Továbbra is pengeélen táncolnak a kapcsolt termel?k, az új szabályozási környezet a túléléshez most elég, de az alapvet? problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termel?i szakma egyértelm? jöv?képet szeretne a kormányzattól, a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár – hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 15. rendes éves összejövetelén.
A tegnapi nap során 15. alkalommal rendezte meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) rendes éves szakmai összejövetelét. A konferencián el?adást tartó Bercsi Gábor, a szervezet még hivatalban lév? elnöke rámutatott, hogy igen nehéz id?szakon van túl a szakma, ugyanis az elmúlt egy év folyamán alapjaiban változott meg a kapcsolt termel?k m?ködési környezete. Bercsi Gábor fogalmazása szerint az elmúlt évben a kapcsolt termel?kkel megtörtént az, amire számítottak, és az is, ami nem.
A konferencia résztvev?i kevésbé változékony évet várnak idén, mint tavaly, bár ez részint arra is visszavezethet?, hogy már nehezen lehetne a rendszerhez érdemben hozzányúlni. A jelenlegi szabályozási struktúra, m?ködik, „döcög”, bár már most látszik, hogy a kés?bbiekben szükség lesz korrekciókra.
A kapcsolt termel?k helyzetét nagyban nehezíti a hazai földgáz-elérés drágasága, amelyb?l mind a h?t, mind a megtermelt áramot csak alacsony áron képesek értékesíteni. Az új szabályozási környezettel kapcsolatban a piaci szerepl?k megjegyezték, hogy érdemes lenne a Magyar Energia Hivatal h?ár-képletét megismertetni a termel?kkel, mert jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy a hivatal miért azt az árat kalkulálta számukra, amelyen a lakossági szolgáltatás tekintetében értékesíteni kötelesek. A probléma ugyancsak felmerül egy esetleges új beruházás esetében is, hiszen a beruházó nem tud kalkulálni a várható bevételekkel. Az átalakított jogszabályi környezetben ugyancsak érdemes lenne pontosítani a 4,5%, illetve 2%-os nyereségkorlát fogalmát, nem beszélve arról, hogy ezen a kamatszinten még forrást sem lehet találni a piacon.
További problémaként merült fel, hogy a piaci szerepl?k nem tudják, hogy jelenlegi h?ár-támogatási rendszer milyen id?távon marad fenn, illetve mi váltja majd fel. Mint ismeretes, a korábbiakban kapcsolt termel?ket a kötelez? átvételi rendszeren (KÁT) belül az áram átvételi árán keresztül jutatták támogatáshoz. Ezt követ?en az elmúlt évben a kapcsoltakat kivezették ebb?l a rendszerb?l, és a támogatás átkerült a h?oldalra, bár annak fedezetét továbbra is az áram árán keresztül fizetik meg a fogyasztók, csak most már külön fix díjelemként.
A pódiumbeszélgetésben résztvev?k szerint az új szabályozás érdemben nem oldotta meg a korábbi problémákat, csak átstrukturálta azokat. A rendszer továbbra is tartalmaz éves szinten egy kb. 40 milliárdos támogatást, míg a kapcsoltak hosszú távú jöv?je továbbra sem rendezett. A nagyobb kapcsolt er?m?vek esetében egyébként bizakodók voltak a résztvev?k, azonban a kisebb egységek életképességével kapcsoltban már komoly kételyek is felmerültek.
Az új szabályozási környezet hozadékaként említette a Magyar Energia Hivatal képvisel?je, hogy a kapcsoltak – nem egyszer virtuális er?m?vekbe tömörülve – megjelentek az árampiac kínálati oldalán. A termel?i oldal azonban ezzel kapcsolatban hozzáf?zte, hogy a jelenlegi piaci áramárak mellett jelent?sen csökken az er?m?vek kihasználtsága, sokan csak az értékesebb csúcstermékek el?állítására indítják el gépeiket, ami nem optimális a kapcsolt er?m?vek esetében, hiszen nem feltétlenül lehet ilyenkor kihasználni a kogenerációs eljárás el?nyeit, a h? nem hasznosul.
Az egyik, nagyobb gépparkkal rendelkez? társaság képvisel?je megjegyezte, hogy termelésük éves szinten kb. 70%-kal csökkent az új szabályozási környezetre visszavezethet?en, ami kisebb részt a csúcsid?szaki termelésre való törekvésnek tudható be, nagyobb részt meg annak, hogy az esetek többségében nem éri meg elindítani a termel?i berendezéseket, mert az elérhet? áramár mellett még a változó költségek sem térülnek meg.
Az áramkeresked?k arra hívták fel a figyelmet, hogy a termel?knek mer?ben új szerepkörbe kell elhelyezniük magukat, a korábbi befektet?i szemlélet fel kell váltaniuk az üzletkötési szemlélettel, szembesülniük kell a kockázatokkal, az operatív m?ködésre kell fókuszálniuk. Az áramkeresked?k partnerek ebben az átállásban, és érdekeltek abban, hogy értékesítsék a kapcsoltak által felmutatott kínálatot, de ehhez új típusú, piacközpontú hozzáállásra van szükség a termel?k részérér?l.
A résztvev? felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi, kizárólag termelési szemlélet? támogatási rendszert érdemes lenne felváltani egy komplexebb megközelítéssel, amelyben egy kisebb mérték? termelési támogatás mellett esetleg adókedvezménnyel, szabad CO2-kvótákhoz való hozzáféréssel, az értékesítési lehet?ségek jogszabály-módosítással történ? szélesítésével vagy más alternatív módszerrel ismernék el a kapcsolt termelés társadalmi hasznát.
Forrás: porfolio.hu
Továbbra is pengeélen táncolnak a kapcsolt termel?k, az új szabályozási környezet a túléléshez most elég, de az alapvet? problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termel?i szakma egyértelm? jöv?képet szeretne a kormányzattól,
a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár – hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 15. rendes éves összejövetelén.
A tegnapi nap során 15. alkalommal rendezte meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) rendes éves szakmai összejövetelét. A konferencián el?adást tartó Bercsi Gábor, a szervezet még hivatalban lév? elnöke rámutatott, hogy igen nehéz id?szakon van túl a szakma, ugyanis az elmúlt egy év folyamán alapjaiban változott meg a kapcsolt termel?k m?ködési környezete. Bercsi Gábor fogalmazása szerint az elmúlt évben a kapcsolt termel?kkel megtörtént az, amire számítottak, és az is, ami nem.
A konferencia résztvev?i kevésbé változékony évet várnak idén, mint tavaly, bár ez részint arra is visszavezethet?, hogy már nehezen lehetne a rendszerhez érdemben hozzányúlni. A jelenlegi szabályozási struktúra, m?ködik, „döcög”, bár már most látszik, hogy a kés?bbiekben szükség lesz korrekciókra.
A kapcsolt termel?k helyzetét nagyban nehezíti a hazai földgáz-elérés drágasága, amelyb?l mind a h?t, mind a megtermelt áramot csak alacsony áron képesek értékesíteni. Az új szabályozási környezettel kapcsolatban a piaci szerepl?k megjegyezték, hogy érdemes lenne a Magyar Energia Hivatal h?ár-képletét megismertetni a termel?kkel, mert jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy a hivatal miért azt az árat kalkulálta számukra, amelyen a lakossági szolgáltatás tekintetében értékesíteni kötelesek. A probléma ugyancsak felmerül egy esetleges új beruházás esetében is, hiszen a beruházó nem tud kalkulálni a várható bevételekkel. Az átalakított jogszabályi környezetben ugyancsak érdemes lenne pontosítani a 4,5%, illetve 2%-os nyereségkorlát fogalmát, nem beszélve arról, hogy ezen a kamatszinten még forrást sem lehet találni a piacon.
További problémaként merült fel, hogy a piaci szerepl?k nem tudják, hogy jelenlegi h?ár-támogatási rendszer milyen id?távon marad fenn, illetve mi váltja majd fel. Mint ismeretes, a korábbiakban kapcsolt termel?ket a kötelez? átvételi rendszeren (KÁT) belül az áram átvételi árán keresztül jutatták támogatáshoz. Ezt követ?en az elmúlt évben a kapcsoltakat kivezették ebb?l a rendszerb?l, és a támogatás átkerült a h?oldalra, bár annak fedezetét továbbra is az áram árán keresztül fizetik meg a fogyasztók, csak most már külön fix díjelemként.
A pódiumbeszélgetésben résztvev?k szerint az új szabályozás érdemben nem oldotta meg a korábbi problémákat, csak átstrukturálta azokat. A rendszer továbbra is tartalmaz éves szinten egy kb. 40 milliárdos támogatást, míg a kapcsoltak hosszú távú jöv?je továbbra sem rendezett. A nagyobb kapcsolt er?m?vek esetében egyébként bizakodók voltak a résztvev?k, azonban a kisebb egységek életképességével kapcsoltban már komoly kételyek is felmerültek.
Az új szabályozási környezet hozadékaként említette a Magyar Energia Hivatal képvisel?je, hogy a kapcsoltak – nem egyszer virtuális er?m?vekbe tömörülve – megjelentek az árampiac kínálati oldalán. A termel?i oldal azonban ezzel kapcsolatban hozzáf?zte, hogy a jelenlegi piaci áramárak mellett jelent?sen csökken az er?m?vek kihasználtsága, sokan csak az értékesebb csúcstermékek el?állítására indítják el gépeiket, ami nem optimális a kapcsolt er?m?vek esetében, hiszen nem feltétlenül lehet ilyenkor kihasználni a kogenerációs eljárás el?nyeit, a h? nem hasznosul.
Az egyik, nagyobb gépparkkal rendelkez? társaság képvisel?je megjegyezte, hogy termelésük éves szinten kb. 70%-kal csökkent az új szabályozási környezetre visszavezethet?en, ami kisebb részt a csúcsid?szaki termelésre való törekvésnek tudható be, nagyobb részt meg annak, hogy az esetek többségében nem éri meg elindítani a termel?i berendezéseket, mert az elérhet? áramár mellett még a változó költségek sem térülnek meg.
Az áramkeresked?k arra hívták fel a figyelmet, hogy a termel?knek mer?ben új szerepkörbe kell elhelyezniük magukat, a korábbi befektet?i szemlélet fel kell váltaniuk az üzletkötési szemlélettel, szembesülniük kell a kockázatokkal, az operatív m?ködésre kell fókuszálniuk. Az áramkeresked?k partnerek ebben az átállásban, és érdekeltek abban, hogy értékesítsék a kapcsoltak által felmutatott kínálatot, de ehhez új típusú, piacközpontú hozzáállásra van szükség a termel?k részérér?l.
A résztvev? felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi, kizárólag termelési szemlélet? támogatási rendszert érdemes lenne felváltani egy komplexebb megközelítéssel, amelyben egy kisebb mérték? termelési támogatás mellett esetleg adókedvezménnyel, szabad CO2-kvótákhoz való hozzáféréssel, az értékesítési lehet?ségek jogszabály-módosítással történ? szélesítésével vagy más alternatív módszerrel ismernék el a kapcsolt termelés társadalmi hasznát.
Forrás: porfolio.hu
Továbbra is pengeélen táncolnak a kapcsolt termel?k, az új szabályozási környezet a túléléshez most elég, de az alapvet? problémákat nem képes kezelni. A kapcsolt termel?i szakma egyértelm? jöv?képet szeretne a kormányzattól, a jelenlegi hatóságiár-megállapítási rendszerben átláthatóságot és kiszámítható jogi környezetet vár – hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság 15. rendes éves összejövetelén.
A tegnapi nap során 15. alkalommal rendezte meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) rendes éves szakmai összejövetelét. A konferencián el?adást tartó Bercsi Gábor, a szervezet még hivatalban lév? elnöke rámutatott, hogy igen nehéz id?szakon van túl a szakma, ugyanis az elmúlt egy év folyamán alapjaiban változott meg a kapcsolt termel?k m?ködési környezete. Bercsi Gábor fogalmazása szerint az elmúlt évben a kapcsolt termel?kkel megtörtént az, amire számítottak, és az is, ami nem.
A konferencia résztvev?i kevésbé változékony évet várnak idén, mint tavaly, bár ez részint arra is visszavezethet?, hogy már nehezen lehetne a rendszerhez érdemben hozzányúlni. A jelenlegi szabályozási struktúra, m?ködik, „döcög”, bár már most látszik, hogy a kés?bbiekben szükség lesz korrekciókra.
A kapcsolt termel?k helyzetét nagyban nehezíti a hazai földgáz-elérés drágasága, amelyb?l mind a h?t, mind a megtermelt áramot csak alacsony áron képesek értékesíteni. Az új szabályozási környezettel kapcsolatban a piaci szerepl?k megjegyezték, hogy érdemes lenne a Magyar Energia Hivatal h?ár-képletét megismertetni a termel?kkel, mert jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy a hivatal miért azt az árat kalkulálta számukra, amelyen a lakossági szolgáltatás tekintetében értékesíteni kötelesek. A probléma ugyancsak felmerül egy esetleges új beruházás esetében is, hiszen a beruházó nem tud kalkulálni a várható bevételekkel. Az átalakított jogszabályi környezetben ugyancsak érdemes lenne pontosítani a 4,5%, illetve 2%-os nyereségkorlát fogalmát, nem beszélve arról, hogy ezen a kamatszinten még forrást sem lehet találni a piacon.
További problémaként merült fel, hogy a piaci szerepl?k nem tudják, hogy jelenlegi h?ár-támogatási rendszer milyen id?távon marad fenn, illetve mi váltja majd fel. Mint ismeretes, a korábbiakban kapcsolt termel?ket a kötelez? átvételi rendszeren (KÁT) belül az áram átvételi árán keresztül jutatták támogatáshoz. Ezt követ?en az elmúlt évben a kapcsoltakat kivezették ebb?l a rendszerb?l, és a támogatás átkerült a h?oldalra, bár annak fedezetét továbbra is az áram árán keresztül fizetik meg a fogyasztók, csak most már külön fix díjelemként.
A pódiumbeszélgetésben résztvev?k szerint az új szabályozás érdemben nem oldotta meg a korábbi problémákat, csak átstrukturálta azokat. A rendszer továbbra is tartalmaz éves szinten egy kb. 40 milliárdos támogatást, míg a kapcsoltak hosszú távú jöv?je továbbra sem rendezett. A nagyobb kapcsolt er?m?vek esetében egyébként bizakodók voltak a résztvev?k, azonban a kisebb egységek életképességével kapcsoltban már komoly kételyek is felmerültek.
Az új szabályozási környezet hozadékaként említette a Magyar Energia Hivatal képvisel?je, hogy a kapcsoltak – nem egyszer virtuális er?m?vekbe tömörülve – megjelentek az árampiac kínálati oldalán. A termel?i oldal azonban ezzel kapcsolatban hozzáf?zte, hogy a jelenlegi piaci áramárak mellett jelent?sen csökken az er?m?vek kihasználtsága, sokan csak az értékesebb csúcstermékek el?állítására indítják el gépeiket, ami nem optimális a kapcsolt er?m?vek esetében, hiszen nem feltétlenül lehet ilyenkor kihasználni a kogenerációs eljárás el?nyeit, a h? nem hasznosul.
Az egyik, nagyobb gépparkkal rendelkez? társaság képvisel?je megjegyezte, hogy termelésük éves szinten kb. 70%-kal csökkent az új szabályozási környezetre visszavezethet?en, ami kisebb részt a csúcsid?szaki termelésre való törekvésnek tudható be, nagyobb részt meg annak, hogy az esetek többségében nem éri meg elindítani a termel?i berendezéseket, mert az elérhet? áramár mellett még a változó költségek sem térülnek meg.
Az áramkeresked?k arra hívták fel a figyelmet, hogy a termel?knek mer?ben új szerepkörbe kell elhelyezniük magukat, a korábbi befektet?i szemlélet fel kell váltaniuk az üzletkötési szemlélettel, szembesülniük kell a kockázatokkal, az operatív m?ködésre kell fókuszálniuk. Az áramkeresked?k partnerek ebben az átállásban, és érdekeltek abban, hogy értékesítsék a kapcsoltak által felmutatott kínálatot, de ehhez új típusú, piacközpontú hozzáállásra van szükség a termel?k részérér?l.
A résztvev? felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi, kizárólag termelési szemlélet? támogatási rendszert érdemes lenne felváltani egy komplexebb megközelítéssel, amelyben egy kisebb mérték? termelési támogatás mellett esetleg adókedvezménnyel, szabad CO2-kvótákhoz való hozzáféréssel, az értékesítési lehet?ségek jogszabály-módosítással történ? szélesítésével vagy más alternatív módszerrel ismernék el a kapcsolt termelés társadalmi hasznát.
Forrás: porfolio.hu
A legújabb MIT tanulmány szerint nincs szükség m?szaki forradalomra ahhoz, hogy a napelemek termelte elektromos áram 10 éven belül ugyanannyiba kerüljön, mint amit a széntüzelés? er?m?vek szolgáltatnak.
A költségcsökkentés alapvet? zálogát a tanulmány a hatásfok javításában látja, mivel akkor kevesebb napelem cella lenne szükséges ugyanannyi elektromos áram el?állításához (feltéve, ha a magasabb hatásfokhoz vezet? technológia nem drágább). Ez jó hatással lenne a telepítési költségekre is. Az 52 cent / watt eléréséhez azonban a jobb hatásfok egyedül nem elegend?. A gyártóknak vékonyabb waferekre kell átállniuk kevesebb szilícium hulladék mellett és a gyártósorokat is gyorsabbá kell tenniük. Egy nagy hatásfokú napelem cella nem csökkenti a költségeket említésre méltóan, ha pl. el?állítása a gyártási folyamatot lelassítja vagy, ha vastagabb wafert igényel.
A tanulmány szerz?inak ajánlása szerint a gyártás során fokozott figyelmet kell fordítani az alapanyag hatékony felhasználására. Jelenleg a nagyteljesítmény? cellák el?állításához felhasznált szilícium fel hulladékként végzi. Az 1366 Technologies vállalat ezen úgy változtatna, hogy a wafert közvetlenül az olvadt szilíciumból állítja el?. Az eljárás a hagyományos olvasztást és a szilícium tömbök (ingot) szétf?részelését feleslegessé tenné. További el?ny, hogy a folyamatot egyetlen gép végezné. Más vállalatok olyan technológiákon dolgoznak, amelyek az ingotokból közvetlenül – f?részelés nélkül – hámozzák le a wafereket.
A vékonyabb waferek sem jelentenek csodafegyvert, ha nem léteznek olyan gyártósorok, amelyek anélkül képesek lennének a feldolgozásukra, hogy összetörnék ?ket. Elvileg 25 mikrométer vastagságú waferek is lehetségesek, ezzel szemben az ipari szabvány jelenleg 180 mikrométer a szilícium cellák esetében. Egy lehet?ség, hogy a leheletvékony wafereket üveglapokra helyezik a következ? gyártási lépcs?khöz. Az üveg azután véd?rétegként is szolgálna a napelem üzeme során. Egy másik ötletben, amit eredetileg a 90-es években dolgoztak ki, a waferek mágneses futószalagon, érintkezés nélkül mozognak a gyártósoron keresztül. Ehhez a nem mágneses wafert egy fém alapra viszik fel.
A beszámolóban felsorolt legtöbb technológiának még nem sikerült eljutnia a tömegtermelésig. Mindenekel?tt a f?részelés nélküli wafergyártásban kell még néhány m?szaki problémát megoldani. Néhány kérdés a sok közül: Hogyan biztosítható, hogy egy wafer megfelel? min?ség? kristályszerkezettel rendelkezik és megfelel? méret? lesz? Lehet-e elég gyorsan gyártani?
A tanulmány rámutat arra, hogy nem csak egyedül a napelemek terén kell költségcsökkentést elérni. A telepítéshez szükséges áramátalakítók, a hálózathoz való csatlakozás, a telek és a finanszírozás olykor a napelem farm költségeinek 80%-át is kitehetik, de átlagban még mindig a felét. Nagyobb hatásfokú cellákkal a farmok kisebbek lehetnének, amivel a telepítési költségek is kordában tarthatók.
Tonio Buonassisi, a tanulmány f?szerz?je még azt is lehetségesnek tartja, hogy a napelemek költségeit hosszú távon 50 cent / watt alá lehetne szorítani. Ez azonban csak egészen új konstrukciókkal sikerülhetne, például néhány mikrométer vastagságú nanostruktúrált szilíciumrétegekkel. Ezek ideális esetben, így Buonassisi, ugyanazt a hatásfokot érnék el, mint a mai 180 mikrométeres cellák.
A tanulmány:
Powell, D. et al.: “Crystalline silicon photovoltaics: a cost analysis framework for determining technology pathways to reach baseload electricity costs”, Energy & Environmental Science, 14.2.2012 (Abstract)
Forrás: www.heise.de/tr (Technology Review) /mernokbazis.hu
Ritzinger György
