Nem tudni még, hogy kinél van a forró krumpli, vagyis kinél csapódik le az a nyilvánvaló veszteség, ami az európai áramárak alakulásából következtethető. Szakértők szerint a mínuszok nagyobb részt a kereskedők profitját apasztják, de biztos, hogy a termelőknek, vagyis az erőműveknek és bizonyosan néhány ipari nagyfogyasztónak is jut belőle.
A koronavírus miatti veszélyhelyzeti intézkedések első helyen ugyan nem a leginkább energiaigényes ágazatokat érintették – turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés -, de lassan elérik a nagyobb ipari fogyasztókat is. Az autógyárak, a nagyobb feldolgozó üzemek leállása még akkor is hatással lesz az egyes országok villamosenergia-menetrendjére, ha ezek az üzemek jelentős részben rendelkeznek saját energiatermelő kapacitásokkal, vagyis jellemzően saját ipari erőműveik látják el őket energiával, ipari gőzzel, fűtéssel.
A gyorsan terjedő home office üzemmód pedig a lakossági fogyasztás profilját írja át, a hagyományos reggeli és esti csúcs helyett egy sokkal kiegyenlítettebb fogyasztási görbe kezd formálódni. Az esti változatlanul magasabb a reggeli csúcsnál, de napközben nincs az iskolaidőben jellemző visszaesés, az U betű helyett, inkább szerény hullámvonal formálódik, akár több kisebb dombbal és völggyel.
Az elmúlt hetekben durván 1000 megawattal csökkent a villamosenergia-rendszer csúcsterhelése, és a Mavir fent látható publikus adatsoraiban már látszik a veszélyhelyzeti home-office életmódváltással járó menetrendváltozás. Múlt pénteken 5252 megawatt volt a csúcs, este 7 és 8 óra között, de reggel 8 és este 10 között gyakorlatilag végig az 5000 megawatt körüli szinten mozgott. Ugyanezen a napon egy évvel ezelőtt – akkor ez egy szerdára esett – reggel 6 órától este 11-ig 5000 megawatt fölött volt a rendszerterhelés, a csúcsigény ugyanúgy este 7 és 8 között volt, 5819 megawattal. A historikus időjárási adatok szerint nagyjából azonos, 15 fok körüli hőmérséklet volt mindkét napon, vagyis önmagában az időjárás nem indokolja a majdnem 600 megawatt körüli eltérést.
