A széler?m?vek tulajdonosai 2012-ben 460 millió forint helyi ipar?zési adót (IPA) fizettek a településeknek. A szélipart sújtó korlátozó szabályozás miatt az önkormányzatok eddig 600 millió forint szél-IPA-tól estek el.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) Gy?rben tartott rendezvényén polgármesterek példákon keresztül mutatták be a szélenergia helyi fejleszt? hatásait. A lakosság és az önkormányzatok, azok hasznát látva egyértelm?en támogatják a szélenergia terjedését és újabb széler?m?vek telepítését. A szélipar és helyi közösségek ezért együtt sürgetik az országos szint? korlátok feloldását.
A jelenleg m?köd? 330 MW-nyi szélenergia kapacitás az adóforintokon keresztül minden megtermelt kWh áram hálózatra adásával közvetlenül járul hozzá a helyi fejl?déshez, munkahelyek megtartásához. Ezek a pozitív hatások sokkal nagyobbak lennének, ha a szélipar 2006 óta tartó adminisztratív korlátozását feloldanák, és a Magyar Energia Hivatal újra adna ki termelési engedélyeket. Szélenergia tekintetében Magyarország ma nem használja ki lehet?ségeit. Adminisztratív korlátok nélkül a jelenlegi 330 MW-nál legalább másfélszer több kapacitás m?ködhetne már az országban. A 2010-ben kit?zött megújulós célszámokhoz képest is jelent?s elmaradásban van az ország. A Megújulós Cselekvési Terv szerint 2013-ban már 552 MW széler?m?nek kellene üzemelnie. Ehhez képest az energetikai
kormányzat 2006-óta 330 MW-on bekorlátozta a beruházások engedélyezését. Ez a nem megépült 223 MW széler?m? kapacitás önmagában évi több mint 300 millió forint, a mai napig legalább 760 millió forint tiszta vesztesége az önkormányzatoknak az IPA kieséb?l fakadóan.
A MSZIT és a Gy?r-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara önkormányzatok számára „Helyi munka, helyi adóbevétel – a szélenergia hozzájárulása a helyi növekedéshez” címmel rendezett üzleti reggelijén az iparág és önkormányzait vezet?k jelentek meg. A felszólaló polgármesterek kiemelték a szélipar pozítív helyi hatásait. A bemutatott példák szerint a szél-IPA iskolák, óvodák megtartásához, fejlesztéséhez, önkormányzati hitelképesség javításhoz, fejlesztések önrészéhez, sok esetben a m?köd?képesség fenntartásához volt kulcseszköz. Az önkormányzati képvisel?k egyértelm?en úgy látták, hogy a helyi közösségek, a választók az el?nyöket látva minden korábbi ellenérzést?l megszabadultak, és támogatják a szélipar fejl?dését. Az széler?m?vek által fizetett helyi ipar?zési adó az egyik legfontosabb forrás az önkormányzatoknak. Ezek a befizetések folyamatosak, biztosak, szabadon felhasználhatóak, ezért a befizetések forint értékénél is többet jelentenek. Önkormányzatok pályázatainak önrészét biztosítják, hitelképességet javítanak, így a támogatások lehívásához elengedhetetlen. A szélipar által 2009-2013 között óta befizetett közel 2 milliárd
forint helyi adó több mint 10 milliárd forintnyi beruházás megvalósulását tette így lehet?vé. Dr. Hoffmann László elnök szerint „lassan azért kezd a döntéshozók számára is nyílvánvalóvá válni, hogy a szélipar környezetvédelmi és importfügg?ség csökkentési hozadékkal jár, és az egyéb megújuló energetikai beruházások elmaradása miatt lassan egyetlen eszköze a témában vállalt Európai Uniós kötelezettségünk teljesítésének.”
A befektet?k továbbra is készek a széler?m? beruházások megvalósítására. Ezért ha a szélipar szabályozása kimozdulna a jelenlegi befagyasztott állapotából, és az állam újra adna ki engedélyeket, a szélipar még nagyobb mértékben tudna a helyi közösségek fejl?déséhez hozzájárulni.
forrás: greenfo
Az Elm?-ÉMÁSZ cégcsoportnál nem bánnák, ha a kormány által kijelölt könyvvizsgáló vagy az Állami Számvev?szék (ÁSZ) is áttekintené adataikat – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Marie-Theres Thiell, a vállalat igazgatóságának elnöke, aki szerint a terhek aránytalan megosztása miatt a cégcsoport veszteségessé vált.
Arra a felvetésre, hogy a kormány szerint az energiaszolgáltató cégeknek b?ven vannak tartalékaik, tekintve, hogy hosszú id?n keresztül extraprofitot halmoztak fel, azt válaszolta, az Elm? és az ÉMÁSZ t?zsdei vállalkozások, eredményeik publikusak, s még soha senki sem mutatott ki „extraprofitot” vagy pláne szabálytalanságot náluk. „Ezért is örülnék, ha a kormány által kijelölt könyvvizsgáló cég vagy az Állami Számvev?szék is áttekintené az adatainkat” – mondta.
Hozzátette: a hálózati üzletágban és az egyetemes szolgáltatásban megtermelhet? nyereséget az állam szabályozza, tehát eleve nem érhet? el extra nyereség. A kilencvenes évek közepén befektetett vételár a mai napig nem térült meg.
Felvetette ugyanakkor: ha Magyarországon jelenleg a legnagyobb áfakulcs terheli az energiaszolgáltatást, nem kellene-e az államnak is tennie a rászorult energiafogyasztókért?
Marie-Theres Thiell beszélt arról is, hogy a magyarországi villamosenergia-árak önmagukban nem kimagaslóak, jóval az európai átlag alatt vannak. Az igazi eltérés a hazai és külföldi jövedelmek között van. Ezért jelent a magyar fogyasztó számára az európainál lényegesen kisebb béréhez képest a viszonylag olcsó hazai villamos energia is nagyobb terhet – mondta.
A témáról a portfolio.hu elemzései:
2013.01.04 10:53 A magyar energiaárak korántsem magasak Európában
2013.01.24 16:31 A rezsivágás vesztesei? – Már így is túlterheltek a hazai vállalatok
Az Elm?-ÉMÁSZ cégcsoportnál nem bánnák, ha a kormány által kijelölt könyvvizsgáló vagy az Állami Számvev?szék (ÁSZ) is áttekintené adataikat – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Marie-Theres Thiell, a vállalat igazgatóságának elnöke, aki szerint a terhek aránytalan megosztása miatt a cégcsoport veszteségessé vált.
Arra a felvetésre, hogy a kormány szerint az energiaszolgáltató cégeknek b?ven vannak tartalékaik, tekintve, hogy hosszú id?n keresztül extraprofitot halmoztak fel, azt válaszolta, az Elm? és az ÉMÁSZ t?zsdei vállalkozások, eredményeik publikusak, s még soha senki sem mutatott ki „extraprofitot” vagy pláne szabálytalanságot náluk. „Ezért is örülnék, ha a kormány által kijelölt könyvvizsgáló cég vagy az Állami Számvev?szék is áttekintené az adatainkat” – mondta.
Hozzátette: a hálózati üzletágban és az egyetemes szolgáltatásban megtermelhet? nyereséget az állam szabályozza, tehát eleve nem érhet? el extra nyereség. A kilencvenes évek közepén befektetett vételár a mai napig nem térült meg.
Felvetette ugyanakkor: ha Magyarországon jelenleg a legnagyobb áfakulcs terheli az energiaszolgáltatást, nem kellene-e az államnak is tennie a rászorult energiafogyasztókért?
Marie-Theres Thiell beszélt arról is, hogy a magyarországi villamosenergia-árak önmagukban nem kimagaslóak, jóval az európai átlag alatt vannak. Az igazi eltérés a hazai és külföldi jövedelmek között van. Ezért jelent a magyar fogyasztó számára az európainál lényegesen kisebb béréhez képest a viszonylag olcsó hazai villamos energia is nagyobb terhet – mondta.
A témáról a portfolio.huelemzéseink:
2013.01.04 10:53 A magyar energiaárak korántsem magasak Európában
2013.01.24 16:31 A rezsivágás vesztesei? – Már így is túlterheltek a hazai vállalatok
2010 óta érezhet?en esik vissza a magyar energiaszektor beruházási aktivitása, amiben az általános európai negatív energiapiaci hangulat mellett a hazai szabályozási, adópolitikai döntések is érdemben szerepet játszhatnak. A KSH adatai alapján míg 2009-ben és 2010-ben az energiaszektor érdemben felülmúlta a teljes gazdaság beruházási teljesítményét, addig 2012-ben a magyarországi 3%-os beruházási visszaesés mellett az energiaágazat 37%-os zuhanást produkált.
A Statisztikai Hivatal elérhet? adatsorai 2008-ig mutatnak vissza, ami alapján az olvasható ki, hogy 2010-ig folyamatosan emelkedett a beruházási érték az energiaipar területén, amit követ?en viszont folyamatosan csökkent a szektorba áramló pénz.
A KSH adatsoraiból kiolvasható, hogy míg 2008-ban összesen közel 190 milliárd forintnyi energetikai beruházást valósítottak meg az országban, addig 2012-ben már csak alig 150 milliárdnyit, miközben 2010-ben még a szektorban 246,7 milliárdnyi beruházás valósult meg.
Az adatok mögött látni kell, hogy 2011 végéig számos, a korábbi években elindított viszonylag nagy energetikai projekt zárul le, itt említve például a magyar-horvát és magyar-román interkonnektorokat, a göny?i és bakonyi er?m?építéseket, vagy a Dunamenti Er?m? G3-as projektjét. Ezek a projektek szinte mind a válságot megel?z?en indultak el, és tulajdonosaik a nagymértékben megváltozott gazdasági környezet ellenére sem mondtak le róluk, bár a legtöbb esetben értelemszer?en szerz?déses kötelezettségük is volt a befejezésükre.
A válság már önmagában is nagyon kedvez?tlenül hatott az energiapiacokra, hisz a gazdasági aktivitás visszaesése az energia iránti keresletet is érdemben visszafogta, aminek eredményeképpen többletkapacitások és csökken? árszínvonal volt megfigyelhet? a villamos energia és a földgáz (spot-piaci) árának alakulásában, ami a lecsökkent mennyiségek mellett tovább rontotta az energiapiaci szerepl?k pénzügyi helyzetét.
Habár Európa-szerte a gondban lév? költségvetésekkel küszköd? kormányzatok sok helyen fordultak a t?keer?s energiaipar felé többletbevételek el?teremtése érdekében, a 2010-es kormányváltást követ?en Magyarország viszonylag gyorsan és igen nagyméret? adóterhelést vetett ki az energiaszektor szerepl?ire, ami mellé lakossági (egyetemes gázszolgáltatásban érvényesül?) ármoratórium is párosult.
Az alapvet? európai gazdasági környezet, és vélhet?en a hazai szabályozásváltozásokból ered? tehernövekedés okán a magyarországi energiaiparban jelent?s mértékben esett vissza a beruházások értéke. 2011-ben az el?z? évhez képest 11,5 milliárddal, míg 2012-ben további 87,3 milliárd forinttal csökkent az ágazatba irányuló beruházások értéke. Év/év alapon ez 2011-ben közel 5, míg 2012-ben 37 százalékos visszaesésnek felel meg.
Mindenképpen érdemes összevetni az energetikai beruházások alakulását a teljes magyar gazdaságban megvalósult beruházási értékekkel, hogy egy általános gazdasági keretrendszerben is értelmezni lehessen az ágazat beruházási aktivitásának elmúlt években tapasztalt visszaesését. Az arányszámokból az olvasható ki, hogy a 2009-ben és 2010-ben az energiaipar jelent?sen túlszárnyalta az általános gazdasági képet. Míg az országos, összesített beruházási érték 2009-ben és 2010-ben év/év alapon 6, illetve 3 százalékkal csökkent, addig az energiaszektorban 9,4, illetve 20,2 százalékos növekedés volt megfigyelhet?. Ebben bizonyosan szerepe volt az energiaszektor méretéb?l adód viszonylagos tehetetlenségnek is, illetve a korábban már felsorolt jelent?s infrastrukturális projektek befejezésének is.
2011-ben a válság el?tt elindított beruházások befejezésének (kifutásának), valamint az alapvet? gazdasági és szabályozási környezet változásának betudhatóan már érezhet?en visszaesett az energiaiparban a beruházási aktivitás. A teljes magyar gazdaságban megvalósuló beruházások értékének 1,7%-os csökkenése mellett (év/év) az energiaszektor a fentebb említett 5%-os visszaesést produkálta, míg az energetikai beruházások 37%-os 2012-ben megvalósult zuhanása -3%-os teljes gazdaságra vetített arány mellett valósult meg. Ez egyben az is jelenti, hogy a teljes országra vetített beruházási érték 2012-es visszaesésének 70%-a az energiaágazatra volt visszavezethet?.
2013 várhatóan nem hoz fellendülést a mutatókban, ugyanis a tavalyi év végén kivetett új szektorális adók (vezetékadó, Robin Hood-adó kiterjesztése és megnövelése), illetve a januártól megvalósult 10%-os rezsicsökkentés is érdemben befolyásolja majd az ágazati szerepl?k beruházási képességét. A cs?ben jelenleg szinte csak állami projekteket látni, így az következ? két évben felépül a magyar és a szlovák gázrendszereket összeköt? vezeték, illetve szlovák irányban a Mavir által új villamos energia távvezetékek is épülnek. Középtávon jelent?s beruházást ezen felül a Déli Áramlat és a Nabucco nemzetközi gázvezetékek hozhatnak még a hazai energiapiacra, er?m?vi oldalon azonban egyel?re nem látszik érdemi fejlesztési terv.
