Németország felgyorsítja a megújuló kapacitások bővítését az ukrán válság alatt

Németország felkészült a nap- és szélenergiát előállító eszközök telepítésének felgyorsítására, mivel olyan tervekkel állt elő, amely szerint 2035-ra az ország teljes energiaigényét megújulókkal fogja fedezni.

Share Button

 

Németország célja az lesz, hogy 2030-re 200 GW telepített szolár kapacitással rendelkezzen. Kép: Luxcara.

 

Miután Moszkva megszállta Ukrajnát és Németország erőfeszítéseket tesz az orosz gáztól való függősége csökkentése érdekében, ennek részeként a német gazdasági miniszter, Robert Habeck azt tervezi, hogy felgyorsítják az ország a megújuló energiaforrásokra vonatkozó német törvény (Renewable Energy Sources Act, EEG) parlament általi elfogadását, hogy már 2022 júliusában hatályba léphessen.

E törvény értelmében 2030-re Németország elektromos áram igényének 80%-át, 2035-re pedig 100%-át fogják megújuló források biztosítani, addigra az ország 200 GW telepített szolár eszközzel fog rendelkezni. 2021 decemberében Németország csaknem 60 GW telepített napenergia kapacitással rendelkezett.

„A megújuló eszközpark bővítése nemzeti és európai érdek is” – bocsátotta előre Habeck az Egyesült Államokba tervezett kétnapos látogatása előtt, ahol a Biden kormánnyal energiaügyeket és biztonságpolitikai kérdéseket fognak egyeztetni.

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó német törvény értelmében 2028-ig 20 GW kapacitásnak megfelelő napelemes pályázatot fognak kiírni, ugyanakkor felfüggesztik a támogatások csökkentését a tetőn elhelyezett napelemes rendszerekre vonatkozóan, jelentette a Reuters.

A Németország által igényelt összes energia megújulókból történő előállítása „ambiciózus, de elérhető” – vélte Simone Peter, a megújuló energia szövetség (BEE) elnöke.

Peter szerint a naperőművek és a szélerőmű kapacitások gyorsan bővíthetők a folyamatok észszerűsítése útján. „Ez biztosítja, hogy a megújuló forrásokból előállított energiák leváltják annak az importnak egy részét, amelyet korábban megfelelő időben kellett igényelni.”

A megújulók tervezett felfuttatása azért vált esedékessé, mert Németország utolsó nukleáris erőműveit ez év végéig ki kell vezetni a rendszerből, miközben az új kormány a szénalapú termelés leállítását célozza még 2030 előtt.

Olaf Scholz kancellár a múlt héten leállította az Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyét, amelynek célja az Oroszországból Németországba szállított gáz mennyiségének megduplázása volt. Az ország már most is gázszükséglete több mint felét szerzi be Oroszországból.

„Be kell ismernünk, hogy a múltban túlzott mértékben támaszkodtunk az orosz importra” – jelentette ki Habec hétfőn egy Brüsszelben zajló egyeztetést megelőzően. „Közép- vagy hosszú távon jelentős mértékben fogjuk csökkenteni a fosszilis tüzelőanyag fogyasztásunkat.”

Ahhoz, hogy Németország 2030-re elérje a 200 GW telepített napelemet, az országnak évente átlagosan 15,6 GW bővítést kell végrehajtania, ez a tavaly telepített mennyiségnek csaknem háromszorosa a Bundesverband Solarwirtschaft (BSW) nevű szakmai szervezet véleménye szerint, ők elengedhetetlennek tartják az akadályok „ledöntését” a 200 GW célkitűzés eléréséhez.

Németország új kormányának a szolár ágazatot támogató politikái közé tartozik az a múlt hónapban bejelentett kezdeményezés, mely szerint bővíteni fogják a mezőgazdasági területeken létesíthető napelem parkok építésének lehetőségeit.

Kerstin Andreae, az energia- és víz- és energiatakarékossággal foglalkozó iparági társulás, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft) vezetője azt mondta, hogy az ellátás a megújulók tömeges bővítését igényli a hidrogén ágazat felfuttatása mellett, majd hozzátette: „Függetlenítenünk kell magunkat a fosszilis tüzelőanyagoktól. A megújuló energiák esetében különösen világosan kell látni azt, hogy a jóváhagyás és a projektek megvalósítása előtt álló akadályoknak a múlt részévé kell válniuk.”

Forrás: pv-tech