A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
Az európai versenyhatóság régóta fellép az energetikai verseny élénkítése érdekében, néhány kirívó eseten túl azonban eddig sok eredményt nem sikerült elérnie ? véli Drucker György, az energiainfo.hu vezet? elemz?je. Az ilyen esetek túlnyomó része ezért inkább nyomásgyakorlásnak tekinthet?, aminek els?dleges oka, hogy a liberalizáció nem hozta a várt eredményeket a kontinensen.
Az ügy korai fázisában nehéz megjósolni a várható eredményt, hogy a magyar fogyasztók számára lesz-e forintosítható hatása ? mondta lapunknak Szántó Tibor, a Morley Allen & Overy Iroda ügyvédje. A bizottság egy ilyen eljárásban közvetlenül nem ítélheti kompenzáció fizetésére a céget, az elmarasztaló megállapítás mellé esetleg bírságot szabhat ki. A jogsértést megállapító határozatot követ?en utólag felmerülhet a kártérítési per indításának lehet?sége, ami az úgynevezett kötelezettségvállalás felé terelheti a cégeket. Az er?fölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos ügyeknél ? f?leg az energiaszektorban ? sok esetben az érintett gazdasági társaság kötelezettségvállalásával végz?dik az eljárás, ekkor az érintett vállalja, hogy például a szerz?déses gyakorlatát megváltoztatja; a bizottság ezt a vállalást kötelez?vé teheti, ám nem állapítja meg, hogy a vállalat jogsértést követett el ? tette hozzá Szántó.
Drucker szerint ugyanakkor az uniós vizsgálat kétségeket is felvet, például hogy az „csupán” a tisztességtelen piaci magatartásra irányul vagy a Gazprommal szembeni konkrét aggályokra, a felvetett pontok ugyanis nem állnak er?sebb lábon, mint amelyek a korábbi ügyeknél felmerültek.
Nem az orosz cég az egyedüli, amelyik a kontinensre eladott gáznál olajárhoz kötött ármegállapítást alkalmaz. A 2009-es adatok szerint az európai cs?vezetékes szállításokból 350 milliárd köbméter árát kalkulálták így, és csupán 115 milliárd köbméternél tértek el ett?l. Az EU gázellátásának nagyjából harmada önellátásból, kétharmada pedig importból származik, utóbbinak pedig csak negyedét adja a Gazprom. Az orosz óriásvállalat szerz?déseinek 80 százalékában oldotta a kizárólagos olajkötöttséget, több szerz?désben már 15 százalékos részarányt képviselnek a nyugat-európai spot piaci árak ? ez nagy eséllyel már Magyarországra is igaz.
Szántó úgy látja, valószín?, hogy az országokat képvisel? tárgyalópartnerek a szállítási szerz?dések újratárgyalása során kijátsszák majd ezt a kártyát alkupozíciójuk er?sítése érdekében. Magyarország a kormányzati álláspont szerint els?sorban a gázbeszerzési források és útvonalak számának b?vítésével érhet el kedvez?bb tárgyalási pozíciót, az NFM szerint ezt szolgálhatják a már megépült vagy tervezett interkonnektorok (így például a magyar?szlovák összeköttetés) is.
Az OAO Gazprom 2012 els? negyedévében 367,62 millió rubel adózás utáni eredményt ért el, tegnapi közleménye szerint az év els? három hónapjában 162,3 milliárd köbmétert gázt értékesített a vállalat. A gázmennyiségb?l 99,6 milliárd köbmétert az Orosz Föderációnak, 20 milliárd köbmétert a volt szovjet államoknak, 42,7 milliárd köbmétert pedig Európának, illetve további, a kontinensen kívüli országoknak szállított a cég. A Gazprom tavaly 6,26 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországra, ami nagyjából a teljes éves gázfogyasztás fele.
A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
Az európai versenyhatóság régóta fellép az energetikai verseny élénkítése érdekében, néhány kirívó eseten túl azonban eddig sok eredményt nem sikerült elérnie ? véli Drucker György, az energiainfo.hu vezet? elemz?je. Az ilyen esetek túlnyomó része ezért inkább nyomásgyakorlásnak tekinthet?, aminek els?dleges oka, hogy a liberalizáció nem hozta a várt eredményeket a kontinensen.
Az ügy korai fázisában nehéz megjósolni a várható eredményt, hogy a magyar fogyasztók számára lesz-e forintosítható hatása ? mondta lapunknak Szántó Tibor, a Morley Allen & Overy Iroda ügyvédje. A bizottság egy ilyen eljárásban közvetlenül nem ítélheti kompenzáció fizetésére a céget, az elmarasztaló megállapítás mellé esetleg bírságot szabhat ki. A jogsértést megállapító határozatot követ?en utólag felmerülhet a kártérítési per indításának lehet?sége, ami az úgynevezett kötelezettségvállalás felé terelheti a cégeket. Az er?fölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos ügyeknél ? f?leg az energiaszektorban ? sok esetben az érintett gazdasági társaság kötelezettségvállalásával végz?dik az eljárás, ekkor az érintett vállalja, hogy például a szerz?déses gyakorlatát megváltoztatja; a bizottság ezt a vállalást kötelez?vé teheti, ám nem állapítja meg, hogy a vállalat jogsértést követett el ? tette hozzá Szántó.
Drucker szerint ugyanakkor az uniós vizsgálat kétségeket is felvet, például hogy az „csupán” a tisztességtelen piaci magatartásra irányul vagy a Gazprommal szembeni konkrét aggályokra, a felvetett pontok ugyanis nem állnak er?sebb lábon, mint amelyek a korábbi ügyeknél felmerültek.
Nem az orosz cég az egyedüli, amelyik a kontinensre eladott gáznál olajárhoz kötött ármegállapítást alkalmaz. A 2009-es adatok szerint az európai cs?vezetékes szállításokból 350 milliárd köbméter árát kalkulálták így, és csupán 115 milliárd köbméternél tértek el ett?l. Az EU gázellátásának nagyjából harmada önellátásból, kétharmada pedig importból származik, utóbbinak pedig csak negyedét adja a Gazprom. Az orosz óriásvállalat szerz?déseinek 80 százalékában oldotta a kizárólagos olajkötöttséget, több szerz?désben már 15 százalékos részarányt képviselnek a nyugat-európai spot piaci árak ? ez nagy eséllyel már Magyarországra is igaz.
Szántó úgy látja, valószín?, hogy az országokat képvisel? tárgyalópartnerek a szállítási szerz?dések újratárgyalása során kijátsszák majd ezt a kártyát alkupozíciójuk er?sítése érdekében. Magyarország a kormányzati álláspont szerint els?sorban a gázbeszerzési források és útvonalak számának b?vítésével érhet el kedvez?bb tárgyalási pozíciót, az NFM szerint ezt szolgálhatják a már megépült vagy tervezett interkonnektorok (így például a magyar?szlovák összeköttetés) is.
Az OAO Gazprom 2012 els? negyedévében 367,62 millió rubel adózás utáni eredményt ért el, tegnapi közleménye szerint az év els? három hónapjában 162,3 milliárd köbmétert gázt értékesített a vállalat. A gázmennyiségb?l 99,6 milliárd köbmétert az Orosz Föderációnak, 20 milliárd köbmétert a volt szovjet államoknak, 42,7 milliárd köbmétert pedig Európának, illetve további, a kontinensen kívüli országoknak szállított a cég. A Gazprom tavaly 6,26 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországra, ami nagyjából a teljes éves gázfogyasztás fele.
A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
Az európai versenyhatóság régóta fellép az energetikai verseny élénkítése érdekében, néhány kirívó eseten túl azonban eddig sok eredményt nem sikerült elérnie ? véli Drucker György, az energiainfo.hu vezet? elemz?je. Az ilyen esetek túlnyomó része ezért inkább nyomásgyakorlásnak tekinthet?, aminek els?dleges oka, hogy a liberalizáció nem hozta a várt eredményeket a kontinensen.
Az ügy korai fázisában nehéz megjósolni a várható eredményt, hogy a magyar fogyasztók számára lesz-e forintosítható hatása ? mondta lapunknak Szántó Tibor, a Morley Allen & Overy Iroda ügyvédje. A bizottság egy ilyen eljárásban közvetlenül nem ítélheti kompenzáció fizetésére a céget, az elmarasztaló megállapítás mellé esetleg bírságot szabhat ki. A jogsértést megállapító határozatot követ?en utólag felmerülhet a kártérítési per indításának lehet?sége, ami az úgynevezett kötelezettségvállalás felé terelheti a cégeket. Az er?fölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos ügyeknél ? f?leg az energiaszektorban ? sok esetben az érintett gazdasági társaság kötelezettségvállalásával végz?dik az eljárás, ekkor az érintett vállalja, hogy például a szerz?déses gyakorlatát megváltoztatja; a bizottság ezt a vállalást kötelez?vé teheti, ám nem állapítja meg, hogy a vállalat jogsértést követett el ? tette hozzá Szántó.
Drucker szerint ugyanakkor az uniós vizsgálat kétségeket is felvet, például hogy az „csupán” a tisztességtelen piaci magatartásra irányul vagy a Gazprommal szembeni konkrét aggályokra, a felvetett pontok ugyanis nem állnak er?sebb lábon, mint amelyek a korábbi ügyeknél felmerültek.
Nem az orosz cég az egyedüli, amelyik a kontinensre eladott gáznál olajárhoz kötött ármegállapítást alkalmaz. A 2009-es adatok szerint az európai cs?vezetékes szállításokból 350 milliárd köbméter árát kalkulálták így, és csupán 115 milliárd köbméternél tértek el ett?l. Az EU gázellátásának nagyjából harmada önellátásból, kétharmada pedig importból származik, utóbbinak pedig csak negyedét adja a Gazprom. Az orosz óriásvállalat szerz?déseinek 80 százalékában oldotta a kizárólagos olajkötöttséget, több szerz?désben már 15 százalékos részarányt képviselnek a nyugat-európai spot piaci árak ? ez nagy eséllyel már Magyarországra is igaz.
Szántó úgy látja, valószín?, hogy az országokat képvisel? tárgyalópartnerek a szállítási szerz?dések újratárgyalása során kijátsszák majd ezt a kártyát alkupozíciójuk er?sítése érdekében. Magyarország a kormányzati álláspont szerint els?sorban a gázbeszerzési források és útvonalak számának b?vítésével érhet el kedvez?bb tárgyalási pozíciót, az NFM szerint ezt szolgálhatják a már megépült vagy tervezett interkonnektorok (így például a magyar?szlovák összeköttetés) is.
Az OAO Gazprom 2012 els? negyedévében 367,62 millió rubel adózás utáni eredményt ért el, tegnapi közleménye szerint az év els? három hónapjában 162,3 milliárd köbmétert gázt értékesített a vállalat. A gázmennyiségb?l 99,6 milliárd köbmétert az Orosz Föderációnak, 20 milliárd köbmétert a volt szovjet államoknak, 42,7 milliárd köbmétert pedig Európának, illetve további, a kontinensen kívüli országoknak szállított a cég. A Gazprom tavaly 6,26 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországra, ami nagyjából a teljes éves gázfogyasztás fele.
Dömpingellenes eljárást kezdeményezett a kínai napelemekkel kapcsolatban az Európai Unió (EU)csütörtökön, a kínai kereskedelmi minisztérium sajnálatát fejezte ki az esettel összefüggésben, a Kínában lév? európai cégek megtorló intézkedésekt?l tartanak.
Az eljárást 25 német, olasz, spanyol és más európai országok iparági szerepl?inek panasza alapján kezdeményezték, ezek ugyanis azt állítják, Kína az el?állítási ár alatt exportálja termékeit. A kelet-ázsiai ország jelenleg a világ legnagyobb napelem-gyártója, a globális piac csaknem kétharmadáért felel, az Európai Unió országai tavaly összesen 21 milliárd euró értékben vásároltak t?le.
A dömpinggel kapcsolatos vádakat a kínai gyártók többször visszautasították, s cáfolják azt is, hogy a központi vezetést?l kapnának támogatást. A kínai napelemgyártás radikális változást él át, mivel ezen termékek el?állítási költsége gyorsan és jelent?s mértékben csökken – fogalmaznak a kínaiak.
A pekingi kereskedelmi minisztérium „mély sajnálatát” fejezte ki az üggyel kapcsolatban, és azt szorgalmazta, hogy az EU minél gyorsabban, tárgyalásos úton oldja meg a kereskedelmi vitát. „A kereskedelmi korlátozások nem csupán az abban részt vev? felek érdekeit sértik, de a globális ipar és a megújuló energiák szektorának egészséges fejl?dését is akadályozzák” – fogalmazott Sen Tan-jang (Shen Danyang), a minisztérium szóviv?je.
A most megindított uniós vizsgálat akár 15 hónapig is eltarthat, annak következményeként a Kínában lév? európai cégek megtorlástól tartanak. „Ilyen esetet mindig megtorlás követ. Azt gondoljuk, az lenne a legjobb megoldás, ha a felek tárgyalóasztalhoz ülnének és konstruktív párbeszédet folytatnának” – fogalmazott csütörtökön Davide Cucino, a pekingi Európai Kereskedelmi Kamara elnöke. A múlt héten Pekingben járt Angela Merkel német kancellár és Németország is a viták tárgyalásos úton való megoldását támogatja.
Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma májusban számos kínai gyártó termékeire vámot vetett ki, szintén azzal vádolva ?ket, hogy a szabályokkal szembemenve, költség alatt árulják termékeiket.
forrás: mti
