Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2013. március 15., péntek (MTI) – Barack Obama amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy kétmilliárd dolláros kutatási alapot hoz létre nem olajalapú üzemanyaggal, hanem elektromos árammal, földgázzal, biológiai vagy más anyagokkal hajtott és olcsóbb járm?vek kifejlesztésének érdekében.
Az Energiabiztonsági Tröszt elnevezés? alapba az elkövetkez? tíz év alatt várhatóan kétmilliárd dollár fog befolyni, ennek forrása a kontinentális alapzaton történ? tengeri olajfúrás engedélyezéséért beszedett koncessziós díj.
Obama a Chicago melletti, fejlett akkumulátorok kifejlesztésére szakosodott Argonne Nemzeti Laboratóriumban mondta el második elnöki ciklusának els? energetikai témájú beszédét.
Az Obama-kormány eddig 90 milliárd dollárt fektetett be a tiszta energia fejlesztésének és a „zöld munkahelyek” létrehozásának ösztönzésébe. Ezzel jelent?sen megn?tt a megújuló energiatermelés az Egyesült Államokban, ám több projekt botrányosan megbukott, belpolitikai feszültséget generálva. Ennek legeklatánsabb példája volt a Solyndra kaliforniai napelemgyár cs?dje, amely 527 millió dollár kormányzati kölcsönt kapott.
Az alap létrehozásához, amelyet az elnök el?ször februárban, az unió helyzetér?l szóló éves beszédében említett meg, a kongresszus jóváhagyására is szükség lesz. Ennek feltételéül a republikánusok várhatóan az olajfúrási engedélyek számának növelését szabják majd meg, amit Barack Obama elnök nem kíván teljesíteni.
Szeged,
2013. március 14., csütörtök (MTI) – Több mint 2700 napelem került a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) épületeire, az uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhet?en az intézmény évi tíz gigawattórás villamosenergia-igényének hét százalékát állítják el? megújuló forrásból – közölte Rovó István m?szaki-f?igazgató helyettes csütörtökön a Tisza-parti városban.
A 880 millió forintból, teljes egészében uniós támogatással megvalósult fejlesztés során 24 helyszínre összességében 0,66 megawatt kapacitású napelem került. Anapelemek telepítésének helyszíneit, oktatási épületek mellett kollégiumokat, laborokat, úgy választották ki, hogy a megtermelt energiát – amely éves szinten 326 átlagos lakás igényeit fedezné – helyben fel tudják használni – mondta a beruházást bemutató sajtótájékoztatón a szakember.
Rovó István elmondta, hogy az SZTE évente mintegy 3 milliárd forintot fordít energiabeszerzésre, ennek harmadát elektromos áramra. Az egyetemi épületek energetikai korszer?sítése folyamatosan zajlik, az egyre b?vül? m?szerpark és a nyári h?ségek miatt szükséges klimatizálás egyre nagyobb villamosenergia-igényt eredményez.
A fels?oktatási intézmények fenntartható m?ködését vizsgáló nemzetközi felmérésekben rendre Közép-Európa legzöldebb egyetemének választott SZTE folyamatosan keresi a környezetbarát fejlesztéseket lehet?vé tev? pályázati forrásokat, így a tervek között szerepel többek között geotermikus f?tésrendszer vagy a szennyvíz „hulladékh?jét” hasznosító h?szivattyús megoldások kialakítása – közölte a szakember.
Szeged, 2013. március 14., csütörtök (MTI) – Több mint 2700 napelem került a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) épületeire, az uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhet?en az intézmény évi tíz gigawattórás villamosenergia-igényének hét százalékát állítják el? megújuló forrásból – közölte Rovó István m?szaki-f?igazgató helyettes csütörtökön a Tisza-parti városban.
A 880 millió forintból, teljes egészében uniós támogatással megvalósult fejlesztés során 24 helyszínre összességében 0,66 megawatt kapacitású napelem került. Anapelemek telepítésének helyszíneit, oktatási épületek mellett kollégiumokat, laborokat, úgy választották ki, hogy a megtermelt energiát – amely éves szinten 326 átlagos lakás igényeit fedezné – helyben fel tudják használni – mondta a beruházást bemutató sajtótájékoztatón a szakember.
Rovó István elmondta, hogy az SZTE évente mintegy 3 milliárd forintot fordít energiabeszerzésre, ennek harmadát elektromos áramra. Az egyetemi épületek energetikai korszer?sítése folyamatosan zajlik, az egyre b?vül? m?szerpark és a nyári h?ségek miatt szükséges klimatizálás egyre nagyobb villamosenergia-igényt eredményez.
A fels?oktatási intézmények fenntartható m?ködését vizsgáló nemzetközi felmérésekben rendre Közép-Európa legzöldebb egyetemének választott SZTE folyamatosan keresi a környezetbarát fejlesztéseket lehet?vé tev? pályázati forrásokat, így a tervek között szerepel többek között geotermikus f?tésrendszer vagy a szennyvíz „hulladékh?jét” hasznosító h?szivattyús megoldások kialakítása – közölte a szakember.
Budapest, 2013. március 17., vasárnap (MTI) – A magyar ingatlanpiac eljutott odáig, hogy a lakás árában elismerje az energetikai felújítások költségét, így annak megtérülésénél már nemcsak a rezsi csökkenését, de a lakás értéknövekedését is figyelembe lehet venni – közölte az FHB Bank az MTI-vel.
A bank részletes elemzést készített a lakások energiahatékonyságáról, és arra a következtetésre jutott, hogy az energiatudatosságot er?síti kötelez? min?sítés rendszere. Magyarországon múlt év eleje óta lakást eladni, illetve bérbe adni csak energiatanúsítvánnyal lehet.
A felmérés szerint a panellakásoknak több mint egynegyede h?szigetelt, több mint egyharmadában cserélték ki az ablakokat, viszont csak egytizedükben korszer?sítették a f?tést.
Példaként az óbudai „faluházat”, az ország legtöbb lakással – 884-gyel – bíró panelépületét hozza fel a bank elemzése. Itt a komplex felújítás a homlokzat h?szigetelését, ablakcserét, f?téskorszer?sítést jelentett, a tet?re pedig napkollektorokat szereltek. Az egy lakásra jutó költség 1,3 millió forint volt, de a minta-jelleg miatt ennek csak a negyedét fizették a lakók. A többi uniós támogatás, illetve állami- és önkormányzati forrás volt. A komplex energetikai felújítás után egy átlagos, 50 négyzetméteres lakást 1 millió forinttal drágábban lehet ma eladni a faluházban. A f?tési díj pedig évi 70 ezer forinttal, 150 ezerre csökkent.
Az elemzés szerint a legnagyobb megtakarítási lehet?ség a családi házaknál van. Ezek f?tése évente 400-500 kilowatt energiát igényel, négyzetméterenként, ami 40-50 köbméter földgáz felhasználását igényli. A tégla társasházi lakások energia fogyasztása a családi házakénak a fele, mivel kisebb a leh?l? felületük.
Miután a lakásár emelkedése, és a f?tési költség csökkentése együtt, rentábilissá teszi az energetikai beruházást, egyre többen fontolják meg a hitelb?l történ? felújítást. A közlemény megjegyzi, hogy a családok 2011-ben több hitelt vettek fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra.
