Ha azt hallják, passzívház, a legtöbben arra gondolnak, hogy hipermodern kinézetű, pénztárcájuknak elérhetetlen épület tervezésére akarják őket rábeszélni. Mi a tapasztalata erről?
– Valóban ez a leggyakoribb közvélekedés, reakció. De mindkét feltételezést cáfolhatom. Igazából csak alapos, előrelátó tervezést igényel és utána olvasást. Azok a termékek, technológiák, amiket a passzívházaknál alkalmazunk, húsz-huszonöt éve tényleg drágák voltak. Például egy háromrétegű ablak. Ma már szinte mindenki inkább ezt választja és szellőztető berendezést is már sokan beszereltetnek. A hőszigetelő anyagok manapság már a töredékébe kerülnek a korábbi összegeknek. Fejlődtek is a beszerezhető termékek, az alkalmazható technológiák. Baráti áron hozzájuk lehet jutni, végeredményben alig kerül többe egy passzívház, mint egy hagyományos. Kinézhet úgy, mint egy angol kastély vagy akár úgy, mint egy minimalista, szögletes doboz. A lényeg, hogy az energetikai szabványok teljesüljenek.
A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület szervezésében Egyszerűen passzívházat? Igen! címmel tartott előadást a Veszprémi Energianapokon. Tényleg egyszerű megoldás mellett dönt, aki ezt választja?
– Alaposan össze kell fésülni a tervezésnél az energetikai szempontokat és akkor szinte a hagyományossal azonos költségvetésből kihozható a passzívház. Tehát a jó tervezés a lényeg. A technológia ma már átlagembereknek is hozzáférhető, elérhető. Kipróbált. Kis tanulásra, odafigyelésre van szükség. Ugyanazokból az anyagokból magasabb minőségű végeredmény születhet. Arra is érdemes gondolni, hogy jövő évtől új házaknál az energiaszükséglet huszonöt százalékát zöldenergiával kell fedezni. S ha energiazabáló egy épület, ezt nehezebb mondjuk napelemmel megoldani. Akkor nagyobb napelemtelep kell.
Jó, bárhogy kinézhet a passzívház, de bárhol fel is épülhet?
– A telekválasztás fontos kérdés, de épült már ilyen energiatakarékos koncepcióval Svájcban hegyi menedékház, Németországban kórház, iskola is. A környezet lehetőséget ad arra, hogy akár extra megoldásokkal felspirázzuk a passzívházat, de a kis energiafelhasználás célja szinte bárhol megvalósítható. Ha mondjuk két telek közül választhatunk, akkor vásárlás előtt jó, ha elvisszük a helyszínekre az építészt, akkor meg tudja mondani, melyik mellett érdemes döntenünk. Nincs olyan terület, ahol nem kivitelezhető passzínház, de van, ahol jobban lehet ezt megoldani.
Fűtés, hűtés, áram, vízhasználat… Elsősorban miben más ezekből a szempontokból a passzívház?
– Egy passzívház jól hőszigetelt épület, ahol nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a levegő ellenőrzött módon cserélődjön az épületben. Az ablakok is ennek megfelelően vannak beépítve. Úgy tájoljuk őket, hogy a nap minél többet besüssön rajtuk. A nyári felmelegedés ellen mozgatható árnyékolókkal, lombhullató növényekkel védekezünk. A fűtésnél a hőszigetelés mellett a belső, úgynevezett hulladékhővel is számolunk. Ezek származhatnak a hűtőgépből, a mosógépből, a laptopokból. Még az emberek testhőjét is figyelembe vesszük, hiszen, ha például öten beülnek egy szűk szobába, hőt fejlesztenek.
Passzívháznál a fűtést modern módon, például hőszivattyúval, azaz a talaj hőjével kell megoldani?
– Egy átlagos, száz négyzetméter alapterületű passzívháznál nem szükséges hőszivattyút alkalmazni, mivel a jó hőszigetelés miatt alacsony a hőigény. Egy hajszárító teljesítményével be lehet fűteni. Így a százhúsz-százötven négyzetméteres épületeknél bármilyen fűtési megoldás választható. Ennek a kérdésnek inkább például egy iskolánál van jelentősége.
Mi a helyzet nyáron a hűtéssel?
– A vastag falaknak, a megfelelő hőszigetelésnek köszönhetően nyáron nem melegszenek fel a helyiségek. Aki mégis klímaberendezést szeretne, ennek megfelelően méretezheti a teljesítményét. Vagy nem kell klíma vagy csak keveset kell használni nyáron, mondjuk naponta egy-két órát.
Áramra van szükség ma már egyre több berendezésünkhöz.
– Így is egy átlagos napelem teljesítményének töredékét igényli a passzívház. Egy nyugdíjas házaspárnak száznyolcvan négyzetméteres házat terveztünk és aggódtak az áramellátás miatt, ezért a gázt is bevezettették. Aztán kiderült, hogy nem csak az összes berendezésük áramigényét fedezi a napelem, az elektromos autójukat is arról tölthetik és még száznegyvenezer forintot visszakapnak évente, mert a maradék áramot a hálózatra tölthetik, az máshol használható fel.
Az ivóvíz biztosításánál mire figyelnek?
– Az ivóvizet ezekben a házakban ugyanúgy biztosítjuk, mint más épületeknél. A központi szennyvíztisztítás is magas színvonalú Magyarországon, kár lenne nem csatlakozni a csatornarendszerre. A vízhasználatnál a lakó figyelhet a takarékosságra, hogy feleslegesen ne engedje a csapból a vizet, a csaptelepekre pedig például olyan fejet szerelhet, ami levegőt kever a vízhez, így kevesebb is elég belőle például kézmosáshoz.
Zöldtető minden esetben kell a passzívházra?
– Hasznos lehet az árnyékolásban, meggátolhatja a felforrósodást. Jó megoldás lehet egy-egy épületrészen vagy például a garázson, de nincs rá feltétlenül szükség. A homlokzatok huszonöt százalékát Bécsben már bezöldítik és a családi házaknál is érdemes futónövényeket telepíteni a homlokzatok elé, azokkal ezeket védeni, mert csökkentik az átmelegedést.
Hány passzívház van hazánkban?
– Ezres nagyságrendben lehetnek. Nem mindenki kér ugyanis erről tanúsítást az annak kiadására hivatott németországi intézettől, de attól még az otthona passzívházként, energiatakarékosan működik.
Kételkedett, tanult, utánajárt
Rezsnyák Péter kivitelező építész, minősített passzívháztervező több évtizedet a szakmájában eltöltve is butaságnak tartotta a feltételezett gazdaságossági optimumnál vastagabb hőszigetelést, a passzívházról azt gondolta, hogy túlzás. Amikor viszont azt tapasztalta, hogy céltudatos és előrelátó háziasszonyok elkezdtek az ilyen épületek iránt érdeklődni, elvégezte a darmstadti Passivhaus Institut magyarországi képzését, hogy megbizonyosodjon róla, az extrém hőszigetelés tényleg felesleges. Végül rájött, bizony nem hiábavaló, sőt ez a legjobb, amit tehetünk, ha kellemes és környezetbarát otthont szeretnénk.
Forrás: veol.hu
