Öt évvel a földrengés és cunami okozta fukusimai atombaleset után elismerte az er?m?vet üzemeltet? TEPCO, hogy saját bels? szabályozását is felrúgta, amikor nem adott azonnal hírt nyilvánosan arról, hogy megolvadt a reaktormag több reaktorban.
Noha a március 11-i baleset után három nappal már nyilvánvaló volt a cég számára, hogy sérült a reaktormag, a f?t?elemek 55 százaléka megolvadt az 1-es reaktorban, és 25 százaléka a 3-as reaktorban. A bels? szabályozás szerint a f?t?elemek öt százalékos sérülésénél már nyilvános jelentést kell tenni. Ezt a TEPCO csak két hónappal kés?bb tette meg – írta a Japan Times.
Fotó: Toru Hanai
A cég szóviv?je szerdán közölte: hiba volt, hogy visszatartották az információt, noha ez a gyanú már széles körben elterjedt.
A Tepco bels? vizsgálatot rendelt el a szabályzat megsértése miatt, bár nem egyedül a magáncég volt az, amely igyekezett távol tartani az 1986-os csernobili katasztrófa után legnagyobb baleset részleteit?l a nyilvánosságot. A japán baleset miatt 160 ezer embert evakuáltak Fukusima körzetéb?l.
Március 12-én az akkor még létez? állami Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség vezet? kommunikációs munkatársa már elismerte, hogy a márt sugárzási adatok alapján könnyen lehet, hogy sérült a reaktormag. A nyilatkozata utámn Koicsiro Nakamurát azonnal eltávolították beosztásából.
Nem tanulták meg a csernobili leckét
Csernobilban – 12 kilométerre a baleset miatt örökre kiürített Pripjatytól – jelenleg is m?ködik az állami Ekocentr, amely a folyamatos háttérsugárzásnak kitett környezet monitoringozása mellett más er?m?vek biztonsági szakembereivel is kapcsolatban volt, akik többek között azt is vizsgálták, mi a teend? kommunikációs téren egy atombaleset bekövetkeztekor. Az Ekocentr vezet? Szergej Kirejev korábban elmondta: japán szakemberek is együtt dolgoztak velük, de a fukusimai baleset kommunikációs kezelése elszomorítóan hasonlított ahhoz, ahogyan a tájékoztatást szintén zsigerileg elutasító szovjet intézmények dolgoztak Csernobil kapcsán. Kirejev szerint a japánok a csernobili tapasztalatgy?jtésb?l semmit sem tanultak.
Forrás: index.hu
Hiába esett tavaly jelent?sen a földgáz ára,
nem váltak t?le életképessé a hazai gázüzem? er?m?vek,
és még nem érdemes el?venni az új beruházások évekkel ezel?tt megfogalmazott terveit sem, derült ki a Világgazdaságnak adott válaszokból. Pedig voltak, vannak ígéretes jelek: 2015-ben már gyakrabban indították be az el?z? évben alig dolgoztatott gázer?m?veket. Igaz, ezek 2015-ben sem els?sorban a piacra termeltek, hanem a villamosenergia-rendszer irányítójának adtak el úgynevezett kiegyenlít? – vagyis a piacinál drágább – energiát.
A szintén CCGT-típusú, Csepel III. er?m? 450 megawattos b?vítésér?l egyel?re nem kívánt nyilatkozni a tulajdonos Alpiq Csepel. Viszont a társaság beruházási döntésének hiánya miatt az FGSZ Földgázszállító Zrt. kérte az energiahivatalt, hogy törölhesse vagy elhalaszthassa a terveiben annak a csepeli vezetéki összeköttetésnek a létesítését, amelynek eredeti dátuma 2017 és 2018 volt. Pedig az Alpiq mintegy 100 milliárd forintba kerül? Csepel III. er?m?véhez már 2013-ban megvolt minden szakhatósági engedély, és végeztek a területrendezéssel is.
Az er?m?tervek azonban nem merültek feledésbe. „Nem zárjuk ki olyan piaci folyamatok lehet?ségét, amelyek indokolhatják, hogy folytassuk az el?készületeket, így az engedélyeztetést. Ám nem várjuk, hogy az idén meg tudnánk hozni a végs? befektetési döntést, és elérkezhetünk a projekt pénzügyi zárásához” – válaszolt lapunknak Sz?cs Mihály, a Szegedre tervezett és szintén parkolópályán lév?, 920 megawattos CCGT-er?m? projektjének vezet?je. Magyarázata szerint hiába esik a gáz ára, és hiába n?tt tavaly a hazai gázüzem? er?m?vek kihasználtsága a Mavir adatai alapján, a mai piaci helyzet még nem ösztönzi a befektet?ket az érintett beruházási döntések meghozatalára. „Hisszük azonban, hogy közép- és hosszú távon a magyar er?m?flotta igényli a magas hatásfokú, rugalmasan üzemeltethet? új termel? kapacitásokat” – jelentette ki.
Legfrissebb energiapiaci elemzésében a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) is csak lehet?ségnek tartotta, hogy a gázpiaci verseny er?södésével n? az érintett hazai er?m?vek kihasználtsága. „Európában évek óta tavaly októberben voltak el?ször nyereségesek az érintett létesítmények. A hazai gázüzem? er?m?veknek kedvezhet, hogy a hazai áramárak régiós szinten továbbra is kiemelked?en magasak” – mondta a napokban Kaderják Péter, a REKK igazgatója. Ráadásul egyel?re nem is szükséges új földgázüzem? er?m?vet építeni az országban Stróbl Alajos, a Pöyry-Er?terv szakért?je szerint. Mint a társaság tanulmányában rámutat: van b?ven gázer?m?vünk, és ezek korszer?ek is.
Napelemb?l nyeri az energiát,
barátságos, szórt fényt ad és teljesen átlátszó marad az üvegtet?, melybe organikus fényforrást építenek.
Forradalmasíthatja a világítástechnikát a BASF és a Philips új fejlesztése, az OLED (organikus dióda) fényforrás, ami alkalmas rá, hogy autók üvegtetejébe építsék. Egy OLED csupán 1,8 mm vastag és teljesen átlátszó, az egész felületén világít, egységes, szórt fényt bocsájt ki és tompább árnyékot ad a tárgyaknak, mint a hagyományos pontszer? fényforrások.
Forrás: Smart
Egy üvegtet?be építve napelemekkel kombinálhatók, kikapcsolva észrevétlenek, este pedig barátságos fénnyel borítják be az autó belsejét. Nem csupán a mérnököknek, hanem a formatervez?knek is új lehet?ségeket biztosít az újdonság, ami els?ként a Smart Forvision tanulmányautóban mutatkozott be és várhatóan gyorsan elterjed majd az autóiparban.
Forrás:origo.hu
