinterjúban emlékezetett rá, hogy a lakossági áramszolgáltatás végfogyasztói árának egyharmadát az adó jelleg? tételek, így f?ként az ÁFA teszi ki, míg a termékdíjat fedezed, szintén közel egyharmados rész az MVM-hez kerül. A fennmaradó egyharmad az ami részben a szállításra, tehát a hálózatokra, és a szolgáltatás fedezésére szolgál. Emlékeztetett rá, hogy ha a politikusi nyilatkozatokban szerepl?, további 30%-os csökkentés bekövetkezik, akkor az Elm?-Émász befejezheti a tevékenységét, nem lesz mib?l fizetni a számlákat.

Hangsúlyozta, az érintetteknek egyasztalhoz ülve kellene áttekinteniük a hazai energiaelátás helyzetét, illetve jöv?képet kellene meghatározniuk, mert a jelenlegi helyzet nem fenntartható.

Marie-Theres Thiell kifejtette, hogy az ágazatban nincs luxusprofit, mi több, mostanra már csak veszteség maradt, a társaság idei eredménye a rezsivágás és a közm?adó hatására várhatóan negatív lesz. Hangsúlyozta, a lakossági szegmens már évek óta kb. 6 milliárd forintos veszteséget okoz a társaságnak.

A cégvezet? beszélt arról is, hogy továbbra is keresik a korrekt együttm?ködés lehet?ségét a kormánnyal, de a részvényeseik érdekének szem el?tt tartása miatt meg kell vizsgálniuk, hogy milyen jogorvoslati lehet?ségekkel élhetnek az árintézkedésekkel összefüggésben. „A helyzet további romlását nemcsak Magyarországon, de Brüsszelben és választott bíróság el?tt is szeretnénk elkerülni” – fogalmazott.

Marie-Theres Thiell beszélt arról is, hogy nyitottak az érdekeltségeik értékesítésében is, azonban a kormányzat részér?l konkrét megkeresést nem tapasztaltak. Emlékeztetett rá, hogy nem rég a kisebb német részvénye, az EnBW által eladásra kínált csomagra sem akadt vev?.

A társaságcsoport vezet?je a rezsivágás hatásával összefüggésben úgy fogalmazott: „A hiányzó bevételek miatt viszont most beruházásainkat körülbelül a felére kell csökkentenünk. További korszer?sítésekre nincs mód: forrásainkat az állagmegóvásra összpontosítjuk. Így kevesebb megbízást tudunk adni több ezer magyar alvállalkozónknak. Attól tartok, emiatt a kis- és középvállalkozásoknál számos munkahelyet kell majd leépíteni. Pedig mi is a munkahelyteremtésben látjuk a gazdaság felemelkedésének zálogát”.

2013.02.07. | forrás: www.portfolio.hu | Michael Debreczeni

 
Az ELM?-ÉMÁSZ csoport nem lát teret az energiadíjak további csökkentésére. A társaság igazgatóságának elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, a további díjcsökkentés a cég ellehetetlenüléséhez vezetne. A szolgáltató német tulajdonosai már a kivonuláson gondolkodnak.

Az újabb rezsivágásra kivonulhat az Elm?-Émász tulajdonosa

Marie-Theres Thiell lapinterjúban emlékezetett rá, hogy a lakossági áramszolgáltatás végfogyasztói árának egyharmadát az adó jelleg? tételek, így f?ként az ÁFA teszi ki, míg a termékdíjat fedezed, szintén közel egyharmados rész az MVM-hez kerül. A fennmaradó egyharmad az ami részben a szállításra, tehát a hálózatokra, és a szolgáltatás fedezésére szolgál. Emlékeztetett rá, hogy ha a politikusi nyilatkozatokban szerepl?, további 30%-os csökkentés bekövetkezik, akkor az Elm?-Émász befejezheti a tevékenységét, nem lesz mib?l fizetni a számlákat.

Hangsúlyozta, az érintetteknek egyasztalhoz ülve kellene áttekinteniük a hazai energiaelátás helyzetét, illetve jöv?képet kellene meghatározniuk, mert a jelenlegi helyzet nem fenntartható.

Marie-Theres Thiell kifejtette, hogy az ágazatban nincs luxusprofit, mi több, mostanra már csak veszteség maradt, a társaság idei eredménye a rezsivágás és a közm?adó hatására várhatóan negatív lesz. Hangsúlyozta, a lakossági szegmens már évek óta kb. 6 milliárd forintos veszteséget okoz a társaságnak.

A cégvezet? beszélt arról is, hogy továbbra is keresik a korrekt együttm?ködés lehet?ségét a kormánnyal, de a részvényeseik érdekének szem el?tt tartása miatt meg kell vizsgálniuk, hogy milyen jogorvoslati lehet?ségekkel élhetnek az árintézkedésekkel összefüggésben. „A helyzet további romlását nemcsak Magyarországon, de Brüsszelben és választott bíróság el?tt is szeretnénk elkerülni” – fogalmazott.

Marie-Theres Thiell beszélt arról is, hogy nyitottak az érdekeltségeik értékesítésében is, azonban a kormányzat részér?l konkrét megkeresést nem tapasztaltak. Emlékeztetett rá, hogy nem rég a kisebb német részvénye, az EnBW által eladásra kínált csomagra sem akadt vev?.

A társaságcsoport vezet?je a rezsivágás hatásával összefüggésben úgy fogalmazott: „A hiányzó bevételek miatt viszont most beruházásainkat körülbelül a felére kell csökkentenünk. További korszer?sítésekre nincs mód: forrásainkat az állagmegóvásra összpontosítjuk. Így kevesebb megbízást tudunk adni több ezer magyar alvállalkozónknak. Attól tartok, emiatt a kis- és középvállalkozásoknál számos munkahelyet kell majd leépíteni. Pedig mi is a munkahelyteremtésben látjuk a gazdaság felemelkedésének zálogát”.

2013.02.07. | forrás: www.portfolio.hu | Michael Debreczeni

 
Az ELM?-ÉMÁSZ csoport nem lát teret az energiadíjak további csökkentésére. A társaság igazgatóságának elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, a további díjcsökkentés a cég ellehetetlenüléséhez vezetne. A szolgáltató német tulajdonosai már a kivonuláson gondolkodnak.

Az újabb rezsivágásra kivonulhat az Elm?-Émász tulajdonosa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Marie-Theres Thiell lapinterjúban emlékezetett rá, hogy a lakossági áramszolgáltatás végfogyasztói árának egyharmadát az adó jelleg? tételek, így f?ként az ÁFA teszi ki, míg a termékdíjat fedezed, szintén közel egyharmados rész az MVM-hez kerül. A fennmaradó egyharmad az ami részben a szállításra, tehát a hálózatokra, és a szolgáltatás fedezésére szolgál. Emlékeztetett rá, hogy ha a politikusi nyilatkozatokban szerepl?, további 30%-os csökkentés bekövetkezik, akkor az Elm?-Émász befejezheti a tevékenységét, nem lesz mib?l fizetni a számlákat.

Hangsúlyozta, az érintetteknek egyasztalhoz ülve kellene áttekinteniük a hazai energiaelátás helyzetét, illetve jöv?képet kellene meghatározniuk, mert a jelenlegi helyzet nem fenntartható.

Marie-Theres Thiell kifejtette, hogy az ágazatban nincs luxusprofit, mi több, mostanra már csak veszteség maradt, a társaság idei eredménye a rezsivágás és a közm?adó hatására várhatóan negatív lesz. Hangsúlyozta, a lakossági szegmens már évek óta kb. 6 milliárd forintos veszteséget okoz a társaságnak.

A cégvezet? beszélt arról is, hogy továbbra is keresik a korrekt együttm?ködés lehet?ségét a kormánnyal, de a részvényeseik érdekének szem el?tt tartása miatt meg kell vizsgálniuk, hogy milyen jogorvoslati lehet?ségekkel élhetnek az árintézkedésekkel összefüggésben. „A helyzet további romlását nemcsak Magyarországon, de Brüsszelben és választott bíróság el?tt is szeretnénk elkerülni” – fogalmazott.

Marie-Theres Thiell beszélt arról is, hogy nyitottak az érdekeltségeik értékesítésében is, azonban a kormányzat részér?l konkrét megkeresést nem tapasztaltak. Emlékeztetett rá, hogy nem rég a kisebb német részvénye, az EnBW által eladásra kínált csomagra sem akadt vev?.

A társaságcsoport vezet?je a rezsivágás hatásával összefüggésben úgy fogalmazott: „A hiányzó bevételek miatt viszont most beruházásainkat körülbelül a felére kell csökkentenünk. További korszer?sítésekre nincs mód: forrásainkat az állagmegóvásra összpontosítjuk. Így kevesebb megbízást tudunk adni több ezer magyar alvállalkozónknak. Attól tartok, emiatt a kis- és középvállalkozásoknál számos munkahelyet kell majd leépíteni. Pedig mi is a munkahelyteremtésben látjuk a gazdaság felemelkedésének zálogát”.

2013.02.07. | forrás: www.portfolio.hu | Michael Debreczeni

 

Komoly versenyképességi problémákhoz vezethet a rezsivágás. A Magyar Energiakeresked?k Szövetsége (MEKSZ) becslése szerint a lakossági áramárak januári 10%-os csökkentése több tízmilliárdos többletterhet rótt a szabadpiacon vételez?k számára – számol be a Napi Gazdaság. 

A lap a MEKSZ elnökét, Turai Józsefet idézve arról számol be, hogy a lakossági villamos energia árának 10%-os mérséklése is már önmagában több tízmilliárdos többletterhet rótt a vállalati szegmens, tehát a termel?, munkahelyteremt?, nagy adófizet? energiafogyasztókra.

A szervezet álláspontja szerint versenyképességi áldozatokkal jár az energiaárak mesterséges eltérítése a piaci, költségalapú számításoktól, a vállalati szegmensben gátolja a a beruházásokat és a fejlesztéseket. A MEKSZ álláspontja szerint a rászoruló fogyasztókat szociális alapon lenne célszer?bb támogatni, amire a földgázpiac esetében már volt is korábban kísérlet.

Turai József emlékeztetett rá, hogy a januári díjvágás hatására a szervezet kalkulációi szerint az, hogy a lakosságot menetesítették a megújuló források átvétele alól 13-14 milliárd forintos többletterhet jelentett a versenypiac számára. Ezt tovább növelte a hálózati tarifarendszer átalakítása, amely során a lakossági tarifák csökkenésével párhuzamosan 10-30%-kal n?tt a versenypiaci fogyasztók hálózathasználati díja. Ez hasonló, kb. 13 milliárd forintos terhet jelentett a vállalti fogyasztók számára.

Forrás: portfolio.hu

Komoly versenyképességi problémákhoz vezethet a rezsivágás. A Magyar Energiakeresked?k Szövetsége (MEKSZ) becslése szerint a lakossági áramárak januári 10%-os csökkentése több tízmilliárdos többletterhet rótt a szabadpiacon vételez?k számára – számol be a Napi Gazdaság. 

A lap a MEKSZ elnökét, Turai Józsefet idézve arról számol be, hogy a lakossági villamos energia árának 10%-os mérséklése is már önmagában több tízmilliárdos többletterhet rótt a vállalati szegmens, tehát a termel?, munkahelyteremt?, nagy adófizet? energiafogyasztókra.

A szervezet álláspontja szerint versenyképességi áldozatokkal jár az energiaárak mesterséges eltérítése a piaci, költségalapú számításoktól, a vállalati szegmensben gátolja a a beruházásokat és a fejlesztéseket. A MEKSZ álláspontja szerint a rászoruló fogyasztókat szociális alapon lenne célszer?bb támogatni, amire a földgázpiac esetében már volt is korábban kísérlet.

Turai József emlékeztetett rá, hogy a januári díjvágás hatására a szervezet kalkulációi szerint az, hogy a lakosságot menetesítették a megújuló források átvétele alól 13-14 milliárd forintos többletterhet jelentett a versenypiac számára. Ezt tovább növelte a hálózati tarifarendszer átalakítása, amely során a lakossági tarifák csökkenésével párhuzamosan 10-30%-kal n?tt a versenypiaci fogyasztók hálózathasználati díja. Ez hasonló, kb. 13 milliárd forintos terhet jelentett a vállalti fogyasztók számára.

Forrás: portfolio.hu

Komoly versenyképességi problémákhoz vezethet a rezsivágás. A Magyar Energiakeresked?k Szövetsége (MEKSZ) becslése szerint a lakossági áramárak januári 10%-os csökkentése több tízmilliárdos többletterhet rótt a szabadpiacon vételez?k számára – számol be a Napi Gazdaság. 

A lap a MEKSZ elnökét, Turai Józsefet idézve arról számol be, hogy a lakossági villamos energia árának 10%-os mérséklése is már önmagában több tízmilliárdos többletterhet rótt a vállalati szegmens, tehát a termel?, munkahelyteremt?, nagy adófizet? energiafogyasztókra.

A szervezet álláspontja szerint versenyképességi áldozatokkal jár az energiaárak mesterséges eltérítése a piaci, költségalapú számításoktól, a vállalati szegmensben gátolja a a beruházásokat és a fejlesztéseket. A MEKSZ álláspontja szerint a rászoruló fogyasztókat szociális alapon lenne célszer?bb támogatni, amire a földgázpiac esetében már volt is korábban kísérlet.

Turai József emlékeztetett rá, hogy a januári díjvágás hatására a szervezet kalkulációi szerint az, hogy a lakosságot menetesítették a megújuló források átvétele alól 13-14 milliárd forintos többletterhet jelentett a versenypiac számára. Ezt tovább növelte a hálózati tarifarendszer átalakítása, amely során a lakossági tarifák csökkenésével párhuzamosan 10-30%-kal n?tt a versenypiaci fogyasztók hálózathasználati díja. Ez hasonló, kb. 13 milliárd forintos terhet jelentett a vállalti fogyasztók számára.

Forrás: portfolio.hu

Ha további harminc százalékkal csökkentik a lakossági áramárakat, az Elm?-ÉMÁSZ lehúzhatja a rolót – mondta lapunknak Marie-Theres Thiell. Az áramcsoport igazgatósági elnöke szerint nincs luxuspro?t, s?t mára csak a veszteség maradt. A tulajdonos, a német RWE a kivonuláson is gondolkodik.

–  Mi szólnak ahhoz, hogy a januári tízszázalékos energiaár-csökkentés után Lázár János államtitkár további harminc százalékot nyesne?

–  Nem ismerem Lázár úr számításait, ezt nem tudom kommentálni. A villamosenergia-számla egyharmadát adók – els?sorban az áfa – teszi ki, több mint egyharmad megy az állami nagykeresked?nek, az MVM-nek, és kevesebb mint egyharmad áll rendelkezésre arra, hogy m?ködtessük a hálózatot, az ügyfélszolgálatot, anyagokat vásároljunk, béreket ?zessünk. Ha ezt a maradék harminc százalékot is elveszik, az Elm?-ÉMÁSZ befejezheti tevékenységét, mert nem tudjuk ki?zetni a számláinkat. Lehúzhatjuk a rolót, átadhatjuk a kulcsokat azoknak, akik képesnek érzik magukat a feladatra.

–  Végelszámolás, felszámolás jönne, az RWE eladná Elm?-ÉMÁSZ-részvényeit, vagy csak a lakossági üzletágat adnák át?

–  A „mi lenne, ha” jelleg? kérdésekre nehéz a válasz. A téma bonyolult, a cégek helyzete szerteágazó, a vagyonértékesítést értékelésnek kell megel?znie. Peter Terium, az RWE elnöke is úgy véli, most minden érintettnek egy asztal mellett ülve kellene áttekintenie a magyar szolgáltatóipar helyzetét. Az RWE sohasem mondta azt, hogy ne lehetne a részvények értékesítésér?l beszélni. A sajtóban megjelentek a kormány vételi szándékára vonatkozó általános utalások, de engem ebben az ügyben még nem keresett meg senki.

–  Talán addig nyomják a tarifát, amíg az RWE maga kopogtat. Tárgyaltak már a kormány döntései mögött sejtett Simicska-körrel vagy épp Tarlós Istvánnal a F?gáz RWE-részvényeir?l?

–  A kormányzat szándékait nem ismerem. Természetesen bármir?l lehet beszélni, de részvényeseink tulajdonát elajándékozni nem tudjuk, nem is akarjuk. Társunk, az EnBW eladásra felajánlott részvényeire nem akadt vev?, és a F?polgármesteri Hivataltól sem érkezett telefonhívás.

–  Miként hat önökre a tízszázalékos januári tarifamérséklés?

–  Az idei eredményünk az árcsökkentés és a nemrég bevezetett úgynevezett közm?adó miatt negatív lesz. Kiadásaink egyszer?en meghaladják a bevételeinket. Mivel az elmúlt években minden jelent?s hatékonyságjavító intézkedést végrehajtottunk, további „fájdalommentes” lépés nem lehetséges. Természetesen az ügyfeleink üzembiztos és balesetmentes energiaellátásához szükséges beruházásokat továbbra is fenntartjuk. Eddig évente 30-40 milliárd forint érték? beruházást hajtottunk végre. Így az üzemzavarok száma az 1995-ös szinthez képest megfelez?dött, és jó úton haladunk az európai színvonal eléréséhez. A hiányzó bevételek miatt viszont most beruházásainkat körülbelül a felére kell csökkentenünk. További korszer?sítésekre nincs mód: forrásainkat az állagmegóvásra összpontosítjuk. Így kevesebb megbízást tudunk adni több ezer magyar alvállalkozónknak. Attól tartok, emiatt a kis- és középvállalkozásoknál számos munkahelyet kell majd leépíteni. Pedig mi is a munkahelyteremtésben látjuk a gazdaság felemelkedésének zálogát.

–  Tényleg csak trükköznek és pénzt talicskáznak?

–  Ez a kijelentés nemcsak engem, de az Elm?-ÉMÁSZ-csoport valamennyi dolgozóját sérti. Komolyan gondolja, hogy több ezer magyar munkatársunk azon mesterkedik, hogy átverje a hon?társait? A politika évek óta ködös nyilatkozatokkal folytatja a befeketítésünket, mintha mi luxuspro?tot zsebelnénk be és pénzeszsákokon ücsörögnénk. De konkrét gyanút még soha senki nem fogalmazott meg. Az összes érintett hatósággal napi a kapcsolatunk. Mégis felajánlom: a kormány bármilyen ellen?rz? szervet, szakért?t ideküldhet, minden könyvünket átvizsgálhatja, nincs takargatnivalónk. Németh Szilárd polgármester úrnak is írtunk. Csak szeretném, ha gazdasági tények és nem sejtetések ?gyelembevételével egyeztetnénk.

–  Lázár János szerint az energiabefektet?k több száz százalékos nyereséget értek el. Önök eddig mennyi pénzt vittek ki?

–  A számot nem tudom értelmezni, nem értem. Mi bemutattuk számításainkat, szívesen megismernénk az ön által említetteket is. A részvényekért annak idején ki?zetett árat mindenesetre még nem kerestük meg. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztések érdekében a tulajdonosok ne a teljes nyereséget vegyék fel. Az ÉMÁSZ sokszor nem is ?zetett osztalékot. A 2010-es 18 milliárdos nyereség után 2011-ben 15 milliárd osztalékot ?zettünk ki, ennek közel húsz százalékát állami résztulajdonosunk, az MVM kapta. Ennél lényegesen többet, mintegy 30 milliárd forintot ruháztunk be. Tavalyi eredményükr?l és az ez alapján idén ki?zetend? osztalékunkról még nem mondhatok semmit. Annyit azonban elárulhatok, hogy az árcsökkentés 8,5, a közm?adó 4,8 milliárd forintot von el a hálózatüzemeltet?t?l, melynek eredménye így nulla körül alakul. Az egyetemes szolgáltatói tevékenység pedig már régóta nagyjából évi hatmilliárdos veszteséget produkál.

–  Bencsik János ex-államtitkár szerint a külföldi cégek körében dívik a legális, de etikátlan, csoporton belüli számlázás. Önöknél is?

–  Ha bárki vádakat fogalmaz meg, kérem, azt konkrétan tegye. Másokról nem tudok nyilatkozni, de nálunk ilyen nincs. Könyvvizsgálói jelentésünk külön fejezetben foglalkozik a csoporton belüli elszámolásokkal, de senki sem talált kivetnivalót. Mi egyetlen testvérvállalattól, az RWE IT Hungáriától veszünk igénybe szolgáltatásokat. Cégeink így húsz százalékkal kedvez?bben vehetnek szoftverlicenceket. Ez egy magyar székhely?, magyarokat foglalkoztató társaság, amely – az RWE-csoport számos cégéhez hasonlóan – nonpro?t alapú úgynevezett costcenter.

–  Helyben vagyunk, Orbán Viktor pont azt szeretné, ha az egész Elm?-ÉMÁSZ nonpro?t costcenterként m?ködne.

–  Egy piacgazdaságban ez a szemlélet teljességgel elfogadhatatlan. Ha valaki dolgozik, ?zetést akar. A vállalkozó nem bankba teszi a t?kéjét, hanem befekteti, kockázatokat vállal, hozamot remél. Ez a piacgazdaság alapelve, amit nem szerencsés megkérd?jelezni. Amúgy idei veszteségünkkel már túl is szárnyaltuk a kormányf? által kívánatosként kit?zött nonpro?t állapotot. Természetesen elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy egyes családok jövedelmük nagy részét rezsire költik. Ennek megoldására az iparág tavaly novemberben javaslatot tett a kormánynak. A tárgyalások azonban az év végén megszakadtak, és ehelyett egységes árcsökkentés lépett életbe. Ezen az átlag áramfogyasztó talán havonta nyolcszáz forintot takarít meg, de az iparágból kivont pénz a rendszer stabilitását és a munkahelyek fennmaradását veszélyezteti. Mindkett? a gazdaság m?ködésének alapja.

–  Mi bizonyítaná, hogy ez nem üres fenyegetés?

–  A józan paraszti ész. A hálózat természetesen nem fog összeomlani, a biztonságon nem takarékoskodunk. De világos, ha kevesebb pénz jut beruházásokra, kevesebb megbízást adhatunk alvállalkozóinknak, az üzemzavarok száma nem csökken, elhárításuk nem rövidül.

–  Mivel lenne elégedett?

–  Ebben a pillanatban azt szeretném, ha leülhetnénk a kormánnyal, és kidolgoznánk az energiarendszer fejlesztésének stratégiáját, ?gyelembe véve az EU irányelveit és a lakosság ?zet?képességét. Jöv?képre van szükségem. Mit mondjak a dolgozóimnak, a beszállítóimnak?

–  Gondolom azt, hogy rövidesen állami tulajdonba kerülnek. 

–  És attól minden megoldódik? A pénzellátási problémák fennmaradnak. Ebben az esetben a veszteségeket nem a részvényesek pénzéb?l, hanem a magyar emberek adójából kellene majd fedezni. A számlát valakinek ki kell ?zetnie.

–  A fogyasztóknak miért jobb egy magántulajdonú Elm?-ÉMÁSZ, mint egy állami?

–  Ez is egy megválaszolhatatlan „mi lenne, ha…”-kérdés, de elmondom, amire büszkék vagyunk. Az üzemzavarok száma – a nagyarányú beruházásoknak és az átvett eljárásoknak köszönhet?en – jelent?sen csökkent. Közép-Európa egyik legbiztonságosabb munkahelyévé váltunk. Nemrég írtuk alá a háromezer munkavállalónkat érint?, minden jogszabályváltozást ?gyelembe vev? új kollektív szerz?dést, amelyet sok helyütt felmondtak. Korszer? számlázás, felújított ügyfélirodák és hálózat – ezek a gazdasági fellendülés alapjai.

–  Az el?z? kormányok alatt jobb volt?

–  Nem tudom, nem én irányítottam az Elm?-ÉMÁSZ-t. Egyébként az Orbán-kabintettel is számos konstruktív megbeszélést folytattunk. Céljaink közösek: a fogyasztók hosszú távon biztonságos és kedvez? árú ellátása. Az utat viszont különböz?képpen képzeljük el.

–  Jól látom, ha hallgatnak, a kormány tovább húzza a srófot, ha pedig tiltakoznak, lebrüsszelitázzák önöket?

–  Továbbra is korrekt, kiegyensúlyozott kormányzati kapcsolatokra törekszünk. Ugyanakkor részvényeseinkkel szembeni kötelezettségünkb?l fakadóan meg kell vizsgálnunk a legújabb árintézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehet?ségeket. A helyzet további romlását nemcsak Magyarországon, de Brüsszelben és választott bíróság el?tt is szeretnénk elkerülni.

–  Hogy lobbiznak? Angela Merkel, José Manuel Barroso vagy épp a valutaalap állítólag rendre a honi energiabefektet?k panaszait rója fel a magyar kormánynak.

–  Tudna esetleg példákat mondani? Mi a problémákat a magyar kormánynak mutatjuk be. Id?r?l id?re elmondjuk a véleményünket, de hogy ezzel mi történik, nem tudjuk.

–  Az Eurostat szerint a magyar lakossági áramtarifa a ?zet?képességhez képest az EU-ban a második legmagasabb, az árak rendre in?áció felett n?ttek. A többi tagállam energiacégei nem hatékonyabbak önöknél, ha sikeresebben igazítják tarifáikat a helyi bérviszonyokhoz?

–  A bérek Magyarországon sajnos nagyon alacsonyak, ez azonban nem az energiaszektoron múlik, hanem az általános gazdasági helyzet és a válság következménye. A villamos energia tényleges ára az EU-átlag alatt van. Ugyanakkor a kisebb bérb?l arányaiban többet kell költeni a rezsire. Mint már említettem, vállalkozásunk egy hosszú ellátási lánc utolsó eleme, amelynek árrését az állam úgy szabályozza, hogy az most a költségeket sem fedezi. Ugyanakkor újabb és újabb fölösleges, id?rabló bürokratikus intézkedések közepette nehéz a hatékonyságot fokozni. Az általunk értékesített energia beszerzési árát az állami tulajdonú MVM határozza meg. Ez az ár januárban nem csökkent. Az energiapiac sem élénk. Az egész rendszer változások után kiált, ezért kellene az érintetteknek egy asztalhoz ülniük.

–  Lehetségesnek tart harmincszázalékos árcsökkentést piaci alapon?

–  Nem. Hosszabb távon a mostani egységes árszint sem tartható. Le kell ülni, és meg kell vitatni, hogy a leginkább rászorulókat miként segítsük.

–  Miért nem tartalékoltak akkor, amikor emelkedtek az áramárak?

–  Ezt sem tudom hová tenni. Az okokat az ellátási lánc egészének vizsgálatával kell keresnünk. Hiszi vagy nem, nincsenek tartalékaink. Könyveink mindenki el?tt nyitva állnak.

–  Ha tényleg nem lát további hatékonyságjavítási lehet?séget, akkor nem kéne belátni, hogy az RWE rajtavesztett az 1995-ben bevállalt üzleti kockázaton?

–  Mi hosszú távra ruháztunk be Magyarországon, a nyereséget nem használtuk fel teljes mértékben, hanem újra befektettük. Pontosan tudjuk, hogy Magyarország helyzete nehéz, nem lehet egyik napról a másikra kikecmeregni.

–  Ilyen helyzetben az RWE-nek vannak terjeszkedési tervei Magyarországon?

–  Bizton állíthatom, az RWE jelenleg egyetlen további magyar részvényt sem szeretne vásárolni.

–  A paksi atomer?m? b?vítésében sem kívánnak részt venni?

–  Kizárt. Az RWE világosan kijelentette, hogy sem Németországban, sem azon kívül semmiféle atomer?m?-építésben nem vesz részt.

2013. 02. 07. | forrás: Népszabadság,  Marnitz István | Michael Debreczeni

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?