Kiszámolták mennyibe kerül azok gyógyítása, akiket a fűtéshez és főzéshez elégetett fosszilis tüzelőanyagok füstje betegít meg. Magyarország a legtöbbet fizetők közé került.
Több mint 27 milliárd eurós egészségügyi költséget okoz Európa-szerte (Nagy-Britanniával együtt) a fűtéshez, főzéshez használt fosszilis tüzelőanyagok és fa okozta légszennyezés. Ezt az Európai Közegészségügyi Szövetség (European Public Health Alliance – EPHA) állapította meg csütörtökön közzétett tanulmányában.
A legnagyobb közegészségügyi költség a szén- és fatüzeléses kályhák használatához kapcsolódik, előbbi 17, utóbbi 5 milliárd euróval emeli az egészségügyi kiadásokat, de a gáz használata is 2,3 milliárd, az olajé pedig további 3 milliárd eurós pluszköltéget okoz.
A légszennyezettséget a legsúlyosabb egészségügy kockázatként tartják számon – emlékeztet az EPHA, amely kiszámolta azt is, hogy csak a PM2,5 (a 2,5 mikronnál kisebb szálló porrészecskék, amelyek bejutnak a tüdőbe, és ott fel is tudnak halmozódni) belégzése körülbelül 307 ezer ember korai halálát okozza. A légkörbe kerülő PM2,5-mennyiség fele háztartási energiahasználatból származik – állapítják meg.
Kiszámolták azt is, hogy a fenti költségek mekkora terhet rónak az egyes háztartásokra. Az európai átlag 130 euróra jött ki, de az egyes országok adatai ettől jelentősen eltérnek. Magyarország például dobogós helyen van az egy háztartásra eső költséget számolva:
- Luxemburg 424 euró – ennek hátteráben az áll, hogy az ott élők sok energiát használnak, magas a keresetük, magasak az egészségügyi költségek;
- Csehország 354 euró;
- Magyarország 318 euró (közel 117 ezer forint) – utóbbi két országban elsősorban az az oka ennek, hogy még sok háztartásban használnak szennyező energiaforrásokat.
A cseh, illetve és a magyar költségek összességében is magasnak számítanak (1,685, illetve 1,312 milliárd euró/ország), amivel közvetlenül olyan nagy népességű országok után következünk a sorban, mint Olasz- (4,666), Francia- (3,76), Német- (3,581) és Lengyelország (3,336 milliárd euró).
Hogy mennyire számít a tisztább háztartási energiaforrások használata, az a nagy energiaigényű svéd és finn háztartások esetében mutatkozik meg: előbbieknél alig 23, utóbbiaknál 52 euróra jön ki háztartásonként az egészégügyi pluszköltség.
A tanulmányt ismertető közleményből kiderül még, hogy 18 európai országban – köztük Magyarországon is, ahol háromszoros különbséget mértek – a fosszilis energiaforrások háztartási használata miatt jelentkező egészségügyi költségek magasabbak, mint amit a közlekedési eszközök által kibocsátott szennyezés nyomán keletkezik.
A tanulmányban figyelmeztetnek, hogy a zöldként hirdetett hidrogénes kazánok jelenleg nem sokkal tisztábbak, mint az olajosok, viszont ha légszivattyúkra cserélik a gázkazánokat az harmadára csökkentheti a költségeket – már amennyiben megújuló forrásból származó energiát használnak fel a működtetésükhöz.
