Soha nem látott mértékben emelkedett az elmúlt napokban és különösen ma a földgáz ára Európában. Az irányadónak számító holland tőzsdei ár 40 százalékkal magasabb, mint egy héttel ezelőtt, de napon belül is majdnem 30 százalékkal ugrott meg. Mindezt úgy, hogy már szeptember végén is történelmi csúcson volt a jegyzés. Egy köbméter gázt jelenleg nagyjából 440 forintnak megfelelő euróért lehet megvenni a tőzsdén. Összehasonlításképpen, a magyar lakosság ugyanezért 66 forintot fizet.
Fokozódó pánik
Az alakuló európai energiakrízisről és annak hatásairól több cikket is írtunk az elmúlt hetekben. A gáz és villamosenergia-árak már nyár vége óta meredeken emelkednek, ennek a betetőzése egyelőre a mai tőzsdei pánik. Pont ellentétes folyamatnak lehetünk szemtanúi, mint tavaly, a járvány idején. Akkor a nagy leállás miatt a kereslet omlott össze egyik pillanatról a másikra, történelmi mélypontra lökve a földgáz árát. Volt olyan nap, amikor 11 forint körül volt a köbméterenként árfolyam, most ugye ennek a negyvenszeresénél járunk. Európában kifejezetten gázbőség volt: szállítottak az oroszok, a norvégok, az észak-afrikai országok és nagy mennyiségben jött a cseppfolyósított földgáz (liquefied natural gas, azaz LNG) az Egyesült Államokból is.
Utóbbi volt az, amely már a pandémia előtt is leszorította az árakat Európában azzal, hogy konkurenciát állított az oroszoknak. Az idén év elején azonban az amerikai szállítmányok új irányt vettek. Az ázsiai kereslet növekedni kezdett, így az USA exportja abba az irányba fordult.
Ázsia lényegében elszívta az amerikai gázt Európa elől.
Januárban ez még nem okozott komoly gondot, mert Európában jelentős tartalékok voltak: a tárolókban a korábbi hónapokban (sőt inkább másfél-két évben) rengeteg földgáz halmozódott fel. Az árak azonban tavasszal és nyáron is viszonylag magasak maradtak, sőt folyamatosan emelkedtek. Ez pedig arra késztette a gazdaság különböző szereplőit, hogy kivárjanak, hátha jön egy – egyébként sok szakértő által jósolt – fordulat. A gáztározók lassan teltek, a cégek nem vásároltak be előre.
A fordulat azonban nem jött, sőt épp az ellenkezője történt annak, mint amiben sokan reménykedtek. Az amerikai szállítások elakadása után az oroszok is elkezdték visszafogni a szállításokat. Szeptemberben már egyértelmű túlkereslet volt: miközben továbbra sem érkezett nagy mennyiségű gáz a kontinensre, a vevők már nem igazán tudtak tovább várni, az addig elhalasztott vásárlások egyszerre jelentek meg a piacon.
Az orosz gázipari óriáscégnek, a Gazpromnak lett volna lehetősége például Ukrajnán keresztül sokkal többet is szállítani, de nem akart. Az általános vélekedés szerint az oroszok arra várnak, hogy a már elkészült, de még engedélyekre váró Északi Áramlat 2-t üzembe helyezzék, és megindulhassanak a szállítások az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő gázvezetéken.
Orosz nyomás
Októberben pedig még tovább fokozták a nyomást. Kotek Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa a G7-nek azt mondta: a mostani extrém ármozgásokat az okozza, hogy az Ukrajnán keresztül eddig sem szállító oroszok az elmúlt napokban a Fehéroroszország alatt húzódó Jamal vezetékbe is csak harmadannyi gázt töltenek, mint szeptemberben. Ez egyébként a Gazprom adataiból is jól látszik: miközben szeptember 27-ig százmillió köbméter feletti mennyiség érkezett abból az irányból naponta, most harminc.
Forrás/bővebben: g7.hu
