Egyel?re nem látszik, hogy milyen alternatív forrásból vehetne hosszabb távon földgázt Magyarország. Rövid távon szerencsére nincs gond, van elég tartalékkapacitás.
Nincs szó sürg?s pótlási kötelezettségr?l, Magyarország akkor is átvészelné a téli f?tési szezont, ha holnaptól kezdve egyetlen gázmolekula sem érkezne Beregdarócnál – kommentálta Drucker György, az Energiainfo szakért?je a Déli Áramlat építésének leállításátkövet? kormányzati nyilatkozatot a lehetséges energiaellátási források kapcsán.
A kiinduló helyzet az, hogy jelenleg semmiféle gázhiánya nincs az országnak, a piaci szerepl?k dekonjunktúrával küzdenek, a kereslet nagyjából a fele annak, amit 10 évvel ezel?tt prognosztizáltak. Most az egyetlen kockázatot az jelenti, ha az ukrán tranzit kiesik. Az elmúlt 4-6 évben kiépült földgáz-infrastruktúra – tárolók, importvezetékek – ugyanakkor a téli csúcs-földgázigények b? háromszorosát képesek fedezni. Ezzel és a kereskedelmi tárolók 50 százaléknál álló töltöttségével nincs ok az aggodalomra rövid távon.
Végleg elbukott a Déli Áramlat?
Drucker szerint a Déli Áramlatnak Magyarországon több pozitív hatása is volna. Az egyik, hogy – más országokhoz hasonlóan – az ukrán tranzit kockázatának kiiktatásával növelte volna az ellátás biztonságát. Megsz?nt volna – földgázszállítási szempontból – hazánk zsákország szerepe, felértékel?dtek volna a tárolókapacitások, egyfajta elosztóközpontként m?ködhetett volna a hazai infrastruktúra. Tranzitországnak lenni ráadásul nem olyan rossz dolog, mert a szállítási díjakból jelent?s bevételeket lehet szerezni – Szlovákia például a tranzitdíjból kb. kifizeti a teljes gázszámláját.
A szakért? úgy látja: eddig nem volt biztos, hogy megépül a Déli Áramlat, most pedig nem biztos, hogy nem épül meg. Az viszont biztos, hogy tovább folyik az a meccs, amely azért zajlik, hogy a Gazprom megakadályozza a kaukázusi és közép-ázsiai gáztermel?k közvetlen, az orosz cég vezetékeit megkerül? európai exportját. Sokan elfelejtik, hogy Európa valójában már most is importál türkmén, azerbajdzsáni és kazah gázt, csak közvetve: a Gazprom a határon megveszi az energiahordozót, amit saját mixeként értékesíti tovább. Az érintett kitermel?k persze szeretnék, ha nem csak a Gazpromnak tudnák eladni – nyomott áron – a gázt, de az alternatív vezetékek megépítésére nincs pénzük. Ha viszont volna, azzal nem biztos, hogy a vev?k egyértelm?en jól járnának, hiszen más vev?kkel kell majd versenyezniük, ami magasabb árat is jelent.
Honnan vehetnénk még gázt?
Hosszú távon persze törekedni kell a források diverzifikálására, ám a Nabucco és a Déli Áramlat is halott – utóbbi legalábbis hibernálva van -, a többi potenciális projekt pedig a távoli jöv?be vész. Utóbbiak közé tartozik az amerikai palagáz importja is, amelyr?l épp most egyeztettek – legalábbis szándékszinten – a visegrádi országok nagykövetei Washingtonban.
Ahhoz, hogy az amerikai palagáz számunkra valós alternatíva lehessen, ki kellene építeni az USA-ban a jelenleg csak nyomokban meglév? feldolgozó- és szállítókapacitást. Ehhez a Déli Áramlátnál nem sokkal kisebb vezetékprojektek kellenének, továbbá a keleti parton egyenként 200-400 millió dollárba kerül?, 4-5 év alatt felépíthet? cseppfolyósító terminálokra is szükség van – utóbbiakból az els?k már megkapták az engedélyeket. Ha mindez kiépült, akkor már csak az a kérdés, hogy a brit, francia, spanyol és olasz terminálokból hogyan fog megérkezni a gáz hozzánk. Európa bels? ellátási útvonalai nem az lng-re vannak kiépítve, a meglév?k pedig jelenleg az említett országok bels? piacát szolgálják ki – húzta alá a szakért?.
Mindemellett az is tény, hogy az amerikai palagázkitermel?k Európa helyett egyértelm?en a dinamikusan növekv? ázsiai piacra – Kínára, Indiára, Japánra és Dél-Koreára – koncentrálnak. Ebb?l a szempontból jelzésérték?, hogy Kanada öt lng-termináljából csak egyet épít a keleti partra, a többit a nyugatin húzzák fel.
B?vebben: napi.hu
Forrás: napi.hu
