|
Három f?városi szervezet együttm?ködésével valósulhat meg a F?városi Állat- és Növénykertben egy olyan beruházás, amely az eddig elveszett energia hasznosításával közpénzt takarít meg.
A 395 millió forint összköltség? fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozása mellett valósul meg.
Megújuló energiát hasznosít a Budapesti Állatkert
Alapk?letétel helyett „alapcs?letételt” tartottak csütörtökön a F?városi Állat- és Növénykertben. Ezzel az ünnepélyes eseménnyel vette kezdetét az a munka, amelynek eredményeképpen a városligeti intézmény f?tését jelent?s részben a Széchenyi Fürd? termálvizének h?jével fogják megoldani. 2009-ben az Állatkert, valamint a Budapest Gyógyfürd?i Zrt. megállapodást kötött a Széchenyi Gyógyfürd? termálvize hulladékh?jének hasznosításáról, az év tavaszán a F?TÁV Zrt. is csatlakozott a projekthez. A BGYH vállalta, hogy a medencéi kifolyó vizeiben lév? termálenergiát ingyenesen biztosítja, az egyéb energiát pedig hosszú távon jelent?s kedvezménnyel értékesíti az Állatkert számára. A F?TÁV Zrt. partnerré válásával m?szaki koncepció készült a megvalósítandó távf?tési rendszerek kialakítására . Maga az „alapcs?” a kiépítend? h?szigetelt távvezeték els?, 12 méteres darabja, amelyet a Bivalyház szomszédságában egy el?re kiásott munkaárokba fektettek le. Az „alapcs?” mellé egy 40 cm hosszú, 15 cm átmér?j? rozsdamentes acélhenger került, amelyet egy külön erre a célra készített rövid cs?ben helyeztek el, majd a csövet hermetikusan lezárták. A hengerben – mint afféle id?kapszulában – a beruházás rövid leírását, a teljes tervdokumentációt (digitális formában), valamint aktuális állatkerti és f?városi kiadványokat, és természetesen forgalomban lév? pénzérméket helyeztek el.
Az „alapcs?letételen” részt vett és beszédet mondott Hutiray Gyula, városfejlesztésért felel?s f?polgármester-helyettes, Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felel?s helyettes államtitkára, dr. Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség ügyvezet? igazgatója, Sz?ke László, a Budapest Gyógyfürd?i és Hévizei ZRt. vezérigazgatója, Fekete Csaba, a F?városi Távh?szolgáltató ZRt. vezérigazgatója, valamint prof. dr. Persányi Miklós, a F?városi Állat- és Növénykert f?igazgatója is.
Koksztól a geotermikus energiáig
Az Állatkert létesítményeinek f?tése a történelmi múltban koksz alapú volt, az 1980-as években megvalósított „gázprogram” óta pedig az állatkerti kazánok földgázzal üzemelnek. Az éves földgázfogyasztás viszonylag magasnak mondható, mivel a f?tési szezon az Állatkert számos létesítménye – például a trópusi állatoknak és növényeknek otthont adó épületek – esetében hosszabb, mint egy lakó- vagy irodaépületben. A 2010-es évben több mint 800 ezer köbméter földgáz fogyott az Állatkertben, a gázszámla megközelítette a 100 millió forintot.
Vízilovak termálvízben
Az Állatkert és a szomszédos Széchenyi Fürd? között már korábban is épült egy cs?vezeték, ezen azonban nem a termálvíz h?jét a h?cserél?n át közvetít? víz, hanem maga a hévíz folyik át az Állatkerti körút alatt, éspedig a vízilovak medencéjéhez. Természetesen a vízilovak nincsenek állandóan termálvízben, de – f?ként a hidegebb id?szakban – ebb?l is szoktak engedni az állatok medencéjébe. A hévizet az állatok mindig hideg vízzel keverve kapják.
A termálvizet szolgáltató II-es számú (Szent Istvánról elnevezett), 1937 óta üzemel? artézi kút ugyanis 77 °C-os vizet ad, amely ugyan valamelyest h?l, amíg a vízilovak medencéjéhez ér, de még így is túl forró lenne az állatok számára.
A Széchenyi Fürd? termálvizének közismert gyógyhatása nemcsak a hévíz h?fokára, hanem a benne oldott ásványi anyagokra is visszavezethet?. Ezt a gyógyító hatást az állatkerti vízilovak is érzik, hiszen közmondásosan egészségesek, mi több, hosszú id?n keresztül a budapesti volt a világ legjobban szaporodó állatkerti víziló tenyészete.
Az Intézmény több éve foglalkozik energiaellátásának korszer?sítésével, a felhasznált energia költségeinek csökkentésével. E modernizáció jegyében a hagyományos gázkazánokat az elmúlt évek során fokozatosan korszer?, kondenzációs gázkazánokra cserélték, illetve modernizálták a f?tési rendszerek vezérlését is.
A most megvalósításra kerül?, termálvíz alapú f?tési rendszer lényege, hogy a Széchenyi Fürd? termálvizének h?jével biztosítanák az állatkerti létesítmények f?tését. A beruházás részeként a Fürd? területén egy h?cserél? kerül kiépítésre. Innen indul majd ki az a szigetelt távh?vezeték, amely a Fürd?ben lév? h?cserél?t az Állatkert régi Elefántházának alagsorában kiépítésre kerül? h?központtal összekapcsolja.
Mivel a szükséges bels? légh?mérséklet biztosításának energiaigénye a küls? h?mérséklett?l függ?en változik, a gyakorlatban a termálvíz h?jével az alapvet?, folyamatos f?tést biztosítják majd, különösen nagy hidegben pedig kiegészítésként „rásegítenek” a gázüzem? kazánok, amelyek tartalékként továbbra is megmaradnak. Az együttm?ködés a jelenleg kihasználatlan energia hasznosításával mindhárom fél számára kölcsönösen el?nyös. A beruházás elkészültével az Állatkert h?energia igényeinek nagyobb részét lényegesen olcsóbb és biztonságosabb energia felhasználással fedezheti, kiadásait csökkentheti, a földgázfelhasználás – az id?járás alakulásától függ?en – a jelenleginek akár felére, vagy még kevesebbre is csökkenhet.
A BGYH megtakaríthatja a termálvíz kényszerh?tésére fordított víz és áram díjának nagyobbik részét és bevételre tesz szert az átadott energia fejében.
A F?TÁV hosszú távon fenntartható energia-ellátó és hasznosító profilja er?södik. A csökkentett karbon-kibocsátás nyomán az emisszió-kereskedelmi rendszerben kvóta egységeket takarít meg a cég.
A F?városi Állat- és Növénykert termálvízzel történ? h?ellátását biztosító rendszer kiépítése az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. A projekt tervezett összköltsége nettó 395 millió forint, amelyb?l 237 millió forintnyi (60%) az uniós forrás, 39 millió forint az Állatkert által vállalt önrész és 118 millió forintnyi forrást pedig a F?városi Önkormányzat biztosít.
forrás: kulturport.hu
Az Intel a napokban megrendezésre került fejleszt?i konferenciájának utolsó napján egy igazi érdekességet mutatott be: egy olyan új processzort, amely képes egy bélyegével veteked? méret? napelemr?l m?ködni. A , ,Claremont, , kódnev?, igen környezetbarát lapocska a klasszikus PC-s programokat és operációs rendszereket – köztük a Windows-t és a Linuxot is – ugyanúgy futtatja, mint hagyományos társai, m?ködéséhez azonban semmilyen küls? elektromos energiaforrást nem igényel.
Ugyanakkor ez sajnos egyel?re csak magára a processzora igaz, az annak otthont adó PC-t azonban továbbra is az elektromos hálózatról kell táplálni. Ez persze nem csoda, hiszen a tipikus háttértárolók és videokártyák jellemz?en egy-egy szerényebb processzor többszörésének megfelel? energiaigénnyel rendelkeznek.
forrás: pcforum.hu
Az Intel a napokban megrendezésre került fejleszt?i konferenciájának utolsó napján egy igazi érdekességet mutatott be: egy olyan új processzort, amely képes egy bélyegével veteked? méret? napelemr?l m?ködni. A , ,Claremont,, kódnev?, igen környezetbarát lapocska a klasszikus PC-s programokat és operációs rendszereket – köztük a Windows-t és a Linuxot is – ugyanúgy futtatja, mint hagyományos társai, m?ködéséhez azonban semmilyen küls? elektromos energiaforrást nem igényel.
Ugyanakkor ez sajnos egyel?re csak magára a processzora igaz, az annak otthont adó PC-t azonban továbbra is az elektromos hálózatról kell táplálni. Ez persze nem csoda, hiszen a tipikus háttértárolók és videokártyák jellemz?en egy-egy szerényebb processzor többszörésének megfelel? energiaigénnyel rendelkeznek.
Az Intel a napokban megrendezésre került fejleszt?i konferenciájának utolsó napján egy igazi érdekességet mutatott be: egy olyan új processzort,
amely képes egy bélyegével veteked? méret? napelemr?l m?ködni. A ,,Claremont,, kódnev?, igen környezetbarát lapocska a klasszikus PC-s programokat és operációs rendszereket – köztük a Windows-t és a Linuxot is – ugyanúgy futtatja, mint hagyományos társai, m?ködéséhez azonban semmilyen küls? elektromos energiaforrást nem igényel.
Ugyanakkor ez sajnos egyel?re csak magára a processzora igaz, az annak otthont adó PC-t azonban továbbra is az elektromos hálózatról kell táplálni. Ez persze nem csoda, hiszen a tipikus háttértárolók és videokártyák jellemz?en egy-egy szerényebb processzor többszörésének megfelel? energiaigénnyel rendelkeznek.
forrás: pcforum.hu
Magyarországon az áramár évek óta közelít az Európai Unióban átlagosnak számítható értékhez, jelenleg a középmez?nyben található.
Euróban kifejezve átlagos az érték, ám ha figyelembe vesszük a vásárlóer?-paritást (hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve), az egyik legdrágább. Az átlagos fizetésb?l mi tudnánk a legkevesebb áramot vásárolni, ha csak arra költenénk.
Az árak kialakulásában több hatás érvényesül: árképzés szempontjából az atomenergia-felhasználás a Paksi Atomer?m? Zrt. révén jelent?sen csökkenti az árat, a nem hatékony, fosszilis- energia-felhasználás (szén) növeli, emellett
jelent?s a behozatal mennyisége is. Kereslet-kínálat szempontjából csak korlátozott verseny érvényesül: az áramszolgáltatók versenyezhetnek a beszerzésekre, de a gyakorlatban a vállalatok ebb?l nem sok lehet?séget használtak ki.
Megoldás lehet a fenntartható energiatermelés? Részben, a rendszer egyensúlya érdekében, a szélenergia mozgástere korlátozott, a vízenergia hatalmas környezetterheléssel jár… Norvégia helyzete egyszer?: a hegytet?n található tófenéket megfúrva, a víz a gravitáció miatt lefelé folyva hajtja meg a turbinát és termel áramot. Elköteleztük magunkat a fenntartható energiatermelésre, de kihívásokkal teli lesz a megvalósítás!
forrás: metropol.hu
