Hamarosan új uniós szabályok vonatkoznak az európai szélenergia-piacra: Brüsszel arra fogja kérni a tagállamokat, hogy csökkentsék az új szélerőmű projektek állami támogatását. Ugyanakkor Középtávon 150 milliárd eurót kell befektetni az európai villamosenergia-rendszer fő csomópontjainak fejlesztésébe és bőővítésébe. A bővülés üteme egyelőre stagnál, bár – főleg a szárazföldi szélenergia-termelés fellendítése érdekében – sürgős szükség lenne új átviteli kapacitások kiépítésére. Ettől függetlenül a szélerőműparkok üzemeltetői következetes intézkedések végrehajtásával átlagban akár 45 százalékkal is csökkenthetik működési költségeiket. Középtávon, Európában a szárazföldi szélenergia marad a legfontosabb megújuló energiaforrás – ezek a Roland Berger legfrissebb szélenergia-ipari tanulmányának legfontosabb megállapításai.
Brüsszel szerint a szélenergia állami támogatások nélkül is versenyképes
A tekintélyes állami támogatások, az éretté vált rendszertechnológia és a csökkenő költségek a szélenergiát számos európai piacon versenyképessé tették a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. A szélenergia és azon belül leginkább a szárazföldi telepítésű szélerőművek mára komoly részesedést szereztek az európai energiamixben. Ám a politikai széljárás fordulni látszik.
Az Európai Bizottság a szélenergia-piacon rögzített árkompenzáció helyett, csökkenő állami támogatásokat és piaci átvételi árakat szeretne látni. Ez azt jelenti, hogy a befektetőknek és a szélerőműparkok üzemeltetőinek a jövőben jelentős szigorításokkal és élesedő versennyel kell számolniuk. A csökkenő állami támogatások hatására várhatóan csökken a szélerőmű-üzemeltetők jövedelmezősége, és ezáltal növekszik majd a rájuk nehezedő költségnyomás.
A Roland Berger 2015-ös tanulmánya szerint a változó jogi szabályozáson kívül, az iparág szereplőinek további kihívásokkal kell szembenézniük a következő években: ilyen például az, hogy a legtöbb európai országban gyakorlatilag alig maradt olyan, kedvező légmozgásnak kitett szárazföldi helyszín, ahová szélerőművek telepíthetők. Az állampolgári akciócsoportok és a helyi önkormányzatok egyre nagyobb ellenállást tanúsítanak az egyre növekvő méretű szélerőműparkokkal szemben. Az új erőműparkok létesítésével és az elöregedők felújításával kapcsolatos engedélyeztetési folyamat minden egyes projekt esetében valódi kockázati tényezővé válik a beruházók számára.
A kihívások listája tehát hosszú, de a szárazföldi szélenergia valamennyi energiaforrással szemben – még állami támogatások nélkül is – állja az árversenyt, és még mindig megvan benne az a potenciál, amellyel a jelenleginél is nagyobb részt hasíthat ki magának az európai energiatermelési tortából.
150 milliárd eurót kellene sürgősen fordítani az uniós villamosenergia rendszer fejlesztésére
Az európai villamosenergia-hálózatüzemeltetők becslései szerint mintegy 150 milliárd eurót kéne beruházni az európai villamosenergia rendszer bővítésébe. A Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO-E) 120 olyan projektet azonosított, amelyek keretében szárazföldi telepítésű szélerőműveket lehet hatékonyan hozzákapcsolni a már meglévő villamosenergia-rendszerekhez.
Az Európai Unió ambiciózus politikai céljai szerit 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatásúgázok kibocsátását, és az energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a villamosenergiarendszerek készen állnak a feladatra, hiszen a jövőben nem kevesebb mint 100 terrawatt/óra többlet elektromos áramot kell elszállítaniuk a szélerőművektől és más, megújuló energiaforrásoktól a fogyasztókhoz. (Ez a szám nagyobb, mint Belgium teljes éves villamosenergia előállítása.)
Forrás: nrgreport.com
