Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2013. március 15., péntek (MTI) – Barack Obama amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy kétmilliárd dolláros kutatási alapot hoz létre nem olajalapú üzemanyaggal, hanem elektromos árammal, földgázzal, biológiai vagy más anyagokkal hajtott és olcsóbb járm?vek kifejlesztésének érdekében.
Az Energiabiztonsági Tröszt elnevezés? alapba az elkövetkez? tíz év alatt várhatóan kétmilliárd dollár fog befolyni, ennek forrása a kontinentális alapzaton történ? tengeri olajfúrás engedélyezéséért beszedett koncessziós díj.
Obama a Chicago melletti, fejlett akkumulátorok kifejlesztésére szakosodott Argonne Nemzeti Laboratóriumban mondta el második elnöki ciklusának els? energetikai témájú beszédét.
Az Obama-kormány eddig 90 milliárd dollárt fektetett be a tiszta energia fejlesztésének és a „zöld munkahelyek” létrehozásának ösztönzésébe. Ezzel jelent?sen megn?tt a megújuló energiatermelés az Egyesült Államokban, ám több projekt botrányosan megbukott, belpolitikai feszültséget generálva. Ennek legeklatánsabb példája volt a Solyndra kaliforniai napelemgyár cs?dje, amely 527 millió dollár kormányzati kölcsönt kapott.
Az alap létrehozásához, amelyet az elnök el?ször februárban, az unió helyzetér?l szóló éves beszédében említett meg, a kongresszus jóváhagyására is szükség lesz. Ennek feltételéül a republikánusok várhatóan az olajfúrási engedélyek számának növelését szabják majd meg, amit Barack Obama elnök nem kíván teljesíteni.
Szeged,
2013. március 14., csütörtök (MTI) – Több mint 2700 napelem került a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) épületeire, az uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhet?en az intézmény évi tíz gigawattórás villamosenergia-igényének hét százalékát állítják el? megújuló forrásból – közölte Rovó István m?szaki-f?igazgató helyettes csütörtökön a Tisza-parti városban.
A 880 millió forintból, teljes egészében uniós támogatással megvalósult fejlesztés során 24 helyszínre összességében 0,66 megawatt kapacitású napelem került. Anapelemek telepítésének helyszíneit, oktatási épületek mellett kollégiumokat, laborokat, úgy választották ki, hogy a megtermelt energiát – amely éves szinten 326 átlagos lakás igényeit fedezné – helyben fel tudják használni – mondta a beruházást bemutató sajtótájékoztatón a szakember.
Rovó István elmondta, hogy az SZTE évente mintegy 3 milliárd forintot fordít energiabeszerzésre, ennek harmadát elektromos áramra. Az egyetemi épületek energetikai korszer?sítése folyamatosan zajlik, az egyre b?vül? m?szerpark és a nyári h?ségek miatt szükséges klimatizálás egyre nagyobb villamosenergia-igényt eredményez.
A fels?oktatási intézmények fenntartható m?ködését vizsgáló nemzetközi felmérésekben rendre Közép-Európa legzöldebb egyetemének választott SZTE folyamatosan keresi a környezetbarát fejlesztéseket lehet?vé tev? pályázati forrásokat, így a tervek között szerepel többek között geotermikus f?tésrendszer vagy a szennyvíz „hulladékh?jét” hasznosító h?szivattyús megoldások kialakítása – közölte a szakember.
