|
Három f?városi szervezet együttm?ködésével valósulhat meg a F?városi Állat- és Növénykertben egy olyan beruházás, amely az eddig elveszett energia hasznosításával közpénzt takarít meg.
A 395 millió forint összköltség? fejlesztés az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozása mellett valósul meg.
Megújuló energiát hasznosít a Budapesti Állatkert
Alapk?letétel helyett „alapcs?letételt” tartottak csütörtökön a F?városi Állat- és Növénykertben. Ezzel az ünnepélyes eseménnyel vette kezdetét az a munka, amelynek eredményeképpen a városligeti intézmény f?tését jelent?s részben a Széchenyi Fürd? termálvizének h?jével fogják megoldani. 2009-ben az Állatkert, valamint a Budapest Gyógyfürd?i Zrt. megállapodást kötött a Széchenyi Gyógyfürd? termálvize hulladékh?jének hasznosításáról, az év tavaszán a F?TÁV Zrt. is csatlakozott a projekthez. A BGYH vállalta, hogy a medencéi kifolyó vizeiben lév? termálenergiát ingyenesen biztosítja, az egyéb energiát pedig hosszú távon jelent?s kedvezménnyel értékesíti az Állatkert számára. A F?TÁV Zrt. partnerré válásával m?szaki koncepció készült a megvalósítandó távf?tési rendszerek kialakítására . Maga az „alapcs?” a kiépítend? h?szigetelt távvezeték els?, 12 méteres darabja, amelyet a Bivalyház szomszédságában egy el?re kiásott munkaárokba fektettek le. Az „alapcs?” mellé egy 40 cm hosszú, 15 cm átmér?j? rozsdamentes acélhenger került, amelyet egy külön erre a célra készített rövid cs?ben helyeztek el, majd a csövet hermetikusan lezárták. A hengerben – mint afféle id?kapszulában – a beruházás rövid leírását, a teljes tervdokumentációt (digitális formában), valamint aktuális állatkerti és f?városi kiadványokat, és természetesen forgalomban lév? pénzérméket helyeztek el.
Az „alapcs?letételen” részt vett és beszédet mondott Hutiray Gyula, városfejlesztésért felel?s f?polgármester-helyettes, Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felel?s helyettes államtitkára, dr. Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség ügyvezet? igazgatója, Sz?ke László, a Budapest Gyógyfürd?i és Hévizei ZRt. vezérigazgatója, Fekete Csaba, a F?városi Távh?szolgáltató ZRt. vezérigazgatója, valamint prof. dr. Persányi Miklós, a F?városi Állat- és Növénykert f?igazgatója is.
Koksztól a geotermikus energiáig
Az Állatkert létesítményeinek f?tése a történelmi múltban koksz alapú volt, az 1980-as években megvalósított „gázprogram” óta pedig az állatkerti kazánok földgázzal üzemelnek. Az éves földgázfogyasztás viszonylag magasnak mondható, mivel a f?tési szezon az Állatkert számos létesítménye – például a trópusi állatoknak és növényeknek otthont adó épületek – esetében hosszabb, mint egy lakó- vagy irodaépületben. A 2010-es évben több mint 800 ezer köbméter földgáz fogyott az Állatkertben, a gázszámla megközelítette a 100 millió forintot.
Vízilovak termálvízben
Az Állatkert és a szomszédos Széchenyi Fürd? között már korábban is épült egy cs?vezeték, ezen azonban nem a termálvíz h?jét a h?cserél?n át közvetít? víz, hanem maga a hévíz folyik át az Állatkerti körút alatt, éspedig a vízilovak medencéjéhez. Természetesen a vízilovak nincsenek állandóan termálvízben, de – f?ként a hidegebb id?szakban – ebb?l is szoktak engedni az állatok medencéjébe. A hévizet az állatok mindig hideg vízzel keverve kapják.
A termálvizet szolgáltató II-es számú (Szent Istvánról elnevezett), 1937 óta üzemel? artézi kút ugyanis 77 °C-os vizet ad, amely ugyan valamelyest h?l, amíg a vízilovak medencéjéhez ér, de még így is túl forró lenne az állatok számára.
A Széchenyi Fürd? termálvizének közismert gyógyhatása nemcsak a hévíz h?fokára, hanem a benne oldott ásványi anyagokra is visszavezethet?. Ezt a gyógyító hatást az állatkerti vízilovak is érzik, hiszen közmondásosan egészségesek, mi több, hosszú id?n keresztül a budapesti volt a világ legjobban szaporodó állatkerti víziló tenyészete.
Az Intézmény több éve foglalkozik energiaellátásának korszer?sítésével, a felhasznált energia költségeinek csökkentésével. E modernizáció jegyében a hagyományos gázkazánokat az elmúlt évek során fokozatosan korszer?, kondenzációs gázkazánokra cserélték, illetve modernizálták a f?tési rendszerek vezérlését is.
A most megvalósításra kerül?, termálvíz alapú f?tési rendszer lényege, hogy a Széchenyi Fürd? termálvizének h?jével biztosítanák az állatkerti létesítmények f?tését. A beruházás részeként a Fürd? területén egy h?cserél? kerül kiépítésre. Innen indul majd ki az a szigetelt távh?vezeték, amely a Fürd?ben lév? h?cserél?t az Állatkert régi Elefántházának alagsorában kiépítésre kerül? h?központtal összekapcsolja.
Mivel a szükséges bels? légh?mérséklet biztosításának energiaigénye a küls? h?mérséklett?l függ?en változik, a gyakorlatban a termálvíz h?jével az alapvet?, folyamatos f?tést biztosítják majd, különösen nagy hidegben pedig kiegészítésként „rásegítenek” a gázüzem? kazánok, amelyek tartalékként továbbra is megmaradnak. Az együttm?ködés a jelenleg kihasználatlan energia hasznosításával mindhárom fél számára kölcsönösen el?nyös. A beruházás elkészültével az Állatkert h?energia igényeinek nagyobb részét lényegesen olcsóbb és biztonságosabb energia felhasználással fedezheti, kiadásait csökkentheti, a földgázfelhasználás – az id?járás alakulásától függ?en – a jelenleginek akár felére, vagy még kevesebbre is csökkenhet.
A BGYH megtakaríthatja a termálvíz kényszerh?tésére fordított víz és áram díjának nagyobbik részét és bevételre tesz szert az átadott energia fejében.
A F?TÁV hosszú távon fenntartható energia-ellátó és hasznosító profilja er?södik. A csökkentett karbon-kibocsátás nyomán az emisszió-kereskedelmi rendszerben kvóta egységeket takarít meg a cég.
A F?városi Állat- és Növénykert termálvízzel történ? h?ellátását biztosító rendszer kiépítése az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. A projekt tervezett összköltsége nettó 395 millió forint, amelyb?l 237 millió forintnyi (60%) az uniós forrás, 39 millió forint az Állatkert által vállalt önrész és 118 millió forintnyi forrást pedig a F?városi Önkormányzat biztosít.
forrás: kulturport.hu
Az Intel a napokban megrendezésre került fejleszt?i konferenciájának utolsó napján egy igazi érdekességet mutatott be: egy olyan új processzort, amely képes egy bélyegével veteked? méret? napelemr?l m?ködni. A , ,Claremont, , kódnev?, igen környezetbarát lapocska a klasszikus PC-s programokat és operációs rendszereket – köztük a Windows-t és a Linuxot is – ugyanúgy futtatja, mint hagyományos társai, m?ködéséhez azonban semmilyen küls? elektromos energiaforrást nem igényel.
Ugyanakkor ez sajnos egyel?re csak magára a processzora igaz, az annak otthont adó PC-t azonban továbbra is az elektromos hálózatról kell táplálni. Ez persze nem csoda, hiszen a tipikus háttértárolók és videokártyák jellemz?en egy-egy szerényebb processzor többszörésének megfelel? energiaigénnyel rendelkeznek.
forrás: pcforum.hu
Az Intel a napokban megrendezésre került fejleszt?i konferenciájának utolsó napján egy igazi érdekességet mutatott be: egy olyan új processzort, amely képes egy bélyegével veteked? méret? napelemr?l m?ködni. A , ,Claremont,, kódnev?, igen környezetbarát lapocska a klasszikus PC-s programokat és operációs rendszereket – köztük a Windows-t és a Linuxot is – ugyanúgy futtatja, mint hagyományos társai, m?ködéséhez azonban semmilyen küls? elektromos energiaforrást nem igényel.
Ugyanakkor ez sajnos egyel?re csak magára a processzora igaz, az annak otthont adó PC-t azonban továbbra is az elektromos hálózatról kell táplálni. Ez persze nem csoda, hiszen a tipikus háttértárolók és videokártyák jellemz?en egy-egy szerényebb processzor többszörésének megfelel? energiaigénnyel rendelkeznek.
Az Intel a napokban megrendezésre került fejleszt?i konferenciájának utolsó napján egy igazi érdekességet mutatott be: egy olyan új processzort,
amely képes egy bélyegével veteked? méret? napelemr?l m?ködni. A ,,Claremont,, kódnev?, igen környezetbarát lapocska a klasszikus PC-s programokat és operációs rendszereket – köztük a Windows-t és a Linuxot is – ugyanúgy futtatja, mint hagyományos társai, m?ködéséhez azonban semmilyen küls? elektromos energiaforrást nem igényel.
Ugyanakkor ez sajnos egyel?re csak magára a processzora igaz, az annak otthont adó PC-t azonban továbbra is az elektromos hálózatról kell táplálni. Ez persze nem csoda, hiszen a tipikus háttértárolók és videokártyák jellemz?en egy-egy szerényebb processzor többszörésének megfelel? energiaigénnyel rendelkeznek.
forrás: pcforum.hu
Magyarországon az áramár évek óta közelít az Európai Unióban átlagosnak számítható értékhez, jelenleg a középmez?nyben található.
Euróban kifejezve átlagos az érték, ám ha figyelembe vesszük a vásárlóer?-paritást (hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve), az egyik legdrágább. Az átlagos fizetésb?l mi tudnánk a legkevesebb áramot vásárolni, ha csak arra költenénk.
Az árak kialakulásában több hatás érvényesül: árképzés szempontjából az atomenergia-felhasználás a Paksi Atomer?m? Zrt. révén jelent?sen csökkenti az árat, a nem hatékony, fosszilis- energia-felhasználás (szén) növeli, emellett
jelent?s a behozatal mennyisége is. Kereslet-kínálat szempontjából csak korlátozott verseny érvényesül: az áramszolgáltatók versenyezhetnek a beszerzésekre, de a gyakorlatban a vállalatok ebb?l nem sok lehet?séget használtak ki.
Megoldás lehet a fenntartható energiatermelés? Részben, a rendszer egyensúlya érdekében, a szélenergia mozgástere korlátozott, a vízenergia hatalmas környezetterheléssel jár… Norvégia helyzete egyszer?: a hegytet?n található tófenéket megfúrva, a víz a gravitáció miatt lefelé folyva hajtja meg a turbinát és termel áramot. Elköteleztük magunkat a fenntartható energiatermelésre, de kihívásokkal teli lesz a megvalósítás!
forrás: metropol.hu
Magyarországon az áramár évek óta közelít az Európai Unióban átlagosnak számítható értékhez, jelenleg a középmez?nyben található.
Euróban kifejezve átlagos az érték, ám ha figyelembe vesszük a vásárlóer?-paritást (hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve), az egyik legdrágább. Az átlagos fizetésb?l mi tudnánk a legkevesebb áramot vásárolni, ha csak arra költenénk.
Az árak kialakulásában több hatás érvényesül: árképzés szempontjából az atomenergia-felhasználás a Paksi Atomer?m? Zrt. révén jelent?sen csökkenti az árat, a nem hatékony, fosszilis- energia-felhasználás (szén) növeli, emellett
jelent?s a behozatal mennyisége is. Kereslet-kínálat szempontjából csak korlátozott verseny érvényesül: az áramszolgáltatók versenyezhetnek a beszerzésekre, de a gyakorlatban a vállalatok ebb?l nem sok lehet?séget használtak ki.
Megoldás lehet a fenntartható energiatermelés? Részben, a rendszer egyensúlya érdekében, a szélenergia mozgástere korlátozott, a vízenergia hatalmas környezetterheléssel jár… Norvégia helyzete egyszer?: a hegytet?n található tófenéket megfúrva, a víz a gravitáció miatt lefelé folyva hajtja meg a turbinát és termel áramot. Elköteleztük magunkat a fenntartható energiatermelésre, de kihívásokkal teli lesz a megvalósítás!
forrás: metropol.hu
Magyarországon az áramár évek óta közelít az Európai Unióban átlagosnak számítható értékhez, jelenleg a középmez?nyben található.
Euróban kifejezve átlagos az érték, ám ha figyelembe vesszük a vásárlóer?-paritást (hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve), az egyik legdrágább. Az átlagos fizetésb?l mi tudnánk a legkevesebb áramot vásárolni, ha csak arra költenénk.
Az árak kialakulásában több hatás érvényesül: árképzés szempontjából az atomenergia-felhasználás a Paksi Atomer?m? Zrt. révén jelent?sen csökkenti az árat, a nem hatékony, fosszilis- energia-felhasználás (szén) növeli, emellett
jelent?s a behozatal mennyisége is. Kereslet-kínálat szempontjából csak korlátozott verseny érvényesül: az áramszolgáltatók versenyezhetnek a beszerzésekre, de a gyakorlatban a vállalatok ebb?l nem sok lehet?séget használtak ki.
Megoldás lehet a fenntartható energiatermelés? Részben, a rendszer egyensúlya érdekében, a szélenergia mozgástere korlátozott, a vízenergia hatalmas környezetterheléssel jár… Norvégia helyzete egyszer?: a hegytet?n található tófenéket megfúrva, a víz a gravitáció miatt lefelé folyva hajtja meg a turbinát és termel áramot. Elköteleztük magunkat a fenntartható energiatermelésre, de kihívásokkal teli lesz a megvalósítás!
forrás: metropol.hu
Az egész éves áramfogyasztást fedezheti és karbantartást sem igényel a hálózatra kapcsolt napelemes rendszer. Az engedélyeztetést és telepítést érdemes szakcégre bízni.
A napelemes rendszer kiválasztását az áramfogyasztás és a helyszín lehet?ségei határozzák meg. Ha van villamos hálózat (be van kötve az áram), akkor a korszer?bb és jóval gazdaságosabb megoldás a hálózatra kapcsolt rendszer. Mivel az engedélyeztetés meglehet?sen komplikált folyamat, mindenképpen érdemes napelem forgalmazó-telepít? szakcégekre bízni, azaz kulcsrakész rendszert „vásárolni”. Jó hasonlat lehet egy komplett f?tés rendszer kiépítése, annak kialakításában és engedélyeztetésében is a szakcégek a kompetensek – mondta el a MaNap Iparági Egyesület és a Manitu Solar részér?l Szolnoki Ádám.
Azt, hogy mekkora és milyen napelemes rendszerre van szükségünk, az áramfogyasztás és a helyszín határozza meg. Legpontosabban az egy év alatt elfogyasztott áram, azaz kWh (kilowattóra) mennyiség alapján lehet tervezni, a rendelkezésre álló tet?felület figyelembe vételével. Ez alapján el?zetes igénybejelentést kell benyújtani a szolgáltatóhoz. Mivel a rendszert 50 kilowatt (vagy kVA) alatt (lakossági méret tipikusan 2,5-8 kWp) köteles a szolgáltató befogadni, így a válaszként kapott feltételek között a használható eszközök, esetleg a szükséges átalakítások szerepelnek jellemz?en. (A napelemek névleges óránkénti teljesítményét, névleges csúcsteljesítményét kWp-ben, „kilo watt peak”-ben adják meg.) Ezt követ?en a szolgáltató felé csatlakozási tervdokumentációt kell benyújtani, ami megfelelés esetén jóváhagyásra kerül – ezt szintén a szakcégek készítik el. Elvileg ekkor kezd?dne a kivitelezés, ami 1-4 napig tart összesen, de szakcégek – ismerve a rendszertervek kritériumait, a kett?t párhuzamosan is intézhetik. A jóváhagyást követ?en az ügyféllel a szolgáltató szerz?dést módosít (ebben szerepel, hogy van egy háztartási méret? kiser?m? (HMKE) is a hálózatán).
Ezt követ?en indul az óracsere (úgynevezett ad-vesz mér? fölszerelése; éves elszámolás keretében nettósítják a termelés/fogyasztást), mely a jellemz? lakossági nagyságrendben ingyenes, költségét a szolgáltató állja. Amennyiben pályázati forrást szeretne igénybe venni, akkor a pályázat benyújtása, elbírálása külön folyamat, amely általában egy kész rendszer-ajánlat alapján elkészíthet?. A tipikus átfutási id? a megrendelést?l a kulcsrakész állapotig 1-4 hét, amib?l a helyszíni szerelés 1-4 munkanapot vesz igénybe. Az engedélyeztetés és óracsere valójában a sz?k keresztmetszet, ez 1-3 hónap között változik.
Jótanácsok, hasznos tippek
– Nem városi környezetben, ahol felmerülhet, hogy a villamos hálózat nem elég „er?s”, vagy megbízható, mindenképpen érdemes megvárni a szolgáltató igénybejelentésre adott válaszát. Amennyiben villamosságilag jól ellátott környezetben vagyunk (város, iparterület közelsége), – ha a fent említett kiépített teljesítmény elegend? – nem várható meglepetés.
– El?fordul, hogy az óracsere lassan történik meg, így „kárba veszhet” némi termelés, de ez egyre kevésbé jellemz?.
– Kóklerek és „nagyokat ígér?k” természetesen itt is vannak, de ha valaki az interneten található cégek közül többet megkérdez, akkor könnyen kisz?rhetik az ügyfelek az ellentmondásosnak ítélt információt és vállalkozót. A MANAP célja a piac megtisztítása is, a tagok közül id?vel kisz?rik azon cégeket, akik kártékonyan tevékenykednek. Egyel?re ilyen problémával nem szembesült az egyesület, ami valószín?leg annak tudható be, hogy tagnak azok jelentkeztek, akik hosszú távon, megbízható módon igyekeznek ezen a piacon részt venni.
– A várható termelés mindig egy kritikus kérdés – erre, ha nem is 100 százalékos, de mégis a legmegbízhatóbb független forrás az Európai Bizottság PVGIS projektje által készített kalkulátor.
Árak és trendek
A csatlakozásnak esetleg óracsere költsége lehet, ami 80-120 ezer forint + áfa között mozoghat. A csatlakozási dokumentáció elkészítése általában az installátor kulcsrekész árában benne van. Egy tipikus családi házra – 300 kWh havi fogyasztás – körülbelül 14-15 ezer forint, melynek 90-95 százalékát napelemmel akarjuk megtermelni, egy 3 kWp méret? rendszer való – ennek kulcsrakész bekerülés költsége bruttó 2,4 és 3 millió forint között van, azaz kilowattonként a rendszer bruttó 800-1000 ezer forint, attól függ?en, hogy milyen min?ség? napelem modult szeretnénk a rendszerben. A bekerülési érték hozzávet?leges megoszlása: 60 százalék napelem, 15 százalék inverter, 10-15 százalék között a szerelvény és szintén 10-15 százalék között a munkadíj.
A szaldó elszámolás a törvény szerint ugyan megengedi, hogy többet termeljünk, s?t elvileg az általunk fizetett tarifa 85 százalékát vissza is fizetné a szolgáltató a többletre, de a szabályozás még tele van lyukakkal (például adóvonzat, számlaadási kötelezettség). A bizonytalan helyzet miatt a feltételekben hamarosan változás várható, addig azonban az egyesület senkit sem buzdít a saját fogyasztást meghaladó, bevételszerzést célzó napelemes áramtermelésre HMKE méretnél.
Amennyiben m?ködés közben a napelemes rendszer éppen többet termel, mint amit a ház elhasznál (jellemz?en nappal, nyáron), akkor a fel nem használt áramot visszatáplálják az áramszolgáltató hálózatába. A napi és évközbeni ingadozás miatt (napelemes rendszer éves termelés javát április és november között termeli meg) érdemes átállni éves elszámolásra az áramszolgáltatója felé, így a nyáron és nappal megtermelt plusz kWh-kat télen és este visszaveheti szaldó elszámolással – azaz az áramszolgáltatója hálózatát használja „átmeneti tárolóként”. Ebben az esetben a megtermelt kWh teljes egészében leírásra kerül, tehát nem csak a számlán szerepl? kWh-kal fizet kevesebbet, hanem az ezzel arányos rendszerhasználati és egyéb díjak is csökkennek.
forrás: napi.hu
