A következ? évtizedekben egyre több ország használhat nukleáris energiát, miközben az Európai Unióban egy picit csökkenhet az atomer?m?vek áramtermelése – véli Aszódi Attila. A paksi b?vítésért felel?s kormánybiztos szerint a 30 évvel ezel?tti csernobili tragédia a Szovjetunió felbomlásában is fontos szerepet játszott.
30 évvel ezel?tt, 1986. április 26-án történt az atomenergia békés célú alkalmazásának legsúlyosabb balesete az egykori Szovjetunió (a mai Ukrajna) területén, a csernobili atomer?m?ben. A balesetnek nagyon jelent?s hatása volt a nukleáris energetikára, mind a technológiát, mind a szabályozást, mind a társadalmi elfogadottságot illet?en. A baleset, illetve az azt követ? szovjet elhallgatás és a tájékoztatás cs?dje sokak szerinta Szovjetunió felbomlásában is fontos szerepet játszott –olvasható Aszódi Attila, a paksi b?vítésért felel?s kormánybiztos blogjában.
Elfordultak
A baleset roppant fontos következményekkel járt a nukleáris iparra nézve. A közvélemény – teljesen jogosan – biztonságosan üzemel? atomer?m?veket, pontos tájékoztatást, együttm?köd? üzemeltet?ket követelt.Néhány ország végleg elfordult az atomenergia alkalmazásától,de a többi országban is sokat szigorítottak a biztonsági követelményeken. Új reaktortípusok fejlesztése kezd?dött meg, ezek lettek a III. generációs reaktorok – írta Aszódi Attila.
Aszódi Attila szerint a klímaváltozás elleni küzdelemben az atomenergiára is szükség van Forrás: MTI/Bruzák Noémi
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a csernobili balesetet követ?en vezette be a nemzetközi nukleáris eseményskálát a gyors értesítések és a lakosság tájékoztatásának el?segítése érdekében.
129 reaktor m?ködik
Aszódi Attila egy másik bejegyzésében arról is írt, hogy néhány hete az Európai Bizottság kiadta az úgynevezett PINC (Nuclear Illustrative Programme) jelentést, amely az európai nukleáris beruházásokról ad áttekint? képet. Jelenleg az Európai Unióban a tagállamok fele, vagyis14 ország használ atomenergiát. Ezekben az országokban ez hozzájárul a villamosenergia-ellátás biztonságához, és segít elérni az EU 2030-as klíma- és energiapolitikai céljait.
A 14 tagállamban 129 nukleáris reaktor m?ködik (összesen 120 GWe beépített teljesít?képességgel), átlagéletkoruk 30 év. Új atomer?m?vet jelenleg 10 EU-s tagországban terveznek építeni, ebb?l 3 országban (Finnország, Franciaország, Szlovákia) építés alatt áll 4 reaktor, míg 3 országban (Finnország, Magyarország, Egyesült Királyság) engedélyezési fázisban van atomer?m?-építés. Napjainkban további 5 országban (Bulgária, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Románia) áll el?készítés alatt atomer?m?vi projekt.
Forrás: origo.hu
