A megújuló energia jó dolog, ebben egyetértünk. A kérdés már csak az, hogy érdemes-e támogatni, és ha igen, hogyan.
A megújuló energia, azon belül is a szélenergia egy igazi sikertörténet az USA-ban, mára ugyanis a termelt energia mintegy 3,0 százalékát adják a széler?m?vek. Idén decemberben ugyanakkor lejár a szélenergiát támogató szövetségi adókedvezmény, ami veszélybe sodorhatja az ágazat jöv?jét. (B?vebben lásd „Még több megújuló energiát!” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
A jöv? szempontjából nem is igazán az a kérdés, hogy érdemes-e támogatni a megújuló energiát, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan. Két út van, az egyik, hogy továbbra is adókedvezményeket kapnak a szélenergiát el?állító vállalatok, a másik pedig az, hogy a komoly környezeti károkért felel?s, jobbára fosszilis energiahordozókat – szén, olaj, földgáz – felhasználó er?m?veket adóztatják.
Edwin G. Dolan, a Yale University professzora szerint az ideális megoldás az utóbbi. Azaz szerinte a megújuló energia versenyel?nyét úgy érdemes megteremteni, hogy az állam a környezetre káros energiát el?állítókat adóztatja. Például a szénb?l nyert energia így drágább lesz, ami a szélenergia súlyának növekedését eredményezheti.
További el?nyei is vannak az adónak. Egyrészt az energiaárak a plusz adóteher miatt emelkedhetnek, ami takarékosságra ösztönözheti a fogyasztókat. Ezen túl, ha az állam nem adókedvezményt ad a széler?m?veknek, hanem adóztatja mondjuk a széntüzelés? er?m?veket, azzal a költségvetés kétszeresen is jól jár. Így csökken a költségvetés hiánya, azaz akár arra is lehet?ség nyílhat, hogy más területeken adót csökkentsen az állam.
Összességében a megújuló energia kérdésköre alapvet?en egy hosszú távú, akár évtizedekre is el?re mutató kérdéskör, az idei rendkívüli aszály azonban rövid távon is rávilágít a fontosságára. A jöv?ben nem csak az Egyesült Államokban, de Európában, s?t vélhet?en Magyarországon is kiemelt gazdaságpolitikai kérdés lehet a megújuló energia, így minél el?bb érdemes kialakítani egy támogató gazdaságpolitikát. Legalábbis Edwin G. Dolan, a Yale University professzora szerint.
forrás: pszo.postr.hu
A megújuló energiafajták közül Németországban a szélenergia, s azon belül is a tengerparti er?m?vek nagyarányú térhódítása várható – derült ki a stuttgarti központú IFUA Horváth & Partners vállalatvezetési tanácsadó cég felméréséb?l. A kérdésekre válaszoló, a piac 85 százalékát reprezentáló 71 német és osztrák energiavállalat tervei azt vetítik el?re, hogy a 2010-es 46 százalék után 2020-ra már 73 százalék lesz a szélenergia aránya a megújuló áramtermelésen belül.
Magyarországon ugyanakkor a biomassza alapú zöldenergia-termelésre a legkedvez?bbek a földrajzi adottságok – tesz összehasonlítást Káldi László, az IFUA Horváth & Partners energetikai kompetencia központjának vezet?je. Emlékeztet arra, hogy a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint 2020-ra a teljes energiafogyasztás 14,65 százalékát fedezzük majd megújuló forrásból. Ezen belül a villamosenergia-fogyasztás mintegy 11 százaléka lesz „zöld”, a legnagyobbrészt biomassza. Utóbbi a megújuló áramtermelés 60 százalékát adja majd, míg a szélenergia csak 28 százalékát.
Németországban a zöld energiatermelés gyors térhódítását hozza, hogy a Bundestag tavalyi döntése alapján 2022-ig le kell állítani az atomer?m?veket. Az ebb?l fakadó kiesést ugyanis a német energiacégek nem hagyományos er?m?vekkel szeretnék pótolni, mert többségük szerint a hagyományos energiatermelés több kockázatot, mint lehet?séget rejt magában. A megújuló energiák mellett egyedül a kapcsolt energiatermelésnek van esélye, amikor az atomer?m?vek kiváltása miatt új beruházásokat hajtanak végre a német energiavállalatok. A kicsi, decentralizált kapcsolt h?er?m?vek száma várhatóan megduplázódik 2020-ra.
Az IFUA Horváth & Partners felmérése kimutatta, hogy Németországban a szélenergia el?retörése mellett nagy növekedési potenciállal bír az épületek energiatakarékos felújítása is. Nem ilyen gyorsan, de szaporodnak majd az „intelligens épületek” (Smart Home) is, amelyekben központilag szabályozható a világítás, a f?tés-h?tés és akár külön-külön minden egyes intelligens háztartási eszköz is. Jelenleg csak a megkérdezett cégek kisebbsége foglalkozik ezzel, de 2020-ig a többség be akar lépni erre a területre, amelyben els?sorban marketing szempontból látnak fantáziát. A német cégek az egész kontinens kizöldítésében szeretnének részt venni: 2020-ig 64 százalékuk kíván országos projektbe fogni, 32 százalékuk pedig ezt az európai piacon is megtenné.
Cs?dvédelmet kért kedden az A123 elnevezés?, elektromos autókhoz akkumulátort gyártó cég, amely a 2009-es amerikai gazdaságélénkít? csomag keretében 249 millió dolláros szövetségi támogatást kapott.
Az A123 cs?dje csapás a Barack Obama elnök által támogatott zöldenergia-stratégiára, és új muníciót jelent Mitt Romney republikánus elnökjelölt számára a második elnökjelölti televíziós vitában.
Obama 2010 szeptemberében személyesen üdvözölte a termelés megkezdését az A123-nál, és követend? példaként emlegette a céget. Az eseményt egy teljesen új iparág amerikai megszületésének min?sítette, amely központi szerepet tölt majd be a gépjárm?vek új generációjának gyártásában.
Steven Chu Nobel-díjas fizikus, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere 2009-ben az A123 esetét a „kormányzati forrásból finanszírozott csúcstechnológiájú cégek egyik sikertörténeteként” emlegette. Chu akkor úgy nyilatkozott: az együttm?ködés modellérték? a hasonló, de nagyobb lépték? projektek számára.
Romney kampánystábja kedden bírálta az Obama-kormány által a „kockázatos” újenergia-cégeknek nyújtott „meggondolatlan” támogatásokat és azt hangoztatta: az A123 újabb bizonyíték arra, hogy a növekedés állami támogatása egyszer?en nem m?ködik.
A jelenlegi amerikai vezetés korábban a tavaly cs?dbe ment Solyndra napelemgyárral kapcsolatban került hasonlóan kínos helyzetbe. A Solyndra félmilliárd dolláros állami hitelgaranciát kapott, és támogatta a kormánypárt választási kampányát.
Obama és Romney helyi id? szerint kedd este vitázik másodszor a tévékamerák el?tt.
forrás: stop.hu
