|
|
 |
A zöldenergia felhasználásával a legnagyobb gond, hogy nem lehet tartalékolni, ezért nagy kapacitású széntüzelés? üzemeket kell m?ködtetni a hiány fedezésére. Mi lehet a megoldás?
A megújuló energiaforrások használata teret fog nyerni a következ? évtizedekben, mivel nem fogy el és nem szennyez, mint a fosszilis anyagok elégetése. A szkeptikusak általában hátráltató tényez?ként a hatékonyság és a költségesség szempontját emelik ki. A napkollektorok és a szélparkok 1 MWh energiát körülbelül 160 dollárért termelnek meg, a széntüzelés? er?m?vek esetén ehhez csak 70 dollárra van szükség. A árrés folyamatosan sz?kül, egy-két évtizeden belül pedig akár teljesen elt?nhet – írja a Bloomberg.
A közelmúlt németországi eseményei egy kevésbé vitatott, de mégis hasonlóan lényeges kérdésre is rávilágítanak. Az energia ára különös módon váltakozott: napos, szeles id?ben annyi alternatív energia jött létre, hogy a szolgáltatók fizettek az ipari fogyasztóknak, hogy vegyék át azt – felh?s, enyhe id?ben pedig a keletkezett hiány az energia MWh-jának nagykereskedelmi árát 220 dollárra is feltornázta.
A korszer? gyárak és háztartások folyamatosan megbízható energiaforrást szeretnének, ezt azonban az alternatív termelés egyel?re nem biztosítja. A csúcstermelés esetén a felmerül? többletet nem lehet kés?bbi fogyasztáshoz tartalékolni, így pont a termel?egységek válnak az energiahálózat legkényesebb elemeivé. Az energiaárak ingadozása pedig nem csak egy rövidtávú probléma. A forgalmazóknak milliárdokat kell költeniük a hagyományos széntüzelés? er?m?vek m?ködtetésére, amelyeket csak akkor kötnek be a hálózatba, ha a nap- és szélenergiából éppen hiány van.
Létezik megoldás, csak még nincs kész
A Bloomberg szerint a legelegánsabb megoldás az lenne, ha hálózati szinten javítanák fel a nap- és szélenergia tárolási kapacitását, így a tegnapi napfény a mai viharokban is energiát szolgáltatna. A jobb tárolás stabilabb energiaárakat és hatékonyabb er?m?-hálózatokat eredményezne.
Az újgenerációs tárolás kiépítése persze éveket vesz még igénybe. Ehhez folyamatos kutatások szükségesek, a részleges áttörések pedig mindenki számára elérhet?ek kéne legyenek. A hosszú távú projekteket a kormányzatoknak támogatniuk kellene, hasonlóan az éllovasokhoz, úgy mint az USA, Németország, Kína és Japán.
A kormányzatok egyébként világszerte arra törekednek, hogy a legjobb megoldást találják ki az alternatív energia támogatására. Néhány elhamarkodott finanszírozási döntés azonban több projektet is fuccsba döntött már. Így volt ez az amerikai kormány által támogatott Solyndra napelemgyár esetében, és hasonlóan járhat a kínai kormány is az olcsó szilíciumszelet-gyártás szubvencionálásával.
A kaliforniai székhely? napelemgyártó cs?dje várhatólag megroppanthatja a megújuló energia iránti bizalmat az Egyesült Államokban. Barack Obama volt az els? amerikai elnök, aki a megújuló energiaforrásokat már beiktatási beszédében is említette, mint a jöv? egyik kulcsát, új lendületet adva a zöld szektor finanszírozásának.
A Solyndra számára megítélt 538 millió dolláros hitelgarancia révén az állam vált a cég egyik legnagyobb kezesévé. Az AP szerint a Solyndra már a kölcsön felvétele el?tt évente több száz millió dolláros veszteséget termelt, ennek ellenére 2009 szeptemberében megkapta az óriási állami infúziót.
A napenergia szektor képvisel?i jelenleg amellett kampányolnak, hogy a Solyndra esete csupán elszigetelt jelenség és nem kell, hogy egyetlen cég megítélése rányomja a bélyegét az egész iparágra. Az USA-ban már több mint 100 000 embert foglalkoztatnak a napenergia-iparban, és közel 5 000 cég van jelen a piacon.
A vezet? cégek szerint ez a piac rendje, a gyenge elhullik, de ez nem szabad, hogy negatívan érintse a konvencionális energiaforrásokkal is versenyképes napenergiát. A Solyndra nem tudott lépést tartani a piac változásaival, és ezt a döntéshozóknak is látniuk kellett volna, miel?tt megítélték nekik az 538 millió dollárros biztosítékot.
A Solyndra a Bush-kormány idején is pályázott állami támogatásra, de akkor nem jártak sikerrel. A mostani cs?d egy sor projektet juttatott kétséges helyzetbe, mint például a First Solar Kaliforniában létesíteni kívánt naper?m?vét, vagy a SolarCity SolarStrong programját mely során 160 000 katona családi otthonára telepítettek volna napelemeket.
Az állami pénzek okosabb elköltését jelentené, ha a gyártás helyett inkább a kutatás-fejlesztést támogatnák. Az amerikai energiahatóság például három millió dolláros, vagy ennél kisebb támogatásokat folyósított olyan laboratóriumoknak, amelyek folyékony elemekkel, nanotechnológiával, vagy s?rített leveg?vel kapcsolatos kutatásokkal foglalkoznak. A Bloomberg szerint az állami szubvencionálás trendje várhatóan világszerte ilyen irányba fog haladni, így a tudomány valószín?leg kiküszöböli majd a tárolásból ered? gondokat.
Szerz?: Kudor Emese
Forrás: Bloomberg / pénzcsinálók.ro
A zöldenergia felhasználásával a legnagyobb gond, hogy nem lehet tartalékolni, ezért nagy kapacitású széntüzelés? üzemeket kell m?ködtetni a hiány fedezésére. Mi lehet a megoldás?
A megújuló energiaforrások használata teret fog nyerni a következ? évtizedekben, mivel nem fogy el és nem szennyez, mint a fosszilis anyagok elégetése. A szkeptikusak általában hátráltató tényez?ként a hatékonyság és a költségesség szempontját emelik ki. A napkollektorok és a szélparkok 1 MWh energiát körülbelül 160 dollárért termelnek meg, a széntüzelés? er?m?vek esetén ehhez csak 70 dollárra van szükség. A árrés folyamatosan sz?kül, egy-két évtizeden belül pedig akár teljesen elt?nhet – írja a Bloomberg.
A közelmúlt németországi eseményei egy kevésbé vitatott, de mégis hasonlóan lényeges kérdésre is rávilágítanak. Az energia ára különös módon váltakozott: napos, szeles id?ben annyi alternatív energia jött létre, hogy a szolgáltatók fizettek az ipari fogyasztóknak, hogy vegyék át azt – felh?s, enyhe id?ben pedig a keletkezett hiány az energia MWh-jának nagykereskedelmi árát 220 dollárra is feltornázta.
A korszer? gyárak és háztartások folyamatosan megbízható energiaforrást szeretnének, ezt azonban az alternatív termelés egyel?re nem biztosítja. A csúcstermelés esetén a felmerül? többletet nem lehet kés?bbi fogyasztáshoz tartalékolni, így pont a termel?egységek válnak az energiahálózat legkényesebb elemeivé. Az energiaárak ingadozása pedig nem csak egy rövidtávú probléma. A forgalmazóknak milliárdokat kell költeniük a hagyományos széntüzelés? er?m?vek m?ködtetésére, amelyeket csak akkor kötnek be a hálózatba, ha a nap- és szélenergiából éppen hiány van.
Létezik megoldás, csak még nincs kész
A Bloomberg szerint a legelegánsabb megoldás az lenne, ha hálózati szinten javítanák fel a nap- és szélenergia tárolási kapacitását, így a tegnapi napfény a mai viharokban is energiát szolgáltatna. A jobb tárolás stabilabb energiaárakat és hatékonyabb er?m?-hálózatokat eredményezne.
Az újgenerációs tárolás kiépítése persze éveket vesz még igénybe. Ehhez folyamatos kutatások szükségesek, a részleges áttörések pedig mindenki számára elérhet?ek kéne legyenek. A hosszú távú projekteket a kormányzatoknak támogatniuk kellene, hasonlóan az éllovasokhoz, úgy mint az USA, Németország, Kína és Japán.
A kormányzatok egyébként világszerte arra törekednek, hogy a legjobb megoldást találják ki az alternatív energia támogatására. Néhány elhamarkodott finanszírozási döntés azonban több projektet is fuccsba döntött már. Így volt ez az amerikai kormány által támogatott Solyndra napelemgyár esetében, és hasonlóan járhat a kínai kormány is az olcsó szilíciumszelet-gyártás szubvencionálásával.
A kaliforniai székhely? napelemgyártó cs?dje várhatólag megroppanthatja a megújuló energia iránti bizalmat az Egyesült Államokban. Barack Obama volt az els? amerikai elnök, aki a megújuló energiaforrásokat már beiktatási beszédében is említette, mint a jöv? egyik kulcsát, új lendületet adva a zöld szektor finanszírozásának.
A Solyndra számára megítélt 538 millió dolláros hitelgarancia révén az állam vált a cég egyik legnagyobb kezesévé. Az AP szerint a Solyndra már a kölcsön felvétele el?tt évente több száz millió dolláros veszteséget termelt, ennek ellenére 2009 szeptemberében megkapta az óriási állami infúziót.
A napenergia szektor képvisel?i jelenleg amellett kampányolnak, hogy a Solyndra esete csupán elszigetelt jelenség és nem kell, hogy egyetlen cég megítélése rányomja a bélyegét az egész iparágra. Az USA-ban már több mint 100 000 embert foglalkoztatnak a napenergia-iparban, és közel 5 000 cég van jelen a piacon.
A vezet? cégek szerint ez a piac rendje, a gyenge elhullik, de ez nem szabad, hogy negatívan érintse a konvencionális energiaforrásokkal is versenyképes napenergiát. A Solyndra nem tudott lépést tartani a piac változásaival, és ezt a döntéshozóknak is látniuk kellett volna, miel?tt megítélték nekik az 538 millió dollárros biztosítékot.
A Solyndra a Bush-kormány idején is pályázott állami támogatásra, de akkor nem jártak sikerrel. A mostani cs?d egy sor projektet juttatott kétséges helyzetbe, mint például a First Solar Kaliforniában létesíteni kívánt naper?m?vét, vagy a SolarCity SolarStrong programját mely során 160 000 katona családi otthonára telepítettek volna napelemeket.
Az állami pénzek okosabb elköltését jelentené, ha a gyártás helyett inkább a kutatás-fejlesztést támogatnák. Az amerikai energiahatóság például három millió dolláros, vagy ennél kisebb támogatásokat folyósított olyan laboratóriumoknak, amelyek folyékony elemekkel, nanotechnológiával, vagy s?rített leveg?vel kapcsolatos kutatásokkal foglalkoznak. A Bloomberg szerint az állami szubvencionálás trendje várhatóan világszerte ilyen irányba fog haladni, így a tudomány valószín?leg kiküszöböli majd a tárolásból ered? gondokat.
Szerz?s: Kudor Emese
Forrás: Bloomberg / pénzcsinálók.ro
A következ? húsz évben folyamatosan emelked? áramárakkal szembesülhetnek az európai fogyasztók a növekv? megújuló-energiatermelés következtében, derül ki egy kiszivárgott, az Európai Bizottság számára készített jelentésb?l – számol be a Financial Times.
A megszell?ztetett jelentés els? verziójából ugyancsak kiolvasható, hogy jelent?s mennyiség? tengeri szélenergia-kapacitás épülhet be az európai villamosenergia-rendszerbe, ami további emel? hatást fejt majd ki a fogyasztói árakra.
A tanulmány a fosszilis energiahordozók tisztább energiaforrásokkal történ? kiváltásának lehet?ségeit veszi számításba. A felvázolt öt szcenárió egyaránt a szélenergetika jelent?s terjedését mutatja, a szélenergia 2050-re az els? számú forrás lehet az áramtermelés tekintetében. A jelentés szerint a szélenergia áramtermelésen belüli súlya a jelenlegi 5%-ról 49%-ra növekedhet.
Az iratban szerepl? megállapítások szerint 2020-2030-ig jelent?s áramár-emelkedésre számíthatnak az európai fogyasztók. A legmagasabb árszintek 2030-ban alakulhatnak majd ki, amikorra jelent?s szél- és napenergetikai kapacitások épülnek ki. A tisztán zöld szcenárió szerint 2050-re a fogyasztói áramár akár duplájára is emelkedhet, míg egy olyan mix esetében, ahol a nukleáris energiának és a széndioxid-leválasztással és tárolással (CCS)m?köd? hagyományos er?m?veknek nagyobb teret engednek, a becsült áremelkedés 43%.
Az áremelkedés csak részben adódik az új infrastrukturális beruházásokból, a költségnövekedésben ugyancsak szerepet játszik, hogy a hagyományos er?m?veknek kisebb lenne a kihasználtságuk, így a normál megtérülési periódus tartása érdekében a kezdeti beruházási költségek fedezése magasabb árszintet követel majd meg a kiszivárgott adatok szerint.
A dokumentumterv 5 változatban azon európai célkit?zések költségekre, árakra és energiaforrásokra gyakorolt hatásait vizsgálja, amelyek mellett 2050-re az Európai Unió 1990-es bázison 80%-kal tudná csökkenteni ÜHG-kibocsátását. Ezek alapján a legmagasabb fogyasztói árszintek a magas megújuló-részarány változatban érvényesülnének, amelyben az áramellátás során komoly szerepet kapnak az északi-tengeri széler?m?vek és a koncentrált napenergia elvén m?köd? er?m?vi egységek , valamint a háztartási méret? szélkerekek és napelemek.
A legalacsonyabb árú fogyasztói árat a „diverzifikált ellátási” változat nyújtja, amelyben a kereskedelmi érettséget elér? CCS-technológia és nukleáris energia is szerepet kapna a megújulók támogatás mellett.
Forrás: portfolio.hu
A következ? húsz évben folyamatosan emelked? áramárakkal szembesülhetnek az európai fogyasztók a növekv? megújuló-energiatermelés következtében, derül ki egy kiszivárgott, az Európai Bizottság számára készített jelentésb?l – számol be a Financial Times.
A megszell?ztetett jelentés els? verziójából ugyancsak kiolvasható, hogy jelent?s mennyiség? tengeri szélenergia-kapacitás épülhet be az európai villamosenergia-rendszerbe, ami további emel? hatást fejt majd ki a fogyasztói árakra.
A tanulmány a fosszilis energiahordozók tisztább energiaforrásokkal történ? kiváltásának lehet?ségeit veszi számításba. A felvázolt öt szcenárió egyaránt a szélenergetika jelent?s terjedését mutatja, a szélenergia 2050-re az els? számú forrás lehet az áramtermelés tekintetében. A jelentés szerint a szélenergia áramtermelésen belüli súlya a jelenlegi 5%-ról 49%-ra növekedhet.
Az iratban szerepl? megállapítások szerint 2020-2030-ig jelent?s áramár-emelkedésre számíthatnak az európai fogyasztók. A legmagasabb árszintek 2030-ban alakulhatnak majd ki, amikorra jelent?s szél- és napenergetikai kapacitások épülnek ki. A tisztán zöld szcenárió szerint 2050-re a fogyasztói áramár akár duplájára is emelkedhet, míg egy olyan mix esetében, ahol a nukleáris energiának és a széndioxid-leválasztással és tárolással (CCS)m?köd? hagyományos er?m?veknek nagyobb teret engednek, a becsült áremelkedés 43%.
Az áremelkedés csak részben adódik az új infrastrukturális beruházásokból, a költségnövekedésben ugyancsak szerepet játszik, hogy a hagyományos er?m?veknek kisebb lenne a kihasználtságuk, így a normál megtérülési periódus tartása érdekében a kezdeti beruházási költségek fedezése magasabb árszintet követel majd meg a kiszivárgott adatok szerint.
A dokumentumterv 5 változatban azon európai célkit?zések költségekre, árakra és energiaforrásokra gyakorolt hatásait vizsgálja, amelyek mellett 2050-re az Európai Unió 1990-es bázison 80%-kal tudná csökkenteni ÜHG-kibocsátását. Ezek alapján a legmagasabb fogyasztói árszintek a magas megújuló-részarány változatban érvényesülnének, amelyben az áramellátás során komoly szerepet kapnak az északi-tengeri széler?m?vek és a koncentrált napenergia elvén m?köd? er?m?vi egységek , valamint a háztartási méret? szélkerekek és napelemek.
A legalacsonyabb árú fogyasztói árat a „diverzifikált ellátási” változat nyújtja, amelyben a kereskedelmi érettséget elér? CCS-technológia és nukleáris energia is szerepet kapna a megújulók támogatás mellett.
Forrás: portfolio.hu
A következ? húsz évben folyamatosan emelked? áramárakkal szembesülhetnek az európai fogyasztók a növekv? megújuló-energiatermelés következtében, derül ki egy kiszivárgott, az Európai Bizottság számára készített jelentésb?l – számol be a Financial Times.
hirdetés
hirdetésA megszell?ztetett jelentés els? verziójából ugyancsak kiolvasható, hogy jelent?s mennyiség? tengeri szélenergia-kapacitás épülhet be az európai villamosenergia-rendszerbe, ami további emel? hatást fejt majd ki a fogyasztói árakra.
A tanulmány a fosszilis energiahordozók tisztább energiaforrásokkal történ? kiváltásának lehet?ségeit veszi számításba. A felvázolt öt szcenárió egyaránt a szélenergetika jelent?s terjedését mutatja, a szélenergia 2050-re az els? számú forrás lehet az áramtermelés tekintetében. A jelentés szerint a szélenergia áramtermelésen belüli súlya a jelenlegi 5%-ról 49%-ra növekedhet.
Az iratban szerepl? megállapítások szerint 2020-2030-ig jelent?s áramár-emelkedésre számíthatnak az európai fogyasztók. A legmagasabb árszintek 2030-ban alakulhatnak majd ki, amikorra jelent?s szél- és napenergetikai kapacitások épülnek ki. A tisztán zöld szcenárió szerint 2050-re a fogyasztói áramár akár duplájára is emelkedhet, míg egy olyan mix esetében, ahol a nukleáris energiának és a széndioxid-leválasztással és tárolással (CCS)m?köd? hagyományos er?m?veknek nagyobb teret engednek, a becsült áremelkedés 43%.
Az áremelkedés csak részben adódik az új infrastrukturális beruházásokból, a költségnövekedésben ugyancsak szerepet játszik, hogy a hagyományos er?m?veknek kisebb lenne a kihasználtságuk, így a normál megtérülési periódus tartása érdekében a kezdeti beruházási költségek fedezése magasabb árszintet követel majd meg a kiszivárgott adatok szerint.
A dokumentumterv 5 változatban azon európai célkit?zések költségekre, árakra és energiaforrásokra gyakorolt hatásait vizsgálja, amelyek mellett 2050-re az Európai Unió 1990-es bázison 80%-kal tudná csökkenteni ÜHG-kibocsátását. Ezek alapján a legmagasabb fogyasztói árszintek a magas megújuló-részarány változatban érvényesülnének, amelyben az áramellátás során komoly szerepet kapnak az északi-tengeri széler?m?vek és a koncentrált napenergia elvén m?köd? er?m?vi egységek , valamint a háztartási méret? szélkerekek és napelemek.
A legalacsonyabb árú fogyasztói árat a „diverzifikált ellátási” változat nyújtja, amelyben a kereskedelmi érettséget elér? CCS-technológia és nukleáris energia is szerepet kapna a megújulók támogatás mellett.
Forrás: portfolio.hu
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, Bencsik János elmondta: a kormány nagy hangsúlyt fog fektetni a megújuló energiák hasznosítására. Az államtitkár ezt Kaposváron mondta el.
Az államtitkár úgy véli, hogy jelenleg csak azok a közösségek képesek megmaradni szül?földjükön, amelyek afenntartható fejl?dés szempontjai alapján gondoskodnak a megújuló energia minél szélesebb kör? felhasználásáról, valamint az elhasznált er?források után keletkezett melléktermékek újrahasznosításáról.
Bencsik János államtitkár
Kaposvár városa erre jó példa, hiszen nagy er?forrásokat fordítanak ezekre. Bencsik János így fogalmazott: “elképzelhetetlen az, hogy egy város energiaellátásának részbeni autonómiája érdekében ne jöjjön létre egy ilyen integrált együttm?ködés”.
Felvet?dik a kérdés, hogy az önálló, város szinteken m?köd? kezdeményezések képesek lesznek-e összekapcsolódni. Bencsik Jánospályázati lehet?ségeket is említett családi házak és a 12 lakásosnál kisebb társasházaknak használati melegvíz-el?állítására és f?tésrásegítésre szolgáló napkollektorok beszerzésére, installálására a teljes gépészeti tartozékokkal együtt.
Ezen pályázatokat október 25. után lehet majd beadni, és 50 %-os vissza nem térítend? támogatást lehet nyerni, ami lakóegységenként 800.000 forintot jelent. A kimondottan klímavédelmi pályázatokon nagyjából 3 milliárd forintot osztanak majd szét.
forrás: Hir.ma
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, Bencsik János elmondta: a kormány nagy hangsúlyt fog fektetni a megújuló energiák hasznosítására. Az államtitkár ezt Kaposváron mondta el.
Az államtitkár úgy véli, hogy jelenleg csak azok a közösségek képesek megmaradni szül?földjükön, amelyek a fenntartható fejl?dés szempontjai alapján gondoskodnak a megújuló energia minél szélesebb kör? felhasználásáról, valamint az elhasznált er?források után keletkezett melléktermékek újrahasznosításáról.
Bencsik János államtitkárKaposvár városa erre jó példa, hiszen nagy er?forrásokat fordítanak ezekre. Bencsik János így fogalmazott: “elképzelhetetlen az, hogy egy város energiaellátásának részbeni autonómiája érdekében ne jöjjön létre egy ilyen integrált együttm?ködés”.
Felvet?dik a kérdés, hogy az önálló, város szinteken m?köd? kezdeményezések képesek lesznek-e összekapcsolódni. Bencsik Jánospályázati lehet?ségeket is említett családi házak és a 12 lakásosnál kisebb társasházaknak használati melegvíz-el?állítására és f?tésrásegítésre szolgáló napkollektorok beszerzésére, installálására a teljes gépészeti tartozékokkal együtt.
Ezen pályázatokat október 25. után lehet majd beadni, és 50 %-os vissza nem térítend? támogatást lehet nyerni, ami lakóegységenként 800.000 forintot jelent. A kimondottan klímavédelmi pályázatokon nagyjából 3 milliárd forintot osztanak majd szét.
forrás: Hir.ma
A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben néhány hónapja ambiciózus vállalást tett Magyarország: 2020-ig az Európai Unió által el?írt 13 százaléknál is magasabb lesz a megújuló energiaforrások részesedése a hazai energiafelhasználásban.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készített dokumentum szerint a lendületes programokkal a 14,6 százalékos szint reálisan elérhet?. A kormányzat által elfogadott elképzelés fontosságát mutatta az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a Széchenyi-terves pályázatok emblémájának éppen egy napkollektorokat szerel? boldog család képét válaszották.
A minisztérium hosszú távú tervezetében kit?zött cél megvalósulásához egyébként százötven futballpályányi új napkollektor üzembehelyezésére lenne szükség 2020-ig. A cselekvési terv szerint nyolc év múlva 3,43 PJ h?energiát kellene napenergiából nyerni az épületek f?tésére. Egy szakmai szervezet, a Magyar Szolár Szövetség becslése szerint ezt másfélmillió négyzetméter napkollektor tudná megtermelni, ami a jelenlegi árakon számolva 272 milliárd forintba kerülne.
A kormányváltás után szó volt Zöld Beruházási Rendszerr?l (ZBR), Új Kazáncsere Programról, Új Otthonteremtési Programról, KÉK Programról, és arról is, hogy mindehhez majd egy új Zöld Bank szolgáltatja a forrásokat. Az szintén szerepelt a célok között, hogy a fejlesztésekben fontos szegmensként kezelik a lakosságnak nyújtott támogatásokat.
Ehhez képest eddig – jelent?s csúszással – egyetlen olyan lakossági pályázat jelent meg, amely az energiafelhasználás modernizálását segítette. A keret két nap alatt kimerült.
A kormány ígéreteinek f? szószólója Bencsik János államtitkár januárjában kijelentette, hogy idén március végéig 39 ezer panellakás és 2200 családi ház esetében történhet meg az energetikai korszer?sítést célzó támogatási szerz?dés megkötése. Bencsik azt is mondta, hogy az Új Széchenyi Tervben közel 30 milliárd forint áll a szektor rendelkezésére.
Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy múlt heti sajtóreggelin kifejtette, a pályázat mindössze egy pilot projekt volt, amellyel többek közt azt próbálták meg felmérni, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni az energiahatékonyság növelésére a közösségi forrásokat. A pályázat – nagyobb keretösszeggel – hamarosan folytatódik
Az ígéretek ellenére a nyáron szerény, 1,6 milliárdos kerettel jelent meg az a támogatás, amelyet lakossági épületek energetikai felújítására lehetett felhasználni.
A pályázatok elkészítése hatalmas terhet rótt a pályázóra. A hivatalos adatlap kitöltését energetikai számításokat is mellékelni kellett a beadványhoz, ám ennek elkészítéséhez szakember segítségét is igénybe kellett venni. ?k pedig esetenként 50-100 ezer forintot is elkértek a tervezési, számítási munkákért. A gyakorlati tapasztalatok alapján egy pályázat elkészítése több mint egy hónapot vett igénybe. Miután a pályázó belefáradt a tervezésbe, árajánlatok utáni rohangálásba, akkor érte igazán a hidegzuhany: a pályázatot két nap alatt felfüggesztették.
Pályázatíró szakemberek elmondása szerint egy egyszer? pályázat formai megvizsgálása minimum egy hónapot vesz igénybe. Ehhez képest az augusztus 15-én postára adott, augusztus 16-án beérkezett 550 darab pályázatot szokatlanul rövid id? alatt kibontották és átvizsgálták, majd a nap végén arra a következtetésre jutottak, hogy a hatalmas keret kimerült. A pályázati rendszer m?ködését ismer?k szerint magyarázatul szolgálhatna a jelenségre az, hogy a pályázat értékel?i nagyszámú küls?s segítséget – például egyetemi hallgatókat – vettek igénybe, vagy az, ha el?re várt pályázatok érkeztek be az Energia Központ Nonprofit Kft-hez.
A NFM honlapján augusztusban azt is ígérték, hogy októberre újabb pályázat várható, amelynek keretében közel 3 milliárd forintra pályázhat a lakosság napkollektorok telepítésére. Ez a ZBR keretében a szerdán jelent meg.
A tárca szerint a pályázat alapvet? problémája, hogy az el?z? kormány idjén megfelel? források nélkül túl sok pályázatot írtak ki. Az ebb?l adódó problémák kezelése mostanáig tartott, de még az idén 4000 lakásra szóló pályázat megkötésére kerülhet sor.
Az energiás pályázatok nehézkessége Brüsszelnek is felt?nt. Jean-Marie Seyler, az Európai Bizottság régiós fejlesztésekért felel?s igazgatója is szóba hozta a témát gödöll?i sajtótájékoztatóján. Seyler általában elégedetten beszélt a magyarországi programokról, de diplomatikusan jelezte, hogy bizonyos terveket frissíteni kellene, lesznek változások. És éppen az energiahatékonysági beruházások fontosságát nevezte meg itt példaként.
Magyarország már meg is kezdte egy ezzel kapcsolatos változtatás el?készítését. Már a kormány el?tt van az a javaslat, hogy a KÖZOP-ból 160 milliárd forintot átcsoportosítsanak a KEOP-hoz. Vagyis a közlekedés fejlesztésére szánt támogatások egy komoly szeletét környezetvédelmi és energetikai célokra lehessen inkább elkölteni. Várhatóan még novemberben Brüsszelbe megy a kérés, ahol fél éven belül döntenek engedélyezésér?l.
Az átcsoportosított 160 milliárdból 40 menne megújuló energiaforrások támogatására. Az NFÜ vezetése szerint ugyanis az erre a célra szánt, 2013-ig esedékes keret máris kifogyott. A nagyobb falat, 120 milliárd forint energiahatékonysági projektekre menne. Err?l már a múlt héten informálisan egyeztettek a bizottság Magyarországon tárgyaló képvisel?i és az NFÜ vezetése, tudtuk meg Petykó Zoltán NFÜ-elnökt?l.
At NFM adatai szerint egyébként a KEOP keretében eddig összesen mintegy 50 milliárd forint értékben született döntés energetikai pályázatokról. A ZBR-n belül pedig mintegy 20 milliárd értékben utaltak, de további pályázatok várhatók, mint például az egycsatornás gy?jt?kémények felújítására szánt 530 millió forint. Az uniós források lakossági célra nem használhatók, ez utóbbi célokra kvótaértékesítésb?l származó bevételeket fordít a tárca.
Forrás: Profitline.hu
A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben néhány hónapja ambiciózus vállalást tett Magyarország: 2020-ig az Európai Unió által el?írt 13 százaléknál is magasabb lesz a megújuló energiaforrások részesedése a hazai energiafelhasználásban.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készített dokumentum szerint a lendületes programokkal a 14,6 százalékos szint reálisan elérhet?. A kormányzat által elfogadott elképzelés fontosságát mutatta az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a Széchenyi-terves pályázatok emblémájának éppen egy napkollektorokat szerel? boldog család képét válaszották.
A minisztérium hosszú távú tervezetében kit?zött cél megvalósulásához egyébként százötven futballpályányi új napkollektor üzembehelyezésére lenne szükség 2020-ig. A cselekvési terv szerint nyolc év múlva 3,43 PJ h?energiát kellene napenergiából nyerni az épületek f?tésére. Egy szakmai szervezet, a Magyar Szolár Szövetség becslése szerint ezt másfélmillió négyzetméter napkollektor tudná megtermelni, ami a jelenlegi árakon számolva 272 milliárd forintba kerülne.
A kormányváltás után szó volt Zöld Beruházási Rendszerr?l (ZBR), Új Kazáncsere Programról, Új Otthonteremtési Programról, KÉK Programról, és arról is, hogy mindehhez majd egy új Zöld Bank szolgáltatja a forrásokat. Az szintén szerepelt a célok között, hogy a fejlesztésekben fontos szegmensként kezelik a lakosságnak nyújtott támogatásokat.
Ehhez képest eddig – jelent?s csúszással – egyetlen olyan lakossági pályázat jelent meg, amely az energiafelhasználás modernizálását segítette. A keret két nap alatt kimerült.
A kormány ígéreteinek f? szószólója Bencsik János államtitkár januárjában kijelentette, hogy idén március végéig 39 ezer panellakás és 2200 családi ház esetében történhet meg az energetikai korszer?sítést célzó támogatási szerz?dés megkötése. Bencsik azt is mondta, hogy az Új Széchenyi Tervben közel 30 milliárd forint áll a szektor rendelkezésére.
Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy múlt heti sajtóreggelin kifejtette, a pályázat mindössze egy pilot projekt volt, amellyel többek közt azt próbálták meg felmérni, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni az energiahatékonyság növelésére a közösségi forrásokat. A pályázat – nagyobb keretösszeggel – hamarosan folytatódik
Az ígéretek ellenére a nyáron szerény, 1,6 milliárdos kerettel jelent meg az a támogatás, amelyet lakossági épületek energetikai felújítására lehetett felhasználni.
A pályázatok elkészítése hatalmas terhet rótt a pályázóra. A hivatalos adatlap kitöltését energetikai számításokat is mellékelni kellett a beadványhoz, ám ennek elkészítéséhez szakember segítségét is igénybe kellett venni. ?k pedig esetenként 50-100 ezer forintot is elkértek a tervezési, számítási munkákért. A gyakorlati tapasztalatok alapján egy pályázat elkészítése több mint egy hónapot vett igénybe. Miután a pályázó belefáradt a tervezésbe, árajánlatok utáni rohangálásba, akkor érte igazán a hidegzuhany: a pályázatot két nap alatt felfüggesztették.
Pályázatíró szakemberek elmondása szerint egy egyszer? pályázat formai megvizsgálása minimum egy hónapot vesz igénybe. Ehhez képest az augusztus 15-én postára adott, augusztus 16-án beérkezett 550 darab pályázatot szokatlanul rövid id? alatt kibontották és átvizsgálták, majd a nap végén arra a következtetésre jutottak, hogy a hatalmas keret kimerült. A pályázati rendszer m?ködését ismer?k szerint magyarázatul szolgálhatna a jelenségre az, hogy a pályázat értékel?i nagyszámú küls?s segítséget – például egyetemi hallgatókat – vettek igénybe, vagy az, ha el?re várt pályázatok érkeztek be az Energia Központ Nonprofit Kft-hez.
A NFM honlapján augusztusban azt is ígérték, hogy októberre újabb pályázat várható, amelynek keretében közel 3 milliárd forintra pályázhat a lakosság napkollektorok telepítésére. Ez a ZBR keretében a szerdán jelent meg.
A tárca szerint a pályázat alapvet? problémája, hogy az el?z? kormány idjén megfelel? források nélkül túl sok pályázatot írtak ki. Az ebb?l adódó problémák kezelése mostanáig tartott, de még az idén 4000 lakásra szóló pályázat megkötésére kerülhet sor.
Az energiás pályázatok nehézkessége Brüsszelnek is felt?nt. Jean-Marie Seyler, az Európai Bizottság régiós fejlesztésekért felel?s igazgatója is szóba hozta a témát gödöll?i sajtótájékoztatóján. Seyler általában elégedetten beszélt a magyarországi programokról, de diplomatikusan jelezte, hogy bizonyos terveket frissíteni kellene, lesznek változások. És éppen az energiahatékonysági beruházások fontosságát nevezte meg itt példaként.
Magyarország már meg is kezdte egy ezzel kapcsolatos változtatás el?készítését. Már a kormány el?tt van az a javaslat, hogy a KÖZOP-ból 160 milliárd forintot átcsoportosítsanak a KEOP-hoz. Vagyis a közlekedés fejlesztésére szánt támogatások egy komoly szeletét környezetvédelmi és energetikai célokra lehessen inkább elkölteni. Várhatóan még novemberben Brüsszelbe megy a kérés, ahol fél éven belül döntenek engedélyezésér?l.
Az átcsoportosított 160 milliárdból 40 menne megújuló energiaforrások támogatására. Az NFÜ vezetése szerint ugyanis az erre a célra szánt, 2013-ig esedékes keret máris kifogyott. A nagyobb falat, 120 milliárd forint energiahatékonysági projektekre menne. Err?l már a múlt héten informálisan egyeztettek a bizottság Magyarországon tárgyaló képvisel?i és az NFÜ vezetése, tudtuk meg Petykó Zoltán NFÜ-elnökt?l.
At NFM adatai szerint egyébként a KEOP keretében eddig összesen mintegy 50 milliárd forint értékben született döntés energetikai pályázatokról. A ZBR-n belül pedig mintegy 20 milliárd értékben utaltak, de további pályázatok várhatók, mint például az egycsatornás gy?jt?kémények felújítására szánt 530 millió forint. Az uniós források lakossági célra nem használhatók, ez utóbbi célokra kvótaértékesítésb?l származó bevételeket fordít a tárca.
Forrás: Profitline.hu
Egy ilyen épület megépítése kb. 10%-kal több a hagyományos épületekénél, de ha leszámítjuk, hogy igen-igen olcsó lesz az üzemeltetése, akkor máshogy nézzük az árát is. Megvizsgáltuk a legolcsóbb f?tésformát, és utánajártunk, hogyan és mennyit spórolunk. Felkerestünk egy olyan embert is, aki passzívházban lakik, és szerinte megérte. Éld túl a telet gáz nélkül: mert lehetséges.
Azon túl, hogy a gáz drága, nem is egy kimeríthetetlen energiaforrás – és ez már 2 súlyos érv a takarékosságra. A gáz a politikusok egyik értékes sakkfigurája, amivel be lehet zsarolni országokat, függ?vé lehet tenni t?le az embereket, és az egekig lehet srófolni az árát. Az egyre b?vül? ázsiai piac felvásárolja az amúgy is kevés gázkészleteket, és várhatóan nagyon rövid id?n belül megszorulnak a magyar háztartások. A gáz ára Magyarországon a kinti áremelés és az euró értékének növekedése miatt elérheti a mai hazai ár négyszeresét, amit ki is fogunk fizetni, mert nincs más alternatíva. Vagy mégis le lehet válni a közszolgáltatókról?
Eddig bevált
„A házba 2008 év végén költöztünk be. Természetesen még nem volt minden kész, de beköltözhet? volt. Annyit hozzá kell tennem, hogy a ház a végén nem passzívház, csak nagyon alacsony fogyasztású ház lett. Itt lakunk már lassan 3 éve, de még most sincs minden kész – meséli Zoltán, aki 2008-ban blogot is vezetett az építkezésr?l. „A házat nagyon szeretjük, nem is tudom, van-e valami, amit másként csinálnánk, ha most építkeznénk. Hogy miért akartunk ilyet? Egyszer voltunk valami kiállításon, és láttunk egy zöldtet?s házat. Azonnal tudtuk, hogy nekünk ilyen kell. Az alacsony fogyasztás meg sosem volt kérdés. Mi mindig is úgy gondolkodtunk a feleségemmel, hogy inkább vásárláskor invesztáltunk be több pénzt, és kés?bb a fenntartáson spórolunk. Ez eddig bevált.”
A m?ködési elv pusztán fizika
Aki még nem ismerné, a passzívház rendkívül egyszer? fizikai törvények alapján m?ködik: a kifelé áramló h?veszteséget minimálisra csökkenti, a beáramló napenergiát pedig maximálisan kihasználja. Az ellenáramú h?cserél? kontrollálja az állandó légáramlást, és az elhasznált leveg? h?je, 90% -os hatásfokkal felmelegíti a beáramló friss leveg?t. A passzívház bels? tereinek f?tése alapvet?en a nap melegének hasznosításával történik. A délre néz? nagy ablakfelületek beengedik a napsugarakat, amelyek felmelegítik a leveg?t, amit aztán a h?szigetelt falak nem engednek kifelé visszaáramlani. A nyári túlmelegedés ellen hagyományos árnyékolók, kiálló erkélyek, rolók, pergolák védenek. Természetesen vannak olyan napok, amikor a borult ég miatt nem jut elegend? napenergia a bels? terek f?tésére. Ilyenkor még mindig segítenek az elektromos áramot termel? napelemek és a melegvizet termel? napkollektorok, melyeknek vízét nagy puffertartályokban tárolhatjuk.
„Mindig is igyekeztünk környezettudatosan élni, ebben a házban pedig egyesítettük a kellemeset a hasznossal – folytatja Zoltán. Fontos szempont volt még a függetlenség. Nincs gáz, nincs gázszámla. Mindenki mondja, milyen drága a gáz. Mi csak összenézünk a nejemmel – tényleg? Nyilván a fa sincs ingyen, viszont olcsóbb és megújuló (egyébként a következ? lépés a villany lesz, már érdekl?dök szélkerék és napcella ügyben. Miután a telekr?l kiköttettük a gázt, a f?tést és melegvizet a napkollektorok és a fás kazán adja. Azt tudtuk (a gépészünk sugallatára), hogy az els? télen sokkal többet kell f?tenünk, aminek több oka is volt: a falak még száradtak, nem volt h?tartalék nyárról, fel kellett f?teni az egész lakást, és csak ?sszel tudtunk fát rendelni, ami még nedves volt kicsit – még hiányzott néhány helyen a szigetelés (például a lakás és garázs között), kazánhoz is csak kés?bb érkezett meg a huzatszabályzó.
Minden nap napenergia! Ingyen
A passzívház olyan épület, melynek bels? klímája télen-nyáron kellemes h?érzetet biztosít, hagyományos f?tési rendszer nélkül. Az épületnek optimális összhangban kell lennie a fal, a padló, a tet? és az ablakok h?szigetel? képességének, az épületek tájolásának, az alkalmazandó anyagok min?ségének, a bels? higiénikus klímát el?állító állandó friss leveg?r?l gondoskodó h?szivattyús f?tési eljárásnak, valamint a természetb?l nyerhet? egyéb energiaforrások kihasználásának (pl. napenergia, szélenergia).
Zoltán elmesélte, hogy 142 négyzetméterre és b? 3 méteres belmagasságra a legjobb megoldást választották. A következ? télre a fenti hiányosságok megoldódtak, így lement 25-30 mázsára az éves faigényük: „55 mázsa fából alig maradt valami tavaszra. Utolsó télre elkészült a télikert is, így kb. 20 mázsa fogyott el (50e Ft). Még lehet rajta húzni, csak kevés id?m van vele foglalkozni. Egyrészt a megfelel? tájolások, másrészr?l a jelent?s szigetelések miatt ilyen kevés a f?tés. Kb. 2 év ment rá a technológiák kiválasztására és a tervezésre, de megérte.
Amikor kérdezik, hogy mennyi a f?tés, mondom kb. 50 ezer forint. Általában erre az a válasz, hogy ekkora házra ez elég jó. Amikor hozzáteszem, hogy „évente”, látni kéne az arcukat. Kicsit drágább volt a ház, mint a hagyományos, viszont a fenntartása jóval kevesebb, télen a falak nem hidegek, nem húznak, nincs penész. Amikor télen süt a nap (kint lehet -10 fok), be sem kell nagyon f?teni. A kollektorok elkészítik a melegvizet, az ablakokon keresztül f?tik a lakást, ilyenkor aznap lemegy a h? 22-r?l 21,5 fokra.”
Tíz éven belül megtérül
Rákérdeztünk arra is, hogy mikor hozza be az árát a beruházás, és megtudtuk, hogy bár Zoltán nem számolt igazán utána, de szerinte 10 évnél nem több id? alatt térül meg. De mi a helyzet a garanciával és az engedélyekkel? Bárki építhet ilyet? „Nekünk nem kellett semmi különleges engedély, a garancia meg ugyanaz, mint bármely más építkezésnél. Nálunk 38-as Porotherm + 20 cm k?zetgyapot a fal (vakolattal 60 cm). Az ablakok 3 rétegesek, U=0.5. Nincs se pince, se padlás, lent és fent 15 cm h?szigetelés, plusz 10-15 centi föld a tet?n. Amire figyelnünk kell, hogy nyáron nehogy túlmelegedjen. Nyáron is nehezen megy ki a meleg, nem csak télen. Mi ezt éjszakai szell?ztetéssel és árnyékolással oldjuk meg. Annak ajánlom ezt az épületformát, aki nem szeret sok pénzt fizetni rezsire. Egyébként már itthon is vannak elérhet? árú passzívházak, ahol tényleg nincs szükség f?tésre. Ha jól tudom, van olyan technológia, ami nem is sokkal drágább (ha drágább egyáltalán), mint a hagyományos.”
„Erre az építkezési formára hatalmas a kereslet, rengeteg magánszemély, érdekl?d? és cég keres fel minket” – meséli Mecseki Zsolt kivitelez?, forgalmazó. „A megújuló energiák olyan tartós energiaforrások, amelyek a fenntartható fejl?dés részei, ezek lesznek a jöv? házai. Miért? Mert ezek az energiák kimeríthetetlenek. Hogy mennyit lehet spórolni, mindig a fogyasztástól és a kif?tend? helyiségek nagyságától függ. Egy kiváló h?szigetelés mellett a spórolás jelent?s. A másik kérdés, hogy mennyibe kerül maga a ház? Egy ilyen épület létrehozása kb. 10%-kal több a hagyományos épületekénél, de ha leszámítjuk, hogy igen-igen olcsó lesz az üzemeltetése, akkor rögtön máshogy nézzük a költségeket is.”
Forrás: divany.hu
Egy ilyen épület megépítése kb. 10%-kal több a hagyományos épületekénél, de ha leszámítjuk, hogy igen-igen olcsó lesz az üzemeltetése, akkor máshogy nézzük az árát is. Megvizsgáltuk a legolcsóbb f?tésformát, és utánajártunk, hogyan és mennyit spórolunk. Felkerestünk egy olyan embert is, aki passzívházban lakik, és szerinte megérte. Éld túl a telet gáz nélkül: mert lehetséges.
Azon túl, hogy a gáz drága, nem is egy kimeríthetetlen energiaforrás – és ez már 2 súlyos érv a takarékosságra. A gáz a politikusok egyik értékes sakkfigurája, amivel be lehet zsarolni országokat, függ?vé lehet tenni t?le az embereket, és az egekig lehet srófolni az árát. Az egyre b?vül? ázsiai piac felvásárolja az amúgy is kevés gázkészleteket, és várhatóan nagyon rövid id?n belül megszorulnak a magyar háztartások. A gáz ára Magyarországon a kinti áremelés és az euró értékének növekedése miatt elérheti a mai hazai ár négyszeresét, amit ki is fogunk fizetni, mert nincs más alternatíva. Vagy mégis le lehet válni a közszolgáltatókról?
Eddig bevált
„A házba 2008 év végén költöztünk be. Természetesen még nem volt minden kész, de beköltözhet? volt. Annyit hozzá kell tennem, hogy a ház a végén nem passzívház, csak nagyon alacsony fogyasztású ház lett. Itt lakunk már lassan 3 éve, de még most sincs minden kész – meséli Zoltán, aki 2008-ban blogot is vezetett az építkezésr?l. „A házat nagyon szeretjük, nem is tudom, van-e valami, amit másként csinálnánk, ha most építkeznénk. Hogy miért akartunk ilyet? Egyszer voltunk valami kiállításon, és láttunk egy zöldtet?s házat. Azonnal tudtuk, hogy nekünk ilyen kell. Az alacsony fogyasztás meg sosem volt kérdés. Mi mindig is úgy gondolkodtunk a feleségemmel, hogy inkább vásárláskor invesztáltunk be több pénzt, és kés?bb a fenntartáson spórolunk. Ez eddig bevált.”
A m?ködési elv pusztán fizika
Aki még nem ismerné, a passzívház rendkívül egyszer? fizikai törvények alapján m?ködik: a kifelé áramló h?veszteséget minimálisra csökkenti, a beáramló napenergiát pedig maximálisan kihasználja. Az ellenáramú h?cserél? kontrollálja az állandó légáramlást, és az elhasznált leveg? h?je, 90% -os hatásfokkal felmelegíti a beáramló friss leveg?t. A passzívház bels? tereinek f?tése alapvet?en a nap melegének hasznosításával történik. A délre néz? nagy ablakfelületek beengedik a napsugarakat, amelyek felmelegítik a leveg?t, amit aztán a h?szigetelt falak nem engednek kifelé visszaáramlani. A nyári túlmelegedés ellen hagyományos árnyékolók, kiálló erkélyek, rolók, pergolák védenek. Természetesen vannak olyan napok, amikor a borult ég miatt nem jut elegend? napenergia a bels? terek f?tésére. Ilyenkor még mindig segítenek az elektromos áramot termel? napelemek és a melegvizet termel? napkollektorok, melyeknek vízét nagy puffertartályokban tárolhatjuk.
„Mindig is igyekeztünk környezettudatosan élni, ebben a házban pedig egyesítettük a kellemeset a hasznossal – folytatja Zoltán. Fontos szempont volt még a függetlenség. Nincs gáz, nincs gázszámla. Mindenki mondja, milyen drága a gáz. Mi csak összenézünk a nejemmel – tényleg? Nyilván a fa sincs ingyen, viszont olcsóbb és megújuló (egyébként a következ? lépés a villany lesz, már érdekl?dök szélkerék és napcella ügyben. Miután a telekr?l kiköttettük a gázt, a f?tést és melegvizet a napkollektorok és a fás kazán adja. Azt tudtuk (a gépészünk sugallatára), hogy az els? télen sokkal többet kell f?tenünk, aminek több oka is volt: a falak még száradtak, nem volt h?tartalék nyárról, fel kellett f?teni az egész lakást, és csak ?sszel tudtunk fát rendelni, ami még nedves volt kicsit – még hiányzott néhány helyen a szigetelés (például a lakás és garázs között), kazánhoz is csak kés?bb érkezett meg a huzatszabályzó.
Minden nap napenergia! Ingyen
A passzívház olyan épület, melynek bels? klímája télen-nyáron kellemes h?érzetet biztosít, hagyományos f?tési rendszer nélkül. Az épületnek optimális összhangban kell lennie a fal, a padló, a tet? és az ablakok h?szigetel? képességének, az épületek tájolásának, az alkalmazandó anyagok min?ségének, a bels? higiénikus klímát el?állító állandó friss leveg?r?l gondoskodó h?szivattyús f?tési eljárásnak, valamint a természetb?l nyerhet? egyéb energiaforrások kihasználásának (pl. napenergia, szélenergia).
Zoltán elmesélte, hogy 142 négyzetméterre és b? 3 méteres belmagasságra a legjobb megoldást választották. A következ? télre a fenti hiányosságok megoldódtak, így lement 25-30 mázsára az éves faigényük: „55 mázsa fából alig maradt valami tavaszra. Utolsó télre elkészült a télikert is, így kb. 20 mázsa fogyott el (50e Ft). Még lehet rajta húzni, csak kevés id?m van vele foglalkozni. Egyrészt a megfelel? tájolások, másrészr?l a jelent?s szigetelések miatt ilyen kevés a f?tés. Kb. 2 év ment rá a technológiák kiválasztására és a tervezésre, de megérte.
Amikor kérdezik, hogy mennyi a f?tés, mondom kb. 50 ezer forint. Általában erre az a válasz, hogy ekkora házra ez elég jó. Amikor hozzáteszem, hogy „évente”, látni kéne az arcukat. Kicsit drágább volt a ház, mint a hagyományos, viszont a fenntartása jóval kevesebb, télen a falak nem hidegek, nem húznak, nincs penész. Amikor télen süt a nap (kint lehet -10 fok), be sem kell nagyon f?teni. A kollektorok elkészítik a melegvizet, az ablakokon keresztül f?tik a lakást, ilyenkor aznap lemegy a h? 22-r?l 21,5 fokra.”
Tíz éven belül megtérül
Rákérdeztünk arra is, hogy mikor hozza be az árát a beruházás, és megtudtuk, hogy bár Zoltán nem számolt igazán utána, de szerinte 10 évnél nem több id? alatt térül meg. De mi a helyzet a garanciával és az engedélyekkel? Bárki építhet ilyet? „Nekünk nem kellett semmi különleges engedély, a garancia meg ugyanaz, mint bármely más építkezésnél. Nálunk 38-as Porotherm + 20 cm k?zetgyapot a fal (vakolattal 60 cm). Az ablakok 3 rétegesek, U=0.5. Nincs se pince, se padlás, lent és fent 15 cm h?szigetelés, plusz 10-15 centi föld a tet?n. Amire figyelnünk kell, hogy nyáron nehogy túlmelegedjen. Nyáron is nehezen megy ki a meleg, nem csak télen. Mi ezt éjszakai szell?ztetéssel és árnyékolással oldjuk meg. Annak ajánlom ezt az épületformát, aki nem szeret sok pénzt fizetni rezsire. Egyébként már itthon is vannak elérhet? árú passzívházak, ahol tényleg nincs szükség f?tésre. Ha jól tudom, van olyan technológia, ami nem is sokkal drágább (ha drágább egyáltalán), mint a hagyományos.”
„Erre az építkezési formára hatalmas a kereslet, rengeteg magánszemély, érdekl?d? és cég keres fel minket” – meséli Mecseki Zsolt kivitelez?, forgalmazó. „A megújuló energiák olyan tartós energiaforrások, amelyek a fenntartható fejl?dés részei, ezek lesznek a jöv? házai. Miért? Mert ezek az energiák kimeríthetetlenek. Hogy mennyit lehet spórolni, mindig a fogyasztástól és a kif?tend? helyiségek nagyságától függ. Egy kiváló h?szigetelés mellett a spórolás jelent?s. A másik kérdés, hogy mennyibe kerül maga a ház? Egy ilyen épület létrehozása kb. 10%-kal több a hagyományos épületekénél, de ha leszámítjuk, hogy igen-igen olcsó lesz az üzemeltetése, akkor rögtön máshogy nézzük a költségeket is.”
Forrás: divany.hu
Az állami áramholdingnak kérünk uniós támogatást
Egy viszonylag nagy,
600-700 megawattos (MW) úgynevezett szivattyús vízer?m?vet építtetne a kormány az állami Magyar Villamos M?vekkel (MVM) – derül ki az Európai Uniónak küldött, lényegében uniós támogatásért folyamodó dokumentumból. A hivatalos weblapon olvasható tervezet – felelevenítve egy több évtizedes vitát – a honi er?m?vek rossz fel- és leszabályozhatósága miatt tesz hitet a szakért?k szerint a 4-es metróberuházáshoz fogható, 300-600 milliárd forintba is belekerül? létesítmény mellett.
A kormányzati dokumentum nem egyértelm?síti sem a helyszínt, sem a várható bekerülési költséget. Sokkal konkrétabb ugyanakkor abban a tekintetben, hogy ehhez 365 millió euró – százmilliárd forint – támogatást kérünk, és a beruházást minden körülmények között az MVM révén képzelik el, ami újdonság. Korábban több helyszín is szóba került, például a Dunakanyarnál lév? pilisi Prédikálószéken (részben a b?s–nagymarosi egységhez kapcsolva), a zempléni Aranyos-völgyben vagy a Mátránál, jellemz?en magánforrásból. A dokumentum szerint több mint egy tucat lehet?séget megvizsgáltak, melyek egy része akár 1200 MW-os méretet is lehet?vé tenne.
Az ilyen egységeket szakért?k szivattyús-tározós er?m?veknek nevezik (a víz el?tagot szemérmesen lehagyva róla). Azért van rá szükség, mert a villamos energia nem tárolható: másodpercenként pont ugyan annyit kell termelni bel?le, mint amennyi az igény. Ezt elvileg úgy lehet ellensúlyozni, hogy a rendszerirányító (nálunk a Mavir) a pillanatnyi igényeknek megfelel?en ki-be kapcsolgatja az áramtermel?ket. Ilyen méreteknél ugyanakkor ez nehézkes, és több er?m?fajta „nem szereti” a gyakori fel- és leszabályozást. Ilyen tipikusan az atom- és a széler?m?, valamint a napelem.
Ha túl sok van ilyenekb?l, amelyeket a gáz-, fa- vagy szénblokkok nehezen tudnak ellensúlyozni, el?kerül a szivattyús-tározós er?m? gondolata. Lényege, hogy éjjel nyugodtan hagyják termelni az er?m?veket, amelyek áramával a mélyr?l egy hegy tetején lév? tározóba szivattyúzzák fel a vizet, aztán nappal lezúdítva visszanyerik a beletáplált áram 80 százalékát. Számos ilyen m?ködik a világon. Ugyanakkor hazánkban rendkívül parázs viták tárgya. Mivel kell hozzá egy magas hegy, telepítése általában némi tájrombolással jár. A környezetvéd?k tiltakoznak is az ilyen egységek ellen, olyannyira, hogy egyes korábbi tervnek az állami környezetvédelmi hatóság vetett gátat. Id?nként felmerül, hogy minden egységet a hegy gyomrába telepítsenek, de ez – a szintén felbukkanó környezetvédelmi aggályokon túl – több stadionnak megfelel? barlang kialakítását is szükségessé teszi, ami jócskán megdobná a beruházási költségeket.
Az ellenz?k szerint ezt az árat mindenképpen meg kell fizetni – ami értelemszer?en drága termelést és így tarifaemelést okoz. (Ezt ellensúlyozandó a kormányanyag utal a problémás szabályozás költségeinek évenkénti megugrására.) Számos környezetvéd? úgy véli: ha nincs a paksi atomer?m?, nem kell az éjszakai áramát éjjel hasznosító szivattyús-tározós er?m? sem.
Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) f?titkára szerint ugyanakkor inkább a szél- és napelemes er?m?vek okozzák a hazai rendszer szabályozási nehézségeit. A megkérdezett környezetvédelmi szakemberekhez hasonlóan mégsem kívánt határozottan állást foglalni a szivattyús egység ellen vagy mellett. – Az energetika bonyolult, mindenre adódnak ellenérvek, melyek sok esetben hitvitákba torkollanak – vallja. – Minél inkább felpörög a térségi gazdaság, annál több igény lehet áramra, és a kiépítés forrásai is kedvez?bb feltételekkel szerezhet?k meg. Ám most nem minden jel mutat ebbe az irányba – utalt a válság hatásaira. Felhívta a figyelmet: a környez? országokban számos hasonló egység m?ködik, melyek energetikai szempontból alkalmasak a hazai egyenetlenségek kezelésére is. De a függetlenedést zászlajára t?z? kormányzati energiastratégia inkább honi kivitelezést tehet szükségessé.
Más szakért?k furcsállják, hogy a most elfogadott, 2030-ig hatályos kormányzati energiastratégia a függetlenedés alapvetése mellett ezt a problémát a környez? országokban m?köd? szivattyús egységek bevonásával oldaná meg. Az ilyen döntéseket ugyanakkor a környez? országokkal kapcsolatos különböz? aggályok befolyásolhatják. E tekintetben meg sem említik például Ukrajnát, noha onnan érkezik a „legvastagabb áramdrót”, viszont a kinti egységek egy része a Fidesz által nem igazán kedvelt Kapolyi László baloldali vállalkozóhoz köthet?. A mostani kérelemben szerepl? belföldi kivitelezésr?l az évtizedes energiastratégia nem ejt szót, ahogy a szóban forgó anyag sem a stratégiai pontokról.
Az MVM-nél lapunknak a kormányanyagot az ismert tényeken túl nem kívánták kommentálni.
Készül két másik gigaberuházás is
Az EU-nak elküldött kérelem alapvet?en az úgynevezett szén-dioxid-kvótakereskedelmen keresztül igényel támogatást. Az EU már közölte: 2013-tól megsz?nik a pénzzé tehet? – ezáltal több százmilliárdos állami bevételeket biztosító – kvóták ingyenes osztogatása. Ám ha egy tagállam kell?en szegény, és a szén-dioxid-kibocsátást jelent?sen csökkent? tervei vannak, mégis kaphat ilyet. Mi mindkét feltétel mellett er?sen érvelünk.
A hasznosításról meglehet?s összetett rendszert vázol a kormány. Eszerint bárki is kap majd Magyarországon ingyenes kvótát, azt az MVM-hez kell csatornázni, és haszna az állami vállalatnak jár. A szivattyús er?m?vön túlmen?en további két MVM-es gigaberuházás valósulna meg ebben a formában. Az egyik a már ismert magyar–szlovák gázvezeték – melynek 40 milliárdos tervezett költségéhez ötmilliárd forintot kérünk –, illetve egy másik újdonság. Eszerint az MVM egy majdan megalapítandó társaságon keresztül „intelligens mér?órákat” telepítene a háztartásokba, amire 38 millió eurót (tízmilliárd forintot) igénylünk. Egy-egy ilyen óra 20-25 ezer forint, amit áttételesen vagy közvetlenül végül a fogyasztóknak kell kifizetniük. Molnár László úgy véli: a nemzetközi tapasztalatok eddig nem váltották be az intelligens mér?khöz f?zött vérmes reményeket.
forrás: nol.hu
Az Új Széchenyi Tervben (USZT) hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére – közölte Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár egy budapesti konferencián szerdán, el?adásából a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében idéz.
A klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár beszámolója szerint a jelenlegi kormány az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban épületenergetikai felújításokra 29 milliárd forintot, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 21 milliárd forintot, a távh? szektor korszer?sítésére 3,5 milliárd forintot, a közvilágítás korszer?sítésre 0,7 milliárd forintot fordított az elmúlt id?szakban.
Bencsik János felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Otthonteremtési Programban alapelvként fogalmazódik meg az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, ennek megfelel?en az újra bevezetend? szociálpolitikai kedvezmény mértéke függ majd az épületek energetikai min?sítését?l. Az energiahatékony otthonokat teremt? kedvezményezettek megemelt állami támogatásban részesülnek. 2012. január 1-jét?l a lakóépületekre is kötelez? lesz az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése.
Forrás: MTI
Az Új Széchenyi Tervben (USZT) hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére – közölte Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár egy budapesti konferencián szerdán, el?adásából a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében idéz.
A klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár beszámolója szerint a jelenlegi kormány az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban épületenergetikai felújításokra 29 milliárd forintot, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 21 milliárd forintot, a távh? szektor korszer?sítésére 3,5 milliárd forintot, a közvilágítás korszer?sítésre 0,7 milliárd forintot fordított az elmúlt id?szakban.
Bencsik János felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Otthonteremtési Programban alapelvként fogalmazódik meg az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, ennek megfelel?en az újra bevezetend? szociálpolitikai kedvezmény mértéke függ majd az épületek energetikai min?sítését?l. Az energiahatékony otthonokat teremt? kedvezményezettek megemelt állami támogatásban részesülnek. 2012. január 1-jét?l a lakóépületekre is kötelez? lesz az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése.
Forrás: MTI
Az Új Széchenyi Tervben (USZT) hazai és uniós forrásokból a kormányváltás óta több mint 54 milliárd forintot ítéltek meg energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére – közölte Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár egy budapesti konferencián szerdán, el?adásából a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében idéz.
A klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár beszámolója szerint a jelenlegi kormány az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban épületenergetikai felújításokra 29 milliárd forintot, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 21 milliárd forintot, a távh? szektor korszer?sítésére 3,5 milliárd forintot, a közvilágítás korszer?sítésre 0,7 milliárd forintot fordított az elmúlt id?szakban.
Bencsik János felhívta a figyelmet arra is, hogy az új Otthonteremtési Programban alapelvként fogalmazódik meg az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, ennek megfelel?en az újra bevezetend? szociálpolitikai kedvezmény mértéke függ majd az épületek energetikai min?sítését?l. Az energiahatékony otthonokat teremt? kedvezményezettek megemelt állami támogatásban részesülnek. 2012. január 1-jét?l a lakóépületekre is kötelez? lesz az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése.
Forrás: MTI
Magy
ar–dél-koreai csúcstechnológiás laboratóriumot avatott fel Pálinkás József,
a Magyar Tudományos Akadémia és Kim Keon, a Dél-Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács (KRCF) elnöke az MTA kutatóintézeteiben. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében az érzelmek agyi lenyomatát vizsgálják. Az MTA KFKI Részecske-és Magfizikai Kutatóintézetében pedig a Nap „kimeríthetetlen” energiatermelését másoló eljáráshoz szükséges környezetbarát méréstechnikán dolgoznak. A Koreai Köztársaság, mivel vonzónak találta az MTA kutatóintézeteinek tudományos teljesít?képességét, kiterjeszti európai kutatásait, és lehet?séget teremt nemzetközileg elismert magyar kutatóknak, hogy a KRCF támogatásával végezzenek tudományos munkát, különös tekintettel a kiemelten fontos felfedez? kutatásokra.
A Magyar Tudományos Akadémiához hasonlóan közfeladatokat ellátó és közfinanszírozású, f?állású kutatók hálózatát fenntartó Dél-koreai Alapkutatási Tudományos Tanács az idén 130 millió forintot költ az agykutatásban élenjárónak számító empátiakutatásokra és a Nap h?termel? folyamatainak elemzését szolgáló mérésekre.
Az idén két magyar akadémiai kutatóintézetben létesül világszínvonalú kutatóbázis. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet a Korean Intitute for Science and Technology-val együttm?ködésben az egyik legfontosabb emberi tulajdonság, az empátia még felfedezésre váró idegrendszeri alapjait vizsgálja. A kutatásban öt magyar és három dél-koreai tudós vesz részt Acsády László professzor vezetésével. A verbális kommunikáció nélkül, pusztán megfigyelések útján kialakuló empatikus élmény teszi lehet?vé, hogy megértsük más emberek érzelmi állapotát, félelmét, fájdalmát, haragját vagy boldogságát. Az MTA KOKI Thalamus Kutatócsoportjának tagjai a dél-koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival. A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumatikus stressz, a skizofrénia, az autizmus, illetve a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.
Az energiatermeléshez szükséges ismereteinket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben négy magyar és hét dél-koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI RMKI-ban. A kutatás el?terében a Nap energiatermelésének „lemásolása” áll. A vizsgálatok szerint a szabályozott nukleáris magfúziót a Földön 100 millió fokos, gáz halmazállapotú hidrogén-plazmában lehetne megvalósítani. Ilyen forró anyagok összetartása csak mágneses terek segítségével képzelhet? el. A múlt évtizedekben néhány berendezés épült e célra, és kiderült, hogy óriási kihívás a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika. Az MTA KFKI RMKI kutatói a magfúziónál alkalmazható mérési eljárások fejlesztését követ? évben megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mér?berendezést, ami a dél-koreai KSTAR termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kísérletekhez szükséges. A program részeként már tavaly megkezd?dött kutatásokra az els? évi 3,2 millió forintos résztámogatás után 2011-t?l összesen 300 ezer dolláros, tehát körülbelül 32–32 millió forintos forrást nyújt a KRCF.
A 21. század csúcstechnológiájának felhasználásával épült két laboratórium idei avatását megel?z?en kezdte meg m?ködését két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely. A dél-koreai parlament 2010-ben szavazott meg évi 300 ezer dolláros, kutatásonként körülbelül 32-32 millió forintos támogatást. Az egyik összeget a civilizációs betegségek (rák, diabétesz és idegrendszeri megbetegedések) kutatására fordíthatják az MTA Enzimológiai Intézetében, a másikat pedig az anyagtudományok legígéretesebb ágának tekintett grafén-kutatásra, az MTA M?szaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében. Az élet biológiai alapjainak megértését segít?, rendezetlen térszerkezet? fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatokban öt magyar és két dél-koreai szakember vesz részt. A Tompa Péter professzor által vezetett munka eredményeként az els? évben két tudományos közlemény jelent meg, és további két publikáció vár elfogadásra. A világ legvékonyabb, ám a gyémántnál is szilárdabb anyaga, a grafén megmunkálását célzó kutatásban tíz magyar és öt koreai fizikus dolgozik együtt Bíró László Péter professzor vezetésével az MTA MFA-ban. A csoport kilenc megjelent, vagy elfogadásra váró közleményben adott számot eredményeir?l.
Az egyre szélesed? magyar–dél-korai intézetközi kapcsolatok létrehozását az MTA elnöke kezdeményezte 2010-ben. A megvalósításhoz szükséges költségvetést a Koreai Köztársaság parlamentje hagyta jóvá a közös szándéknyilatkozatot követ?en. A pályázatokat az MTA és a KRCF intézetei nyújthatták be. A négy legjobbnak ítélt kutatási terv támogatásáról a KRCF döntött. A közös laboratóriumokban dél-koreai és magyar kutatók dolgoznak együtt a nemzetközi kutatási térben is versenyképes témákon, a világ legfejlettebb berendezéseinek segítségével. A dél-koreai–magyar akadémiai együttm?ködés máris számottev? tudományos sikereket hozott az élettudományok és a természettudományok területén. Az idén is minden körülmény adott ahhoz, hogy figyelemre méltó eredmények szülessenek mind a felfedez? (alap-), mind a célzott (alkalmazott) kutatásokban.
