A 2021 nyarán kezdődött, az orosz-ukrán háború által súlyosbított energiaválság ellenére nincs pánikhangulat a magyarországi ipari energiafogyasztók körében, a cégvezetők nagy többsége szerint a nehéz körülmények között sincs veszélyben vállalata és annak termelése. Mivel a cégek egy jó része előre vásárolta meg az általa fogyasztandó villamos energiát, ezért a termék 4-5-szörös drágulása korántsem jelentette eddig az áramköltségek hasonló mértékű emelkedését, csak azoknál a társaságoknál, amelyek nem vettek előre energiát – mondta el Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) elnöke a Portfolio-nak.
A villamosenergia-fogyasztási adatok alátámasztani látszanak azt, hogy jelentősebb, a cégek aktivitását visszafogó problémák eddig nem jelentkeztek tömegesen a szektorban. Az országos – azon belül az ipari – áramfogyasztás folyamatosan növekszik; a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása a háború kitörése után márciusban és áprilisban is megdöntötte a vonatkozó havi fogyasztási rekordokat a MAVIR adatai szerint.
Ősszel jöhetnek az újabb fájdalmak
Nagy Zoltán arra számít, hogy nagyjából hasonló piaci helyzetet feltételezve a földgáz esetében valamikor szeptember környékén (az októberben kezdődő új gázév előtt), míg a villany esetében november-decemberben szembesülhetnek a fogyasztók újabb problémákkal, vagyis azzal, hogy az általuk fizetendő jövő évi árak még magasabbak lesznek az ideieknél.
AZ IEF ELNÖKE SZERINT 20-25%-OS EMELKEDÉS VÁRHATÓ AZ IDEIHEZ KÉPEST, MERT A TŐZSDEI ÁRAK UGYAN JELEN ÁLLÁS SZERINT NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL NEM FOGNAK MÁR ILYEN MÉRTÉKBEN EMELKEDNI, DE MIUTÁN SOKAN MÁR TAVALY – A MOSTANINÁL ALACSONYABB ÁRSZINTEN – MEGVETTÉK 2022-RE AZ ÁLTALUK FOGYASZTANDÓ ÁRAMOT VAGY ANNAK EGY RÉSZÉT, EZÉRT AZ Ő EZÉVI KÖLTSÉGEIK MÉG VISZONYLAG MÉRSÉKELTNEK TEKINTHETŐK.
A vállalatok pedig most még ezt a költséget is tovább tudják hárítani ügyfeleikre az általuk megtermelt termékekben.
A jelenlegi időszakban a cégek vezetői már elkezdték bekérni az energiamenedzserektől a jövő évi büdzséhez az energiaárakat, azonban emellett sokan valószínűleg a napokban bejelentett tervezett gazdaságpolitikai változások és várható következményeik értelmezésével is el vannak foglalva. Az mindenesetre megállapítható, hogy a fogyasztók beszerzési stratégiái meglehetősen változatos képest mutatnak.
Keményedő kereskedők
A körülmények változása miatt a kereskedők hozzállása is módosult a korábbiakhoz képest, és ma már keményebb feltételeket kínálnak, mint az alacsony kamatok mögöttünk hagyott időszakában – mondta Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke. A hitelek drágulásával, illetve a finanszírozási költségek emelkedésével az energiakereskedők elkezdték újragondolni a régebbi, kényelmesen vett szerződéses fizetési határidőket, vagyis – legalábbis egyelőre – véget ért a nagyvonalú fizetési határidők korszaka – fogalmazott.
Emellett a kereskedők keményedése másban is megnyilvánul. Elkezdtek például bankgaranciát is kérni az ügyfelektől, ami a megelőző időszakban, amikor könnyű volt forráshoz jutni, viszonylag nagy volt a verseny, viszont nem nagyon voltak csődök és alacsony volt a partnerkockázat, szintén nem volt jellemző.
AZONBAN MIUTÁN HOSSZÚ ÉVEKIG AZ ENERGIAKERESKEDŐ CÉGEK VERSENYEZTEK AZ ÜGYFELEKÉRT, FORDULT A HELYZET, ÉS MOST ÚGY NÉZ KI, HOGY A FOGYASZTÓKNAK KELL VERSENYEZNIÜK AHHOZ, HOGY EGYÁLTALÁN ELFOGADHATÓ KERESKEDELMI AJÁNLATOT KAPHASSANAK
– idézte a MEKSZ elnöke a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) május végi villanypiaci workshopján elhangzott gondolatot. A fordulat a kereskedelmi költségek drasztikus drágulásából, illetve a partnerkockázat növekedéséből adódik.
Növekvő partnerkockázat
Az energiaárak 4-5-szörösére emelkedése ugyanis egyben azt is jelenti, hogy egy kereskedő által kiszolgált fogyasztó 4-5-ször akkora kreditlimitét „viszi el” a kereskedő cégnek, mint a drágulás előtt. A kreditlimitek bankokkal való újratárgyalásának lehetőségei korlátozottak, az pedig valószínűtlen, hogy a bank belemenne a forgóeszköz-hitelkeret 4-5-szörös emelésébe.
EZ A TÉNYEZŐ ERŐSEN LIMITÁLJA A KERESKEDŐT, ILLETVE AZT, HOGY KINEK TUD JÓ AJÁNLATOT TENNI, EZÉRT A KERESKEDŐ ELKEZDI MEGSZŰRNI AZ ÜGYFELEIT, A PROBLÉMÁSAKAT ELENGEDVE.
Azzal ugyanis, ha például az energiakereskedő egy közepes méretű ügyfele csődbe megy, és nem fizeti ki a számlát, a kereskedő többet bukhat, mint a teljes profitja, ennek következtében pedig végső soron akár a kereskedő is csődbe mehet. Ehhez a lehetőséghez képest érthető módon a kisebb rosszat jelenti, ha csak bizonyos árbevételtől esik el a kereskedő cég.
Mindez nem csak az újonnan kötendő, de a már létező szerződések feltételeinek szigorításában vagy akár felmondásában is megmutatkozhat, amennyiben az erre vonatkozó jogot a szerződés rögzítette. Az ügyfelek meglehetősen vegyesen szokták fogadni a változtatásokat, a paletta a megértőtől az elutasítóig terjed, a kereskedő azonban általában tisztában van azzal, hogy mit módosíthat – mondja Felsmann Balázs.
A kereskedők folyamatosan mérlegelik az ügyféloldali kockázatokat, azt, hogy melyik iparág mennyire válságálló, illetve hogy mennyire fogja kibírni a magas energiaárakat.
AZ ATTITŰD VÁLTOZÁSA UGYANAKKOR AZ ÜGYFELEK OLDALÁN IS TETTEN ÉRHETŐ, AKIK AZ EDDIGIEKNÉL JOBBAN MÉRLEGELIK, HOGY MEGÉRI-E „20 FILLÉRÉRT” ÁTMENNI EGY MÁSIK, ESETLEG MÉG NEM ISMERT KERESKEDŐHÖZ.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
