Az EU és különösen magyarország rendkívüli mértékben függ az orosz gáztól, de van tartalék, ha elzárnák a csapokat

Share Button

Oroszország az Európai Unió legnagyobb energiaimportőre: a blokk földgáz-szállítmányainak 40 százaléka, míg nyersolajimportjának közel egyharmada érkezik onnan. Magyarország 2020-ban gázkészletei 95 százalékát szerezte be Oroszországból. Szakértők a megfelelő mennyiségű gáztartalékok miatt azonban nem tartanak attól, hogy Magyarországon gond lehetne a földgázzal való ellátással.

Bár Ukrajna inváziója nem erőforrásokért vívott háborúnak tűnik, számos következménnyel jár a nyersanyagok használatára. Oroszország évek óta hatékonyan vetette be politikai fegyverként az orosz gázt, és fokozatosan növelte dominanciáját  az Európai Unió gázpiacán. Február 22-én Moszkva saját taktikájából kapott ízelítőt, amikor Németország az orosz fenyegetésekre válaszul bejelentette, hogy szünetelteti az Északi-Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetését. Pénteken pedig az EU-tagállamok vezetői arról döntöttek, hogy szankciókkal sújtják az orosz pénzügyi szektort, valamint az energia- és szállítási iparágakat.

Nem csak az orosz gáztól függ Európa, de attól a legjobban

Európa hagyományosan a széntüzelésre támaszkodott a megfelelő mennyiségű áram és fűtőenergia előállításához, 2004 óta azonban több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia használata, 2020-ra ezzel az unió energiatermelésének 22 százalékát érte el. Ezzel egyidejűleg azonban lecsökkent az atomenergia használata, 1995 óta az EU-ban generált elektromos áram mintegy harmada, mára annak a mennyiségnek csak negyede származik atomerőművekből.