A megújuló energia jó dolog, ebben egyetértünk. A kérdés már csak az, hogy érdemes-e támogatni, és ha igen, hogyan.
A megújuló energia, azon belül is a szélenergia egy igazi sikertörténet az USA-ban, mára ugyanis a termelt energia mintegy 3,0 százalékát adják a széler?m?vek. Idén decemberben ugyanakkor lejár a szélenergiát támogató szövetségi adókedvezmény, ami veszélybe sodorhatja az ágazat jöv?jét. (B?vebben lásd „Még több megújuló energiát!” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
A jöv? szempontjából nem is igazán az a kérdés, hogy érdemes-e támogatni a megújuló energiát, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan. Két út van, az egyik, hogy továbbra is adókedvezményeket kapnak a szélenergiát el?állító vállalatok, a másik pedig az, hogy a komoly környezeti károkért felel?s, jobbára fosszilis energiahordozókat – szén, olaj, földgáz – felhasználó er?m?veket adóztatják.
Edwin G. Dolan, a Yale University professzora szerint az ideális megoldás az utóbbi. Azaz szerinte a megújuló energia versenyel?nyét úgy érdemes megteremteni, hogy az állam a környezetre káros energiát el?állítókat adóztatja. Például a szénb?l nyert energia így drágább lesz, ami a szélenergia súlyának növekedését eredményezheti.
További el?nyei is vannak az adónak. Egyrészt az energiaárak a plusz adóteher miatt emelkedhetnek, ami takarékosságra ösztönözheti a fogyasztókat. Ezen túl, ha az állam nem adókedvezményt ad a széler?m?veknek, hanem adóztatja mondjuk a széntüzelés? er?m?veket, azzal a költségvetés kétszeresen is jól jár. Így csökken a költségvetés hiánya, azaz akár arra is lehet?ség nyílhat, hogy más területeken adót csökkentsen az állam.
Összességében a megújuló energia kérdésköre alapvet?en egy hosszú távú, akár évtizedekre is el?re mutató kérdéskör, az idei rendkívüli aszály azonban rövid távon is rávilágít a fontosságára. A jöv?ben nem csak az Egyesült Államokban, de Európában, s?t vélhet?en Magyarországon is kiemelt gazdaságpolitikai kérdés lehet a megújuló energia, így minél el?bb érdemes kialakítani egy támogató gazdaságpolitikát. Legalábbis Edwin G. Dolan, a Yale University professzora szerint.
forrás: pszo.postr.hu
