COP26: India elkötelezettsége 500 MW megújuló 2030-ig, nettó zéró 2070-ig

Share Button

India miniszterelnöke, Narendra Modi, elkötelezettséget vállalt a nettó zéró kibocsátás 2070-ig történő elérésére. Kép: India kormánya

India ígéretet tett, hogy 2030-ig 500 GW megújuló kapacitással fog rendelkezni, amely saját energia portfóliója 50%-át teszi majd ki.

Az ország miniszterelnöke, Narendra Modi a kulcsfontosságú COP26 klímavédelmi csúcstalálkozóján szólalt fel Glasgowban, és azt is jelezte, hogy India 2070-re fogja elérni a nettó nulla kibocsátást, két évtizeddel később, mint a csúcstalálkozó által megcélzott 2050.

Modi öt felajánlást tett a COP26 felé: Nettó zéró 2070-ig; 500 GW megújuló 2030-ig; energiaszükséglete 50%-nak tiszta energiával történő fedezése 2030-ig; az előrejelzések szerinti szén-dioxid-kibocsátások 1 milliárd tonnával történő csökkentése 2030-ig; és gazdasága szén-dioxid intenzitásának 45%-kal csökkentése 2030-ig.

Vinay Rustagi, az elemzésekkel foglalkozó Bridge nevű indiai cég ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy mivel az 500 GW célkitűzés magában foglalja a hatalmas víz- és atomerőműveket, ez nagyjából megegyezi a korábbi vállalásokkal – India már korábban bejelentette, hogy 2030-ra 450 GW megújulóval fog rendelkezni.

„Mielőtt értékelnénk a célkitűzés elérhetőségét, értékelnünk kell az előrelépést a jelenlegi 2022-es 175 GW-os célkitűzés kapcsán” – mondta Rustagi. Arra számítunk, hogy India körülbelül 35%-kal fog elmaradni ettől a céltól. A mulasztás mögött több beszállítással kapcsolatos tényező húzódik meg, amelyek megakadályozzák e célkitűzés elérését, és hacsak helyesbítő intézkedéseket nem tesznek, várhatóan ugyanez a forgatókönyv fog megismétlődni 2030-ban.”

Rusatgi közlése szerint India esetében a cél elérését akadályozó legfontosabb tényezők a földterület és a kiépített villamos távvezeték hiánya, a hazai gyártás és a hálózati integráció rendelkezésre állásának elmaradása.

„India határozottan a fejlett országok térfelére ütötte vissza a labdát” – Arunabha Ghosh, az Energiaügyi, környezetvédelmi és vízügyi tanács (Council on Energy, Environment and Water, CEEW), az indiai székhelyű, szakemberekből álló társulás vezérigazgatója.

India már hosszú ideje fenntartja azt az álláspontját, hogy a nyugati országok felelőssége, hogy hamarabb reagáljanak a klímaváltozásra a történelmi egyenlőtlenségek okán, és mivel India egy főre jutó kibocsátása messze kisebb szennyezővé teszi sok nyugati államnál.

Rustagi szerint két ok valószínűsíti a 2070-re szóló nettó zéró célt: Gazdasága bővülésével India energiaigénye várhatóan még hosszú ideig emelkedő tendenciát fog mutatni, és az alacsony jövedelemszint azt jelzi, hogy a fogyasztók nem fogják tudni megfizetni a magas energiaárakat, ami azt jelenti, hogy India kivárja, amíg az árpont lejjebb kerül.

„A fejlődés ezért elkerülhetetlenül lassabb lesz, mint a fejlett országokban” – mondta.

Bár a nettó zéró kibocsátás dátuma valószínűleg csalódást okoz a nyugati kormányoknak és a klímaaktivistáknak, nagyjából egybeesik azzal, amire a legtöbb klímaügyi elemző számít India nettó zéró elérése időpontját illetően, így a CEEW által kiemelt 2070 a legvalószínűbb forgatókönyv.

Forrás: pv-magazine

 

Kapcsolódó témájú cikkeink:

A „világ legolcsóbb lapkáját” gyártó 2 GW-os indiai cella- és lapkagyárat tervez

Az indiai tető szegmens 517%-kal nőtt tavaly az emelkedő költségek dacára