Továbbra is pengeélen táncolnak a kapcsolt termel?k, az új szabályozási környezet a túléléshez most elég, de az alapvet? problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termel?i szakma egyértelm? jöv?képet szeretne a kormányzattól, a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár – hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 15. rendes éves összejövetelén.
A tegnapi nap során 15. alkalommal rendezte meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) rendes éves szakmai összejövetelét. A konferencián el?adást tartó Bercsi Gábor, a szervezet még hivatalban lév? elnöke rámutatott, hogy igen nehéz id?szakon van túl a szakma, ugyanis az elmúlt egy év folyamán alapjaiban változott meg a kapcsolt termel?k m?ködési környezete. Bercsi Gábor fogalmazása szerint az elmúlt évben a kapcsolt termel?kkel megtörtént az, amire számítottak, és az is, ami nem.
A konferencia résztvev?i kevésbé változékony évet várnak idén, mint tavaly, bár ez részint arra is visszavezethet?, hogy már nehezen lehetne a rendszerhez érdemben hozzányúlni. A jelenlegi szabályozási struktúra, m?ködik, „döcög”, bár már most látszik, hogy a kés?bbiekben szükség lesz korrekciókra.
A kapcsolt termel?k helyzetét nagyban nehezíti a hazai földgáz-elérés drágasága, amelyb?l mind a h?t, mind a megtermelt áramot csak alacsony áron képesek értékesíteni. Az új szabályozási környezettel kapcsolatban a piaci szerepl?k megjegyezték, hogy érdemes lenne a Magyar Energia Hivatal h?ár-képletét megismertetni a termel?kkel, mert jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy a hivatal miért azt az árat kalkulálta számukra, amelyen a lakossági szolgáltatás tekintetében értékesíteni kötelesek. A probléma ugyancsak felmerül egy esetleges új beruházás esetében is, hiszen a beruházó nem tud kalkulálni a várható bevételekkel. Az átalakított jogszabályi környezetben ugyancsak érdemes lenne pontosítani a 4,5%, illetve 2%-os nyereségkorlát fogalmát, nem beszélve arról, hogy ezen a kamatszinten még forrást sem lehet találni a piacon.
További problémaként merült fel, hogy a piaci szerepl?k nem tudják, hogy jelenlegi h?ár-támogatási rendszer milyen id?távon marad fenn, illetve mi váltja majd fel. Mint ismeretes, a korábbiakban kapcsolt termel?ket a kötelez? átvételi rendszeren (KÁT) belül az áram átvételi árán keresztül jutatták támogatáshoz. Ezt követ?en az elmúlt évben a kapcsoltakat kivezették ebb?l a rendszerb?l, és a támogatás átkerült a h?oldalra, bár annak fedezetét továbbra is az áram árán keresztül fizetik meg a fogyasztók, csak most már külön fix díjelemként.
A pódiumbeszélgetésben résztvev?k szerint az új szabályozás érdemben nem oldotta meg a korábbi problémákat, csak átstrukturálta azokat. A rendszer továbbra is tartalmaz éves szinten egy kb. 40 milliárdos támogatást, míg a kapcsoltak hosszú távú jöv?je továbbra sem rendezett. A nagyobb kapcsolt er?m?vek esetében egyébként bizakodók voltak a résztvev?k, azonban a kisebb egységek életképességével kapcsoltban már komoly kételyek is felmerültek.
Az új szabályozási környezet hozadékaként említette a Magyar Energia Hivatal képvisel?je, hogy a kapcsoltak – nem egyszer virtuális er?m?vekbe tömörülve – megjelentek az árampiac kínálati oldalán. A termel?i oldal azonban ezzel kapcsolatban hozzáf?zte, hogy a jelenlegi piaci áramárak mellett jelent?sen csökken az er?m?vek kihasználtsága, sokan csak az értékesebb csúcstermékek el?állítására indítják el gépeiket, ami nem optimális a kapcsolt er?m?vek esetében, hiszen nem feltétlenül lehet ilyenkor kihasználni a kogenerációs eljárás el?nyeit, a h? nem hasznosul.
Az egyik, nagyobb gépparkkal rendelkez? társaság képvisel?je megjegyezte, hogy termelésük éves szinten kb. 70%-kal csökkent az új szabályozási környezetre visszavezethet?en, ami kisebb részt a csúcsid?szaki termelésre való törekvésnek tudható be, nagyobb részt meg annak, hogy az esetek többségében nem éri meg elindítani a termel?i berendezéseket, mert az elérhet? áramár mellett még a változó költségek sem térülnek meg.
Az áramkeresked?k arra hívták fel a figyelmet, hogy a termel?knek mer?ben új szerepkörbe kell elhelyezniük magukat, a korábbi befektet?i szemlélet fel kell váltaniuk az üzletkötési szemlélettel, szembesülniük kell a kockázatokkal, az operatív m?ködésre kell fókuszálniuk. Az áramkeresked?k partnerek ebben az átállásban, és érdekeltek abban, hogy értékesítsék a kapcsoltak által felmutatott kínálatot, de ehhez új típusú, piacközpontú hozzáállásra van szükség a termel?k részérér?l.
A résztvev? felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi, kizárólag termelési szemlélet? támogatási rendszert érdemes lenne felváltani egy komplexebb megközelítéssel, amelyben egy kisebb mérték? termelési támogatás mellett esetleg adókedvezménnyel, szabad CO2-kvótákhoz való hozzáféréssel, az értékesítési lehet?ségek jogszabály-módosítással történ? szélesítésével vagy más alternatív módszerrel ismernék el a kapcsolt termelés társadalmi hasznát.
Forrás: porfolio.hu
Továbbra is pengeélen táncolnak a kapcsolt termel?k, az új szabályozási környezet a túléléshez most elég, de az alapvet? problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termel?i szakma egyértelm? jöv?képet szeretne a kormányzattól,
a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár – hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 15. rendes éves összejövetelén.
A tegnapi nap során 15. alkalommal rendezte meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) rendes éves szakmai összejövetelét. A konferencián el?adást tartó Bercsi Gábor, a szervezet még hivatalban lév? elnöke rámutatott, hogy igen nehéz id?szakon van túl a szakma, ugyanis az elmúlt egy év folyamán alapjaiban változott meg a kapcsolt termel?k m?ködési környezete. Bercsi Gábor fogalmazása szerint az elmúlt évben a kapcsolt termel?kkel megtörtént az, amire számítottak, és az is, ami nem.
A konferencia résztvev?i kevésbé változékony évet várnak idén, mint tavaly, bár ez részint arra is visszavezethet?, hogy már nehezen lehetne a rendszerhez érdemben hozzányúlni. A jelenlegi szabályozási struktúra, m?ködik, „döcög”, bár már most látszik, hogy a kés?bbiekben szükség lesz korrekciókra.
A kapcsolt termel?k helyzetét nagyban nehezíti a hazai földgáz-elérés drágasága, amelyb?l mind a h?t, mind a megtermelt áramot csak alacsony áron képesek értékesíteni. Az új szabályozási környezettel kapcsolatban a piaci szerepl?k megjegyezték, hogy érdemes lenne a Magyar Energia Hivatal h?ár-képletét megismertetni a termel?kkel, mert jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy a hivatal miért azt az árat kalkulálta számukra, amelyen a lakossági szolgáltatás tekintetében értékesíteni kötelesek. A probléma ugyancsak felmerül egy esetleges új beruházás esetében is, hiszen a beruházó nem tud kalkulálni a várható bevételekkel. Az átalakított jogszabályi környezetben ugyancsak érdemes lenne pontosítani a 4,5%, illetve 2%-os nyereségkorlát fogalmát, nem beszélve arról, hogy ezen a kamatszinten még forrást sem lehet találni a piacon.
További problémaként merült fel, hogy a piaci szerepl?k nem tudják, hogy jelenlegi h?ár-támogatási rendszer milyen id?távon marad fenn, illetve mi váltja majd fel. Mint ismeretes, a korábbiakban kapcsolt termel?ket a kötelez? átvételi rendszeren (KÁT) belül az áram átvételi árán keresztül jutatták támogatáshoz. Ezt követ?en az elmúlt évben a kapcsoltakat kivezették ebb?l a rendszerb?l, és a támogatás átkerült a h?oldalra, bár annak fedezetét továbbra is az áram árán keresztül fizetik meg a fogyasztók, csak most már külön fix díjelemként.
A pódiumbeszélgetésben résztvev?k szerint az új szabályozás érdemben nem oldotta meg a korábbi problémákat, csak átstrukturálta azokat. A rendszer továbbra is tartalmaz éves szinten egy kb. 40 milliárdos támogatást, míg a kapcsoltak hosszú távú jöv?je továbbra sem rendezett. A nagyobb kapcsolt er?m?vek esetében egyébként bizakodók voltak a résztvev?k, azonban a kisebb egységek életképességével kapcsoltban már komoly kételyek is felmerültek.
Az új szabályozási környezet hozadékaként említette a Magyar Energia Hivatal képvisel?je, hogy a kapcsoltak – nem egyszer virtuális er?m?vekbe tömörülve – megjelentek az árampiac kínálati oldalán. A termel?i oldal azonban ezzel kapcsolatban hozzáf?zte, hogy a jelenlegi piaci áramárak mellett jelent?sen csökken az er?m?vek kihasználtsága, sokan csak az értékesebb csúcstermékek el?állítására indítják el gépeiket, ami nem optimális a kapcsolt er?m?vek esetében, hiszen nem feltétlenül lehet ilyenkor kihasználni a kogenerációs eljárás el?nyeit, a h? nem hasznosul.
Az egyik, nagyobb gépparkkal rendelkez? társaság képvisel?je megjegyezte, hogy termelésük éves szinten kb. 70%-kal csökkent az új szabályozási környezetre visszavezethet?en, ami kisebb részt a csúcsid?szaki termelésre való törekvésnek tudható be, nagyobb részt meg annak, hogy az esetek többségében nem éri meg elindítani a termel?i berendezéseket, mert az elérhet? áramár mellett még a változó költségek sem térülnek meg.
Az áramkeresked?k arra hívták fel a figyelmet, hogy a termel?knek mer?ben új szerepkörbe kell elhelyezniük magukat, a korábbi befektet?i szemlélet fel kell váltaniuk az üzletkötési szemlélettel, szembesülniük kell a kockázatokkal, az operatív m?ködésre kell fókuszálniuk. Az áramkeresked?k partnerek ebben az átállásban, és érdekeltek abban, hogy értékesítsék a kapcsoltak által felmutatott kínálatot, de ehhez új típusú, piacközpontú hozzáállásra van szükség a termel?k részérér?l.
A résztvev? felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi, kizárólag termelési szemlélet? támogatási rendszert érdemes lenne felváltani egy komplexebb megközelítéssel, amelyben egy kisebb mérték? termelési támogatás mellett esetleg adókedvezménnyel, szabad CO2-kvótákhoz való hozzáféréssel, az értékesítési lehet?ségek jogszabály-módosítással történ? szélesítésével vagy más alternatív módszerrel ismernék el a kapcsolt termelés társadalmi hasznát.
Forrás: porfolio.hu
Továbbra is pengeélen táncolnak a kapcsolt termel?k, az új szabályozási környezet a túléléshez most elég, de az alapvet? problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termel?i szakma egyértelm? jöv?képet szeretne a kormányzattól, a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár – hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 15. rendes éves összejövetelén.
A tegnapi nap során 15. alkalommal rendezte meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) rendes éves szakmai összejövetelét. A konferencián el?adást tartó Bercsi Gábor, a szervezet még hivatalban lév? elnöke rámutatott, hogy igen nehéz id?szakon van túl a szakma, ugyanis az elmúlt egy év folyamán alapjaiban változott meg a kapcsolt termel?k m?ködési környezete. Bercsi Gábor fogalmazása szerint az elmúlt évben a kapcsolt termel?kkel megtörtént az, amire számítottak, és az is, ami nem.
A konferencia résztvev?i kevésbé változékony évet várnak idén, mint tavaly, bár ez részint arra is visszavezethet?, hogy már nehezen lehetne a rendszerhez érdemben hozzányúlni. A jelenlegi szabályozási struktúra, m?ködik, „döcög”, bár már most látszik, hogy a kés?bbiekben szükség lesz korrekciókra.
A kapcsolt termel?k helyzetét nagyban nehezíti a hazai földgáz-elérés drágasága, amelyb?l mind a h?t, mind a megtermelt áramot csak alacsony áron képesek értékesíteni. Az új szabályozási környezettel kapcsolatban a piaci szerepl?k megjegyezték, hogy érdemes lenne a Magyar Energia Hivatal h?ár-képletét megismertetni a termel?kkel, mert jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy a hivatal miért azt az árat kalkulálta számukra, amelyen a lakossági szolgáltatás tekintetében értékesíteni kötelesek. A probléma ugyancsak felmerül egy esetleges új beruházás esetében is, hiszen a beruházó nem tud kalkulálni a várható bevételekkel. Az átalakított jogszabályi környezetben ugyancsak érdemes lenne pontosítani a 4,5%, illetve 2%-os nyereségkorlát fogalmát, nem beszélve arról, hogy ezen a kamatszinten még forrást sem lehet találni a piacon.
További problémaként merült fel, hogy a piaci szerepl?k nem tudják, hogy jelenlegi h?ár-támogatási rendszer milyen id?távon marad fenn, illetve mi váltja majd fel. Mint ismeretes, a korábbiakban kapcsolt termel?ket a kötelez? átvételi rendszeren (KÁT) belül az áram átvételi árán keresztül jutatták támogatáshoz. Ezt követ?en az elmúlt évben a kapcsoltakat kivezették ebb?l a rendszerb?l, és a támogatás átkerült a h?oldalra, bár annak fedezetét továbbra is az áram árán keresztül fizetik meg a fogyasztók, csak most már külön fix díjelemként.
A pódiumbeszélgetésben résztvev?k szerint az új szabályozás érdemben nem oldotta meg a korábbi problémákat, csak átstrukturálta azokat. A rendszer továbbra is tartalmaz éves szinten egy kb. 40 milliárdos támogatást, míg a kapcsoltak hosszú távú jöv?je továbbra sem rendezett. A nagyobb kapcsolt er?m?vek esetében egyébként bizakodók voltak a résztvev?k, azonban a kisebb egységek életképességével kapcsoltban már komoly kételyek is felmerültek.
Az új szabályozási környezet hozadékaként említette a Magyar Energia Hivatal képvisel?je, hogy a kapcsoltak – nem egyszer virtuális er?m?vekbe tömörülve – megjelentek az árampiac kínálati oldalán. A termel?i oldal azonban ezzel kapcsolatban hozzáf?zte, hogy a jelenlegi piaci áramárak mellett jelent?sen csökken az er?m?vek kihasználtsága, sokan csak az értékesebb csúcstermékek el?állítására indítják el gépeiket, ami nem optimális a kapcsolt er?m?vek esetében, hiszen nem feltétlenül lehet ilyenkor kihasználni a kogenerációs eljárás el?nyeit, a h? nem hasznosul.
Az egyik, nagyobb gépparkkal rendelkez? társaság képvisel?je megjegyezte, hogy termelésük éves szinten kb. 70%-kal csökkent az új szabályozási környezetre visszavezethet?en, ami kisebb részt a csúcsid?szaki termelésre való törekvésnek tudható be, nagyobb részt meg annak, hogy az esetek többségében nem éri meg elindítani a termel?i berendezéseket, mert az elérhet? áramár mellett még a változó költségek sem térülnek meg.
Az áramkeresked?k arra hívták fel a figyelmet, hogy a termel?knek mer?ben új szerepkörbe kell elhelyezniük magukat, a korábbi befektet?i szemlélet fel kell váltaniuk az üzletkötési szemlélettel, szembesülniük kell a kockázatokkal, az operatív m?ködésre kell fókuszálniuk. Az áramkeresked?k partnerek ebben az átállásban, és érdekeltek abban, hogy értékesítsék a kapcsoltak által felmutatott kínálatot, de ehhez új típusú, piacközpontú hozzáállásra van szükség a termel?k részérér?l.
A résztvev? felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi, kizárólag termelési szemlélet? támogatási rendszert érdemes lenne felváltani egy komplexebb megközelítéssel, amelyben egy kisebb mérték? termelési támogatás mellett esetleg adókedvezménnyel, szabad CO2-kvótákhoz való hozzáféréssel, az értékesítési lehet?ségek jogszabály-módosítással történ? szélesítésével vagy más alternatív módszerrel ismernék el a kapcsolt termelés társadalmi hasznát.
Forrás: porfolio.hu
A legújabb MIT tanulmány szerint nincs szükség m?szaki forradalomra ahhoz, hogy a napelemek termelte elektromos áram 10 éven belül ugyanannyiba kerüljön, mint amit a széntüzelés? er?m?vek szolgáltatnak.
A költségcsökkentés alapvet? zálogát a tanulmány a hatásfok javításában látja, mivel akkor kevesebb napelem cella lenne szükséges ugyanannyi elektromos áram el?állításához (feltéve, ha a magasabb hatásfokhoz vezet? technológia nem drágább). Ez jó hatással lenne a telepítési költségekre is. Az 52 cent / watt eléréséhez azonban a jobb hatásfok egyedül nem elegend?. A gyártóknak vékonyabb waferekre kell átállniuk kevesebb szilícium hulladék mellett és a gyártósorokat is gyorsabbá kell tenniük. Egy nagy hatásfokú napelem cella nem csökkenti a költségeket említésre méltóan, ha pl. el?állítása a gyártási folyamatot lelassítja vagy, ha vastagabb wafert igényel.
A tanulmány szerz?inak ajánlása szerint a gyártás során fokozott figyelmet kell fordítani az alapanyag hatékony felhasználására. Jelenleg a nagyteljesítmény? cellák el?állításához felhasznált szilícium fel hulladékként végzi. Az 1366 Technologies vállalat ezen úgy változtatna, hogy a wafert közvetlenül az olvadt szilíciumból állítja el?. Az eljárás a hagyományos olvasztást és a szilícium tömbök (ingot) szétf?részelését feleslegessé tenné. További el?ny, hogy a folyamatot egyetlen gép végezné. Más vállalatok olyan technológiákon dolgoznak, amelyek az ingotokból közvetlenül – f?részelés nélkül – hámozzák le a wafereket.
A vékonyabb waferek sem jelentenek csodafegyvert, ha nem léteznek olyan gyártósorok, amelyek anélkül képesek lennének a feldolgozásukra, hogy összetörnék ?ket. Elvileg 25 mikrométer vastagságú waferek is lehetségesek, ezzel szemben az ipari szabvány jelenleg 180 mikrométer a szilícium cellák esetében. Egy lehet?ség, hogy a leheletvékony wafereket üveglapokra helyezik a következ? gyártási lépcs?khöz. Az üveg azután véd?rétegként is szolgálna a napelem üzeme során. Egy másik ötletben, amit eredetileg a 90-es években dolgoztak ki, a waferek mágneses futószalagon, érintkezés nélkül mozognak a gyártósoron keresztül. Ehhez a nem mágneses wafert egy fém alapra viszik fel.
A beszámolóban felsorolt legtöbb technológiának még nem sikerült eljutnia a tömegtermelésig. Mindenekel?tt a f?részelés nélküli wafergyártásban kell még néhány m?szaki problémát megoldani. Néhány kérdés a sok közül: Hogyan biztosítható, hogy egy wafer megfelel? min?ség? kristályszerkezettel rendelkezik és megfelel? méret? lesz? Lehet-e elég gyorsan gyártani?
A tanulmány rámutat arra, hogy nem csak egyedül a napelemek terén kell költségcsökkentést elérni. A telepítéshez szükséges áramátalakítók, a hálózathoz való csatlakozás, a telek és a finanszírozás olykor a napelem farm költségeinek 80%-át is kitehetik, de átlagban még mindig a felét. Nagyobb hatásfokú cellákkal a farmok kisebbek lehetnének, amivel a telepítési költségek is kordában tarthatók.
Tonio Buonassisi, a tanulmány f?szerz?je még azt is lehetségesnek tartja, hogy a napelemek költségeit hosszú távon 50 cent / watt alá lehetne szorítani. Ez azonban csak egészen új konstrukciókkal sikerülhetne, például néhány mikrométer vastagságú nanostruktúrált szilíciumrétegekkel. Ezek ideális esetben, így Buonassisi, ugyanazt a hatásfokot érnék el, mint a mai 180 mikrométeres cellák.
A tanulmány:
Powell, D. et al.: “Crystalline silicon photovoltaics: a cost analysis framework for determining technology pathways to reach baseload electricity costs”, Energy & Environmental Science, 14.2.2012 (Abstract)
Forrás: www.heise.de/tr (Technology Review) /mernokbazis.hu
Ritzinger György
A legújabb MIT tanulmány szerint nincs szükség m?szaki forradalomra ahhoz, hogy a napelemek termelte elektromos áram 10 éven belül ugyanannyiba kerüljön,
mint amit a széntüzelés? er?m?vek szolgáltatnak.
még fejlesztés alatt álló technológiákat elemez, amelyek együttesen 52 amerikai cent / wattra csökkenthetnék a napelemek árát. Ez azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok napfényes vidékein 6 centbe kerülne 1 kWh elektromos energia el?állítása napelemek segítségével, ami megfelel a jelenlegi átlagos energia el?állítási költségeknek. Az Amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai alapján a napenergia költsége az említett tájakon ma 15 cent / kWh körül mozog, kisebb létesítmények esetében és gyakran felh?s régiókban azonban jóval drágább.
A költségcsökkentés alapvet? zálogát a tanulmány a hatásfok javításában látja, mivel akkor kevesebb napelem cella lenne szükséges ugyanannyi elektromos áram el?állításához (feltéve, ha a magasabb hatásfokhoz vezet? technológia nem drágább). Ez jó hatással lenne a telepítési költségekre is. Az 52 cent / watt eléréséhez azonban a jobb hatásfok egyedül nem elegend?. A gyártóknak vékonyabb waferekre kell átállniuk kevesebb szilícium hulladék mellett és a gyártósorokat is gyorsabbá kell tenniük. Egy nagy hatásfokú napelem cella nem csökkenti a költségeket említésre méltóan, ha pl. el?állítása a gyártási folyamatot lelassítja vagy, ha vastagabb wafert igényel.
A tanulmány szerz?inak ajánlása szerint a gyártás során fokozott figyelmet kell fordítani az alapanyag hatékony felhasználására. Jelenleg a nagyteljesítmény? cellák el?állításához felhasznált szilícium fel hulladékként végzi. Az 1366 Technologies vállalat ezen úgy változtatna, hogy a wafert közvetlenül az olvadt szilíciumból állítja el?. Az eljárás a hagyományos olvasztást és a szilícium tömbök (ingot) szétf?részelését feleslegessé tenné. További el?ny, hogy a folyamatot egyetlen gép végezné. Más vállalatok olyan technológiákon dolgoznak, amelyek az ingotokból közvetlenül – f?részelés nélkül – hámozzák le a wafereket.
A vékonyabb waferek sem jelentenek csodafegyvert, ha nem léteznek olyan gyártósorok, amelyek anélkül képesek lennének a feldolgozásukra, hogy összetörnék ?ket. Elvileg 25 mikrométer vastagságú waferek is lehetségesek, ezzel szemben az ipari szabvány jelenleg 180 mikrométer a szilícium cellák esetében. Egy lehet?ség, hogy a leheletvékony wafereket üveglapokra helyezik a következ? gyártási lépcs?khöz. Az üveg azután véd?rétegként is szolgálna a napelem üzeme során. Egy másik ötletben, amit eredetileg a 90-es években dolgoztak ki, a waferek mágneses futószalagon, érintkezés nélkül mozognak a gyártósoron keresztül. Ehhez a nem mágneses wafert egy fém alapra viszik fel.
A beszámolóban felsorolt legtöbb technológiának még nem sikerült eljutnia a tömegtermelésig. Mindenekel?tt a f?részelés nélküli wafergyártásban kell még néhány m?szaki problémát megoldani. Néhány kérdés a sok közül: Hogyan biztosítható, hogy egy wafer megfelel? min?ség? kristályszerkezettel rendelkezik és megfelel? méret? lesz? Lehet-e elég gyorsan gyártani?
A tanulmány rámutat arra, hogy nem csak egyedül a napelemek terén kell költségcsökkentést elérni. A telepítéshez szükséges áramátalakítók, a hálózathoz való csatlakozás, a telek és a finanszírozás olykor a napelem farm költségeinek 80%-át is kitehetik, de átlagban még mindig a felét. Nagyobb hatásfokú cellákkal a farmok kisebbek lehetnének, amivel a telepítési költségek is kordában tarthatók.
Tonio Buonassisi, a tanulmány f?szerz?je még azt is lehetségesnek tartja, hogy a napelemek költségeit hosszú távon 50 cent / watt alá lehetne szorítani. Ez azonban csak egészen új konstrukciókkal sikerülhetne, például néhány mikrométer vastagságú nanostruktúrált szilíciumrétegekkel. Ezek ideális esetben, így Buonassisi, ugyanazt a hatásfokot érnék el, mint a mai 180 mikrométeres cellák.
A tanulmány:
Powell, D. et al.: “Crystalline silicon photovoltaics: a cost analysis framework for determining technology pathways to reach baseload electricity costs”, Energy & Environmental Science, 14.2.2012 (Abstract)
Forrás: www.heise.de/tr (Technology Review) /mernokbazis.hu
Ritzinger György
A FAO keretein belül m?köd?, Bioenergia és az Élelmiszerbiztonság Kritériumai és Indikátorai (angol rövidítése BEFSCI) nevet visel? projekt célja, hogy megkönnyítse a döntéshozatalt a bioenergiával kapcsolatos beruházások esetében, csökkentve azoknak az élelmiszerbiztonságra és a társadalom egészére gyakorolt káros hatásait. A munkacsoport legújabb jelentésében rá akar mutatni: fenntartható bioenergia igenis létezik!
A bioenergia hasznosítása igen elterjedt világszerte, jelent?sége pedig évr?l évre tovább növekszik. (Magyarországon például 2010-ben a megújuló forrásokból származó energia 84%-át (!) biomassza vagy bioüzemanyag felhasználásából nyerték.) Noha a technológia el?segíti a fosszilis tüzel?anyagok használatának csökkentését, bírálói szerint nagymértékben hozzájárul a globális élelmiszerválság, valamint az erd?irtás fokozódásához.
Kattintson és nézze meg, mihez vezet a klímaváltozás!
Energia az „él?” anyagbólAz ötlet nem új kelet?, elég csak arra gondolni, hogy az emberiség már az ?skortól kezdve fákat és egyéb növényeket égetett annak érdekében, hogy h?höz jusson. Az energiatermelés kapcsán ennél azért jóval többr?l van szó, az alapanyag azonban ebben az esetben is az él?világhoz köthet?: növényi és állati eredet? anyagok (utóbbi alatt dönt?en trágyát kell érteni) segítségével elektromos energiát lehet el?állítani.Ennek egyik legkézenfekv?bb módja, ha a mez?gazdaságból, fakitermelésb?l származó növényi hulladék elégetésével el?állított h?t az energiatermelés szolgálatába állítják oly módon, hogy a h? által vizet forralnak fel, a keletkez? vízg?zzel pedig turbinákat hajtanak meg. A másik lehet?ség, hogy az él?világból származó nyersanyagokat feldolgozzák, és üzemanyagot (például etanolt) vagy energetikai alapanyagokat állítanak el? bel?lük (pálmaolaj, kókuszolaj). De mi köze mindennek az élelmiszerválsághoz?Áram kontra üres gyomorA mez?gazdasági termelésb?l származó hulladék felhasználása önmagában nem befolyásolja az élelmiszertermelést. Vannak azonban olyan növények, amelyeket egyre nagyobb mennyiségben kifejezetten energetikai célokra termesztenek (ilyen a pálma), így a m?velhet? földterület nem elhanyagolható részét emberi fogyasztásra alkalmatlan termékekre „pazarolják” a kritikusok szerint. A folyamat bizonyos régiókban már napjainkban is komoly problémát okoz, hiszen a termés mennyiségének csökkenésével párhuzamosan a megtermelt élelmiszerek ára is növekszik.
A növények egy másik csoportja mind emberi fogyasztásra, mind pedig energiatermelésre alkalmas. Ide sorolható például a szója, a kukorica, de még a cukornád is. Mivel a bioenergia jó üzlet, a felsorolt élelmiszerek egyre nagyobb hányada nem fogyasztási cikként, hanem villamos energia formájában kerül a h?t?kbe. Tanulságos Mexikó esete, ahol az egyik legfontosabb táplálék, a kukoricából készül? tortilla áremelkedése tragikus ellátási zavarokhoz vezetett országszerte.Körültekint? döntésekre van szükségA BEFSCI jelentése arra világít rá, hogy megfelel? el?készítéssel és szabályozással nem csupán elkerülhet?k a bioenergiához köthet? negatív társadalmi-gazdasági jelenségek, hanem a beruházásokból fakadó pozitív hatások egymást er?sítve jelentkezhetnek a mez?gazdaság, a szegénység elleni küzdelem valamint az élelmiszerválság területén. A jelentés készít?i az anyagot egy politikusoknak, döntéshozóknak és befektet?knek szánt kézikönyvnek tartják, amely egyrészt összefoglalja az eddigi kutatások eredményeit, másrészt pedig összehasonlítja a bioenergiával kapcsolatos technológiák el?nyeit és hátrányait annak érdekében, hogy az érintettek képesek legyenek a céljaiknak leginkább megfelel? lehet?ségek kiválasztására.„Az irat áttekinti a különféle eszközök el?nyeit, hátrányait és alkalmazhatóságát, így azok a kormányok, akik éppen csak elkezdtek megbirkózni a kérdéssel, okulhatnak mások tapasztalataiból” – nyilatkozta Heiner Thofern, a BEFSCI project vezet?je a FAO honlapján.
