Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2013. március 15., péntek (MTI) – Barack Obama amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy kétmilliárd dolláros kutatási alapot hoz létre nem olajalapú üzemanyaggal, hanem elektromos árammal, földgázzal, biológiai vagy más anyagokkal hajtott és olcsóbb járm?vek kifejlesztésének érdekében.
Az Energiabiztonsági Tröszt elnevezés? alapba az elkövetkez? tíz év alatt várhatóan kétmilliárd dollár fog befolyni, ennek forrása a kontinentális alapzaton történ? tengeri olajfúrás engedélyezéséért beszedett koncessziós díj.
Obama a Chicago melletti, fejlett akkumulátorok kifejlesztésére szakosodott Argonne Nemzeti Laboratóriumban mondta el második elnöki ciklusának els? energetikai témájú beszédét.
Az Obama-kormány eddig 90 milliárd dollárt fektetett be a tiszta energia fejlesztésének és a „zöld munkahelyek” létrehozásának ösztönzésébe. Ezzel jelent?sen megn?tt a megújuló energiatermelés az Egyesült Államokban, ám több projekt botrányosan megbukott, belpolitikai feszültséget generálva. Ennek legeklatánsabb példája volt a Solyndra kaliforniai napelemgyár cs?dje, amely 527 millió dollár kormányzati kölcsönt kapott.
Az alap létrehozásához, amelyet az elnök el?ször februárban, az unió helyzetér?l szóló éves beszédében említett meg, a kongresszus jóváhagyására is szükség lesz. Ennek feltételéül a republikánusok várhatóan az olajfúrási engedélyek számának növelését szabják majd meg, amit Barack Obama elnök nem kíván teljesíteni.
Szeged,
2013. március 14., csütörtök (MTI) – Több mint 2700 napelem került a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) épületeire, az uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhet?en az intézmény évi tíz gigawattórás villamosenergia-igényének hét százalékát állítják el? megújuló forrásból – közölte Rovó István m?szaki-f?igazgató helyettes csütörtökön a Tisza-parti városban.
A 880 millió forintból, teljes egészében uniós támogatással megvalósult fejlesztés során 24 helyszínre összességében 0,66 megawatt kapacitású napelem került. Anapelemek telepítésének helyszíneit, oktatási épületek mellett kollégiumokat, laborokat, úgy választották ki, hogy a megtermelt energiát – amely éves szinten 326 átlagos lakás igényeit fedezné – helyben fel tudják használni – mondta a beruházást bemutató sajtótájékoztatón a szakember.
Rovó István elmondta, hogy az SZTE évente mintegy 3 milliárd forintot fordít energiabeszerzésre, ennek harmadát elektromos áramra. Az egyetemi épületek energetikai korszer?sítése folyamatosan zajlik, az egyre b?vül? m?szerpark és a nyári h?ségek miatt szükséges klimatizálás egyre nagyobb villamosenergia-igényt eredményez.
A fels?oktatási intézmények fenntartható m?ködését vizsgáló nemzetközi felmérésekben rendre Közép-Európa legzöldebb egyetemének választott SZTE folyamatosan keresi a környezetbarát fejlesztéseket lehet?vé tev? pályázati forrásokat, így a tervek között szerepel többek között geotermikus f?tésrendszer vagy a szennyvíz „hulladékh?jét” hasznosító h?szivattyús megoldások kialakítása – közölte a szakember.
Szeged, 2013. március 14., csütörtök (MTI) – Több mint 2700 napelem került a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) épületeire, az uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhet?en az intézmény évi tíz gigawattórás villamosenergia-igényének hét százalékát állítják el? megújuló forrásból – közölte Rovó István m?szaki-f?igazgató helyettes csütörtökön a Tisza-parti városban.
A 880 millió forintból, teljes egészében uniós támogatással megvalósult fejlesztés során 24 helyszínre összességében 0,66 megawatt kapacitású napelem került. Anapelemek telepítésének helyszíneit, oktatási épületek mellett kollégiumokat, laborokat, úgy választották ki, hogy a megtermelt energiát – amely éves szinten 326 átlagos lakás igényeit fedezné – helyben fel tudják használni – mondta a beruházást bemutató sajtótájékoztatón a szakember.
Rovó István elmondta, hogy az SZTE évente mintegy 3 milliárd forintot fordít energiabeszerzésre, ennek harmadát elektromos áramra. Az egyetemi épületek energetikai korszer?sítése folyamatosan zajlik, az egyre b?vül? m?szerpark és a nyári h?ségek miatt szükséges klimatizálás egyre nagyobb villamosenergia-igényt eredményez.
A fels?oktatási intézmények fenntartható m?ködését vizsgáló nemzetközi felmérésekben rendre Közép-Európa legzöldebb egyetemének választott SZTE folyamatosan keresi a környezetbarát fejlesztéseket lehet?vé tev? pályázati forrásokat, így a tervek között szerepel többek között geotermikus f?tésrendszer vagy a szennyvíz „hulladékh?jét” hasznosító h?szivattyús megoldások kialakítása – közölte a szakember.
Budapest, 2013. március 17., vasárnap (MTI) – A magyar ingatlanpiac eljutott odáig, hogy a lakás árában elismerje az energetikai felújítások költségét, így annak megtérülésénél már nemcsak a rezsi csökkenését, de a lakás értéknövekedését is figyelembe lehet venni – közölte az FHB Bank az MTI-vel.
A bank részletes elemzést készített a lakások energiahatékonyságáról, és arra a következtetésre jutott, hogy az energiatudatosságot er?síti kötelez? min?sítés rendszere. Magyarországon múlt év eleje óta lakást eladni, illetve bérbe adni csak energiatanúsítvánnyal lehet.
A felmérés szerint a panellakásoknak több mint egynegyede h?szigetelt, több mint egyharmadában cserélték ki az ablakokat, viszont csak egytizedükben korszer?sítették a f?tést.
Példaként az óbudai „faluházat”, az ország legtöbb lakással – 884-gyel – bíró panelépületét hozza fel a bank elemzése. Itt a komplex felújítás a homlokzat h?szigetelését, ablakcserét, f?téskorszer?sítést jelentett, a tet?re pedig napkollektorokat szereltek. Az egy lakásra jutó költség 1,3 millió forint volt, de a minta-jelleg miatt ennek csak a negyedét fizették a lakók. A többi uniós támogatás, illetve állami- és önkormányzati forrás volt. A komplex energetikai felújítás után egy átlagos, 50 négyzetméteres lakást 1 millió forinttal drágábban lehet ma eladni a faluházban. A f?tési díj pedig évi 70 ezer forinttal, 150 ezerre csökkent.
Az elemzés szerint a legnagyobb megtakarítási lehet?ség a családi házaknál van. Ezek f?tése évente 400-500 kilowatt energiát igényel, négyzetméterenként, ami 40-50 köbméter földgáz felhasználását igényli. A tégla társasházi lakások energia fogyasztása a családi házakénak a fele, mivel kisebb a leh?l? felületük.
Miután a lakásár emelkedése, és a f?tési költség csökkentése együtt, rentábilissá teszi az energetikai beruházást, egyre többen fontolják meg a hitelb?l történ? felújítást. A közlemény megjegyzi, hogy a családok 2011-ben több hitelt vettek fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra.
Budapest, 2013. március 17., vasárnap (MTI) – A magyar ingatlanpiac eljutott odáig, hogy a lakás árában elismerje az energetikai felújítások költségét, így annak megtérülésénél már nemcsak a rezsi csökkenését, de a lakás értéknövekedését is figyelembe lehet venni – közölte az FHB Bank az MTI-vel.
A bank részletes elemzést készített a lakások energiahatékonyságáról, és arra a következtetésre jutott, hogy az energiatudatosságot er?síti kötelez? min?sítés rendszere. Magyarországon múlt év eleje óta lakást eladni, illetve bérbe adni csak energiatanúsítvánnyal lehet.
A felmérés szerint a panellakásoknak több mint egynegyede h?szigetelt, több mint egyharmadában cserélték ki az ablakokat, viszont csak egytizedükben korszer?sítették a f?tést.
Példaként az óbudai „faluházat”, az ország legtöbb lakással – 884-gyel – bíró panelépületét hozza fel a bank elemzése. Itt a komplex felújítás a homlokzat h?szigetelését, ablakcserét, f?téskorszer?sítést jelentett, a tet?re pedig napkollektorokat szereltek. Az egy lakásra jutó költség 1,3 millió forint volt, de a minta-jelleg miatt ennek csak a negyedét fizették a lakók. A többi uniós támogatás, illetve állami- és önkormányzati forrás volt. A komplex energetikai felújítás után egy átlagos, 50 négyzetméteres lakást 1 millió forinttal drágábban lehet ma eladni a faluházban. A f?tési díj pedig évi 70 ezer forinttal, 150 ezerre csökkent.
Az elemzés szerint a legnagyobb megtakarítási lehet?ség a családi házaknál van. Ezek f?tése évente 400-500 kilowatt energiát igényel, négyzetméterenként, ami 40-50 köbméter földgáz felhasználását igényli. A tégla társasházi lakások energia fogyasztása a családi házakénak a fele, mivel kisebb a leh?l? felületük.
Miután a lakásár emelkedése, és a f?tési költség csökkentése együtt, rentábilissá teszi az energetikai beruházást, egyre többen fontolják meg a hitelb?l történ? felújítást. A közlemény megjegyzi, hogy a családok 2011-ben több hitelt vettek fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra.
Budapest, 2013. március 17., vasárnap (MTI) – A magyar ingatlanpiac eljutott odáig, hogy a lakás árában elismerje az energetikai felújítások költségét, így annak megtérülésénél már nemcsak a rezsi csökkenését, de a lakás értéknövekedését is figyelembe lehet venni – közölte az FHB Bank az MTI-vel.
A bank részletes elemzést készített a lakások energiahatékonyságáról, és arra a következtetésre jutott, hogy az energiatudatosságot er?síti kötelez? min?sítés rendszere. Magyarországon múlt év eleje óta lakást eladni, illetve bérbe adni csak energiatanúsítvánnyal lehet.
A felmérés szerint a panellakásoknak több mint egynegyede h?szigetelt, több mint egyharmadában cserélték ki az ablakokat, viszont csak egytizedükben korszer?sítették a f?tést.
Példaként az óbudai „faluházat”, az ország legtöbb lakással – 884-gyel – bíró panelépületét hozza fel a bank elemzése. Itt a komplex felújítás a homlokzat h?szigetelését, ablakcserét, f?téskorszer?sítést jelentett, a tet?re pedig napkollektorokat szereltek. Az egy lakásra jutó költség 1,3 millió forint volt, de a minta-jelleg miatt ennek csak a negyedét fizették a lakók. A többi uniós támogatás, illetve állami- és önkormányzati forrás volt. A komplex energetikai felújítás után egy átlagos, 50 négyzetméteres lakást 1 millió forinttal drágábban lehet ma eladni a faluházban. A f?tési díj pedig évi 70 ezer forinttal, 150 ezerre csökkent.
Az elemzés szerint a legnagyobb megtakarítási lehet?ség a családi házaknál van. Ezek f?tése évente 400-500 kilowatt energiát igényel, négyzetméterenként, ami 40-50 köbméter földgáz felhasználását igényli. A tégla társasházi lakások energia fogyasztása a családi házakénak a fele, mivel kisebb a leh?l? felületük.
Miután a lakásár emelkedése, és a f?tési költség csökkentése együtt, rentábilissá teszi az energetikai beruházást, egyre többen fontolják meg a hitelb?l történ? felújítást. A közlemény megjegyzi, hogy a családok 2011-ben több hitelt vettek fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra.
Budapest, 2013. március 14., csütörtök (MTI) – Önálló szabályozó hatóság jön létre Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal néven, a Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódjaként – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény hangsúlyozza: a szervezeti átalakulás a közjót szolgáló, er?s piacszabályozó állami szerepvállalás megteremtését teszi lehet?vé.
A létrejöv? hivatal m?ködése az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, a vezetékes energiaellátás biztonságát és a fogyasztók védelmét szolgálja majd.
Az új jogállás eleget tesz a független szabályozó hatóságra vonatkozó európai uniós el?írásoknak is – olvasható a közös közleményben.
Az Országgy?lés a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása érdekében 2013. március 14-én elfogadta a Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal önálló szabályozó szervként történ? létrehozásáról szóló törvényjavaslatot.
A hivatal a földgáz-, a villamosenergia-, a távh?- és a víziközm?vek m?ködtetési tevékenységével kapcsolatos hatósági felügyeletet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefügg? díjszabályozás el?készít? feladatokat látja majd el. Részletes tevékenységi körét és hatósági jogköreit továbbra is az ágazati jogszabályok tartalmazzák.
Az Európai Unión belül az Európai Tanács kezdeményezése alapján folyamatosan alakul át a regulátorok jogállása: húsz tagállamban ezek az intézmények már önálló szabályozó hatóságként m?ködnek.
Az új szervezet az uniós ajánlásnak való megfelelés mellett lehet?vé teszi az önálló, felel?s piacszabályozást is, így a hivatal a jöv?ben hatékonyabban képviselheti a fogyasztók érdekeit.
A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal munkájáról az Országgy?lésnek számol be, elnökét a miniszterelnök nevezi ki, gazdálkodását az Állami Számvev?szék ellen?rzi.
Budapest, 2013. március 14.,
csütörtök (MTI) – Önálló szabályozó hatóság jön létre Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal néven, a Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódjaként – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény hangsúlyozza: a szervezeti átalakulás a közjót szolgáló, er?s piacszabályozó állami szerepvállalás megteremtését teszi lehet?vé.
A létrejöv? hivatal m?ködése az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, a vezetékes energiaellátás biztonságát és a fogyasztók védelmét szolgálja majd.
Az új jogállás eleget tesz a független szabályozó hatóságra vonatkozó európai uniós el?írásoknak is – olvasható a közös közleményben.
Az Országgy?lés a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségének biztosítása érdekében 2013. március 14-én elfogadta a Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal önálló szabályozó szervként történ? létrehozásáról szóló törvényjavaslatot.
A hivatal a földgáz-, a villamosenergia-, a távh?- és a víziközm?vek m?ködtetési tevékenységével kapcsolatos hatósági felügyeletet, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefügg? díjszabályozás el?készít? feladatokat látja majd el. Részletes tevékenységi körét és hatósági jogköreit továbbra is az ágazati jogszabályok tartalmazzák.
Az Európai Unión belül az Európai Tanács kezdeményezése alapján folyamatosan alakul át a regulátorok jogállása: húsz tagállamban ezek az intézmények már önálló szabályozó hatóságként m?ködnek.
Az új szervezet az uniós ajánlásnak való megfelelés mellett lehet?vé teszi az önálló, felel?s piacszabályozást is, így a hivatal a jöv?ben hatékonyabban képviselheti a fogyasztók érdekeit.
A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal munkájáról az Országgy?lésnek számol be, elnökét a miniszterelnök nevezi ki, gazdálkodását az Állami Számvev?szék ellen?rzi.
Budapest, 2013. március 14., csütörtök (MTI) – A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérései szerint a kormányzati rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, az intézkedés hatásairól megoszlanak a vélemények.
A Medián január 11-e és 15-e, illetve február 15-e és 19-e között – azonos kérdésekkel – két felmérést készített, ezek összegzésér?l csütörtökön adott tájékoztatást az MTI-nek.
A Medián szerint a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, így err?l január közepéig az emberek 96 százaléka értesült. A felmérés szerint az év elején még a válaszadók 91 százaléka úgy vélte, hogy a csökkentés az ? háztartására is vonatkozik, ám februárra ez az arány valamelyest csökkent (87 százalék).
A Medián szerint „a személyes érintettség hatása” feltehet?en az emberek ismereteiben is megmutatkozik, amikor az a kérdés, hogy pontosan minek az ára csökkent januártól. Míg ugyanis a villamos energiát januárban és februárban is tízb?l kilencen említették, a földgáz– és távh?árakat lényegesen kevesebben, ráadásul az ezeket említ?k aránya egy hónap alatt még csökkent is – írták.
A földgáz árának csökkentése januárban még a válaszadók 80 százalékának, februárban már csak 72 százaléknak jutott eszébe, míg a távh?díjra januárban a megkérdezettek 45 százaléka, februárban már csak 37 százalék emlékezett. Hozzátették: ez utóbbi esetében mutatkozik a legnagyobb területi eltérés: a távf?tés árára összességében a városi környezetben él?k 45 százaléka, míg a községi lakosok mindössze 31 százaléka gondolt.
Közölték, egyedül a Fidesz szavazói körében vannak (57 százalékos) többségben azok, akik szerint a rezsicsökkentés valóban komoly megtakarítást eredményez, ám még a kormánypártiak számottev? része (37 százalék) is hatástalannak tartja a kormány által el?írt árcsökkentést.
A cég által megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy a hatósági energiacsökkentés miatt kies? pénzeket végül az emberek fogják megfizetni.
A Medián a reprezentatív felméréseket az ország több mint 100 településén véletlenszer?en kiválasztott 1200 feln?tt állampolgár személyes megkérdezésével végezte.
Budapest, 2013. március 14., csütörtök (MTI) – A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérései szerint a kormányzati rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, az intézkedés hatásairól megoszlanak a vélemények.
A Medián január 11-e és 15-e, illetve február 15-e és 19-e között – azonos kérdésekkel – két felmérést készített, ezek összegzésér?l csütörtökön adott tájékoztatást az MTI-nek.
A Medián szerint a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, így err?l január közepéig az emberek 96 százaléka értesült. A felmérés szerint az év elején még a válaszadók 91 százaléka úgy vélte, hogy a csökkentés az ? háztartására is vonatkozik, ám februárra ez az arány valamelyest csökkent (87 százalék).
A Medián szerint „a személyes érintettség hatása” feltehet?en az emberek ismereteiben is megmutatkozik, amikor az a kérdés, hogy pontosan minek az ára csökkent januártól. Míg ugyanis a villamos energiát januárban és februárban is tízb?l kilencen említették, a földgáz– és távh?árakat lényegesen kevesebben, ráadásul az ezeket említ?k aránya egy hónap alatt még csökkent is – írták.
A földgáz árának csökkentése januárban még a válaszadók 80 százalékának, februárban már csak 72 százaléknak jutott eszébe, míg a távh?díjra januárban a megkérdezettek 45 százaléka, februárban már csak 37 százalék emlékezett. Hozzátették: ez utóbbi esetében mutatkozik a legnagyobb területi eltérés: a távf?tés árára összességében a városi környezetben él?k 45 százaléka, míg a községi lakosok mindössze 31 százaléka gondolt.
Közölték, egyedül a Fidesz szavazói körében vannak (57 százalékos) többségben azok, akik szerint a rezsicsökkentés valóban komoly megtakarítást eredményez, ám még a kormánypártiak számottev? része (37 százalék) is hatástalannak tartja a kormány által el?írt árcsökkentést.
A cég által megkérdezettek 61 százaléka véli úgy, hogy a hatósági energiacsökkentés miatt kies? pénzeket végül az emberek fogják megfizetni.
A Medián a reprezentatív felméréseket az ország több mint 100 településén véletlenszer?en kiválasztott 1200 feln?tt állampolgár személyes megkérdezésével végezte.
Budapest, 2013. március 14., csütörtök (MTI) – Elállt a Magyar Energia Hivatal (MEH) ellen a rezsicsökkentéssel összefüggésben indított pert?l a Tigáz DSOFöldgázelosztó Kft. a csütörtöki tárgyaláson a F?városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A tárgyaláson mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról, így az els?fokú döntés nyomban joger?re is emelkedett.
A tárgyaláson elhangzott, hogy csütörtökön életbe lépett és a folyamatban lév? eljárásokban is alkalmazható az a kedden kivételes sürg?s eljárásban megszavazott törvény, amely szerint a gáz- és áramszolgáltatók nem háríthatják át a különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra.
A törvény megtiltja, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közm?vezetékek után fizetend? adót. Ha a MEH rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának joger?re emelkedése után lehetséges.
A felek jogi képvisel?i a párperces csütörtöki tárgyalást követ?en nem kívántak nyilatkozni a sajtó jelen lév? képvisel?inek.
Az energiaszolgáltatók több pert is indítottak az energiahivatal rendszerhasználati díjakat megállapító határozatai ellen. A bíróság a napokban kötelezte új eljárásra több gázszolgáltató által indított perben az energiahivatalt. Több áramszolgáltató által indított hasonló perben hétf?re t?zték ki a tárgyalást.
A F?városi Törvényszék az energiaszolgáltatók és a hivatal közti jogviták kapcsán korábban azt a tájékoztatást adta az MTI érdekl?désére, hogy a gáziparra vonatkozóan az utóbbi hetekben már több döntés is született, a tartalmilag lényegében azonos ítéletekben a bíróság a MEH határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte.
Az ítéletek indokolása szerint a megtámadott határozatok jogszabálysért?ek. A hivatal megsértette a gázszolgáltatók iratbetekintési és nyilatkozattételi jogait azzal, hogy az eljárás megindításától számított egy nap alatt meghozta határozatát. A bíróság szerint egy nap alatt a gázszolgáltatók nem tudtak ténylegesen élni nyilatkozattételi lehet?ségükkel, ezért a MEH eljárása formailag megfelel ugyan az eljárási szabályoknak, de tartalmilag nem fér össze a szakszer?, ügyféllel együttm?köd? és az eljárási jogokat el?segít? közigazgatás eszméjével és sérti a valóságh? tényállás alapelvét – közölte a törvényszék.
A bírósági döntések szerint a rendszerhasználati díjak megállapítása során a MEH-nek az összes, az adott ügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezést betartva és a m?ködést érint? lényeges adatok figyelembe vételével kell eljárnia.
Egy másik perben hat áramszolgáltató támadja a MEH idei évben alkalmazandó, rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló határozatát. A cégek eljárásjogi jogsértésre, valamint arra hivatkoznak, hogy a MEH az idei rendszerhasználati díjak megállapítása során nem, vagy nem megfelel?en ismerte el a szolgáltatók költségeit, így például az új adókat, az egyes m?ködési költségeket, a t?keköltség hozamtényez?ket, a transzferárat.
Ennek a pernek az els? tárgyalása február 22-én volt, amelyet többek között azért kellett elhalasztani, mert a MEH néhány nappal a tárgyalás el?tt határozatát saját hatáskörben módosította – közölte a törvényszék. Ennek a pernek a következ? tárgyalását március 18-ára t?zte ki a F?városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.
Hétf?n a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök botrányosnak min?sítette a gázszolgáltatók és az energiahivatal vitájában hozott bírósági döntést, Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezet?je pedig sajtótájékoztatón jelentette be: pártjuk aláírásgy?jtést indít, hogy támogatást kérjen a családoktól a rezsicsökkentési program megvédéséhez, továbbá annak érdekében, hogy a szolgáltatók ne akadályozhassák a rezsicsökkentést, törvényeket fognak módosítani és rendeletalkotásra való felhatalmazással er?sítik meg az energiahivatalt.
Csütörtökön az Országgy?lés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt, ezt a kormányoldal a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érint? döntéseit. A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat. A törvény a kihirdetését követ? nyolcadik napon lép hatályba.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezet?je a parlamenti döntést követ? sajtótájékoztatóján többek között elmondta, hogy a rezsicsökkentést újabb támadások érhetik, és ha ez így lesz, vagyis ismét olyan bírósági ítélet születik, amely veszélyezteti a rezsicsökkentést, a Fidesz-KDNP bármikor kész arra, hogy gyorsított törvényalkotással védelmet biztosítson a közüzemi díjak mérséklésének
Budapest, 2013. március 14., csütörtök (MTI) – Elállt a Magyar Energia Hivatal (MEH) ellen a rezsicsökkentéssel összefüggésben indított pert?l a Tigáz DSOFöldgázelosztó Kft. a csütörtöki tárgyaláson a F?városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A tárgyaláson mindkét fél lemondott fellebbezési jogáról, így az els?fokú döntés nyomban joger?re is emelkedett.
A tárgyaláson elhangzott, hogy csütörtökön életbe lépett és a folyamatban lév? eljárásokban is alkalmazható az a kedden kivételes sürg?s eljárásban megszavazott törvény, amely szerint a gáz- és áramszolgáltatók nem háríthatják át a különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra.
A törvény megtiltja, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közm?vezetékek után fizetend? adót. Ha a MEH rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának joger?re emelkedése után lehetséges.
A felek jogi képvisel?i a párperces csütörtöki tárgyalást követ?en nem kívántak nyilatkozni a sajtó jelen lév? képvisel?inek.
Az energiaszolgáltatók több pert is indítottak az energiahivatal rendszerhasználati díjakat megállapító határozatai ellen. A bíróság a napokban kötelezte új eljárásra több gázszolgáltató által indított perben az energiahivatalt. Több áramszolgáltató által indított hasonló perben hétf?re t?zték ki a tárgyalást.
A F?városi Törvényszék az energiaszolgáltatók és a hivatal közti jogviták kapcsán korábban azt a tájékoztatást adta az MTI érdekl?désére, hogy a gáziparra vonatkozóan az utóbbi hetekben már több döntés is született, a tartalmilag lényegében azonos ítéletekben a bíróság a MEH határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte.
Az ítéletek indokolása szerint a megtámadott határozatok jogszabálysért?ek. A hivatal megsértette a gázszolgáltatók iratbetekintési és nyilatkozattételi jogait azzal, hogy az eljárás megindításától számított egy nap alatt meghozta határozatát. A bíróság szerint egy nap alatt a gázszolgáltatók nem tudtak ténylegesen élni nyilatkozattételi lehet?ségükkel, ezért a MEH eljárása formailag megfelel ugyan az eljárási szabályoknak, de tartalmilag nem fér össze a szakszer?, ügyféllel együttm?köd? és az eljárási jogokat el?segít? közigazgatás eszméjével és sérti a valóságh? tényállás alapelvét – közölte a törvényszék.
A bírósági döntések szerint a rendszerhasználati díjak megállapítása során a MEH-nek az összes, az adott ügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezést betartva és a m?ködést érint? lényeges adatok figyelembe vételével kell eljárnia.
Egy másik perben hat áramszolgáltató támadja a MEH idei évben alkalmazandó, rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló határozatát. A cégek eljárásjogi jogsértésre, valamint arra hivatkoznak, hogy a MEH az idei rendszerhasználati díjak megállapítása során nem, vagy nem megfelel?en ismerte el a szolgáltatók költségeit, így például az új adókat, az egyes m?ködési költségeket, a t?keköltség hozamtényez?ket, a transzferárat.
Ennek a pernek az els? tárgyalása február 22-én volt, amelyet többek között azért kellett elhalasztani, mert a MEH néhány nappal a tárgyalás el?tt határozatát saját hatáskörben módosította – közölte a törvényszék. Ennek a pernek a következ? tárgyalását március 18-ára t?zte ki a F?városi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.
Hétf?n a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök botrányosnak min?sítette a gázszolgáltatók és az energiahivatal vitájában hozott bírósági döntést, Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezet?je pedig sajtótájékoztatón jelentette be: pártjuk aláírásgy?jtést indít, hogy támogatást kérjen a családoktól a rezsicsökkentési program megvédéséhez, továbbá annak érdekében, hogy a szolgáltatók ne akadályozhassák a rezsicsökkentést, törvényeket fognak módosítani és rendeletalkotásra való felhatalmazással er?sítik meg az energiahivatalt.
Csütörtökön az Országgy?lés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt, ezt a kormányoldal a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érint? döntéseit. A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat. A törvény a kihirdetését követ? nyolcadik napon lép hatályba.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezet?je a parlamenti döntést követ? sajtótájékoztatóján többek között elmondta, hogy a rezsicsökkentést újabb támadások érhetik, és ha ez így lesz, vagyis ismét olyan bírósági ítélet születik, amely veszélyezteti a rezsicsökkentést, a Fidesz-KDNP bármikor kész arra, hogy gyorsított törvényalkotással védelmet biztosítson a közüzemi díjak mérséklésének
Tokió, 2013. március 12., kedd (MTI) – A világon els?ként vont ki földgázt egy tengeralatti metán-hidrát lel?helyb?l egy japán állami cég kedden: a technológiai el?relépés a vállalat reményei szerint a közeljöv?ben megoldhatja a nyersanyagokban szegény szigetország energiaellátását.
A kísérlet során a JOGMEC nev? energetikai cég és a japán ipartudományi és technológiai intézet kutatói egy, a szigetország partjaitól 80 kilométerre, 1300 méterrel a tengerszint alatt fekv? lel?helyen vízzé és metánná bontották a fagyott gázt, majd kiszivattyúzták az így létrejött metángázt.
A metán- és vízmolekulákból álló metán-hidrát alacsony h?mérsékleten képz?dik a tengerek mélyén a tengervíz keltette nagy nyomás alatt, de állandóan fagyott talajban is megtalálható. A japán kutatók egy nyomáscsökkent? eljárással nyertek ki metángázt az elegyb?l.
A metán a földgáz egy alapvet? alkotóeleme, ezért többek között Kanada, az Egyesült Államok, Norvégia és Kína is kutatásokat folytat a metán-hidrát alternatív energiaforrásként való felhasználására.
Japán 2001 óta több száz millió dollárt ölt a technológia kifejlesztésébe. A JOGMEC korábban Kanadában már sikeresen nyert ki metángázt a megfagyott földben talált elegyb?l hasonló eljárás alkalmazásával.
A cég reményei szerint a technológia felhasználásával 5-6 éven belül megkezdhetik a Japán partjai mentén húzódó metán-hidrát lel?helyek üzleti célú kiaknázását. Egyes jelentések szerint a szigetország 14, mások szerint akár 100 évig is képes lenne kielégítenie földgázszükségleteit a mélytengeri lel?helyek feltárásával.
Japán a világ legnagyobb cseppfolyós földgáz import?re. A 2011. márciusi fukusimai atomer?m?-baleset óta – amelyet követ?en kett? kivételével leállították a korábban a szigetország áramellátásának mintegy harmadát fedez? nukleáris reaktorokat – a nyersanyagokban szegény Japán energiaellátásának mintegy 90 százalékát behozottföldgázból biztosítják.
