43, 5%-os konverziós hatékonysággal rendelkez? háromréteg? napelemet jelentett be a Sharp
A Sharp mérnökeinek sikerült elérni az eddigi legmagasabb, 43, 5%-os konverziós hatékonyságot egy összetett, háromréteg? fénykoncentrációs napkollektoron. Ezek a napcellák egy lencsékre alapozott koncertrációs rendszer segítségével irányítják a napelemre a fényt, hogy elektromos energiát termeljenek.
| – Intel: processzor napenergiával |
Az összetett napcellák több fényelnyel? réteggel rendelkeznek, amelyek olyan kémiai elemekb?l épülnek fel, mint gallium és az indium. A Sharp szabadalmaztatott technológiáját használó összetett napelemekben lehet?vé válik a fényelnyel? rétegek hatékony egymásra helyezése, InGaAs (indium-gallium-arzenid) réteget helyezve legalulra.
Annak érdekében, hogy a konverziós hatékonyságot ilyen szintre növeljék, a Sharp fejleszt?i kihasználták ezen cellának azt a tulajdonságát, hogy a három fényelnyel? réteg segítségével hatékonyan képes a nap fényét elektromos energiává alakítani. A Sharp emellett optimalizálta az elektródák egymástól való távolságát a koncentrátorcella felszínén és minimalizálta a cellák elektromos ellenállását.
A fejlesztés egy átfogó projekt részeként jöhetett létre, melynek neve „Innovatív napcellák kutatása és fejlesztése” (“R&D in Innovative Solar Cells”) és amelyet a japán NEDO (New Energy and Industrial Technology Development Organization) nev? szervezet koordinál. A 43,5%-os konverziós hatékonyságot, ami jelenleg világrekorder értéknek számít, a német Fraunhofer Napenergiai Intézet (Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems, ISE) hitelesítette.
forrás: Phys.org
Az összetett napcellákat magas konverziós hatékonyságuk miatt els?sorban m?holdakon használják. A Sharp célja, hogy a mostani sikert alkalmazni tudják koncentrációs fotovoltaikus energiarendszerekben, amelyek képesek lehetnek hatékonyan áramot termelni kis felület? napcellák segítségével, praktikussá téve ezek használatát földi körülmények között is.
43, 5%-os konverziós hatékonysággal rendelkez? háromréteg? napelemet jelentett be a Sharp
A Sharp mérnökeinek sikerült elérni az eddigi legmagasabb, 43,5%-os konverziós hatékonyságot egy összetett, háromréteg? fénykoncentrációs napkollektoron. Ezek a napcellák egy lencsékre alapozott koncertrációs rendszer segítségével irányítják a napelemre a fényt, hogy elektromos energiát termeljenek.
| – Intel: processzor napenergiával– Nem túl gyors, de ingyen megy |
Az összetett napcellák több fényelnyel? réteggel rendelkeznek, amelyek olyan kémiai elemekb?l épülnek fel, mint gallium és az indium. A Sharp szabadalmaztatott technológiáját használó összetett napelemekben lehet?vé válik a fényelnyel? rétegek hatékony egymásra helyezése, InGaAs (indium-gallium-arzenid) réteget helyezve legalulra.
Annak érdekében, hogy a konverziós hatékonyságot ilyen szintre növeljék, a Sharp fejleszt?i kihasználták ezen cellának azt a tulajdonságát, hogy a három fényelnyel? réteg segítségével hatékonyan képes a nap fényét elektromos energiává alakítani. A Sharp emellett optimalizálta az elektródák egymástól való távolságát a koncentrátorcella felszínén és minimalizálta a cellák elektromos ellenállását.
A fejlesztés egy átfogó projekt részeként jöhetett létre, melynek neve „Innovatív napcellák kutatása és fejlesztése” (“R&D in Innovative Solar Cells”) és amelyet a japán NEDO (New Energy and Industrial Technology Development Organization) nev? szervezet koordinál. A 43,5%-os konverziós hatékonyságot, ami jelenleg világrekorder értéknek számít, a német Fraunhofer Napenergiai Intézet (Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems, ISE) hitelesítette.
forrás: Phys.org
Az összetett napcellákat magas konverziós hatékonyságuk miatt els?sorban m?holdakon használják. A Sharp célja, hogy a mostani sikert alkalmazni tudják koncentrációs fotovoltaikus energiarendszerekben, amelyek képesek lehetnek hatékonyan áramot termelni kis felület? napcellák segítségével, praktikussá téve ezek használatát földi körülmények között is.
Az elmúlt hetekben megszületett a beruházási döntés a magyar-szlovák gázhálózatokat összeköt? vezeték kiépítésér?l, miközben a horvát kormány jelezte, hogy nem hajlandó tovább várni a Krk-sziget északi részére LNG-terminál megépítését tervez? nemzetközi konzorciumra, ezért további lépéseket tesz egy saját projekt elindítása érdekében. Mindkét kezdeményezés érdemben befolyásolhatja a 2015-ben lejáró hazai hosszútávú gázellátási szerz?dés újratárgyalását Oroszországgal. Miként alakul Magyarország gázellátási helyzete?
Oroszországban az elnökváltást követ?en, Vlagyimir Putyin ismételt középpontba kerülésével egyre aktívabb tevékenységek zajlanak a Déli Áramlat megépítésével összefüggésben. A jelenlegi várakozások szerint már idén télen elindulhatnak az építési munkálatok, habár a vezeték európai oldalával kapcsolatban még nem egy bizonytalansági tényez?t lehet azonosítani. A magyar kormányf? a Nabuccóval kapcsolatos bejelentésekor beszélt arról is, hogy Magyarországnak gazdasági megfontolások mentén érdeke a Déli Áramlatban való részvétel, vagyis a hazai vezetés támogatja, hogy az új orosz tranzitvezeték Magyarországon keresztül haladjon.
A kelet-közép-európai gázpiacon továbbra is az orosz gáz az úr, érdemi belföldi termelési kapacitásokkal nem rendelkez? országokban a Gazprom olajárakhoz kötött hosszú távú gázellátási szerz?dései határozzák meg a földgáz árát, amely még jelenleg is érdemben magasabb, mint a nyugat-európai gázt?zsdéken kialakuló árak.
Magyarországon a válság kibontakozás óta a földgázfogyasztás jelent?sen visszaesett, és évi kb. 12 milliárd köbméteres szinten stagnálást is mutat. A hazai gázellátás alapvet?en kett?, illetve három forrásból táplálkozik jelenleg: meghatározó Beregdarócon keresztül jöv? import, amely egy, az elmúlt években lezajlott fejlesztés eredményeként már évi 20 milliárd köbétert meghaladó gázmennyiséget képes Magyarországra hozni, nyugati irányból az osztrák Baumgartenben található gázközponthoz vezet egy évi kb. 5 milliárd köbméter behozatalára alkalmas vezeték (a HAG-ot az elmúlt évben b?vítették), illetve még továbbra is számottev? a belföldi termelés, amely éves szinten jelenleg 2-3 milliárd köbméter földgázzal képes hozzájárulni a magyar igények kielégítéséhez.
A szovjet id?szakban kiépült vezetékrendszernél az egyes országok gázhálózatát összeköt? vezetékek kiépítésére nem fordítottak energiát, illetve nem is volt feltétlenül cél, hogy a baráti országok probléma esetén kisegíthessék egymást. A hiányos infrastruktúra egyrészr?l ellátásbiztonsági kockázatokat okoz, másrészt gátolja a kereskedelemi tevékenységb?l származó társadalmi haszon érvényesülését. Az Európai Unió tagországai pontos ezen megközelítések mentén haladva vállalták, hogy 2015-re összekötik egymás energiapiacait. Itt megjegyezend?, hogy a régiónkat illet?en a MOL már korábban elindított egy kezdeményezést NETS-projekt névén, amelynek vezérmotívuma szintén a kelet-közép-európai országok gázvezetékrendszereinek észak-déli irányú összekötése volt.
Magyarország hosszútávú gázellátási szerz?dése 2015-ben lejár, ezért hazánk érdeke egyértelm?en az, hogy eddig az id?pontig valamilyen formában megvalósítsuk az Oroszországtól „független”, alternatív gázbeszerzés (elvi) lehet?ségét. Habár annak gyakorlati lehet?sége nem releváns, hogy 2015-öt követ?en a kiszámítható gázellátást biztosító (orosz) ellátási szerz?dés nélkül maradjunk, az el?nyösebb szerz?déses feltételek elérése érdekében fontos, hogy Magyarország kész legyen keleti irányú betáplálás nélkül is kielégíteni gázszükségleteit.
Pontosan ezt a célt szolgálja a magyar-szlovák interkonnektor megépítése, amelyr?l a hetekben hozott beruházási döntést a magyar oldalról az MVM, Szlovákiában pedig az Eustream. A két ország gázhálózatát összeköt? vezeték által egyrészt további nyugati források válnak elérhet?vé Magyarország számára, másrészt itt fut a Nyugat-Európát célzó orosz gázszállítások egyik üt?ere, ami így swap-ügyletek megkötésére teremt lehet?séget a nyugati gázkeresked? társaságokkal. A vezeték épít?jének egy múlt héten történt jogszabály-módosítás eredményeként megteremt?dött az elvi lehet?sége, hogy a többi stratégiailag fontos gázipari beruházáshoz hasonlóan a gáztarifában (fix díjelemként megjelenve) téríthesse meg a fogyasztókkal a vezeték létrehozásának költségeit.
A magyar-szlovák interkonnektor éves kapacitása megépítését követ?en évi 5 milliárd köbméter lesz. Amennyiben számolunk a hazai termelés évi 2-3 milliárd köbméter körüli betáplálásával, valamint a magyar-osztrák piacokat összeköt? HAG-vezeték fejlesztése által elért szintén évi 5 milliárd köbméteres szállítókapacitással, akkor látható, hogy a középtávon prognosztizált évi 12 milliárd köbméter körüli magyar fogyasztás direkt orosz betáplálás nélkül is kielégíthet?vé válik. Az azonban érzékelhet?, hogy ez a nyugati irányú „ellátási egyensúly” igen érzékeny, tehát további források becsatolása is szükségessé válhat.
Itt jön képbe a Horvátországban évek óta húzódó cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas terminál megépítése. Az LNG-terminált megépíteni szándékozó nemzetközi konzorcium a gazdasági válsággal járó gázpiaci fejlemények miatt elhalasztotta a beruházási döntést az üzem megépítésér?l. Az AdriaLNG évente 10, illetve a kés?bbiekben akár 15 milliárd köbméter földgáz fogadására lenne alkalmas, amivel szemben a horvát gázfogyasztás tavaly 3 milliárd köbméter körül alakult. A konzorcium egyébként érezhet?en vonakodik elindítani a Krk-sziget északi részére tervezett beruházást, amit a helyi kormány egyre türelmetlenebbül szemlél. A horvát vezetés még tavaly felvetette egy alternatív projekt elindításának ötletét, ami egy kisebb, évi 4-6 milliárd köbméter földgáz fogadására alkalmas úszó terminál felépítésével számol. A kormány elképzelése szerint a terminál kés?bb a szárazföldre telepítéssel együtt b?víthet? lenne. A horvátok vételi ajánlatot tettek az AdriaLNG projekttervére, hangsúlyozva, hogy amennyiben a nemzetközi konzorcium nem adja el azt, akkor nulláról is elindítják az alternatív projekt fejlesztését. 2010 végén a magyar-román interkonnektrohoz hasonlóan elkészült a magyar-horvát hálózatok összeköt? vezeték is, tehát hazánk felkészült a cseppfolyós formában Horvátországba érkez? földgáz fogadására. A magyar-horvát vezeték éves kapacitása 6,5 milliárd köbméter. Nemrég az NFM jelezte, hogy Magyarország érdekl?dik a horvát kezdeményezés iránt, és amennyiben sikerül kölcsönösen el?nyös feltételeket teremteni a beruházás kapcsán, akkor hazánk az MVM-en keresztül részt venne az LNG-terminál-beruházásban. Persze magyar részr?l az els?dleges érdek ebben az esetben is az lenne, hogy 2015-ig felépüljön a visszagázosító üzem, azonban ez a határid? meglehet?sen sz?kös egy ilyen beruházás végrehajtására, abban az esetben pedig, ha a projektfejlesztést a nulláról kell kezdeni, akkor szinte lehetetlen.
Az ország hosszútávú ellátása szempontjából szintén jelent?séggel bírhat a Déli Energiafolyosó kiépítése, amely a Kaszpi-térség gázforrásait kötné össze (Közép-)Európával, azonban ez legkorábban 2017-18-ra épülhetne ki, vagyis az orosz ellátási szerz?dés újratárgyalásakor nem támaszkodhatunk erre a kezdeményezésre, csak hatásaival számolhatunk a szerz?déses feltételek (mennyiségek) tárgyalása során.
Összességében tehát elmondható, hogy a régió országai, illetve az Európai Unió is felismerte a térség kiszolgáltatott gázpiaci helyzetét, és érdemi lépések indultak meg Kelet-Közép-Európa gázfogságból történ? „kimenekítésére”.
Forrás: portfolio.hu
A napenergia népszer?sítése céljából a nyáron a Földközi-tengeren hajózik a Turanor PlanetSolar nev?, napenergia hajtotta katamarán, amely egyetlen csepp üzemanyag nélkül nemrégiben hajózta körül a Földet 19 hónap alatt – jelentették be a hét végén a szervez?k.
A katamarán jelenleg Barcelona felé tart, miután a dél-franciaországi La Ciotat-i hajógyárban karbantartási munkákon esett át. A hajó els? megállója Barcelona kiköt?jében lesz június 10. és 20. között. A Mallorca szigetén lév? Calviába június 25-én érkezik, és onnan július 6-án indul tovább. Októberben tér vissza a Földközi-tenger medencéjébe.
A katamarán új legénységgel vág neki az útnak. Kapitánya a francia Eric Dumont, másodtisztje pedig Thomas David, aki korábban Új-Kaledónia és Szingapúr között irányította a hajót.
A 31 méter hosszú és 15 méter széles, 95 tonnás katamarán a világ legnagyobb napelemes hajója; fedélzetén 537 négyzetméternyi napkollektort helyeztek el, melyek napfényes id?ben óránként 500-600 kilowatt áramot képesek el?állítani, egy „teli tank” 300 kilométernyi út megtételére elegend?. A hajó akár 18,5 kilométeres csúcssebességre is képes, de átlagosan csak 9 kilométeres sebességgel halad. Negyven utas szállítására alkalmas.
A katamarán május elején tért vissza 585 napos világkörüli útjáról, amellyel a megújítható energiaforrásokra akarta felhívni a figyelmet a hajó svájci megálmodója és tulajdonosa, Raphael Domjan, aki maga is részt vett az expedícióban.
forrás: mti
3 comments for “Az újenergiát népszerűsíti a csodahajó”