Aradszki András szerint az északi áramlat másik ága megdrágíthatja a gázt. A menekültügyben nem olyan nagyon szolidáris Magyarország az energiapolitikában már nagy barátja a szolidaritásnak.
Az Oroszországot és Németországot összekötő Északi Áramlat II. földgázgázvezeték megépítése azzal a következménnyel járhat, hogy Magyarország csak az eddiginél drágábban tudja majd beszerezni az energiahordozót – mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára kedden Berlinben. Az államtitkár a berlini magyar nagykövetség Energia dialógus című konferenciáján tartott előadásában kiemelte, hogy a már meglévő Északi Áramlat vezeték kapacitásának megduplázását jelentő tervezett fejlesztés Magyarország számára azzal a következménnyel járhat, hogy drágábban, és Ukrajna helyett csak Ausztria felől, az Északi Áramlat II. révén tud majd földgázhoz jutni.
Aradszki András hangsúlyozta: a közös, európai uniós energiapiac megteremtését célzó energiaunió kialakítása során remélhetőleg érvényesül a szolidaritás elve is, a német döntéshozók pedig tekintettel lesznek a közép- és délkelet-európai térség sérülékenységére. Kiemelte, hogy a beszerzési források és a szállítási útvonalak diverzifikációját eredményező „igazi piac” kialakításához teljessé kell tenni a Lengyelországtól Horvátországig húzódó észak-déli energiafolyosót. Rámutatott, hogy Magyarország mindent megtett az átjárható, több forrás hasznosítására alkalmas földgáz- és elektromosenergia-hálózat kifejlesztéséért, de Románia és Horvátország felől még hiányoznak az interkonnektorok, azok a különleges vezetékhálózatok, amelyek révén mindkét irányba szállítható az energiahordozó.
A berlini nagykövetség konferenciáján a magyar–német energetikai együttműködés további lehetőségeit térképezik fel az ágazat vezető szakemberei, vállalatvezetők és kormányzati tisztségviselők, köztük Jochen Flasbarth, a német környezet- és természetvédelmi, építésügyi és reaktorbiztonsági minisztérium államtitkára. Jochen Flasbarth mindenekelőtt arról számolt be, hogy miként halad előre a nukleáris energia használatának befejezését, valamennyi németországi atomerőmű fokozatos bezárását és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását célzó energiapolitikai fordulat, és a szén-dioxid, valamint az éghajlatváltozást fokozó más gázok kibocsátásától mentes – dekarbonizált – gazdaság kialakítása.
A hosszabb távú trendekről elmondta, hogy várhatóan elsőként az energiaszektor „dekarbonizálja magát”, és egyre inkább a villamos energia termelésére összpontosít majd, ez a folyamat pedig lökést ad más területek, mindenekelőtt a közlekedés dekarbonizációjához. Mindez azt jelenti, hogy „Németország és Európa jövője az elektromosság” – fogalmazott a német környezetvédelmi tárca államtitkára.
Forrás: hvg.hu
