Az elmúlt hetekben megszületett a beruházási döntés a magyar-szlovák gázhálózatokat összeköt? vezeték kiépítésér?l, miközben a horvát kormány jelezte, hogy nem hajlandó tovább várni a Krk-sziget északi részére LNG-terminál megépítését tervez? nemzetközi konzorciumra, ezért további lépéseket tesz egy saját projekt elindítása érdekében. Mindkét kezdeményezés érdemben befolyásolhatja a 2015-ben lejáró hazai hosszútávú gázellátási szerz?dés újratárgyalását Oroszországgal. Miként alakul Magyarország gázellátási helyzete?
Oroszországban az elnökváltást követ?en, Vlagyimir Putyin ismételt középpontba kerülésével egyre aktívabb tevékenységek zajlanak a Déli Áramlat megépítésével összefüggésben. A jelenlegi várakozások szerint már idén télen elindulhatnak az építési munkálatok, habár a vezeték európai oldalával kapcsolatban még nem egy bizonytalansági tényez?t lehet azonosítani. A magyar kormányf? a Nabuccóval kapcsolatos bejelentésekor beszélt arról is, hogy Magyarországnak gazdasági megfontolások mentén érdeke a Déli Áramlatban való részvétel, vagyis a hazai vezetés támogatja, hogy az új orosz tranzitvezeték Magyarországon keresztül haladjon.
A kelet-közép-európai gázpiacon továbbra is az orosz gáz az úr, érdemi belföldi termelési kapacitásokkal nem rendelkez? országokban a Gazprom olajárakhoz kötött hosszú távú gázellátási szerz?dései határozzák meg a földgáz árát, amely még jelenleg is érdemben magasabb, mint a nyugat-európai gázt?zsdéken kialakuló árak.
Magyarországon a válság kibontakozás óta a földgázfogyasztás jelent?sen visszaesett, és évi kb. 12 milliárd köbméteres szinten stagnálást is mutat. A hazai gázellátás alapvet?en kett?, illetve három forrásból táplálkozik jelenleg: meghatározó Beregdarócon keresztül jöv? import, amely egy, az elmúlt években lezajlott fejlesztés eredményeként már évi 20 milliárd köbétert meghaladó gázmennyiséget képes Magyarországra hozni, nyugati irányból az osztrák Baumgartenben található gázközponthoz vezet egy évi kb. 5 milliárd köbméter behozatalára alkalmas vezeték (a HAG-ot az elmúlt évben b?vítették), illetve még továbbra is számottev? a belföldi termelés, amely éves szinten jelenleg 2-3 milliárd köbméter földgázzal képes hozzájárulni a magyar igények kielégítéséhez.
A szovjet id?szakban kiépült vezetékrendszernél az egyes országok gázhálózatát összeköt? vezetékek kiépítésére nem fordítottak energiát, illetve nem is volt feltétlenül cél, hogy a baráti országok probléma esetén kisegíthessék egymást. A hiányos infrastruktúra egyrészr?l ellátásbiztonsági kockázatokat okoz, másrészt gátolja a kereskedelemi tevékenységb?l származó társadalmi haszon érvényesülését. Az Európai Unió tagországai pontos ezen megközelítések mentén haladva vállalták, hogy 2015-re összekötik egymás energiapiacait. Itt megjegyezend?, hogy a régiónkat illet?en a MOL már korábban elindított egy kezdeményezést NETS-projekt névén, amelynek vezérmotívuma szintén a kelet-közép-európai országok gázvezetékrendszereinek észak-déli irányú összekötése volt.
Magyarország hosszútávú gázellátási szerz?dése 2015-ben lejár, ezért hazánk érdeke egyértelm?en az, hogy eddig az id?pontig valamilyen formában megvalósítsuk az Oroszországtól „független”, alternatív gázbeszerzés (elvi) lehet?ségét. Habár annak gyakorlati lehet?sége nem releváns, hogy 2015-öt követ?en a kiszámítható gázellátást biztosító (orosz) ellátási szerz?dés nélkül maradjunk, az el?nyösebb szerz?déses feltételek elérése érdekében fontos, hogy Magyarország kész legyen keleti irányú betáplálás nélkül is kielégíteni gázszükségleteit.
Pontosan ezt a célt szolgálja a magyar-szlovák interkonnektor megépítése, amelyr?l a hetekben hozott beruházási döntést a magyar oldalról az MVM, Szlovákiában pedig az Eustream. A két ország gázhálózatát összeköt? vezeték által egyrészt további nyugati források válnak elérhet?vé Magyarország számára, másrészt itt fut a Nyugat-Európát célzó orosz gázszállítások egyik üt?ere, ami így swap-ügyletek megkötésére teremt lehet?séget a nyugati gázkeresked? társaságokkal. A vezeték épít?jének egy múlt héten történt jogszabály-módosítás eredményeként megteremt?dött az elvi lehet?sége, hogy a többi stratégiailag fontos gázipari beruházáshoz hasonlóan a gáztarifában (fix díjelemként megjelenve) téríthesse meg a fogyasztókkal a vezeték létrehozásának költségeit.
A magyar-szlovák interkonnektor éves kapacitása megépítését követ?en évi 5 milliárd köbméter lesz. Amennyiben számolunk a hazai termelés évi 2-3 milliárd köbméter körüli betáplálásával, valamint a magyar-osztrák piacokat összeköt? HAG-vezeték fejlesztése által elért szintén évi 5 milliárd köbméteres szállítókapacitással, akkor látható, hogy a középtávon prognosztizált évi 12 milliárd köbméter körüli magyar fogyasztás direkt orosz betáplálás nélkül is kielégíthet?vé válik. Az azonban érzékelhet?, hogy ez a nyugati irányú „ellátási egyensúly” igen érzékeny, tehát további források becsatolása is szükségessé válhat.
Itt jön képbe a Horvátországban évek óta húzódó cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas terminál megépítése. Az LNG-terminált megépíteni szándékozó nemzetközi konzorcium a gazdasági válsággal járó gázpiaci fejlemények miatt elhalasztotta a beruházási döntést az üzem megépítésér?l. Az AdriaLNG évente 10, illetve a kés?bbiekben akár 15 milliárd köbméter földgáz fogadására lenne alkalmas, amivel szemben a horvát gázfogyasztás tavaly 3 milliárd köbméter körül alakult. A konzorcium egyébként érezhet?en vonakodik elindítani a Krk-sziget északi részére tervezett beruházást, amit a helyi kormány egyre türelmetlenebbül szemlél. A horvát vezetés még tavaly felvetette egy alternatív projekt elindításának ötletét, ami egy kisebb, évi 4-6 milliárd köbméter földgáz fogadására alkalmas úszó terminál felépítésével számol. A kormány elképzelése szerint a terminál kés?bb a szárazföldre telepítéssel együtt b?víthet? lenne. A horvátok vételi ajánlatot tettek az AdriaLNG projekttervére, hangsúlyozva, hogy amennyiben a nemzetközi konzorcium nem adja el azt, akkor nulláról is elindítják az alternatív projekt fejlesztését. 2010 végén a magyar-román interkonnektrohoz hasonlóan elkészült a magyar-horvát hálózatok összeköt? vezeték is, tehát hazánk felkészült a cseppfolyós formában Horvátországba érkez? földgáz fogadására. A magyar-horvát vezeték éves kapacitása 6,5 milliárd köbméter. Nemrég az NFM jelezte, hogy Magyarország érdekl?dik a horvát kezdeményezés iránt, és amennyiben sikerül kölcsönösen el?nyös feltételeket teremteni a beruházás kapcsán, akkor hazánk az MVM-en keresztül részt venne az LNG-terminál-beruházásban. Persze magyar részr?l az els?dleges érdek ebben az esetben is az lenne, hogy 2015-ig felépüljön a visszagázosító üzem, azonban ez a határid? meglehet?sen sz?kös egy ilyen beruházás végrehajtására, abban az esetben pedig, ha a projektfejlesztést a nulláról kell kezdeni, akkor szinte lehetetlen.
Az ország hosszútávú ellátása szempontjából szintén jelent?séggel bírhat a Déli Energiafolyosó kiépítése, amely a Kaszpi-térség gázforrásait kötné össze (Közép-)Európával, azonban ez legkorábban 2017-18-ra épülhetne ki, vagyis az orosz ellátási szerz?dés újratárgyalásakor nem támaszkodhatunk erre a kezdeményezésre, csak hatásaival számolhatunk a szerz?déses feltételek (mennyiségek) tárgyalása során.
Összességében tehát elmondható, hogy a régió országai, illetve az Európai Unió is felismerte a térség kiszolgáltatott gázpiaci helyzetét, és érdemi lépések indultak meg Kelet-Közép-Európa gázfogságból történ? „kimenekítésére”.
Forrás: portfolio.hu
A napenergia népszer?sítése céljából a nyáron a Földközi-tengeren hajózik a Turanor PlanetSolar nev?, napenergia hajtotta katamarán, amely egyetlen csepp üzemanyag nélkül nemrégiben hajózta körül a Földet 19 hónap alatt – jelentették be a hét végén a szervez?k.
A katamarán jelenleg Barcelona felé tart, miután a dél-franciaországi La Ciotat-i hajógyárban karbantartási munkákon esett át. A hajó els? megállója Barcelona kiköt?jében lesz június 10. és 20. között. A Mallorca szigetén lév? Calviába június 25-én érkezik, és onnan július 6-án indul tovább. Októberben tér vissza a Földközi-tenger medencéjébe.
A katamarán új legénységgel vág neki az útnak. Kapitánya a francia Eric Dumont, másodtisztje pedig Thomas David, aki korábban Új-Kaledónia és Szingapúr között irányította a hajót.
A 31 méter hosszú és 15 méter széles, 95 tonnás katamarán a világ legnagyobb napelemes hajója; fedélzetén 537 négyzetméternyi napkollektort helyeztek el, melyek napfényes id?ben óránként 500-600 kilowatt áramot képesek el?állítani, egy „teli tank” 300 kilométernyi út megtételére elegend?. A hajó akár 18,5 kilométeres csúcssebességre is képes, de átlagosan csak 9 kilométeres sebességgel halad. Negyven utas szállítására alkalmas.
A katamarán május elején tért vissza 585 napos világkörüli útjáról, amellyel a megújítható energiaforrásokra akarta felhívni a figyelmet a hajó svájci megálmodója és tulajdonosa, Raphael Domjan, aki maga is részt vett az expedícióban.
forrás: mti
Komlós Ferenc
okl. gépészmérnök, épületgépész
Természeti állandó energiaforrások hasznosítása h?szivattyús rendszerrel*
Energiafügg?ségünket csökkenthetjük,
ha idejében széleskör?en megismerjük a h?szivattyús technológiát. E korszer? f?téstechnika alkalmazása a magyar gazdaság versenyképességét,
exportképességét, munkahelyteremt? és –meg?rz? képességét hosszú távon el?segíti.
A villamos f?tés (tiszta, környezetkímél? f?tés) mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még nem tekinthet? energiahatékony módszernek. A fejlett országokban széleskör?en elterjedt h?szivattyús f?téstechnika ezzel szemben a tisztán villamos f?téshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a h?t a küls? környezetb?l (leveg?b?l, vízb?l vagy földb?l) „beemelje”, „szivattyúzza” a hasznosítható h?mérsékletre.
A h?szivattyú jellemz?je: az üzemeltetésére, illetve a m?ködésére bevezetett villamos energiát – természeti állandó energiaforrások (Reményi Károly akadémikus nyomán) illetve megújuló energiaforrások felhasználásával – megtöbbszörözi, napjainkban általában
3–6-szorosára.
A h?szivattyús rendszerek (1. ábra) hatékonyságára, összehasonlítására illetve értékelésére szolgáló mutatószám az SPF.
- ábra. A h?szivattyús rendszer elvi vázlata
Forrás: [1]
Angol nyelv? rövidítésb?l származik (seasonal performance factor), magyar fordítása: szezonálisteljesítmény-tényez?. Büki Gergely professzor nyomán átlagos f?tési tényez?nek is nevezzük. Az egy f?tési szezonban a h?szivattyú által a f?tési rendszerbe bevitt energiamennyiség [kWh] osztva a h?szivattyú és az ún. primeroldali szivattyú (vagy ventilátor) által felvett villamosáram-fogyasztás összegével [kWh]. Az SPF valós értékét mérések alapján lehet meghatározni: a h?szivattyú által felvett villamosáram-fogyasztás [kWh] és a h?szivattyú által leadott h?mennyiség mérésével [kWh]. Egy teljes évben (id?szakban) mérni kell a h?szivattyú által felvett villamosáram-fogyasztást [kWh] és a h?szivattyú által leadott h?mennyiséget [kWh].
Az SPF várható értéke számítással is meghatározható. Az SPF várható értéke számos adottságtól és körülményt?l függ. Pl. az adott épület funkciójától, használatától, a h?forrás és a h?leadás mindenkori h?mérsékletszintjét?l, a h?lépcs?kt?l, a f?tési id?szaktól, a küls? és a helyiségek bels? h?mérsékletét?l, a vezérlést?l, a szabályozástól, a h?szivattyús rendszer tervezésének, kivitelezésének, üzememeltetésének (pl. szell?zés, helyiség túlf?tés) és karbantartásának szakszer?ségét?l, a társadalmi szokásoktól, a fogyasztói magatartástól.
A tervezett h?szivattyú m?ködési üzemóraszámának az ellen?rzése a rendszerbe vagy a h?szivattyúba beépített üzemóra-számlálóval, a szekunderoldali energia mérése h?mennyiség-mér?vel történhet. Ezekkel az eszközökkel ellen?rizhet?vé válik a h?szivattyús rendszerek (berendezések) min?ségét jellemz? SPF érték (2. ábra).
2. ábra. H?szivattyús rendszerek SPF tényez?inek fejl?dése különféle h?szivattyú típusokra
Forrás: Fanninger, European Heat Pump Association. Version 1.1-2008, p.5.
Villamos h?szivattyúk szerepe (példa)
Vegyük például amikor a m?ködtet? energia nem 100%-ban természeti állandó energiaforrásból illetve „tiszta”, megújuló energiaforrásból származik:
– ha a villamosenergia-termelés 7%-ban (kerekítve ennyi volt Magyarországon 2010-ben) természeti állandó energiaforrásból illetve „tiszta”, megújuló energiaforrásból származik, és
– a példabeli villamos h?szivattyú átlagos f?tési tényez?je (SPF) = 4,0 (illetve 25%-ban villamos energiát és 75%-ban környezeti energiát használ), akkor az említett h?szivattyú
25 × 0,07 + 75 = 1,75 + 75 ? 77%-ban természeti közvetlen energiaforrást illetve „tiszta”, megújuló energiaforrást hasznosít.
Még két feltételezett számadattal javasolható a fenti számítást elvégezni és az eredményt értékelni:
– ha a villamosenergia-termelés 20%-a megújuló energiaforrásból származik,
– és ha a villamos h?szivattyú átlagos f?tési tényez?je (SPF) = 5,0
„A h?szivattyú a jöv?be tekintve is biztonságos megoldás, mert lehet?vé teszi az épületek hatékony f?tését, bármilyen forrásból származzék is a villamos energia.” [2]
Új termék a hazai piacon, magyar h?szivattyúcsalád
Az elmúlt évben (2011-ben) megjelent kb. 40 darab ún. növelt h?mérséklet?, meglév?, hagyományos radiátoros f?tési rendszerekhez és hulladékh? (pl. csurgalékhéviz, távozóleveg?) hasznosítására is felhasználható, magyar fejlesztés? és gyártású, kit?n? min?ség?, használati mintaoltalommal védett Vaporline® fantázianev? h?szivattyú. A h?szivattyú körfolyamatába épített váltószeleppel rendelkezik így nemcsak f?téskor, hanem h?téskor is hatékonyan üzemeltethet?. Ezek a villamos h?szivattyúk a legújabb fejlesztés?, magas h?fokszintre optimalizált kompresszorok alkalmazásával, geotermikus és hulladékh? h?forrással maximum 63 °C-os el?remen? f?t?víz-h?mérsékleten, 63/57 °C-os h?lépcs?vel is gazdaságosan m?ködnek. 2011-ben például Pitvaros községben radiátoros f?téssel rendelkez? intézmények voltak korszer?sítve ezekkel a h?szivattyúkkal [3]. Szintén 2011-ben új Egészségközpont létesült Szentl?rincen és új Bölcs?de épült Sátoraljaújhelyen, amelyek f?tése-h?tése ezekkel a h?szivattyúkkal kifogástalanul m?ködik (forrás: Geowatt Kft.).
Ajánlás
Fontos célunk, hogy energiahatékonyságunkat miel?bb jelent?sen növeljük, és ezáltal min?ségi h?szivattyús rendszerek épüljenek a magyarországi energiafogyasztók érdekében. Ezért az átlagos f?tési tényez? minimumértékét a jogszabályba foglalt „H” tarifánál emeljük fel a jelenlegir?l 0,5-tel, így SPFminimum = 3,5 lesz, és terjesszük ki h?tésre is, vagyis ne csak a f?tési id?szakban legyen érvényes. Az SPF értéke alapján utólagos évenkénti elszámolással, három tarifa bevezetése lenne kívánatos (h?tésre is kiterjesztve): pl. 3,5–4,5 (jelenleginél nagyobb); 4,5 felett–5,5 (jelenlegi tarifa) és 5,5 felett (jelenleginél kisebb).
Dennis Meadows szerint van három fontos tudnivalónk (angolból fordította: ifj. dr. Zlinszky János):
„— nem a technológián, hanem a társadalmon fog múlni, hogy elkerüljük-e az összeomlást;
— olyan gyors fordulatra van szükség, hogy egyszer?en nincs id? új tudás feltalálására várni;
— a meglév? tudást hosszú távon, tervezetten folyamatosan kell alkalmazni.”
Irodalom
[1] Komlós F. ? Fodor Z. ? Kapros Z. ? Dr. Vajda J. ? Vaszil L.: H?szivattyús rendszerek. Heller László születésének centenáriumára. Magánkiadás: Komlós F., Dunaharaszti, 2009. www.komlosferenc.info
[2] David J.C. MacKay.: Fenntartható energia ? mellébeszélés nélkül.
Kiadja a Vertis Zrt. és a Typotex Kiadó Kft. 2011.
[3] BM Önkormányzati Hírlevél, 2011. évi 3. szám (84 ? 88. oldal),
http://www.kormany.hu/download/b/25/60000/%C3%96nk%20H%C3%ADrlev%202011_3%20sz%C3%A1m.pdf
* Jelen írás megjelent a „Zöld Áram” cím? internetes folyóirat 9. számában, 2012 (11 – 12. oldalán).
