a felfüggesztésr?l szóló közlemény megjelenését követ? 24 órán belül beadott pályázatokat azonban még feldolgozzák.
Az Új Széchenyi Terv f?tési rendszerek korszer?sítést támogató alprogramjára beérkezett, összesített igények lefedik a meghirdetett támogatási keretet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2012. szeptember 7-én délben felfüggesztette a konstrukciót; a felfüggesztésr?l szóló közlemény megjelenését követ? 24 órán belül beadott pályázatok még feldolgozásra kerülnek – közölte a tárca.
Az Új Széchenyi Tervb?l elnyerhet?, vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható.
A tárca közleménye szerint az új konstrukció fogadtatása bebizonyította, hogy „a kormány Megújuló Energia-hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervben rögzített szándékai találkoznak a lehetséges pályázói kör igényével”. A pályázatot valóban üdvözölték szakmai szervezetek is, azonban már akkor jelezték, hogy a nem egészen 900 millió forintos keret valószín?leg napok alatt kimerülhet, a valós igények pedig ezen összeg sokszorosára rúgnak. A pályázatokat augusztus 27-t?l lehetett benyújtani.
Forrás: napi.hu
Az Új Széchenyi Terv f?tési rendszerek korszer?sítést támogató alprogramjára beérkezett,
összesített igények lefedik a meghirdetett támogatási keretet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2012. szeptember 7-én délben felfüggesztette a konstrukciót; a felfüggesztésr?l szóló közlemény megjelenését követ? 24 órán belül beadott pályázatok még feldolgozásra kerülnek – közölte a tárca.
Az Új Széchenyi Tervb?l elnyerhet?, vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható.
A tárca közleménye szerint az új konstrukció fogadtatása bebizonyította, hogy „a kormány Megújuló Energia-hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervben rögzített szándékai találkoznak a lehetséges pályázói kör igényével”. A pályázatot valóban üdvözölték szakmai szervezetek is, azonban már akkor jelezték, hogy a nem egészen 900 millió forintos keret valószín?leg napok alatt kimerülhet, a valós igények pedig ezen összeg sokszorosára rúgnak. A pályázatokat augusztus 27-t?l lehetett benyújtani.
Forrás: napi.hu
Az Új Széchenyi Terv f?tési rendszerek korszer?sítést támogató alprogramjára beérkezett, összesített igények lefedik a meghirdetett támogatási keretet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2012. szeptember 7-én délben órakor a beérkezett pályázatok feldolgozásáig felfüggeszti a konstrukciót – olvasható a tárca közleményében.
„A felfüggesztésr?l szóló közlemény megjelenését követ? 24 órán belül beadott pályázatok még feldolgozásra kerülnek.
Az Új Széchenyi Tervb?l elnyerhet? támogatás hozzájárul a lakóépületek energiahatékonyságának javításához,
el?segíti a széndioxid-kibocsátás további csökkentését. A vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható.
A Nemzeti Energiastratégia szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az energiatakarékosság javítása mellett a megújuló energiaforrások alkalmazásával is el?segíthet?. Az új konstrukció fogadtatása bebizonyította, hogy a Kormány Megújuló Energia-hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervben rögzített szándékai találkoznak a lehetséges pályázói kör igényével.
A szaktárca által kezdeményezett konstrukció el?segíti a pályázattal támogatott háztartások rezsiköltségei, valamint energiafogyasztásuk csökkentését. A program megrendelésekhez juttatja az ágazat hazai kisvállalkozóit. A pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak a klímavédelem területén vállalt magyar kötelezettségek teljesítéséhez” – fogalmaz a közlemény.
A pályázatot augusztus 27-én nyitották meg 864,4 millió forint keretösszeggel. A pályázaton elnyerhet? támogatás a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb:
– kondenzációs gázkazán beépítéssel lakásonként 850 ezer forint;
– megújuló energiát hasznosító h?termel? berendezés (napkollektor, h?szivattyú, brikett, pellet stb.) telepítésével lakásonként 1,5 millió forint volt.
A berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül támogathatók voltak a korszer?sítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Egy évvel korábban, egy hasonló, 1,6 milliárd forintos keretösszeg? korszer?sítési pályázatot 3 nap alatt le kellett zárni, majd az NFM napkollektorok telepítésére írt ki egy 3 milliárd forint keretösszeg? pályázatot.
Forrás:portfolio.hu
Az Új Széchenyi Terv f?tési rendszerek korszer?sítést támogató alprogramjára beérkezett, összesített igények lefedik a meghirdetett támogatási keretet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2012. szeptember 7-én délben órakor a beérkezett pályázatok feldolgozásáig felfüggeszti a konstrukciót – olvasható a tárca közleményében.
„A felfüggesztésr?l szóló közlemény megjelenését követ? 24 órán belül beadott pályázatok még feldolgozásra kerülnek.
Az Új Széchenyi Tervb?l elnyerhet? támogatás hozzájárul a lakóépületek energiahatékonyságának javításához, el?segíti a széndioxid-kibocsátás további csökkentését. A vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatás kondenzációs kazántechnológiát és megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek beszerzésére és telepítésére fordítható.
A Nemzeti Energiastratégia szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az energiatakarékosság javítása mellett a megújuló energiaforrások alkalmazásával is el?segíthet?. Az új konstrukció fogadtatása bebizonyította, hogy a Kormány Megújuló Energia-hasznosítási Nemzeti Cselekvési Tervben rögzített szándékai találkoznak a lehetséges pályázói kör igényével.
A szaktárca által kezdeményezett konstrukció el?segíti a pályázattal támogatott háztartások rezsiköltségei, valamint energiafogyasztásuk csökkentését. A program megrendelésekhez juttatja az ágazat hazai kisvállalkozóit. A pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak a klímavédelem területén vállalt magyar kötelezettségek teljesítéséhez” – fogalmaz a közlemény.
A pályázatot augusztus 27-én nyitották meg 864,4 millió forint keretösszeggel. A pályázaton elnyerhet? támogatás a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb:
– kondenzációs gázkazán beépítéssel lakásonként 850 ezer forint;
– megújuló energiát hasznosító h?termel? berendezés (napkollektor, h?szivattyú, brikett, pellet stb.) telepítésével lakásonként 1,5 millió forint volt.
A berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül támogathatók voltak a korszer?sítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Egy évvel korábban, egy hasonló, 1,6 milliárd forintos keretösszeg? korszer?sítési pályázatot 3 nap alatt le kellett zárni, majd az NFM napkollektorok telepítésére írt ki egy 3 milliárd forint keretösszeg? pályázatot.
Forrás:portfolio.hu
A kormány kommunikációjában er?sen összefonódott az E.ON megvásárlásának és a nonprofit közszolgáltatás ügye, miközben korántsem látszik olyan er?s kapcsolat a két célkit?zés között, továbbá a nem profitorientált közm?szolgáltatás önmagában még korántsem jelent alacsonyabb díjakat a fogyasztók számára. Hol kezd?dik a nonprofit közm?szolgáltatás, ha az egyetlen állami tulajdonban lév? energiacsoport azzal kampányol, hogy tavaly nagymértékben növelte a profitját?
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben több, a hazai energiaszektort alapjaiban érint? kijelentést is tett. Az els? a közm?szolgáltatások nonprofittá történ? alakításáról szólt, a másik pedig az „E.ON”- megvásárlásáról. A kormányzati kijelentésekben a kett? összefonódott azt követ?en, hogy a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az E.ON visszavásárlása része annak az elképzelésnek, hogy a kormány – a lehet?ségek mértékéig – nonprofit alapra helyezze a közm?szolgáltatásokat.
Tény és való, hogy a rezsikiadások egyre nagyobb terhet jelentenek a lakosság, a magyar polgárok részére. Egy, az OTP Lakástakarékpénztár által megjelentetett elemzés szerint a hazai háztartások fele bevételének 25-50%-át fordítja egy évben a rezsikiadások fedezésére. Az Eurostat legfrissebb adatai e kérdésben csak 2005-esek, de ezek alapján is jól kimutatható, hogy az európai átlaghoz képest a hazai háztartások számára jelent?sen nagyobb terhet jelent a lakásfenntartási költségek el?teremtése.
A jelenlegi kormányzó er? a hatalomra kerülése óta igen nagy figyelmet fordít a lakossági energiaárakra, több politikai terv is tartalmazta a „rezsibefagyasztás” célkit?zést. Láthatólag a kormányf?t igen komoly politikai elhatározottság jellemzi ebben a kérdésben, hiszen az energiaárak szinten tartásának problematikája már egy államtitkárt is „felemésztett”, Bencsik János ugyanis ilyen kérdésekkel kapcsolatos ellentétes nézetei miatt döntött annak idején tisztsége feladása mellett.
A nonprofit fogalom tisztázásával a kormányzat még továbbra is adós, azonban fontos látni, hogy egy tisztán költségalapú árazásba is beépülhetnek olyan tételek, amelyek növelik az energia fogyasztói árát. A 2010 július el?tti id?szakot is alapvet?en költségalapú ármeghatározás jellemezte (költség-plusz), ennek ellenére az els? éves kvázi-árbefagyasztás fedezetének nagy részét els?sorban az „elismert költségelemek” megtisztításával érte el a kormányzat. Vagyis amit a szolgáltatók korábban elismerhettek költségtényez?ként, azt a továbbiakban már nem tehették meg, és ez ellentételezte az egyébként emelked? energiaárakat. A korábbi energetika államtitkár lemondását követ?en úgy fogalmazott, hogy már nem lát több lehet?séget a további költségcsökkentéshez, így az energiahordozók árának emelkedése mellett nem tarthatók szinten a fogyasztói árak anélkül, hogy azzal ne veszélyeztessük a hosszú távú ellátásbiztonságot.
Zavaros kommunikáció az E.ON megvásárlása körül
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az E.ON hazai leányvállalatának megvásárlással összefüggésben úgy fogalmazott, hogy „szeretnénk az egész közm?szolgáltatások rendszerét nonprofit alapra helyezni, amennyire ez lehetséges. Ez a lépés is ebbe a tervbe illeszkedik”.
A kommunikáció azért zavaros, mert miközben a kormány igen elszántnak t?nik a nonprofit energiaellátás létrehozása tekintetében, aközben az egyetlen, kizárólagos állami kontroll alatt lév? energetikai vállalata, a Magyar Villamos M?vek növekv? profitról adott számot a tavalyi évben, és a társaság vezérigazgatójának közlése szerint „a nehéz gazdasági környezetben is, az MVM történetének egyik legsikeresebb, legeredményesebb évét zárta”.
Az alábbi ábrán a Magyar Villamos M?vek és a hazai gázipari szektor legfontosabb szerepl?i összességének adózott eredménye látható. A gázpiaci szerepl?k között az E.ON Földgáz Trade, az E.ON Földgáz Storage, a gázelosztói társaságokat, illetve az egyetemes szolgáltatókat vettük figyelembe, ugyanis ezek körére vonatkozóan hangzott el a „nonprofittá alakítás” terve. Az egyetemes szolgáltatók esetében fontos megjegyezni, hogy a számok egyes társaságoknál egyéb tételeket is tartalmaznak, így például a villamos energia piacon történ? egyetemes és szabadpiaci kereskedelemi tevékenységb?l származó eredményt. A grafikonról leolvasható, hogy míg a gázpiaci szerepl?k eredménytermel? képességen nagymértékben visszaesett 2010 és 2011 között (tehát csökkent a profitjuk), addig az MVM közel megduplázta adózott eredményét. Tehát míg a gázpiaci szerepl?k adózott eredménye 35 milliárd forintról 24 milliárd forintra csökkent (-10,8 milliárd forint), addig az MVM 21,8 milliárd forintról 45,9 milliárd forintra növelte a profitját (+24,1 milliárd forint)
Az E.ON és a magyar kormány között zajló tárgyalásokról bár továbbra sem szivárgott ki információ, a korábban megjelen? hírekb?l arra lehet következetni, hogy az E.ON Földgáz Trade (a 20015-ig szóló orosz hosszú távú ellátási szerz?dést birtokló társásag), és az E.ON Földgáz Storage (Magyarország gáztárolóinak többségét tulajdonló társaság) megvételér?l egyeztethetnek a felek. Ezek együttesen 2010-ben 18,98, míg 2011-ben már csak 12,34 milliárd forintos adózott profitot tudtak realizálni. Ennek tükrében érdemes értelmezni a sajtóinformációk szerint 1-1,2 milliárd euróra rugó vételár megtérülését is (290-340 milliárd forint).
Az energia árának eltorzítása hosszú távon semmiképpen sem kifizet?d? vállalkozás, f?ként nem egy olyan országban, amely energiahordozókban szegény, és ezért importra szorul. Az elosztói és kereskedelmi profitok szanálása rövidtávon tered adhat ugyan a költségcsökkentéshez, de közép-hosszú távon ellehetetleníti a szükséges beruházásokat, aminek eredményeképpen romlik az ellátásbiztonság, illetve alternatív forrásokat (költségvetés) kell igénybe venni a fejlesztések finanszírozásához. A torzítottan alacsony árak az el?z?ek mellett rontják a energiahatékonyságot növel?, ezzel pedig a küls? kitettséget csökkent? beruházások lehet?ségeit, megtérülését is.
Amennyiben a kormány célja valóban a fogyasztói terhek csökkentése, illetve a fogyasztók megsegítése, akkor nagyságrendekkel el?remutatóbb, ha a kormány arra törekszik, hogy a hatékonyság javulásán keresztül minél eredményesebb (nagyobb profitot elér?) állami társaságok jöjjenek létre, amelyek profitjából a kormány jól célzott támogatási rendszert m?ködtethet a rászorulók megsegítésére, míg a többi fogyasztót indirekt és direkt eszközökkel segíti az energia hatékonyabb felhasználására.
Habár a kormányf? arról beszélt, hogy az energiatermelés esetében nem várható el a nonprofit alapú m?ködés, az elmúlt két év tapasztalatai alapján a kormányzó er? meglehet?sen elszántnak mutatkozott az energiaárak szinten tartása mellett, ezért fennáll a veszélye, hogy még nagyobb állami befolyás mellett a választások közeledtével a politikai célok egyre több gazdasági alapvetést fognak felülírni, és újraindul az az energiaárak már többször fenntarthatatlannak bizonyult keresztfinanszírozása, torzítása.
Az E.ON megvásárlási szándékával kapcsolatban sokkal tisztább lenne azt kommunikálni, hogy a kormány stratégiailag nagyon fontosnak tartja az E.ON gázüzletágának átvételét, és a véleménye szerint erre ilyen finanszírozási körülmények között is érdemes áldozni. A vásárlástól várt fogyasztói árcsökkenés sejtetése azonban jelen körülmények között nem hat ?szintén, mert az eszközök megvételét?l a Gazprom nem fogja feltenni a kezét, és egyik napról a másikra olcsóbb földgázt kínálni Magyarország számára.
A CEP® Clean Energy & Passive House Expo, Nemzetközi kiállítás és konferencia az energiahatékony és intelligens épületekr?l a tavalyi kiemelked? sikerek után 2012-ben negyedszerre kerül megrendezésre Budapesten.
A CEP® Clean Energy & Passive House Expo a fenntartható építészet éves seregszemléje.
A CEP Expo kiemelten foglalkozik többek között az épületek energiahatékony építésével, felújításával, zéró energiafelhasználású és passzívházakkal, energia tanácsadással, épületautomatizálással és gépészettel. A piac legújabb termékekr?l, technológiákról, szolgáltatásokról és innovációkról kaphat áttekint? képet. A kiállítást kísér? magas rangú szakmai konferenciákon a szakma elismert képvisel?i és szakmai szövetségek mutatják be a legújabb piaci trendeket.
2011-ben 51 kiállító mutatta be 1200 m2-en innovatív megoldásait 420 konferencia résztvev?nek és 1120 szakmai látogatónak.
2012. október 17-18. között keresse cégünket az év épületenergetikai eseményén a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban (1097 Budapest, Könyves Kálmán Krt. 12-14., I. emelet), ahol 55 kiállító, 1300 szakmai látogató és 500 konferencia hallgató részvétele várható.
További információ: http://www.cep-expo.hu/index.php?id=7&L=1
Rendezvény neve: CEP® Clean Energy & Passive House Expo
Nemzetközi kiállítás és konferencia az energiahatékony és intelligens épületekr?l
Id?pontja: 2012. október 17-18.
Helyszín: Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpont (1097 Budapest, Könyves Kálmán Krt. 12-14., I. emelet)
Szervez?: REECO Hungary Kft. 1123 Budapest Gy?ri út 20., Tel.: 213-4240
E-mail: info@cep-expo.hu
www.cep-expo.hu
A kormány kommunikációjában er?sen összefonódott az E.ON megvásárlásának és a nonprofit közszolgáltatás ügye,
miközben korántsem látszik olyan er?s kapcsolat a két célkit?zés között, továbbá a nem profitorientált közm?szolgáltatás önmagában még korántsem jelent alacsonyabb díjakat a fogyasztók számára. Hol kezd?dik a nonprofit közm?szolgáltatás, ha az egyetlen állami tulajdonban lév? energiacsoport azzal kampányol, hogy tavaly nagymértékben növelte a profitját?
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben több, a hazai energiaszektort alapjaiban érint? kijelentést is tett. Az els? a közm?szolgáltatások nonprofittá történ? alakításáról szólt, a másik pedig az „E.ON”- megvásárlásáról. A kormányzati kijelentésekben a kett? összefonódott azt követ?en, hogy a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az E.ON visszavásárlása része annak az elképzelésnek, hogy a kormány – a lehet?ségek mértékéig – nonprofit alapra helyezze a közm?szolgáltatásokat.
Tény és való, hogy a rezsikiadások egyre nagyobb terhet jelentenek a lakosság, a magyar polgárok részére. Egy, az OTP Lakástakarékpénztár által megjelentetett elemzés szerint a hazai háztartások fele bevételének 25-50%-át fordítja egy évben a rezsikiadások fedezésére. Az Eurostat legfrissebb adatai e kérdésben csak 2005-esek, de ezek alapján is jól kimutatható, hogy az európai átlaghoz képest a hazai háztartások számára jelent?sen nagyobb terhet jelent a lakásfenntartási költségek el?teremtése.
A jelenlegi kormányzó er? a hatalomra kerülése óta igen nagy figyelmet fordít a lakossági energiaárakra, több politikai terv is tartalmazta a „rezsibefagyasztás” célkit?zést. Láthatólag a kormányf?t igen komoly politikai elhatározottság jellemzi ebben a kérdésben, hiszen az energiaárak szinten tartásának problematikája már egy államtitkárt is „felemésztett”, Bencsik János ugyanis ilyen kérdésekkel kapcsolatos ellentétes nézetei miatt döntött annak idején tisztsége feladása mellett.
A nonprofit fogalom tisztázásával a kormányzat még továbbra is adós, azonban fontos látni, hogy egy tisztán költségalapú árazásba is beépülhetnek olyan tételek, amelyek növelik az energia fogyasztói árát. A 2010 július el?tti id?szakot is alapvet?en költségalapú ármeghatározás jellemezte (költség-plusz), ennek ellenére az els? éves kvázi-árbefagyasztás fedezetének nagy részét els?sorban az „elismert költségelemek” megtisztításával érte el a kormányzat. Vagyis amit a szolgáltatók korábban elismerhettek költségtényez?ként, azt a továbbiakban már nem tehették meg, és ez ellentételezte az egyébként emelked? energiaárakat. A korábbi energetika államtitkár lemondását követ?en úgy fogalmazott, hogy már nem lát több lehet?séget a további költségcsökkentéshez, így az energiahordozók árának emelkedése mellett nem tarthatók szinten a fogyasztói árak anélkül, hogy azzal ne veszélyeztessük a hosszú távú ellátásbiztonságot.
Zavaros kommunikáció az E.ON megvásárlása körül
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az E.ON hazai leányvállalatának megvásárlással összefüggésben úgy fogalmazott, hogy „szeretnénk az egész közm?szolgáltatások rendszerét nonprofit alapra helyezni, amennyire ez lehetséges. Ez a lépés is ebbe a tervbe illeszkedik”.
A kommunikáció azért zavaros, mert miközben a kormány igen elszántnak t?nik a nonprofit energiaellátás létrehozása tekintetében, aközben az egyetlen, kizárólagos állami kontroll alatt lév? energetikai vállalata, a Magyar Villamos M?vek növekv? profitról adott számot a tavalyi évben, és a társaság vezérigazgatójának közlése szerint „a nehéz gazdasági környezetben is, az MVM történetének egyik legsikeresebb, legeredményesebb évét zárta”.
Az alábbi ábrán a Magyar Villamos M?vek és a hazai gázipari szektor legfontosabb szerepl?i összességének adózott eredménye látható. A gázpiaci szerepl?k között az E.ON Földgáz Trade, az E.ON Földgáz Storage, a gázelosztói társaságokat, illetve az egyetemes szolgáltatókat vettük figyelembe, ugyanis ezek körére vonatkozóan hangzott el a „nonprofittá alakítás” terve. Az egyetemes szolgáltatók esetében fontos megjegyezni, hogy a számok egyes társaságoknál egyéb tételeket is tartalmaznak, így például a villamos energia piacon történ? egyetemes és szabadpiaci kereskedelemi tevékenységb?l származó eredményt. A grafikonról leolvasható, hogy míg a gázpiaci szerepl?k eredménytermel? képességen nagymértékben visszaesett 2010 és 2011 között (tehát csökkent a profitjuk), addig az MVM közel megduplázta adózott eredményét. Tehát míg a gázpiaci szerepl?k adózott eredménye 35 milliárd forintról 24 milliárd forintra csökkent (-10,8 milliárd forint), addig az MVM 21,8 milliárd forintról 45,9 milliárd forintra növelte a profitját (+24,1 milliárd forint)
Az E.ON és a magyar kormány között zajló tárgyalásokról bár továbbra sem szivárgott ki információ, a korábban megjelen? hírekb?l arra lehet következetni, hogy az E.ON Földgáz Trade (a 20015-ig szóló orosz hosszú távú ellátási szerz?dést birtokló társásag), és az E.ON Földgáz Storage (Magyarország gáztárolóinak többségét tulajdonló társaság) megvételér?l egyeztethetnek a felek. Ezek együttesen 2010-ben 18,98, míg 2011-ben már csak 12,34 milliárd forintos adózott profitot tudtak realizálni. Ennek tükrében érdemes értelmezni a sajtóinformációk szerint 1-1,2 milliárd euróra rugó vételár megtérülését is (290-340 milliárd forint).
Az Európai Unió az energiapiacok tekintetében egyértelm?en a piacok nyitása mellett foglal(t) állást, így az elképzelt, kvázi állami monopólium kiépítése várhatóan fennakad majd az Európai Bizottságon.
Az energia árának eltorzítása hosszú távon semmiképpen sem kifizet?d? vállalkozás, f?ként nem egy olyan országban, amely energiahordozókban szegény, és ezért importra szorul. Az elosztói és kereskedelmi profitok szanálása rövidtávon tered adhat ugyan a költségcsökkentéshez, de közép-hosszú távon ellehetetleníti a szükséges beruházásokat, aminek eredményeképpen romlik az ellátásbiztonság, illetve alternatív forrásokat (költségvetés) kell igénybe venni a fejlesztések finanszírozásához. A torzítottan alacsony árak az el?z?ek mellett rontják a energiahatékonyságot növel?, ezzel pedig a küls? kitettséget csökkent? beruházások lehet?ségeit, megtérülését is.
Amennyiben a kormány célja valóban a fogyasztói terhek csökkentése, illetve a fogyasztók megsegítése, akkor nagyságrendekkel el?remutatóbb, ha a kormány arra törekszik, hogy a hatékonyság javulásán keresztül minél eredményesebb (nagyobb profitot elér?) állami társaságok jöjjenek létre, amelyek profitjából a kormány jól célzott támogatási rendszert m?ködtethet a rászorulók megsegítésére, míg a többi fogyasztót indirekt és direkt eszközökkel segíti az energia hatékonyabb felhasználására.
Habár a kormányf? arról beszélt, hogy az energiatermelés esetében nem várható el a nonprofit alapú m?ködés, az elmúlt két év tapasztalatai alapján a kormányzó er? meglehet?sen elszántnak mutatkozott az energiaárak szinten tartása mellett, ezért fennáll a veszélye, hogy még nagyobb állami befolyás mellett a választások közeledtével a politikai célok egyre több gazdasági alapvetést fognak felülírni, és újraindul az az energiaárak már többször fenntarthatatlannak bizonyult keresztfinanszírozása, torzítása.
Az E.ON megvásárlási szándékával kapcsolatban sokkal tisztább lenne azt kommunikálni, hogy a kormány stratégiailag nagyon fontosnak tartja az E.ON gázüzletágának átvételét, és a véleménye szerint erre ilyen finanszírozási körülmények között is érdemes áldozni. A vásárlástól várt fogyasztói árcsökkenés sejtetése azonban jelen körülmények között nem hat ?szintén, mert az eszközök megvételét?l a Gazprom nem fogja feltenni a kezét, és egyik napról a másikra olcsóbb földgázt kínálni Magyarország számára.
A kormány kommunikációjában er?sen összefonódott az E.ON megvásárlásának és a nonprofit közszolgáltatás ügye, miközben korántsem látszik olyan er?s kapcsolat a két célkit?zés között, továbbá a nem profitorientált közm?szolgáltatás önmagában még korántsem jelent alacsonyabb díjakat a fogyasztók számára. Hol kezd?dik a nonprofit közm?szolgáltatás, ha az egyetlen állami tulajdonban lév? energiacsoport azzal kampányol, hogy tavaly nagymértékben növelte a profitját?
Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben több, a hazai energiaszektort alapjaiban érint? kijelentést is tett. Az els? a közm?szolgáltatások nonprofittá történ? alakításáról szólt, a másik pedig az „E.ON”- megvásárlásáról. A kormányzati kijelentésekben a kett? összefonódott azt követ?en, hogy a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy az E.ON visszavásárlása része annak az elképzelésnek, hogy a kormány – a lehet?ségek mértékéig – nonprofit alapra helyezze a közm?szolgáltatásokat.
Tény és való, hogy a rezsikiadások egyre nagyobb terhet jelentenek a lakosság, a magyar polgárok részére. Egy, az OTP Lakástakarékpénztár által megjelentetett elemzés szerint a hazai háztartások fele bevételének 25-50%-át fordítja egy évben a rezsikiadások fedezésére. Az Eurostat legfrissebb adatai e kérdésben csak 2005-esek, de ezek alapján is jól kimutatható, hogy az európai átlaghoz képest a hazai háztartások számára jelent?sen nagyobb terhet jelent a lakásfenntartási költségek el?teremtése.
A jelenlegi kormányzó er? a hatalomra kerülése óta igen nagy figyelmet fordít a lakossági energiaárakra, több politikai terv is tartalmazta a „rezsibefagyasztás” célkit?zést. Láthatólag a kormányf?t igen komoly politikai elhatározottság jellemzi ebben a kérdésben, hiszen az energiaárak szinten tartásának problematikája már egy államtitkárt is „felemésztett”, Bencsik János ugyanis ilyen kérdésekkel kapcsolatos ellentétes nézetei miatt döntött annak idején tisztsége feladása mellett.
A nonprofit fogalom tisztázásával a kormányzat még továbbra is adós, azonban fontos látni, hogy egy tisztán költségalapú árazásba is beépülhetnek olyan tételek, amelyek növelik az energia fogyasztói árát. A 2010 július el?tti id?szakot is alapvet?en költségalapú ármeghatározás jellemezte (költség-plusz), ennek ellenére az els? éves kvázi-árbefagyasztás fedezetének nagy részét els?sorban az „elismert költségelemek” megtisztításával érte el a kormányzat. Vagyis amit a szolgáltatók korábban elismerhettek költségtényez?ként, azt a továbbiakban már nem tehették meg, és ez ellentételezte az egyébként emelked? energiaárakat. A korábbi energetika államtitkár lemondását követ?en úgy fogalmazott, hogy már nem lát több lehet?séget a további költségcsökkentéshez, így az energiahordozók árának emelkedése mellett nem tarthatók szinten a fogyasztói árak anélkül, hogy azzal ne veszélyeztessük a hosszú távú ellátásbiztonságot.
Zavaros kommunikáció az E.ON megvásárlása körül
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az E.ON hazai leányvállalatának megvásárlással összefüggésben úgy fogalmazott, hogy „szeretnénk az egész közm?szolgáltatások rendszerét nonprofit alapra helyezni, amennyire ez lehetséges. Ez a lépés is ebbe a tervbe illeszkedik”.
A kommunikáció azért zavaros, mert miközben a kormány igen elszántnak t?nik a nonprofit energiaellátás létrehozása tekintetében, aközben az egyetlen, kizárólagos állami kontroll alatt lév? energetikai vállalata, a Magyar Villamos M?vek növekv? profitról adott számot a tavalyi évben, és a társaság vezérigazgatójának közlése szerint „a nehéz gazdasági környezetben is, az MVM történetének egyik legsikeresebb, legeredményesebb évét zárta”.
Az alábbi ábrán a Magyar Villamos M?vek és a hazai gázipari szektor legfontosabb szerepl?i összességének adózott eredménye látható. A gázpiaci szerepl?k között az E.ON Földgáz Trade, az E.ON Földgáz Storage, a gázelosztói társaságokat, illetve az egyetemes szolgáltatókat vettük figyelembe, ugyanis ezek körére vonatkozóan hangzott el a „nonprofittá alakítás” terve. Az egyetemes szolgáltatók esetében fontos megjegyezni, hogy a számok egyes társaságoknál egyéb tételeket is tartalmaznak, így például a villamos energia piacon történ? egyetemes és szabadpiaci kereskedelemi tevékenységb?l származó eredményt. A grafikonról leolvasható, hogy míg a gázpiaci szerepl?k eredménytermel? képességen nagymértékben visszaesett 2010 és 2011 között (tehát csökkent a profitjuk), addig az MVM közel megduplázta adózott eredményét. Tehát míg a gázpiaci szerepl?k adózott eredménye 35 milliárd forintról 24 milliárd forintra csökkent (-10,8 milliárd forint), addig az MVM 21,8 milliárd forintról 45,9 milliárd forintra növelte a profitját (+24,1 milliárd forint)
Az E.ON és a magyar kormány között zajló tárgyalásokról bár továbbra sem szivárgott ki információ, a korábban megjelen? hírekb?l arra lehet következetni, hogy az E.ON Földgáz Trade (a 20015-ig szóló orosz hosszú távú ellátási szerz?dést birtokló társásag), és az E.ON Földgáz Storage (Magyarország gáztárolóinak többségét tulajdonló társaság) megvételér?l egyeztethetnek a felek. Ezek együttesen 2010-ben 18,98, míg 2011-ben már csak 12,34 milliárd forintos adózott profitot tudtak realizálni. Ennek tükrében érdemes értelmezni a sajtóinformációk szerint 1-1,2 milliárd euróra rugó vételár megtérülését is (290-340 milliárd forint).
Az energia árának eltorzítása hosszú távon semmiképpen sem kifizet?d? vállalkozás, f?ként nem egy olyan országban, amely energiahordozókban szegény, és ezért importra szorul. Az elosztói és kereskedelmi profitok szanálása rövidtávon tered adhat ugyan a költségcsökkentéshez, de közép-hosszú távon ellehetetleníti a szükséges beruházásokat, aminek eredményeképpen romlik az ellátásbiztonság, illetve alternatív forrásokat (költségvetés) kell igénybe venni a fejlesztések finanszírozásához. A torzítottan alacsony árak az el?z?ek mellett rontják a energiahatékonyságot növel?, ezzel pedig a küls? kitettséget csökkent? beruházások lehet?ségeit, megtérülését is.
Amennyiben a kormány célja valóban a fogyasztói terhek csökkentése, illetve a fogyasztók megsegítése, akkor nagyságrendekkel el?remutatóbb, ha a kormány arra törekszik, hogy a hatékonyság javulásán keresztül minél eredményesebb (nagyobb profitot elér?) állami társaságok jöjjenek létre, amelyek profitjából a kormány jól célzott támogatási rendszert m?ködtethet a rászorulók megsegítésére, míg a többi fogyasztót indirekt és direkt eszközökkel segíti az energia hatékonyabb felhasználására.
Habár a kormányf? arról beszélt, hogy az energiatermelés esetében nem várható el a nonprofit alapú m?ködés, az elmúlt két év tapasztalatai alapján a kormányzó er? meglehet?sen elszántnak mutatkozott az energiaárak szinten tartása mellett, ezért fennáll a veszélye, hogy még nagyobb állami befolyás mellett a választások közeledtével a politikai célok egyre több gazdasági alapvetést fognak felülírni, és újraindul az az energiaárak már többször fenntarthatatlannak bizonyult keresztfinanszírozása, torzítása.
Az E.ON megvásárlási szándékával kapcsolatban sokkal tisztább lenne azt kommunikálni, hogy a kormány stratégiailag nagyon fontosnak tartja az E.ON gázüzletágának átvételét, és a véleménye szerint erre ilyen finanszírozási körülmények között is érdemes áldozni. A vásárlástól várt fogyasztói árcsökkenés sejtetése azonban jelen körülmények között nem hat ?szintén, mert az eszközök megvételét?l a Gazprom nem fogja feltenni a kezét, és egyik napról a másikra olcsóbb földgázt kínálni Magyarország számára.
ez pedig elégséges fedezetet nyújt egy 10-15 éves futamidej? fejlesztési beruházásra – közölte a Dalkia Energia Zrt.
Az új, nyereségmegosztáson alapuló üzleti modellek garanciát jelentenek a megbízó számára, hogy a lehet? legnagyobb energia-, és így költségmegtakarítást biztosító fejlesztés valósuljon meg, hiszen a nagyobb megtakarításon mindkét fél haszna nagyobb lehet. Az egészségügyi intézmények számára kifejezetten el?nyös, hogy a beruházás a létesítmény tulajdonosától nem követel feltétlenül azonnali anyagi befektetést. A fejlesztés költségeit a szerz?dés id?tartama alatt a megtakarításokból az üzemeltetési díjakkal együtt fizetheti vissza a megbízó. A Dalkia szerint érdemes az ESCO típusú fejlesztéseket hozzákapcsolni egy-egy nagyobb lélegzet?, pályázati forrásból megvalósuló beruházáshoz.
A f?tési rendszer alapos átalakításával, és ahhoz szabott m?ködtetéssel oly mértékben csökken a kórház rezsiköltsége – és erre a komoly szakcégek a futamid? egészére pénzügyi garanciát is vállalnak –, hogy a különbség fedezi a beruházáshoz kapcsolódó törleszt?részleteket is, és úgy spórol pénzt az adott kórház, hogy közben egy sokkal magasabb komfortfokozathoz jut. Az együttm?ködés kifutásakor pedig tovább csökkenhet a havi számla, vagy újabb fejlesztést vehet napirendjére a kórház.
A kormányzat korábbi kommunikációja szerint hamarosan kiírásra kerülhetnek a Környezet és Energia Operatív Program azon pályázatai, amelyre a fedezetet a közlekedési fejlesztésekre elkülönített források átcsoportosításával teremtik meg. A várhatóan épületek energiahatékonyságának javítására és megújuló alapú megoldások telepítésére intézmények számára kiírásra kerül? pályázatok jelent?s, akár több tízmilliárd forintnyi pluszforrást is jelenthetnek majd a kórházak számára is.
Az új, nyereségmegosztáson alapuló üzleti modellek garanciát jelentenek a megbízó számára, hogy a lehet? legnagyobb energia-, és így költségmegtakarítást biztosító fejlesztés valósuljon meg, hiszen a nagyobb megtakarításon mindkét fél haszna nagyobb lehet. Az egészségügyi intézmények számára kifejezetten el?nyös, hogy a beruházás a létesítmény tulajdonosától nem követel feltétlenül azonnali anyagi befektetést. A fejlesztés költségeit a szerz?dés id?tartama alatt a megtakarításokból az üzemeltetési díjakkal együtt fizetheti vissza a megbízó. A Dalkia szerint érdemes az ESCO típusú fejlesztéseket hozzákapcsolni egy-egy nagyobb lélegzet?, pályázati forrásból megvalósuló beruházáshoz.
A f?tési rendszer alapos átalakításával, és ahhoz szabott m?ködtetéssel oly mértékben csökken a kórház rezsiköltsége – és erre a komoly szakcégek a futamid? egészére pénzügyi garanciát is vállalnak –, hogy a különbség fedezi a beruházáshoz kapcsolódó törleszt?részleteket is, és úgy spórol pénzt az adott kórház, hogy közben egy sokkal magasabb komfortfokozathoz jut. Az együttm?ködés kifutásakor pedig tovább csökkenhet a havi számla, vagy újabb fejlesztést vehet napirendjére a kórház.
A kormányzat korábbi kommunikációja szerint hamarosan kiírásra kerülhetnek a Környezet és Energia Operatív Program azon pályázatai, amelyre a fedezetet a közlekedési fejlesztésekre elkülönített források átcsoportosításával teremtik meg. A várhatóan épületek energiahatékonyságának javítására és megújuló alapú megoldások telepítésére intézmények számára kiírásra kerül? pályázatok jelent?s, akár több tízmilliárd forintnyi pluszforrást is jelenthetnek majd a kórházak számára is.
A magyar fogyasztókat teljes mértékben sújtják azok a körülmények, amelyek miatt az Európai Bizottság antitröszteljárást indított a hazánk energiaellátásában központi szerepet játszó orosz állami gázcég, a Gazprom ellen – mondta lapunknak az ügyekhez közel álló, de magát megnevezni nem kívánó honi forrás. Ugyanakkor egyel?re nem azonosíthatók egyértelm?en azok a pontok, ahol a Gazprom Magyarországon megsértené az uniós regulákat.
Kétségtelen, a hazánkat képvisel? E.ON – számos uniós államhoz hasonlóan – a gázt?zsdéken kialakuló kurzusnál most jóval drágábban veszi a gázt. Ennek az az oka, hogy a gazpromos szerz?dés automatikus árképlete a gázárat az olajéhoz köti, amely az utóbbi években elszakadt a gázt?zsdéken kialakuló trendekt?l.
Ez ugyanakkor Európában nem egyedi: más, például norvég vagy algériai gázszállítók is el?szeretettel élnek ezzel a formulával. Rendkívül sok bírálat éri a „vedd vagy fizess” elv alkalmazását is, miszerint a leszerz?dött, de – igény híján – át nem vett mennyiségeket részben szintén ki kell fizetni. Ugyanakkor tény, hogy e feltételeket Magyarország 1995-ben vállalta. Kétségtelen az is, hogy a 20 éves hatályú, 2015-ben lejáró szerz?dés els? 15 évében a képlet diktálta díjak alacsonyabbak voltak, mint a szabadpiaci gázár. Az egyébként, hogy mennyit fizetünk, továbbra sem tudható.
Az EU azért is támadja a Gazpromot, mert nem enged szabad hozzáférést a vezetékeihez, valamint egyszerre végez szállítást és kereskedelmet. A kérdés számos, az orosz gázellátási övezethez tartozó államban – például Litvániában vagy Lengyelországban – élesen merül fel. Hazánkban ugyanakkor a Gazpromnak nincsenek jelent?s energetikai érdekeltségei.
Forrásaink egybehangzó értékelése szerint az Európai Bizottság határozott lépésének alapja bizonyosan nem versenyjogi, hanem geostratégiai. Az unió területén évek óta érzékelhet? a Gazprom piacszerzési vágya. Ez ugyanakkor hullámzó sikereket mutat. Magyarország például – kormányoktól függetlenül – inkább kisiklatta az orosz kezdeményezéseket. Az utóbbi hónapokban f?ként a tervezett Déli áramlat gázvezeték kapcsán alakult ki vita Brüsszel és Moszkva között. Az EU követeli a vezetékhez való szabad hozzáférés jogának biztosítását. A Gazprom erre úgy reagált, hogy akkor nem épít osztrák leágazást.
Egy versenyjogi szakért? úgy vélte: a Gazprom helyzete térségünkben kétségtelenül er?fölényes. A visszaélés bizonyítása ugyanakkor nem tartozik az egyszer? esetek közé. Ha egy hosszú távú szerz?dés tarifája néhány tíz százalékkal drágább a piacinál, az sokszor még beleférhet. Jogsértés talán száz százalék felett valószín?síthet?. A szakért? jelezte, az EB nyilvánvalóan indíthat versenyjogi eljárást a területén tevékenyked?, akár máshol bejegyzett cégek ellen, és számon kérheti rajtuk saját törvényei betartását is. Ilyen történt például a Microsoft esetében. Hozzátette: azt a jog nem vizsgálja, hogy egy cég egy elmarasztaló ítélet után milyen ellenlépéseket tesz. Semmilyen hatóság nem írhatja el?, hogy bárki szerz?dése lejárta után is szolgáltasson. Ha viszont egy vizsgálat során a megtámadott fél azzal fenyeget?zik, hogy elmarasztaló ítélet esetén beszünteti a neki kiszolgáltatott vev?k ellátását, azt a döntésben minden „épesz? hatóság” figyelembe veszi – fogalmazott forrásunk.
Borzasztó helyzet
„Magyarország energiafüggetlensége jelenleg borzasztónak mondható, és talán még alá is becsültem” – kezdte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tegnapi konferenciáján a Megfizethet? energia szekcióban elmondott felszólalását Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium frissen kinevezett új energiaügyi helyettes államtitkára.
A helyzet javítására további vezetékes összeköttetések létesítését, kit?n? megújuló energiás adottságaink kiaknázását és energiahatékonysági programok indítását szorgalmazta, mert középtávon ez teremtheti meg a fogyasztói árak stabilitását.
Forrás:nol.hu
A magyar fogyasztókat teljes mértékben sújtják azok a körülmények, amelyek miatt az Európai Bizottság antitröszteljárást indított a hazánk energiaellátásában központi szerepet játszó orosz állami gázcég, a Gazprom ellen – mondta lapunknak az ügyekhez közel álló, de magát megnevezni nem kívánó honi forrás. Ugyanakkor egyel?re nem azonosíthatók egyértelm?en azok a pontok, ahol a Gazprom Magyarországon megsértené az uniós regulákat.
Kétségtelen, a hazánkat képvisel? E.ON – számos uniós államhoz hasonlóan – a gázt?zsdéken kialakuló kurzusnál most jóval drágábban veszi a gázt. Ennek az az oka, hogy a gazpromos szerz?dés automatikus árképlete a gázárat az olajéhoz köti, amely az utóbbi években elszakadt a gázt?zsdéken kialakuló trendekt?l.
Ez ugyanakkor Európában nem egyedi: más, például norvég vagy algériai gázszállítók is el?szeretettel élnek ezzel a formulával. Rendkívül sok bírálat éri a „vedd vagy fizess” elv alkalmazását is, miszerint a leszerz?dött, de – igény híján – át nem vett mennyiségeket részben szintén ki kell fizetni. Ugyanakkor tény, hogy e feltételeket Magyarország 1995-ben vállalta. Kétségtelen az is, hogy a 20 éves hatályú, 2015-ben lejáró szerz?dés els? 15 évében a képlet diktálta díjak alacsonyabbak voltak, mint a szabadpiaci gázár. Az egyébként, hogy mennyit fizetünk, továbbra sem tudható.
Az EU azért is támadja a Gazpromot, mert nem enged szabad hozzáférést a vezetékeihez, valamint egyszerre végez szállítást és kereskedelmet. A kérdés számos, az orosz gázellátási övezethez tartozó államban – például Litvániában vagy Lengyelországban – élesen merül fel. Hazánkban ugyanakkor a Gazpromnak nincsenek jelent?s energetikai érdekeltségei.
Forrásaink egybehangzó értékelése szerint az Európai Bizottság határozott lépésének alapja bizonyosan nem versenyjogi, hanem geostratégiai. Az unió területén évek óta érzékelhet? a Gazprom piacszerzési vágya. Ez ugyanakkor hullámzó sikereket mutat. Magyarország például – kormányoktól függetlenül – inkább kisiklatta az orosz kezdeményezéseket. Az utóbbi hónapokban f?ként a tervezett Déli áramlat gázvezeték kapcsán alakult ki vita Brüsszel és Moszkva között. Az EU követeli a vezetékhez való szabad hozzáférés jogának biztosítását. A Gazprom erre úgy reagált, hogy akkor nem épít osztrák leágazást.
Egy versenyjogi szakért? úgy vélte: a Gazprom helyzete térségünkben kétségtelenül er?fölényes. A visszaélés bizonyítása ugyanakkor nem tartozik az egyszer? esetek közé. Ha egy hosszú távú szerz?dés tarifája néhány tíz százalékkal drágább a piacinál, az sokszor még beleférhet. Jogsértés talán száz százalék felett valószín?síthet?. A szakért? jelezte, az EB nyilvánvalóan indíthat versenyjogi eljárást a területén tevékenyked?, akár máshol bejegyzett cégek ellen, és számon kérheti rajtuk saját törvényei betartását is. Ilyen történt például a Microsoft esetében. Hozzátette: azt a jog nem vizsgálja, hogy egy cég egy elmarasztaló ítélet után milyen ellenlépéseket tesz. Semmilyen hatóság nem írhatja el?, hogy bárki szerz?dése lejárta után is szolgáltasson. Ha viszont egy vizsgálat során a megtámadott fél azzal fenyeget?zik, hogy elmarasztaló ítélet esetén beszünteti a neki kiszolgáltatott vev?k ellátását, azt a döntésben minden „épesz? hatóság” figyelembe veszi – fogalmazott forrásunk.
Borzasztó helyzet
„Magyarország energiafüggetlensége jelenleg borzasztónak mondható, és talán még alá is becsültem” – kezdte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tegnapi konferenciáján a Megfizethet? energia szekcióban elmondott felszólalását Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium frissen kinevezett új energiaügyi helyettes államtitkára.
A helyzet javítására további vezetékes összeköttetések létesítését, kit?n? megújuló energiás adottságaink kiaknázását és energiahatékonysági programok indítását szorgalmazta, mert középtávon ez teremtheti meg a fogyasztói árak stabilitását.
Forrás:nol.hu
A magyar fogyasztókat teljes mértékben sújtják azok a körülmények, amelyek miatt az Európai Bizottság antitröszteljárást indított a hazánk energiaellátásában központi szerepet játszó orosz állami gázcég, a Gazprom ellen – mondta lapunknak az ügyekhez közel álló, de magát megnevezni nem kívánó honi forrás. Ugyanakkor egyel?re nem azonosíthatók egyértelm?en azok a pontok, ahol a Gazprom Magyarországon megsértené az uniós regulákat.
Kétségtelen, a hazánkat képvisel? E.ON – számos uniós államhoz hasonlóan – a gázt?zsdéken kialakuló kurzusnál most jóval drágábban veszi a gázt. Ennek az az oka, hogy a gazpromos szerz?dés automatikus árképlete a gázárat az olajéhoz köti, amely az utóbbi években elszakadt a gázt?zsdéken kialakuló trendekt?l.
Ez ugyanakkor Európában nem egyedi: más, például norvég vagy algériai gázszállítók is el?szeretettel élnek ezzel a formulával. Rendkívül sok bírálat éri a „vedd vagy fizess” elv alkalmazását is, miszerint a leszerz?dött, de – igény híján – át nem vett mennyiségeket részben szintén ki kell fizetni. Ugyanakkor tény, hogy e feltételeket Magyarország 1995-ben vállalta. Kétségtelen az is, hogy a 20 éves hatályú, 2015-ben lejáró szerz?dés els? 15 évében a képlet diktálta díjak alacsonyabbak voltak, mint a szabadpiaci gázár. Az egyébként, hogy mennyit fizetünk, továbbra sem tudható.
Az EU azért is támadja a Gazpromot, mert nem enged szabad hozzáférést a vezetékeihez, valamint egyszerre végez szállítást és kereskedelmet. A kérdés számos, az orosz gázellátási övezethez tartozó államban – például Litvániában vagy Lengyelországban – élesen merül fel. Hazánkban ugyanakkor a Gazpromnak nincsenek jelent?s energetikai érdekeltségei.
Forrásaink egybehangzó értékelése szerint az Európai Bizottság határozott lépésének alapja bizonyosan nem versenyjogi, hanem geostratégiai. Az unió területén évek óta érzékelhet? a Gazprom piacszerzési vágya. Ez ugyanakkor hullámzó sikereket mutat. Magyarország például – kormányoktól függetlenül – inkább kisiklatta az orosz kezdeményezéseket. Az utóbbi hónapokban f?ként a tervezett Déli áramlat gázvezeték kapcsán alakult ki vita Brüsszel és Moszkva között. Az EU követeli a vezetékhez való szabad hozzáférés jogának biztosítását. A Gazprom erre úgy reagált, hogy akkor nem épít osztrák leágazást.
Egy versenyjogi szakért? úgy vélte: a Gazprom helyzete térségünkben kétségtelenül er?fölényes. A visszaélés bizonyítása ugyanakkor nem tartozik az egyszer? esetek közé. Ha egy hosszú távú szerz?dés tarifája néhány tíz százalékkal drágább a piacinál, az sokszor még beleférhet. Jogsértés talán száz százalék felett valószín?síthet?. A szakért? jelezte, az EB nyilvánvalóan indíthat versenyjogi eljárást a területén tevékenyked?, akár máshol bejegyzett cégek ellen, és számon kérheti rajtuk saját törvényei betartását is. Ilyen történt például a Microsoft esetében. Hozzátette: azt a jog nem vizsgálja, hogy egy cég egy elmarasztaló ítélet után milyen ellenlépéseket tesz. Semmilyen hatóság nem írhatja el?, hogy bárki szerz?dése lejárta után is szolgáltasson. Ha viszont egy vizsgálat során a megtámadott fél azzal fenyeget?zik, hogy elmarasztaló ítélet esetén beszünteti a neki kiszolgáltatott vev?k ellátását, azt a döntésben minden „épesz? hatóság” figyelembe veszi – fogalmazott forrásunk.
Borzasztó helyzet
„Magyarország energiafüggetlensége jelenleg borzasztónak mondható, és talán még alá is becsültem” – kezdte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tegnapi konferenciáján a Megfizethet? energia szekcióban elmondott felszólalását Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium frissen kinevezett új energiaügyi helyettes államtitkára.
A helyzet javítására további vezetékes összeköttetések létesítését, kit?n? megújuló energiás adottságaink kiaknázását és energiahatékonysági programok indítását szorgalmazta, mert középtávon ez teremtheti meg a fogyasztói árak stabilitását.
Forrás:nol.hu
A magyar fogyasztókat teljes mértékben sújtják azok a körülmények, amelyek miatt az Európai Bizottság antitröszteljárást indított a hazánk energiaellátásában központi szerepet játszó orosz állami gázcég, a Gazprom ellen – mondta lapunknak az ügyekhez közel álló, de magát megnevezni nem kívánó honi forrás. Ugyanakkor egyel?re nem azonosíthatók egyértelm?en azok a pontok, ahol a Gazprom Magyarországon megsértené az uniós regulákat.
Kétségtelen, a hazánkat képvisel? E.ON – számos uniós államhoz hasonlóan – a gázt?zsdéken kialakuló kurzusnál most jóval drágábban veszi a gázt. Ennek az az oka, hogy a gazpromos szerz?dés automatikus árképlete a gázárat az olajéhoz köti, amely az utóbbi években elszakadt a gázt?zsdéken kialakuló trendekt?l.
Ez ugyanakkor Európában nem egyedi: más, például norvég vagy algériai gázszállítók is el?szeretettel élnek ezzel a formulával. Rendkívül sok bírálat éri a „vedd vagy fizess” elv alkalmazását is, miszerint a leszerz?dött, de – igény híján – át nem vett mennyiségeket részben szintén ki kell fizetni. Ugyanakkor tény, hogy e feltételeket Magyarország 1995-ben vállalta. Kétségtelen az is, hogy a 20 éves hatályú, 2015-ben lejáró szerz?dés els? 15 évében a képlet diktálta díjak alacsonyabbak voltak, mint a szabadpiaci gázár. Az egyébként, hogy mennyit fizetünk, továbbra sem tudható.
Az EU azért is támadja a Gazpromot, mert nem enged szabad hozzáférést a vezetékeihez, valamint egyszerre végez szállítást és kereskedelmet. A kérdés számos, az orosz gázellátási övezethez tartozó államban – például Litvániában vagy Lengyelországban – élesen merül fel. Hazánkban ugyanakkor a Gazpromnak nincsenek jelent?s energetikai érdekeltségei.
Forrásaink egybehangzó értékelése szerint az Európai Bizottság határozott lépésének alapja bizonyosan nem versenyjogi, hanem geostratégiai. Az unió területén évek óta érzékelhet? a Gazprom piacszerzési vágya. Ez ugyanakkor hullámzó sikereket mutat. Magyarország például – kormányoktól függetlenül – inkább kisiklatta az orosz kezdeményezéseket. Az utóbbi hónapokban f?ként a tervezett Déli áramlat gázvezeték kapcsán alakult ki vita Brüsszel és Moszkva között. Az EU követeli a vezetékhez való szabad hozzáférés jogának biztosítását. A Gazprom erre úgy reagált, hogy akkor nem épít osztrák leágazást.
Egy versenyjogi szakért? úgy vélte: a Gazprom helyzete térségünkben kétségtelenül er?fölényes. A visszaélés bizonyítása ugyanakkor nem tartozik az egyszer? esetek közé. Ha egy hosszú távú szerz?dés tarifája néhány tíz százalékkal drágább a piacinál, az sokszor még beleférhet. Jogsértés talán száz százalék felett valószín?síthet?. A szakért? jelezte, az EB nyilvánvalóan indíthat versenyjogi eljárást a területén tevékenyked?, akár máshol bejegyzett cégek ellen, és számon kérheti rajtuk saját törvényei betartását is. Ilyen történt például a Microsoft esetében. Hozzátette: azt a jog nem vizsgálja, hogy egy cég egy elmarasztaló ítélet után milyen ellenlépéseket tesz. Semmilyen hatóság nem írhatja el?, hogy bárki szerz?dése lejárta után is szolgáltasson. Ha viszont egy vizsgálat során a megtámadott fél azzal fenyeget?zik, hogy elmarasztaló ítélet esetén beszünteti a neki kiszolgáltatott vev?k ellátását, azt a döntésben minden „épesz? hatóság” figyelembe veszi – fogalmazott forrásunk.
Borzasztó helyzet
„Magyarország energiafüggetlensége jelenleg borzasztónak mondható, és talán még alá is becsültem” – kezdte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tegnapi konferenciáján a Megfizethet? energia szekcióban elmondott felszólalását Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium frissen kinevezett új energiaügyi helyettes államtitkára.
A helyzet javítására további vezetékes összeköttetések létesítését, kit?n? megújuló energiás adottságaink kiaknázását és energiahatékonysági programok indítását szorgalmazta, mert középtávon ez teremtheti meg a fogyasztói árak stabilitását.
Forrás:nol.hu
A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
Az európai versenyhatóság régóta fellép az energetikai verseny élénkítése érdekében, néhány kirívó eseten túl azonban eddig sok eredményt nem sikerült elérnie ? véli Drucker György, az energiainfo.hu vezet? elemz?je. Az ilyen esetek túlnyomó része ezért inkább nyomásgyakorlásnak tekinthet?, aminek els?dleges oka, hogy a liberalizáció nem hozta a várt eredményeket a kontinensen.
Az ügy korai fázisában nehéz megjósolni a várható eredményt, hogy a magyar fogyasztók számára lesz-e forintosítható hatása ? mondta lapunknak Szántó Tibor, a Morley Allen & Overy Iroda ügyvédje. A bizottság egy ilyen eljárásban közvetlenül nem ítélheti kompenzáció fizetésére a céget, az elmarasztaló megállapítás mellé esetleg bírságot szabhat ki. A jogsértést megállapító határozatot követ?en utólag felmerülhet a kártérítési per indításának lehet?sége, ami az úgynevezett kötelezettségvállalás felé terelheti a cégeket. Az er?fölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos ügyeknél ? f?leg az energiaszektorban ? sok esetben az érintett gazdasági társaság kötelezettségvállalásával végz?dik az eljárás, ekkor az érintett vállalja, hogy például a szerz?déses gyakorlatát megváltoztatja; a bizottság ezt a vállalást kötelez?vé teheti, ám nem állapítja meg, hogy a vállalat jogsértést követett el ? tette hozzá Szántó.
Drucker szerint ugyanakkor az uniós vizsgálat kétségeket is felvet, például hogy az „csupán” a tisztességtelen piaci magatartásra irányul vagy a Gazprommal szembeni konkrét aggályokra, a felvetett pontok ugyanis nem állnak er?sebb lábon, mint amelyek a korábbi ügyeknél felmerültek.
Nem az orosz cég az egyedüli, amelyik a kontinensre eladott gáznál olajárhoz kötött ármegállapítást alkalmaz. A 2009-es adatok szerint az európai cs?vezetékes szállításokból 350 milliárd köbméter árát kalkulálták így, és csupán 115 milliárd köbméternél tértek el ett?l. Az EU gázellátásának nagyjából harmada önellátásból, kétharmada pedig importból származik, utóbbinak pedig csak negyedét adja a Gazprom. Az orosz óriásvállalat szerz?déseinek 80 százalékában oldotta a kizárólagos olajkötöttséget, több szerz?désben már 15 százalékos részarányt képviselnek a nyugat-európai spot piaci árak ? ez nagy eséllyel már Magyarországra is igaz.
Szántó úgy látja, valószín?, hogy az országokat képvisel? tárgyalópartnerek a szállítási szerz?dések újratárgyalása során kijátsszák majd ezt a kártyát alkupozíciójuk er?sítése érdekében. Magyarország a kormányzati álláspont szerint els?sorban a gázbeszerzési források és útvonalak számának b?vítésével érhet el kedvez?bb tárgyalási pozíciót, az NFM szerint ezt szolgálhatják a már megépült vagy tervezett interkonnektorok (így például a magyar?szlovák összeköttetés) is.
Az OAO Gazprom 2012 els? negyedévében 367,62 millió rubel adózás utáni eredményt ért el, tegnapi közleménye szerint az év els? három hónapjában 162,3 milliárd köbmétert gázt értékesített a vállalat. A gázmennyiségb?l 99,6 milliárd köbmétert az Orosz Föderációnak, 20 milliárd köbmétert a volt szovjet államoknak, 42,7 milliárd köbmétert pedig Európának, illetve további, a kontinensen kívüli országoknak szállított a cég. A Gazprom tavaly 6,26 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországra, ami nagyjából a teljes éves gázfogyasztás fele.
